362/2024. NVB határozat - N. J. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

  A Nemzeti Választási Bizottság

362/2024. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság N. J. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 16 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Választási Bizottság 65/2024 (V.31.) számú TVB határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. június 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]

[1]  Beadványozó 2024. május 30-án 13 óra 26 perckor nyújtotta be kifogását a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság, NVB), melyet az NVB elnöke NVB/444-2/2024. számon ugyanezen a napon 15 óra 38 perckor áttett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB).

[2] Beadványozó kifogásában adatainak zárt kezelése mellett bejelentést tett ismeretlen személyek ellen, akik véleménye szerint jogsértő módon, közpénzből támogatják Botka László szegedi polgármestert és csapatát. Álláspontja szerint a Szegedi Tükör elnevezésű sajtótermék 2024. május 13-i, valamint május 27-i lapszámaiban Botka László szegedi polgármester és az "Összefogás Szegedért" jelöltjei bőségesen kapnak teret, míg a többi más színekben induló jelölt nem. Beadványozó előadta, hogy véleménye szerint ez közpénzen finanszírozott bújtatott kampányfinanszírozásnak minősülhet, hiszen a Szegedi Tükör ingyenes időszaki kiadvány, mely tudomása szerint a szegedi önkormányzat pénzén kerül minden szegedi háztartásba. Beadványához csatolt hat fényképet, valamint kérte a bizottságot, vizsgálják meg, hogy ez a közpénzen finanszírozott magatartás jogsértő-e, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

[3] A TVB a kifogás vizsgálata során megállapította, hogy a kifogás nem tartalmazza a Beadványozó személyi azonosítóját és a jogszabálysértés megjelölését, melyek a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI törvény (a továbbiakban: Ve.) 212. §-ának (2) bekezdés a) és d) pontjai alapján kötelező tartalmi elemei a kifogásnak.

[4] A TVB rögzítette azt is, hogy a Ve. 215.§ szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212.§ (2) bekezdésében foglaltakat.

[5] Fentiek alapján a TVB a 65/2024. (V.31.) számú TVB határozatában (a továbbiakban: TVB határozat) a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

II.

 [A fellebbezés tartalma]

[6] Beadványozó a TVB 65/2024. (V.31.) számú TVB határozattal szemben 2024. június 1. napján 11 óra 43 perckor elektronikus úton nyújtott be fellebbezést a Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz.

[7] Beadványozó érintettsége kapcsán előadta, hogy magyar és szegedi választópolgár, aki sérelmezi, hogy a vitatott kiadvány - melynek megjelenése feltételezése szerint közpénzből finanszírozott - őt is befolyásolni próbálta, amikor közérdekű tájékoztatásnak minősíti azt, hogy a jelenleg is regnáló és a közelgő választáson ismételten induló polgármester ajánlószelvényt adott le, miközben a többi jelöltről nem került közzétételre ilyen tájékoztatás. Rögzítette továbbá, hogy az Önkormányzati választás tisztasága, valamint az önkormányzati költségvetésből finanszírozott médiatermék „céljának megfelelő felhasználása” közérdek. Álláspontja szerint közérdekű ügyekben a „megfelelő szervhez való fordulás lehetősége állampolgári alanyi jog”.

[8] Beadványozó kifejtette, hogy a Ve. 14. § (1) bekezdése alapján álláspontja szerint minden választópolgárnak joga van arra, hogy a választási bizottságokhoz fordulva vizsgálatot kérjen, mely vizsgálatnak meglátása szerint ki kell terjednie annak megállapítására is, hogy történt-e jogsértés, illetve milyen jog sérült. Mindezek alapján Beadványozó véleménye szerint a választópolgárnak nem szükséges megjelölnie, hogy a „sérelmezett kampánycselekmény mely, pontos jogszabályi előírást sértett meg. Ez egy állampolgártól nem várható el. Azt a vizsgálatnak kell feltárnia, hiszen a vizsgáló bizottságnak kell ismernie a hatáskörébe tartozó jogszabályokat, nem az állampolgároknak.” Beadványozó meglátása szerint arra való tekintettel, hogy felmerül a közpénzen történő kampányfinanszírozás gyanúja, valószínűsíti, hogy az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) hatásköre is megállapítható. Amennyiben az ÁSZ hatásköre megállapításra kerülne, a Beadványozó „arról is kér tájékoztatást, hogy hivatalból eljárást kezdeményez-e bizottság” vagy neki kell azt megtennie.

[9] Beadványozó előadta, hogy az ÁSZ honlapján közzétett nyilvántartásban a Szegedi Tükör nem szerepel, így a Ve. 148. §-a szerinti politikai hirdetést nem tehet közzé.

[10] Beadványozó véleménye szerint egy olyan sajtótermék, amely központi vagy önkormányzati forrásokból finanszírozott, csak valóban közérdekű tájékoztatást közölhet. Beadványozó álláspontja szerint nem minősül közérdekű tájékoztatásnak sem a jelenlegi szegedi polgármester ajánlószelvényének leadásáról szóló beszámoló, sem pedig az a tény, hogy Jávorszky Iván képviselőjelölt részt vett egy egészségnapon, valamint szándékozik képviselni azt a választási körzetet, amelyben indul. Beadványozó szerint ugyancsak nincs helye a város közérdekű információs lapszámaiban kampányeszközként értékelhető virágosztásról szóló beszámolóknak sem, melyeknek a választópolgárok megnyerése a célja.

[11] Beadványozó rögzítette azt is, hogy a jelenlegi polgármester ünnepi beszédének – mely bizonyos mondatai Beadványozó véleménye szerint kampánybeszédnek minősülnek - teljes terjedelemben történő megjelentetése alkalmas a választópolgárok befolyásolására, s meglátása szerint e beszédből kiemelt „Építsük tovább Szegedet, és védjük meg közös értékeinket” címrészlet is egyértelműen kampánybeszédnek minősül. Beadványozó szerint az Összefogás Szegedért Egyesület jelöltjeinek javára történő választópolgári akarat befolyásolására enged következtetni a lapszámok közelmúltbeli gyakori megjelenése és más jelölő szervezetek, illetve jelöltek tevékenységéről való tájékoztatás hiánya is.

[12] Beadványozó előadta, hogy „mivel a határozata kérte, hogy a bizonyítékokat” csatolja, ezért nem csak elektronikus úton, hanem papír alapon is be fogja nyújtani panaszát, melyhez csatolni fogja a két sajtóterméket teljes terjedelmében annak érdekében, hogy az összes körülményt érdemben vizsgálni lehessen.

[13] Beadványozó a Nemzeti Választási Bizottságtól fellebbezése zárásaként az alábbiakat kérte: az ügy érdemi vizsgálatát; annak megállapítását, hogy történt-e jogsértés; amennyiben igen, akkor állapítsa meg az NVB, hogy milyen jogsértés történt; s „ha megtörtént” a jogsértés, „annak szankcionálását” is. Beadványozó ismételten rögzítette, hogy álláspontja szerint „egy természetes személy, panaszos nem kötelezhető arra, hogy tudja, az adott ügyben konkrétan melyik jogszabályi helyet sértették meg, azért van a vizsgálat, hogy azt felderítse”.    

[14] Beadványozó 2024. június 1-én 13 óra 17 perckor elektronikus úton a Nemzeti Választási Bizottság részére megküldött levelével kiegészítette a fellebbezését, melyben előadta, hogy elkerülte a figyelmét a hozott (TVB) határozat hivatkozási helye, ezért korábbi fellebbezését kiegészítve, végleges és egységes formában küldte meg. Előadta továbbá, mintegy reflektálva a TVB határozatában elutasítási indokként szereplő jogszabálysértés megjelölésének hiányára, hogy álláspontja szerint neki nem szükséges azt megjelölnie, hiszen azt a „bizottságnak hivatalból tudnia kell”. Rögzítette azt is, hogy kifogásából egyértelműen kiderül, hogy sérelmezi az önkormányzati költségvetésből finanszírozott városi sajtótermék folyamatos és egyoldalú tájékoztatási tevékenységét az Összefogás Szegedért jelöltjeivel kapcsolatban, mely alapján véleménye szerint tiltott kampánytevékenység állhat fenn. Beadványozó e fellebbezés-kiegészítését 2024. június 3-án 11 órakor személyesen is benyújtotta a TVB-hez, mely a Nemzeti Választási Bizottság részére 2024. június 3-án 12 óra 27 perckor megküldésre került.

III.

[A Nemzeti választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[15] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[16] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[17] A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.

[18] A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

a) a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja;

b) a fellebbezés benyújtójának neve, lakcíme (székhelye);

c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítója, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusa és száma, vagy szervezet, vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma.

[19] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) és d) pontjai szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be, valamint, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.

[20] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”

[21] A Kúria „az Alkotmánybíróság 3081/2014.(IV.01.) döntésére is figyelemmel már a választási ügyek minden típusára nézve megfogalmazta, hogy az érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire, azaz az érintettség kimutatható, közvetlen és nyilvánvaló (pl. Kvk.II.37.111/2014.2., Kvk.I.37.493/2014/3., Kvk.III.37.182/2014/3., Kvk.IV.37.196/2014/2., Kvk.I.37.439/2014/2.,Kvk.V.37.489/2014/2., Kvk.V.37.985/2019/6.,Kvk.VI.38.250/2019/4. számú végzés).” { Kvk.I.39.275/2022/4. Indokolás [13]}

[22] A fentieket megerősítve a Kúria Kvk.I.39.037/2024/4. számú végzésében ismételten foglalkozott a kérdéssel s összegezte, hogy „az érintettség kérelmező általi igazolásának követelményét, annak teljesítését a Kúria már több ügyben vizsgálta, ennek során rögzítette, hogy az érintettség megállapításához nem elegendő, ha a kérelmező természetes személy (Kvk.VI.39.407/2022/4.), illetve, ha névjegyzékben szereplő választópolgár (Kvk.V.39.513/2022/2.), az érintettség igazolása hiányában előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatára nem kerülhet sor (Kvk.VI.39.407/2022/4., Kvk.V.39.513/2022/2.). A Kvk.III.39.360/2022/2. számú határozat elvi tartalmaként a Kúria rögzítette, hogy a Ve. 222. § (1) bekezdésében előírt érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat, továbbá az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli.” {Indokolás [10]}

[23] Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).” {Kvk.III.37.322/2019/3. végzés, Indokolás [7]; Kvk.II.37.515/2019/2.végzés, Indokolás [22]}

[24] A következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának az érintettségét a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}.

[25] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó mint magánszemély nyújtotta be fellebbezését, amely során az érintettség alátámasztására fellebbezése tartalmazott megállapításokat, azonban nem jelölt meg olyan körülményt, amelynek alapján az állított jogsérelem jogaira és kötelezettségeire személyesen és közvetlenül kihatott volna.

[26] Figyelemmel a Bizottság és a Kúria által is megerősített joggyakorlatra, a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó tekintetében nem valósul meg a Ve. 221. § (1) bekezdésben foglalt követelmény.

[27] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a fellebbezés nem tartalmazza a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapját, a tételes jogszabálysértésre való hivatkozást.

[28] A Bizottság rámutat arra, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésben meg kell jelölni a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját. A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.

[29] A Kúria Kvk.V.37.985/2019/6. számú határozatában kimondta, hogy „[a] jogalkotó előírta továbbá a Ve. 231.§ (1) bekezdés d) pontjában, hogy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a Ve. 224.§ (3) bekezdésében foglaltakat. A megjelölt törvényhely: a 224.§ (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját [a b) és a c) pontok a kérelem benyújtójára tartalmaznak előírásokat]. A Ve. 223.§ (3) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy fellebbezést lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.” {Indokolás [18]}

[30] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2.Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3., Kvk.I.37.221/2014/2. és Kvk.II.37.271/2014/2. számú végzések].

[31] A Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozó a fellebbezésében nem jelölte meg a konkrét jogszabálysértést és annak konkrét jogszabályi helyét. Beadványozó a fellebbezésben részben reagál a TVB határozatában foglaltakra, részben pedig eredeti kifogásában megfogalmazott álláspontját fejti ki bővebben, azonban arra vonatkozó jogi okfejtést, a konkrét jogszabályhely megjelölésével, hogy a TVB támadott határozata milyen okból jogszabálysértő a beadvány nem tartalmaz.

[32]  A Bizottság rögzíti, hogy a Kúriának az NVB által is követett joggyakorlata szerint (Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3.) a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának, és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a választási bizottságok és a Kúria is, kizárólag a kérelmezők által a jogorvoslati kérelemmel egyidejűleg benyújtott bizonyítékok alapján hozzák meg döntésüket.

[33] A Kúria Kvk.VI.39.231/2022/2. számú határozatában hangsúlyozta, hogy „[a] Ve. szabályrendszere alapján a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia és a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli. A bizonyítási eszköznek pedig alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására.” {Indokolás [25]}

[34] Végezetül a Bizottság Beadványozó 2024. június 1-én 13 óra 17 perckor elektronikus úton az NVB részére megküldött, illetve 2024. június 3-án 11 órakor a TVB-hez személyesen eljuttatott fellebbezés-kiegészítése kapcsán rögzíti, hogy annak vizsgálatára - az alábbiakban kifejtettek alapján - nincs lehetőség.

[35] A Bizottság következetes (lásd 58/2015., 13/2016., 129/2016., 133/2018. 951/2018., 441/2019., 60/2020., 78/2022., 80/2022. 207/2022., és a 235/2024. számú NVB határozatok) és a Kúria által megerősített {lásd Kvk.I.37.951/2016/3. végzés, Indokolás [14] Kvk.IV.37.531/2018/2. végzés, Indokolás [20]} joggyakorlata szerint a Ve. valamennyi jogorvoslati kérelem kapcsán egységesen rendelkezik. A Ve. 212. § (2) bekezdése a kifogás kapcsán rögzíti, hogy [a] kifogásnak tartalmaznia kell”, míg a 224. § (3) bekezdése a fellebbezés és a felülvizsgálati kérelem tekintetében rögzíti ugyanezt, „[a] fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell (...)”. A jogszabályhelyek nyelvtani és logikai értelmezésének az az álláspont felel meg, amely szerint a jogorvoslati kérelemnek, így a fellebbezésnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ilyen módon benyújtott kérelemnek kell tartalmaznia minden, a Ve.-ben előírt kötelező tartalmi elemet – a fellebbezés esetében a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat – annak érdekében, hogy az érdemi elbírálásra alkalmas legyen. A jogorvoslati kérelem benyújtásával a kérelem eloldódik annak előterjesztőjétől. A benyújtástól számított három napos határidő ugyanis már a választási szervek, illetve a bíróság szempontjából bír relevanciával: ezen időtartam alatt kell az ügy elbírálására felkészülni mind szervezési mind jogi értelemben. Amennyiben a mindenkori beadványozónak a jogorvoslati kérelem elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott kifogást, fellebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet folyamatosan kiegészíteni, bizonyítékkal, jogsértés-megjelöléssel stb., úgy az a választási szervek, illetve a bíróság munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 212. § (2) és 224. § (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne.

[36] Fentiek alapján Beadványozó fellebbezésében kifejtett érvei jogszabálysértés (konkrét jogszabályhely megsértése) megjelölése, valamint érintettség hiányában, érdemben nem voltak vizsgálhatóak.

[37] A Bizottság mindezek alapján a fellebbezést, tekintettel arra, hogy azt nem az arra jogosult nyújtotta be, illetve a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt kötelező tartalmi elem hiánya miatt, a 231. § (1) bekezdés a) és d) pontjai alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[38] A határozat a Ve., 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 224. § (1) - (3) bekezdésein, 231. § (1) bekezdés a) és d) pontjain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. június 3.

 

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke