361/2024. NVB határozat - a Változást Akarók Nemzedéke közéleti egyesület jelölő szervezet által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

361/2024. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Változást Akarók Nemzedéke közéleti egyesület (7700 Mohács, Virág utca 67., a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott kifogás tárgyában – 15 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. június 6. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]    Beadványozó 2024. május 30. napján 14 óra 53 perckor elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Harkányi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB).

[2]    A kifogás szerint a Thermal Media & Travel Hungary Kft. (a továbbiakban: Médiapartner), illetve annak ügyvezetője, Görföl Róbert János (a továbbiakban: Ügyvezető) megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt eljárási alapelveket. Beadványozó a www.harkanyihirek.hu oldalon elérhető ’Új Harkányi Hírek online’ internetes sajtótermékben (a továbbiakban: Honlap) megjelent, a következő címmel közzétett anyagot kifogásolja: „Hazugságra épül a harkányi baloldal kampánya, a választások egyértelmű tétje a szocialisták visszatérése” (a továbbiakban: Kifogásolt cikk).

[3]    Beadványozó előadta, hogy a Médiapartner tulajdonosa az Ügyvezető, aki egyben Harkány Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi, Városfejlesztési, Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságának (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság) külső tagja, aki ilyen minőségében „a Fidesz-KDNP delegáltja”. A Honlap nem közli, hogy kapcsolatban állna a Pénzügyi Bizottság tagjával, és annak nézőpontját közölné, ehelyett „önmagát függetlennek beállítva próbálja befolyásolni a választópolgárokat”.

[4]    Kifogásában rámutat a Beadványozó arra, hogy a Honlap „a Fidesz-KDNP kapcsolatot” elrejti, „hamisan függetlenként jelenik meg”. Állítása szerint a Honlap megnevezése arra utal, hogy egy újságról van szó, holott az a Beadványozó szerint kampánykiadvány, és ennek megfelelő a cikkek hangvétele is. A „városvezetés és a Fidesz-KDNP számára kedvező hírek felnagyítva jelennek meg”, a többi jelölt, jelölő szervezet „degradáló, lealacsonyító jelzők használatával, gyakran szidalmazva”.

[5]    Beadványozó szerint a Honlap őt „megtévesztő módon vöröslogós megjelöléssel illeti, mellé egy szegfű képet tesz, hamisan azt a látszatot keltve, mintha MSZP-s szervezet lennénk. Kifejezetten az a célja az oldalnak, hogy a független egyesületünket az MSZP-vel azonosítva megtévessze a szavazópolgárokat.” Beadványozó szerint a cél az ő hiteltelenítése, erre vonatkozóan azt hozza fel, hogy elnökét, dr. Szigeti Józsefet (a továbbiakban: Elnök) a Kifogásolt cikk kétes hovatartozásúként jellemzi, a szöveg egésze összességében azt közli, hogy az Elnök MSZP-s, a Beadványozó egy MSZP-ből átalakult szervezet lenne, holott ez nem igaz.

[6]    Beadványozó úgy véli, hogy a Kifogásolt cikkben megjelenített önkormányzati álláspont olyan beállítást nyer, mintha a Beadványozó által képviselt, ellentétes álláspont a „fürdő/város tekintetében” aggresszív lenne, pedig ez sem igaz.

[7]    Beadványozó rögzíti, hogy a cikkek névtelenül jelennek meg a Honlapon, így az ott „fellelt információk alapján azok nagy valószínűséggel a kiemelt médiaszolgáltatótól, a Médiapartnertől származnak.

[8]    A választás tisztaságának Ve. 2. § (1) bekezdés a) pont szerinti alapelvét azért sérti a Honlap, illetve a Kifogásolt cikk, mert „elbújva egy honlap mögött a választáson részt vevő egyik fél rágalmaz egy másik jelöltet és jelölő szervezetet.” A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelv sérelmét a Beadványozó akként jelöli meg, hogy az „az önkormányzati kötődésű honlap függetlenként kizárólag a jelenlegi önkormányzat és a Fidesz-KDNP számára biztosít pozitív megjelenési felületet, az ellenfeleket pedig ócsárolja”. Végül a Beadványozó rámutat arra is, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvének sérelmét a Honlap, de a Kifogásolt cikk is egyértelműen sérti.

[9]    A kifogás utolsó szerkezeti részében a Beadványozó kifejti, hogy az általa panaszolt tevékenység kampánytevékenység, kampányeszköz, amely a Ve. alapelveit sérti ugyan, de ettől függetlenül is megvalósítja a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 226. § szerinti rágalmazás és 227. § szerinti becsületsértés tényállását. Ez utóbbi megjegyzését további indokolással nem látta el.

[10] Tekintettel arra, hogy a Ve. 151. § (1) bekezdése alapján a sajtó választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogást – a tárgyi ügyben az internetes sajtótermék kampányban való részvételével kapcsolatos kifogást – a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) bírálja el, a HVB elnöke 2024. május 31. napján kelt döntésével a kifogást az NVB-hez áttette.

[11] Az NVB titkársága 2024. május 31. napján a Ve. 151. § (4) bekezdése alapján rövid úton megkereste a Honlap alapítóját és kiadóját, Kacsúr Tamást, hogy a Kifogásolt cikk közzétételének időpontját hitelt érdemlően bizonyítsa. Kacsúr Tamás 2024. június 2. napján, határidőben küldött választ, mely egyetlen mondatot tartalmaz, eszerint a „kérdésbe foglalt szöveges tartalom 2024. május 26-án jelent meg.”

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[12] A kifogás nem alapos.

[13] Az NVB elvégezte a kifogás formai vizsgálatát, és megállapította, hogy az érdemi vizsgálatra alkalmas az alábbiak szerint.

[14] A beadvány jelölő szervezettől származik, a jelölő szervezet nevében a kifogást benyújtó személy a Beadványozó elnöke. A kifogás feltünteti a jelölő szervezet azonosításához szükséges adatokat, tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését, valamint megjelöli a Kifogásolt cikk elérhetőségét mint bizonyítékot.

[15] A Beadványozó rögzíti továbbá, hogy a jogsértés 2024. május 29. napján történt észleléséhez képest határidőn belül nyújtotta be a kifogást. E körben a beadvány elkésettségét az alapozta volna meg, amennyiben a Honlap kiadója hitelt érdemlően igazolja a Kifogásolt cikk megjelenési időpontját. Az NVB nem tekinthette a 2024. június 2. napján érkezett választ alkalmasnak arra, hogy a kifogásban írtakat megdöntse, mivel egy internetes sajtótermék esetében valamely cikk megjelenésének időpontja nem naphoz, hanem valamely napon belül egy adott időponthoz köthető, melyet óra:perc formátumban kell megjelölni. A Ve. 151. § (4) bekezdése azonban egyértelművé teszi, hogy nem elég egy tényállítást megfogalmazni, adott esetben akár a cikk megjelenésének időpontját másodpercre pontosan megjelölni, mivel a hitelt érdemlő bizonyításnak valamely egyéb körülmény megnevezése (a korábban elkészített cikk „élesítésének” időpontját mely időpontban állította be a szerkesztő), esetlegesen képi bizonyíték előterjesztése felelhet meg.

[16] Ezt követően az NVB azt vizsgálta, hogy a Honlap választásban való részvétele milyen módon vizsgálható jelen választási eljárásban.

[17] Az NVB hatásköre szempontjából jelentőséggel bír az a tény, hogy a Honlap sajtótermék-e [349/2024. (V. 24.) NVB határozat], valamint, hogy számonkérhető-e rajta a kiegyensúlyozottság követelménye [311/2024. (V. 9.) NVB határozat].

[18] A Honlap mint internetes sajtótermék a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 41.§ (4) bekezdés i) pontjára figyelemmel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által vezetett, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 97. § (2) bekezdése szerint közhiteles nyilvántartásban szerepel. A Honlap alapítója és kiadója Kacsúr Tamás.

[19] Harkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2016. (XII. 27.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról (a továbbiakban: SZMSZ) a lakosság tájékoztatásának eszközeként kizárólag a Harkányi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláját és az önkormányzat honlapját említi. Az Mttv. 41. § (4) bekezdés h) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel ugyan egy „HARKÁNYI HÍREK” nevű nyomtatott sajtótermék, melynek kiadója Harkány Város Önkormányzata, önkormányzat által alapított újságra azonban az SZMSZ nem utal.

[20] A fentiek alapján az NVB nem látja bizonyítottnak, hogy a Honlapot Harkány Város Önkormányzata alapította volna vagy annak kiadója lenne, így a Honlap, mint internetes sajtótermék kiegyensúlyozottsága akkor vizsgálható, ha annak szerkesztése túlnyomórészt közpénzből történne. E vonatkozásban az NVB a Kúria joggyakorlatát tekinti irányadónak [Kúria Kvk.III.37.570/2019/4. számú végzése].

[21] A Honlap alján található „kapcsolat”, „felhasználási feltételek” és az „impresszum” menüpontok közül az utóbbi kettő is megjelöli a Médiapartnert, ugyanakkor ez a megjelölés a cégnév vezérszavára szorítkozik. A Médiapartner megjelenítése, illetve az „impresszum” menüpontban a Médiapartner neve alatt elhelyezett hivatkozás segítségével megnyitható hirdetési ajánlat sem teszi nyilvánvalóvá, hogy a Médiapartner a Honlapot szerkesztené, vagy annak közéleti tartalmáért felelősséget vállalna. A „kiemelt médiaszolgáltató” fordulat jelen esetben nem az Mttv. 203. § 41. pontja szerinti fogalomként értelmezendő, hanem akként, hogy a Médiapartner egy olyan jogi személy, amely a Honlap számára hirdetéseket közvetít.

[22] Az NVB megvizsgálta, hogy az Ügyvezető a Beadványozó által tételezett kapcsolatban áll-e Honlappal. A Honlap impresszuma, amint többi aloldala sem tünteti fel az Ügyvezetőt olyan személyként, aki a Honlapot üzemeltetné, szerkesztené, vagy tartalmára bármilyen módon befolyással lenne. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy az Ügyvezető külső bizottsági tag, mivel megállapítható, hogy az Ügyvezető nevét az SZMSZ 12. melléklete is feltünteti, mint a Pénzügyi Bizottság tagját.

[23] A fenti körülmények kapcsán az NVB nem osztja a Beadványozó érveit. Ugyanis az a tény, hogy valamely magánszemély által alapított és kiadott internetes sajtótermék kiemelt médiapartnerrel rendelkezik, és ez utóbbi jogi személy tulajdonosa és ügyvezetője helyi önkormányzati bizottsági tag, bármilyen jelölés alapján választották is meg, nem támaszt alá olyan következtetéseket, hogy az internetes sajtótermék kiadója vagy alapítója az előbbi helyi önkormányzat lenne, vagy ugyanez az önkormányzat közpénzzel támogatná az internetes sajtótermék megjelenését. Egyéb tényállítás és bizonyíték hiányában a kifogásban írtak ezért nem tekinthetők okszerűnek, így a kiegyensúlyozottság követelménye a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Honlap tekintetében nem számonkérhető [268/2022. (IV. 2.) NVB határozat].

[24] A Honlap tartalmának a vizsgálatát az NVB a továbbiakban a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja vonatkozásában előadott jogsértésekre szűkítve folytatta le.

[25] A Beadványozónak a Ve. 2. § (1) bekezdése a) pontja szerinti, választás tisztasága alapelvi sérelmét érintő előadása vonatkozásában az NVB rámutat arra, hogy a választás tisztaságának megóvása mint választási alapelv megsértése a Kúria gyakorlatában legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendje tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlatban ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása {Kvk.II.39.415/2022/2. Indokolás [33]}. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe {Kvk.VI.37.942/2016/2.}, valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hívta fel {Kvk.V.37.941/2016/3.}.

[26] Beadványozó szerint „elbújva egy honlap mögött a választáson részt vevő egyik fél rágalmaz egy másik jelöltet és jelölő szervezetet”. A Kifogásolt cikk tartalmi vizsgálatával megállapítható, hogy a cikkben foglaltak a Beadványozó és annak harkányi jelöltjei, valamint annak Elnöke vonatkozásában kritikaként fogalmazódnak meg. Jelen esetben kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a Kifogásolt cikk nem korlátozza a választópolgári akarat szabad kifejezését, nem a szavazással magával kapcsolatban merült fel a jogsérelem, ezért az NVB álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvását előíró alapelv megsértésének megállapításának nincs helye.

[27] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelme vonatkozásában az NVB rögzíti, hogy az „alapelvek a törvény szerves részei, a törvény egészét átható zsinórmértékül szolgálnak és adott esetben külön részletszabályok léte nélkül is önállóan alkalmazhatók, hivatkozhatók a döntés meghozatalnál. A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapításához sem, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. és a Kvk.VI.37.942/2016/2. számú határozataiban kifejtett álláspontja szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül. (Kvk.III.37.465/2014/2, Kvk.V.37.540/2014/3.)” [Kúria Kvk.IV.37.657/2019/3. számú végzése]

[28] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv megsértését a tárgyi ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelmével való szoros összefüggés vethetné fel [Kúria Kvk.I.37.416/2018/3. és Kvk.III.38.334/2019/4. számú végzései]. Figyelemmel arra, hogy a Honlap kiegyensúlyozottsági vizsgálatának feltételei nem biztosítottak, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve e vonatkozásban nem sérülhetett.

[29] Az NVB kiemeli továbbá, hogy valamely sajtótermékben tett tényállítások valóságtartalmát az NVB joggyakorlata a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéhez kapcsolódva vizsgálja. E körben figyelemmel kell lenni a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmánybírósági és kúriai joggyakorlatra is, ugyanakkor a vékony ténybeli alap nélküli állítások valótlansága vezethet alapelvi sérelem megállapítására. Ilyen tényállítást tartalmaz például a valamely személlyel szembeni büntető eljárást, és nyomozás megindítását állító kijelentés is, mely nem a szubjektív alapokon nyugvó, valóságtartalma tekintetében nem igazolható vélemény, hiszen a büntetőeljárás folytatása tényállítás, amelynek hamissága bizonyítható [440/2019. (X. 17.) NVB határozat].

[30] Az NVB megállapítja, hogy Beadványozó a Kifogásolt cikk hangnemét kifogásolva, tényállításokra alapozott véleményeket tekint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközőnek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban a Kifogásolt cikk egészét, annak kontextusát és az egyes, a cikkben megjelenő tényállításokat sem.

[31] Tény, hogy a Beadványozó elnöke Mohácson egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselő, ahogy az is, hogy Mohácson 2020. szeptember 27. napján időközi önkormányzati választásra került sor azt követően, hogy a 2019. október 13. napján megválasztott képviselő-testület feloszlásról döntött. Kétségtelenül ténynek kell tekinteni azt, hogy a 2019. október 13. napján megválasztott mohácsi polgármester jelölő szervezete a Magyar Szocialista Párt volt, és a választások hivatalos honlapja rögzíti azt a tényt is, hogy ugyanez a személy a Beadványozó által állított polgármesterjelöltként indult a 2020. szeptember 27. napján tartott mohácsi időközi választáson.

[32] Nem hagyhatja figyelmen kívül az NVB azt sem, hogy Harkányban a Beadványozó polgármesterjelöltet állított. Bár ez utóbbi polgármesterjelölt mellett más egyéni listás képviselőjelöltje a Beadványozónak Harkány városában nincs, tény az is, hogy az egyéni listás jelöltek egyike, Véghelyi József a Magyar Szocialista Párt vármegyei listájának 11. helyén szerepel.

[33] Az Alkotmánybíróság a 3107/2018. (IV. 9.) AB határozatában „további alapvető alkotmányossági szempontokra mutatott rá kifejezetten annak a kérdésnek a mérlegelése körében is, hogy egy választási kampány során tett kijelentés tényállításnak vagy értékítéletnek minősül-e. Az Alkotmánybíróság egyfelől megerősítette, hogy az elhatárolásnak választási kampány során is alkotmányjogi jelentősége van, mivel a tényállításokra és az értékítéletekre eltérő mércék alkalmazandók {lásd 31/2014. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]; 5/2015. (II. 25.) AB határozat, Indokolás [27]; 9/2015. (IV. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}. Másfelől ugyanakkor az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a tényállításokra vonatkozó, a jogszerűtlenség megállapíthatósága tekintetében megengedőbb teszt alkalmazására ez esetben kifejezetten szűk körben van csak lehetőség, vagyis a tényállítás alkotmányjogi fogalmát megszorítóan kell értelmezni.” (..) „a szóban forgó kijelentés értékelése nem történhet csupán »megragadva a kijelentés direkt tartalmánál« {5/2015. (II. 25.) AB határozat, Indokolás [27]}, hanem a mérlegelést a választási kampány felfokozott helyzetét és az ügy összes körülményét figyelembe véve, valamint arra tekintettel kell elvégezni, hogy a jelöltek egymás programját és alkalmasságát minél szabadabban kritizálhassák {31/2014. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]-[30]; 9/2015. (IV. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}.”

[34] Az Alkotmánybíróság szerint „politikai vitákkal kapcsolatban azt is fontos kiemelni, hogy az ennek keretében megfogalmazott tényállítások meghatározása nem történhet önmagában a bizonyíthatósági teszt köznapi értelemben vett automatikus alkalmazásával, azaz nem szorítkozhat kizárólag a vizsgált kijelentés szó szerinti tartalmának értékelésére. A közügyek intenzív vitájában résztvevők jogi felelősségre vonásához nem elegendő annak kimutatása, hogy a vizsgált megszólalás bizonyos elemei ténylegesen, objektív módon cáfolhatók. A vitatott kijelentés értékelését arra is figyelemmel kell elvégezni, hogy a kijelentés milyen valódi jelentést hordoz a választópolgárok számára. Ennek az értékelésnek a szemléletét az határozza meg, hogy a közügyek demokratikus vitája során a vita érintettjei a politikai történéseket a maguk összefüggéseiben értelmező polgárok, akik tisztában vannak a pártpolitikai véleménynyilvánítások figyelemfelkeltésre és túlzásokra hajlamos jellemzőivel {a választási kampányok vonatkozásában lásd: 3107/2018. (IV. 9.) AB határozat, Indokolás [28]}. A mérlegelés tehát egyértelműen túlmutat a kijelentés elemeinek pusztán bizonyíthatósági teszttel történő vizsgálatán, és az ügy valamennyi körülményének értékelését igényli. Ha az egymásra tett kijelentések közvetlenül a közéleti szereplők politikai tevékenységére, programjára vagy közéleti hitelességére, alkalmasságára vonatkozik, akkor – még ha állító módban fogalmazták is meg – vélelmezhető a közlés véleményként való értelmezése. Szintén védelem alá tartozhat a kritika, túlzó, meghökkentő megfogalmazása akkor is, ha a túlzás esetleg ténybeli kérdést is érint. Kétség esetén ráadásul a mérlegelés arra is támaszkodhat, hogy egyes részletek tényszerű cáfolatára széles körű lehetőség nyílik {a választási kampányok vonatkozásában lásd: 3107/2018. (IV. 9.) AB határozat, Indokolás [29]}.” [3080/2024. (III. 1.) AB határozat, Indokolás (45)].

[35] Az NVB megítélése szerint a Kifogásolt cikkben utalás szintjén megjelenő, fentebb felsorolt tények vékony ténybeli alapként szolgálhatnak azon vélemények kifejtésére, amelyeket a Kifogásolt cikk tartalmaz. A Beadványozó logója és a Magyar Szocialista Párt jelképe színének hasonlósága, vagyis a két érintett jelölő szervezet emblémája vonatkozásában leírtaknak azért nincs jelentősége, mert a Kifogásolt cikk elsődleges üzenete, egyben értelme is az, hogy egy olyan jelölő szervezet lép fel a harkányi választáson, amelynek a tagjai a Magyar Szocialista Párt korábbi jelöltjeivel szövetségre léptek, illetve a Magyar Szocialista Párt korábbi jelöltjeit saját jelöltként a mohácsi időközi választáson elindították. Ebből a tényből levont valamely következtetéseket tekinthet ugyan a Beadványozó okszerűtlennek, de az így kifejezett vélemény jogsértőnek semmiképp sem tekinthető.

[36] Fentiek figyelembevételével a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme a tárgyi ügyben nem állapítható meg, figyelemmel arra, hogy a Kifogásolt cikk nem fogalmaz meg olyan tényállítást, amely a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv sérelme tekintetében értékelhető volna.

[37] Mindezekre tekintettel az NVB a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[38] A határozat az Mttv. 41. § (4) bekezdés h) és i) pontján, a 203. § 47. pontján, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, a 151-152. §-ain, a 220. §-án, 331. §-án, az Ákr. 97. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 331. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. június 3.

 

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke