363/2022. NVB határozat - a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

363/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest, Lendvay utca 28.; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 15 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 27/2022. (IV. 09.) számú határozatának a fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti; a fellebbezéssel támadott részét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy a Budapest XVI. kerületi 18. számú szavazatszámláló bizottság megsértette a választási lejárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 257. § (1a) bekezdését azzal, hogy a szavazóköri névjegyzékben szereplő nemzetiségi választópolgárok számára pártlistás szavazólapot is átadott a szavazás alkalmával.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

  1. Beadványozó 2022. április 6-án 15 óra 30 perckor kifogást nyújtott be Budapest 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) arra hivatkozással, hogy Budapest XVI. kerület 5., 10., 18., 28., 33., 43. és 57. számú szavazatszámláló bizottság szavazásnapi tevékenységével megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 178. § (1) bekezdését és a 257. § (1a) bekezdését, mivel a nemzetiségi választópolgárok részére nem adtak egyéni szavazólapot, így választójoguk gyakorlásában akadályozva voltak. A jogsértő tevékenységet minden esetben Beadványozónak a szavazatszámláló bizottságba megbízott tagja tapasztalta és annak okaként minden esetben a jegyzőkönyvvezető által adott, nem megfelelő tájékoztatásra hivatkozott. Állítása alátámasztásaként valamennyi szavazókört illetően a valasztas.hu oldalon közzétett listás és egyéni választókerületi választás szavazóköri jegyzőkönyveinek adataira hivatkozott.
  2. Beadványozó előadta, hogy Budapest XVI. kerület 5. számú szavazókörében az egyéni jegyzőkönyv szerint leadott szavazatok száma 4-gyel kevesebb a listás szavazók számánál, amely szám pedig egyezik a nemzetiségi listára szavazni jogosult választópolgárok számával, így a jegyzőkönyvi adatok alapján is igazolható, hogy legalább 1 fő nemzetiségi választópolgár nem kapott egyéni választókerületi szavazólapot a szavazatszámláló bizottságtól.
  3. Budapest XVI. kerület 10. számú szavazókörében a listás jegyzőkönyv szerint 2 fő nemzetiségi listás szavazásra jogosult választópolgárból 1 fő megjelent és érvényesen szavazott, míg a pártlistára szavazók közül megjelent és szavazott 755 fő, azaz összesen 756 fő szavazott. Az egyéni jegyzőkönyv szerint leadott szavazatok száma 755, vagyis 1-gyel kevesebb a listás szavazók számánál, amely szám pedig egyezik a nemzetiségi listára szavazni jogosult választópolgárok számával. Mivel a nemzetiségi választópolgár nem kapott egyéni szavazólapot, egyértelműen hiány keletkezett, (különbség jelentkezett az urnában lévő szavazatok száma, és a megjelentek száma között). Erre figyelemmel a jegyzőkönyvi adatok alátámasztják, hogy 1 fő nemzetiségi választópolgár nem kapott egyéni választókerületi szavazólapot a szavazatszámláló bizottságtól.
  4. Budapest XVI. kerület 18. számú szavazókörében a szavazatszámláló bizottság 2 főből, legalább 1 fő nemzetiségi választópolgár részére a névjegyzék aláírását követően 1 nemzetiségi listás szavazólapot adott át, de egyéni jelölteket tartalmazó szavazólapot nem. Ezt Beadványozó egy választópolgár nyilatkozatának benyújtásával is igazolta. Az egyéni választókerületi szavazóköri jegyzőkönyv – egyezően az országos listás szavazóköri jegyzőkönyvvel – azt tartalmazza, hogy a névjegyzékben lévő választópolgárok száma 804. Ebből a sokaságból megjelent 643 fő. Az egyéni jegyzőkönyv szerint az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma 643 volt. A listás jegyzőkönyv szerint pedig 2 fő nemzetiségi listás szavazásra jogosult választópolgárból, 2 fő megjelent és érvényesen szavazott, míg a pártlistára szavazók közül megjelent és szavazott 643 fő, azaz összesen 645 volt az urnában lévő, lebélyegzett szavazólapok száma. Az egyéni jegyzőkönyv szerint leadott szavazatok száma 2-vel kevesebb a listás szavazók számánál, amely szám pedig egyezik a nemzetiségi listára szavazni jogosult választópolgárok számával. Erre figyelemmel a jegyzőkönyvi adatok alapján legalább 1 fő nemzetiségi választópolgár nem kapott egyéni választókerületi szavazólapot a szavazatszámláló bizottságtól.
  5. Budapest XVI. kerület 28. számú szavazókörében a szavazatszámláló bizottság 1 fő nemzetiségi választópolgár részére a névjegyzék aláírását követően egy nemzetiségi listás szavazólapot adott át, de egyéni jelölteket tartalmazó szavazólapot nem. Ezt Beadványozó egy választópolgár nyilatkozatának benyújtásával is igazolta. Az egyéni választókerületi szavazóköri jegyzőkönyv – a Ve. 257. § (1b) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, – a listás jegyzőkönyvben foglalt 728 fős adattól eltérően azt tartalmazza, hogy a névjegyzékben lévő választópolgárok száma 729. Ebből a sokaságból megjelent 600 fő. Az egyéni jegyzőkönyv szerint azonban az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma 605 volt. A listás jegyzőkönyv szerint pedig 1 fő nemzetiségi listás szavazásra jogosult választópolgár megjelent és érvényesen szavazott, míg a pártlistára szavazók közül megjelent és szavazott 600 fő. Az egyéni választókerületi jegyzőkönyv szerint leadott szavazatok száma a Ve. 257. § (1) bekezdésében foglaltak szerint szavazó választópolgárra tekintettel, 1-gyel meg kellene haladnia a listás szavazók számát, mivel pedig ez a szám egyezik a nemzetiségi listára szavazni jogosult választópolgárok számával, a szavazatszámláló bizottságnak 1 fő nemzetiségi választópolgár vonatkozásában történt mulasztása Beadványozó szerint igazolt.
  6. Budapest XVI. kerület 33. számú szavazókörében a szavazatszámláló bizottság legalább 1 fő választópolgár részére a névjegyzék aláírását követően egy nemzetiségi listás szavazólapot adott át, de egyéni jelölteket tartalmazó szavazólapot nem. Ezt Beadványozó egy választópolgár nyilatkozatának benyújtásával is igazolta. A névjegyzékben szereplő választópolgárok közül 905 fő jelent meg szavazóként. Az egyéni jegyzőkönyv szerint az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma 903 volt, vagyis 2 szavazólap hiányzik. A listás jegyzőkönyv szerint pedig 5 fő (2 fő német, 3 fő ukrán) nemzetiségi listás szavazásra jogosult választópolgárból 5 fő megjelent és érvényesen szavazott, míg a pártlistára szavazók közül megjelent és szavazott 900 fő. Az egyéni jegyzőkönyv szerint leadott szavazatok száma 2-vel kevesebb a listás szavazók számánál, amely szám ugyan nem egyezik a nemzetiségi listára szavazni jogosult választópolgárok számával, de azok 40 %-át teszi ki. Tekintettel arra, hogy a belföldi lakcímmel rendelkező választópolgárnak 2 szavazata van, a szavazatszámlálást megelőzően nem állapíthatott meg mást a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékben szereplő aláírások alapján, minthogy a szavazásra megjelent választópolgárok száma 905 fő. Az által viszont, hogy legalább 1 fő nemzetiségi választópolgár nem kapott egyéni szavazólapot, egyértelműen hiány keletkezett (különbség jelentkezett az urnában lévő szavazatok száma, és a megjelentek száma között). Erre figyelemmel a jegyzőkönyvi adatok alapján bizonyított, hogy legalább 1 fő nemzetiségi választópolgár nem kapott egyéni választókerületi szavazólapot a szavazatszámláló bizottságtól. Beadványozó kifogásához csatolta a szavazatszámláló bizottság általa megbízott tagjának és az egyik érintett választópolgárnak a teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát is állítása alátámasztásaként.
  7. Budapest XVI. kerület 43. számú szavazókörében a szavazatszámláló bizottság 2 fő német nemzetiségi választópolgárból legalább 1 fő részére a névjegyzék aláírását követően egy nemzetiségi listás szavazólapot adott át, de egyéni jelölteket tartalmazó szavazólapot nem. Ezt Beadványozó egy választópolgár nyilatkozatának benyújtásával is igazolta. Az egyéni választókerületi szavazóköri jegyzőkönyv adatai szerint szavazóként 813 fő jelent meg. Az egyéni jegyzőkönyv szerint azonban az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma 811 volt, vagyis 2 szavazólap hiányzik. A listás jegyzőkönyv szerint pedig 2 fő (2 fő német,) nemzetiségi listás szavazásra jogosult választópolgárból 2 fő megjelent és érvényesen szavazott, míg a pártlistára szavazók közül megjelent és szavazott 811 fő. Az egyéni jegyzőkönyv szerint leadott szavazatok száma (811) 2-vel kevesebb a listás szavazók számánál (813), amely szám megegyezik a nemzetiségi listára szavazni jogosult választópolgárok számával. Az által, hogy legalább 1 fő nemzetiségi választópolgár nem kapott egyéni szavazólapot, egyértelműen hiány keletkezett (különbség jelentkezett az urnában lévő szavazatok száma és a megjelentek száma között). Erre figyelemmel a jegyzőkönyvi adatok alapján vitathatatlan, hogy legalább 1 fő nemzetiségi választópolgár nem kapott egyéni választókerületi szavazólapot a szavazatszámláló bizottságtól.
  8. Budapest XVI. kerület 57. számú szavazókörében a szavazatszámláló bizottság legalább 2 fő választópolgár részére a névjegyzék aláírását követően 1-1 nemzetiségi listás szavazólapot adott át, de egyéni jelölteket tartalmazó szavazólapot nem. A szavazókörben szavazóként 806 fő jelent meg. Az egyéni jegyzőkönyv szerint az urnában lévő lebélyegzett szavazólapok száma 802 volt, vagyis 4 szavazólap hiányzik.  A listás jegyzőkönyv szerint pedig 4 fő nemzetiségi listás szavazásra jogosult választópolgárból 4 fő megjelent és érvényesen szavazott, míg a pártlistára szavazók közül megjelent és szavazott 803 fő. Az egyéni jegyzőkönyv szerint leadott szavazatok száma 4-gyel kevesebb a szavazni megjelent választópolgárok számánál, amely szám megegyezik a nemzetiségi listára szavazni jogosult választópolgárok számával. Beadványozó álláspontja szerint legalább 2 fő nemzetiségi választópolgár nem kapott egyéni szavazólapot a szavazatszámláló bizottságtól.
  9. A Beadványozó szerint a kifogás 1-7. pontjaihoz becsatolt, az érintett választópolgárok, valamint a bizottsági tagok által tett teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatok is igazolják, hogy a Nemzeti Választási Bizottság 774/2018. (IV.16.) NVB határozata és a Kúria Kvk.IV.37.505/2018/2. számú határozata alapján bizonyítékként felhasználható jegyzőkönyvekben nevesített anomáliák jelen ügyben fennállnak, sőt, a nyilatkozatok által pontosan rekonstruálhatóvá válik, hogy miként észlelte a jogsértést az elszenvedett választópolgár, és miként az adott szavazatszámláló bizottság.
  10. Beadványozó szerint a hivatkozott jegyzőkönyv számadataiból okkal lehetett arra következtetni, hogy az általa állított jogsértés bekövetkezett, hasonlóképpen a Kvk.I.37.495/2018/2. számú ügyhöz. Rögzítette, hogy a Kúria joggyakorlata szerint adott esetben a jogorvoslatot kérőt nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem kellő valószínűsítése terheli.
  11. Előadta, hogy a Ve. 257. § (1a) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és nemzetiségének listás szavazólapját adja át. Beadványozó szerint a szavazatszámláló bizottság a Ve. 257. § (1a) bekezdését sértő tevékenysége sérti a Ve. 178. § (1) bekezdésében foglaltakat, hiszen a szavazólapok átvételéhez szükséges feltételt az érintett választópolgárok teljesítették. A Beadványozó 8 nemzetiségi választópolgár vonatkozásában kérte a jogsértés megállapítását. Hangsúlyozta, hogy a választás eredményére való kihatás tényét nem állítja (nem is állíthatja), ezért a szavazatszámláló bizottság tevékenysége vonatkozásában a Ve. 211. §-a alapján kérte az OEVB eljárását. Kérte továbbá, hogy az OEVB a kifogásának adjon helyt és állapítsa meg a jogszabálysértés tényét.
  12. Az OEVB a 27/2022. (IV. 9.) számú határozatában a kifogásának részben helyt adott és megállapította, hogy Budapest, XVI. kerületi 5. számú szavazatszámláló bizottság, Budapest, XVI. kerületi 28. számú szavazatszámláló bizottság, Budapest, XVI. kerületi 33. számú szavazatszámláló bizottság, Budapest, XVI. kerületi 43. számú szavazatszámláló bizottság és Budapest, XVI. kerületi 57. számú szavazatszámláló bizottság azzal, hogy egyes nemzetiségi választópolgárként a választói névjegyzékben regisztrált személyeknek nem adott át egyéni választókerületi szavazólapot, megsértette a Ve. 257. § (1a) bekezdését.
  13. Az OEVB a Budapest XVI. kerületi 10. számú szavazatszámláló bizottság és a Budapest XVI. kerületi 18. számú szavazatszámláló bizottság vonatkozásában a kifogást elutasította.
  14. Az OEVB határozata minden szavazókör tekintetében részletes indokolást tartalmazott. Kifejtette, hogy az 5. számú, a 28. számú, a 33. számú, a 43. számú és az 57. számú szavazókör kapcsán állított jogsértések vonatkozásában elfogadta Beadványozó kifogásában előadott érveket, valamint a szavazatszámláló bizottság tagjának és az érintett választópolgár nyilatkozatát, és igazoltnak találta, hogy e szavazókörökben a nemzetiségi választópolgárok részére a szavazólapok kiadása a Ve. 257. § (1) bekezdés sérelmével történt. A 43. és 57. szavazókörök tekintetében a határozat azt is tartalmazta, hogy Beadványozónak az az állítása, amely szerint a jogsértést a jegyzőkönyvvezető által a szavazatszámláló bizottság részére adott téves tájékoztatás okozta, nem nyert bizonyítást.
  15. Az OEVB a kifogásnak a Budapest XVI. kerületi 10. számú szavazókört érintő részét illetően megállapította, hogy a szavazóköri jegyzőkönyvek adatai alapján a szavazáson megjelentek száma 756 fő. Az urnában talált, lebélyegzett egyéni szavazólapok száma 755 darab, a listásé 756 darab és 1 fő nemzetiségi listás szavazólapra jogosult választópolgár jelent meg a szavazókörben. Tekintettel arra, hogy az érintett szavazókör jegyzőkönyvvezetője úgy nyilatkozott, hogy kifejezetten emlékszik arra, hogy a nemzetiségi választópolgár megkapta az egyéni és a nemzetiségi listás szavazólapot is, az OEVB Beadványozónak az eltérő értékekre adott magyarázatát nem fogadta el, és minden kétséget kizáróan nem látta igazoltnak, hogy a szavazókörben a szavazólapok kiadása a Ve. 257. § (1) bekezdés sérelmével történt volna, ezért e tekintetben a kifogás elutasításáról döntött. Az OEVB rögzítette azt is, hogy Beadványozónak azon állítása, miszerint a jegyzőkönyvvezető által adott tájékoztatás alapján nem adott a szavazatszámláló bizottság a nemzetiségi választópolgárnak egyéni szavazólapot, nem volt bizonyított.
  16. Az OEVB a Budapest XVI. kerületi 18. számú szavazókört érintő része kapcsán megállapította, hogy a jegyzőkönyvek adatai alapján a szavazáson megjelentek száma 643 fő. Az urnában talált, lebélyegzett egyéni szavazólapok száma 643 darab, a listásé 643 darab, és 2 fő nemzetiségi listás szavazólapra jogosult választópolgár jelent meg a szavazókörben. A jegyzőkönyvi adatokra figyelemmel az OEVB megállapította, hogy a megjelentek száma mindkét jegyzőkönyvön azonos, ezért Beadványozó tévesen hivatkozott kifogásában arra, hogy a leadott egyéni választókerületi szavazólapok száma 2-vel kevesebb, mint a listás szavazatok száma. Az egyéni választókerületi szavazóköri jegyzőkönyv azon további adatai, melyek szerint nem volt eltérés az urnában talált lebélyegzett szavazólapok és a megjelentek száma között, szintén azt támasztja alá, hogy Beadványozó a beadványában téves adatra hivatkozik. Az OEVB figyelembe vette azt is, hogy az érintett szavazókör jegyzőkönyvvezetője úgy nyilatkozott, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjaival a szavazás napján beszéltek arról, hogy a nemzetiségi választópolgárnak listás szavazólapot nem kell adni, ezért az OEVB Beadványozónak az eltérő értékekre adott magyarázatát nem fogadta el, és minden kétséget kizáróan nem látja igazoltnak, hogy a szavazókörben a szavazólapok kiadása a Ve. 257. § (1) bekezdés sérelmével történt volna, ezért a kifogást e tekintetben is elutasította. Az OEVB e szavazókör kapcsán is rögzítette, hogy Beadványozónak azon állítása, miszerint a jegyzőkönyvvezető által adott tájékoztatás alapján nem adott a szavazatszámláló bizottság a nemzetiségi választópolgárnak egyéni szavazólapot, nem nyert bizonyítást.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2022. április 11-én 15 óra 48 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 27/2022. (IV. 09.) számú határozatával szemben.
  2. Álláspontja szerint az OEVB határozata sérti a Ve. 178. § (1) bekezdését és a 257. § (1a) bekezdését.
  3. Érintettsége tárgyában arra hivatkozott, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetséget mint jelölő szervezetet a 40/2022. (I. 27.) NVB számú határozatával nyilvántartásba vette, és mivel az érintett választókerületben a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség is állított jelöltet, így a szavazatszámláló bizottságok feltételezhetően jogszabálysértő magatartása kétségkívül megalapozza érintettségét.
  4. Rögzítette, hogy az OEVB határozata a kifogást a 18. számú szavazatszámláló bizottság tekintetében elutasító részében jogellenes. Álláspontja alátámasztásaként előadta, hogy a 18. számú szavazókörben két nemzetiségi választópolgárként nyilvántartott választópolgár vonatkozásában került sor a kifogásra okot adó cselekményre, illetve mulasztásra. Az OEVB által sem vitatottan az egyéni választókerületi jegyzőkönyv – egyezően a listás jegyzőkönyvvel – azt tartalmazza, hogy a névjegyzékben lévő választópolgárok száma 804, és ebből megjelent 643 fő. Mivel a belföldi lakcímmel rendelkező választópolgárnak az országgyűlési képviselők választásán két (egyéni választókerületi és listás) szavazata van [az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 12. § (1) és (2) bek.], a szavazáson megjelentek száma az egyéni választókerületi és a listás szavazás vonatkozásában nem térhet el (a megjelentek számát az aláírások száma alapján kell meghatározni a Ve. 190 §-a szerint), melyet a szavazóköri névjegyzék kinyomtatott példányának szerkezete is megfelelően  alátámasztja [az országgyűlési képviselők általános választásán és az  azzal közös eljárásban lebonyolított országos népszavazáson a  választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának  részletes szabályairól, a választási és népszavazási eredmény  országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és  megyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai  ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban  használandó nyomtatványokról szóló 3/2022. (I. 11.) IM rendelet, 1.  melléklet].
  5. Az egyéni választókerületi jegyzőkönyv szerint azonban az urnában lévő, lebélyegzett szavazólapok száma 643 volt, a listás jegyzőkönyv szerint pedig 2 fő nemzetiségi listás szavazásra jogosult választópolgárból 2 fő megjelent és érvényesen szavazott, míg a pártlistára szavazók közül megjelent és szavazott 643 fő. A jegyzőkönyv tehát Beadványozó szerint vagy azt bizonyítja, hogy a kifogásban bemutatott anomáliát az SZSZB úgy oldotta fel, hogy a listás szavazatok közül kettőt létszámon felülinek tekintett, vagy pedig a megjelentek száma került pontatlanul rögzítésre.
  6. Beadványozó szerint az NVB a névjegyzékben található aláírások számának ellenőrzésével tudja megállapítani, hogy 643 fő választópolgár jelent-e meg a szavazáson, azonban ennek beigazolása felveti azt a kérdést, hogy miképpen adhatott ki aláírás nélkül két szavazólapot a listás választáson a szavazatszámláló bizottság.
  7. Beadványozó szerint megállapítható, hogy az EVK jegyzőkönyv szerint leadott szavazatok száma kettővel kevesebb a listás szavazók számánál, amely szám pedig egyezik a nemzetiségi listára szavazni jogosult választópolgárok számával. Erre figyelemmel nem foghat helyt az OEVB azon érvelése, hogy egyrészt a megjelentek száma a két jegyzőkönyvben egyezik, hiszen a listás szavazatok többletére ez nem magyarázat, másrészt pedig a jegyzőkönyvvezető nyilatkozata sem állít mást, minthogy a Ve. 257. § (1a) bekezdésének azon részét ismerte a szavazatszámláló bizottság, miszerint a nemzetiségi választópolgárnak pártlistás szavazólapot nem kell adni.
  8. Beadványozó szerint a nemzetiségi választópolgár számára nemzetiségi listás szavazólapot adni evidens, ezzel szemben a jegyzőkönyvvezetőnek arra vonatkozóan kellett volna állítást tennie, hogy a szavazatszámláló bizottság tisztázta: a pártlistás szavazólap nemzetiségi listás szavazólapra cserélése nem jelentheti azt, hogy egyéni választókerületi szavazólap átadására nem kerülhet sor. Erre figyelemmel Beadványozó álláspontja szerint az OEVB az állított jogsértés megállapításától minden alap nélkül tartózkodott, ezzel megsértve a Ve. 178. § (1) bekezdésében és 257. § (1a) bekezdésben foglaltakat.
  9. Ismételten hivatkozott arra, hogy az NVB 774/2018. (IV. 16.) NVB határozata és a Kúria Kvk.IV.37.505/2018/2. számú határozata alapján bizonyítékként felhasználható jegyzőkönyvekben nevesített anomáliák jelen ügyben fennállnak. A Kúria szerint a „hivatkozott linken található jegyzőkönyv számadataiból továbbá okkal lehetett arra következtetni, hogy a kérelmező által állított jogsértés bekövetkezett (…). Már más ügyben is megerősítette a Kúria, hogy az adott esetben a jogorvoslatot kérőt nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem kellő valószínűsítése terheli (Kvk.II.37.501/2014./6.).” Erre hivatkozással Beadványozó hangsúlyozta, hogy a jegyzőkönyvi összefüggések alapján alappal valószínűsíthető, hogy az állított jogsértés a 18. számú szavazókörben bekövetkezett.
  10. Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB határozatát változtassa meg, és a kifogásnak helyt adva állapítsa meg, hogy a Budapest XVI. kerület 18. számú szavazókörben működő szavazatszámláló bizottság megsértette a Ve. 178. § (1) bekezdésében, valamint a Ve. 257. § (1a) bekezdésében foglalt tételes rendelkezést, amikor két fő, a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő személy számára az országgyűlési egyéni választókerületi képviselőjelöltek szavazólapját nem adta át, megakadályozva ezzel azt, hogy egyéni választókerületi jelöltre szavazhassanak.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés részben alapos.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság elfogadta Beadványozónak az ügyben való érintettségére való hivatkozását.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
  4. Az NVB mindenekelőtt rögzíti, hogy a fellebbezés kizárólag a 18. számú szavazókör SZSZB-jének tevékenysége tekintetében vitatja az OEVB határozatát, így az elsőfokú határozat felülvizsgálata is kizárólag e részben történik.
  5. A Bizottság – egyezően az OEVB-vel – elfogadja bizonyítékként a valasztas.hu oldalon közzétett jegyzőkönyvekre való hivatkozást. Budapest XVI. kerület 018. számú szavazókörének szavazóköri jegyzőkönyveinek adatai alapján az alábbi megállapításokat teszi.
  6. Az egyéni választókerületi választás szavazóköri jegyzőkönyve szerint szavazóként 643 választópolgár jelent meg a szavazókörben. Az urnában 643 lebélyegzett egyéni szavazólap volt.
  7. A listás szavazóköri jegyzőkönyv adatai szerint szavazóként megjelent választópolgárok száma 643, amelyből 641 fő pártlistára szavazott, 2 választópolgár pedig nemzetiségi listára (1 fő horvát, 1 fő német listára). Az urnában lévő, lebélyegzett listás szavazólapok száma 645 volt, melyből pártlistás 643, nemzetiségi listás 2 volt. E két utóbbi szavazólap érvényes volt. Eltérés a szavazóként megjelentek száma és a pártlistás szavazólapok között volt. Ez utóbbi kettővel több volt a szavazókörben megjelent választópolgárok számától.
  8. A jogalkotó a Ve. 197. §-ában szabályozta azt az esetet, hogy hogyan kell eljárnia az SZSZB-nek akkor, ha az urnákban talált, hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapok száma meghaladja a szavazáson megjelent választópolgárok számát. A Ve. rögzíti, hogy ilyen esetekben az SZSZB a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve listánként a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek nyilvánítja.
  9. A jogalkotó tehát a Ve. 197. §-ában foglalt szabállyal kezeli azokat a többlet szavazatokat, amely mögött nincs valós választói akarat, és amely ezért - figyelembevétele esetén - az adott választókerületben, illetve az országos listát érintően torzítaná a választás eredményét. Tekintettel arra, hogy az ilyen többletszavazat nem köthető sem választópolgárhoz, sem pedig jelölthöz, jelölő szervezethez, e szavazatok minden kétséget kizáróan érvénytelennek minősülnek. A Ve. hivatkozott rendelkezése garancia arra, hogy egyetlen lista/jelölt esetében se maradjon érvénytelen - és ily módon választói akarat nélküli - szavazat a megállapított eredmény mögött.
  10. A Ve. 197. §-a alapján alkalmazott jogintézmény - amely alapvetően matematikai műveletnek tekinthető - nem tesz különbséget a leadott és figyelembe vett szavazatok között, és nem változtatja meg az „egy ember - egy szavazat” elvéhez kötött tartalmat sem a passzív választójog viszonylatában. A szavazatszámlálás során minden jelölt/lista azonos módon, nominálisan „szenvedi el” az érvénytelen többletszavazat konzekvenciáit. A Ve. 197. §-ában alkalmazott megoldás ennélfogva nem tesz különbséget választói akarat és választói akarat között sem, és így nem teszi egyenlőtlenné a leadott szavazatokat. Ezért a passzív választójog a Ve. jelen szabályával összefüggésben nem sérül. A számítási módból következőleg relatív, hogy a kisebb vagy a nagyobb jelölő szervezetek, a népszerűbb vagy kevésbé népszerű jelöltek-e a kárvallottjai a szabályozásnak. A nagyobb pártok ugyanis szavazataikból jellemzően minden esetben és egészében elvesztik a többletszavazattal megegyező szavazatszámot, míg kisebb riválisaiktól nem minden esetben lehet ugyanazt levonni [3171/2018. (V. 22.) AB határozat].
  11. A gyakorlatban a többletszavazatoknak a Ve. 197. §-a szerinti levonásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a tényállás tisztázása érdekében az NVI beszerzett a fellebbezés felterjesztését végző OEVI-től.
  12. A listás szavazóköri jegyzőkönyv szerint összesen 20 érvénytelen lebélyegzett szavazólap volt. Ebből 8 egyéb ok miatt volt érvénytelen (20-8=12), 12 pedig amiatt, mert a 2 többlet szavazólap miatt mind a 6 pártlista szavazatszámából listánként 2 levonásra került (2x6=12). Azt, hogy a Ve. 197. §-ában előírt matematikai műveletet az SZSZB elvégezte, a többletszavazólap miatt levont szavazatokról kiállított jegyzőkönyv hitelt érdemlően tanúsítja. Az urnában lévő, 643 lebélyegzett pártlistás szavazólapból levonva a 20 érvénytelen szavazólap számát, egyezően a jegyzőkönyvekben foglaltakkal, megállapítható, hogy az érvényes pártlistás szavazólapok száma összesen 623.
  13. A fellebbezés állításával szemben a jegyzőkönyvi adatok összevetéséből nem az valószínűsíthető, hogy a nemzetiségi választópolgárok nem kaptak egyéni szavazólapot, hanem éppen az, hogy az egyéni és a nemzetiségi listás szavazólapok mellé pártlistásat is kaptak. Ezt támasztja alá, hogy az egyéni és a listás jegyzőkönyv adatai szerint a szavazóként megjelentek száma egyaránt 643 volt. A szavazóként megjelentek számával egyezően, 643 egyéni szavazólap volt az urnákban, vagyis minden szavazó kapott egyéni szavazólapot. Szintén a szavazóként megjelentek számával egyező, 643 pártlistás szavazólap volt az urnákban, úgy, hogy a 2 nemzetiségi választópolgár is szavazott és nemzetiségi szavazólapjuk érvényes volt. A két érvényes nemzetiségi listás szavazólap alapján azonban a szavazóként megjelentek száma alapján jogszerűen csak 641 pártlistás szavazólapnak kellett volna az urnában lennie. A 2 pártlistás többletszavazólap így nem azt támasztja alá, hogy a nemzetiségi választópolgárok az SZSZB jogellenes tevékenysége folytán nem tudták az egyéni választókerületi választás tekintetében gyakorolni a szavazás jogát, hanem azt, hogy a Ve. 257. § (1a) bekezdésében foglaltak ellenére az egyéni választókerületi választáson túl mindkét listás választáson gyakorolták a szavazati jogukat, azaz nemzetiségi listás és pártlistás szavazólapot is kaptak.
  14. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság bár a fellebbezés indokaitól eltérő okok alapján, megállapítja, hogy Budapest XVI. kerületi 18. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsága megsértette a Ve. 257. § (1a) bekezdését, azzal, hogy a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő választópolgárok részére az egy egyéni választókerületi szavazólap és a nemzetiségének listás szavazólapon túl pártlistás szavazólapot is átadott.
  15. A fellebbezés a Ve. 257. § (1a) bekezdésének megsértésén túl a Ve. 178. § (1) bekezdése sérelmének megállapítását is kérte.
  16. A Ve. 178. § (1) bekezdése egy általános részi rendelkezés, amely szerint, ha a szavazásnak nincs akadálya, az SZSZB átadja a választópolgár részére a szavazólapokat. Ennek a szabálynak a speciális, kifejezetten az országgyűlési képviselők választására vonatkozó konkrét rendelkezését a Ve. 257. § tartalmazza. Eszerint: amennyiben a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék, illetve a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján a választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy pártlistás szavazólapot ad át. A szavazatszámláló bizottság a nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és nemzetiségének listás szavazólapját adja át. A szavazatszámláló bizottság annak a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárnak, aki a választás napját megelőző hetedik napot követően magyarországi lakcímet létesített, egy egyéni választókerületi szavazólapot ad át. Végül a szavazatszámláló bizottság az átjelentkezéssel szavazó választópolgárnak a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapot és országos listás szavazólapot ad át.
  17. Tekintettel arra, hogy jelen esetben kimutatható a Ve. azon tételes rendelkezése, amelyet az SZSZB tevékenysége megsértett, így a Ve. általános részi rendelkezése megsértésének megállapítása nem indokolt.
  18. Mindezek alapján a Bizottság az OEVB határozatát a fellebbezéssel érintett részében, a a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és megállapította a Ve. 257. § (1a) bekezdés sérelmét.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 43. §-án, a 178. §-án, a 197. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés b) pontján, a 257. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 13.

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke