36/2023. NVB határozat - a Dani Miklósné magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

36/2023. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Dani Miklósné (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelési Alap vezérigazgatói tisztségét csak a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma által egyhangúlag megválasztott személy tölthesse be?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2023. május 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2023. március 3-án személyesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
  2.  A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A vizsgálat során az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel megállapította, hogy Szervező a kezdeményezéshez 29 választópolgár támogató aláírását csatolta, amelyek közül Szervezőt is beleértve 28 felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
  3.  Figyelemmel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés megfelelt az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglalt előírásnak, a kérdést a Nemzeti Választási Iroda vezetője az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
  2. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
  3. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.

III.

[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség kétirányú, a választópolgár és a jogalkotó irányába fennálló követelményének is. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
  2. A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
  3. A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.0.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet, nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
  4.  A jelen eljárásban vizsgált kérdés a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 136. § (11) bekezdésében foglalt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) vezérigazgatója kinevezésével kapcsolatos szabály megváltoztatására irányul. Míg a hatályos szabályozás szerint az Alap képviseletére jogosult vezérigazgató kinevezésére a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) elnöke jogosult, a kezdeményezés azt kívánja elérni, hogy e szabály helyett, a népszavazás eredményeképp a vezérigazgatót a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma válassza egyhangúlag.
  5.  Az Alap, valamint a Közszolgálati Közalapítvány, illetve ez utóbbi kezelő szerve, a Kuratórium jogállására, összetételére, valamint feladat- és hatáskörére, valamint a két szerv közötti kapcsolatra vonatkozó szabályokat az Mttv. tartalmazza.
  6.  Az Alap az Mttv. által létrehozott elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek mindenkori éves költségvetését az Országgyűlés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa éves költségvetéséről szóló önálló törvény mellékleteként hagyja jóvá.
  7.  Az Alap speciális státuszú jogi személy, gazdálkodó szervezet, amelynek kezelője a Médiatanács. Az Alap kezelésének részletes szabályait az Mttv. keretei között a Médiatanács határozza meg
  8.  Az Alappal kapcsolatos kezelői jognak több vetülete van. Egyrészt az Alap támogatáspolitikáját, üzleti tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el. Az Alap pénzügyi forrásainak és nyilvántartásaiban szereplő eszközeinek a támogatáspolitikában, illetve üzleti tervben nem szereplő felhasználásához, illetve az ezek terhére való kötelezettségvállaláshoz, a Médiatanács által meghatározott összeghatárt meghaladó kifizetéshez a Médiatanács előzetes jóváhagyása szükséges. A Médiatanács a kezelői jog gyakorlása körében általános és adott jogügyletre vonatkozó egyedi döntés meghozatalára is jogosult. Az Alap csak a Médiatanács hozzájárulásával jogosult a közszolgálati hozzájárulásból származó bevételeinek engedményezésére.
  9.  Az Alap, mint elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, kizárólag az Mttv. szerinti feladatokat láthatja el, amelyek a következők: a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltató szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami és saját vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése.
  10.  Az Alap képviseletére harmadik személlyel szemben a vezérigazgató jogosult, aki felett a teljes munkáltatói jogkört, azaz a kinevezést, a munkabér és juttatások megállapítását, továbbá a munkáltatói felmondást is a Médiatanács elnöke gyakorolja.
  11.  Szintén a Médiatanács elnöke dönt az Alap vezérigazgató-helyetteseinek a kinevezésről, a munkabérről és juttatásokról, továbbá a munkáltatói felmondásról. A kinevezésére és a munkáltatói felmondásra a vezérigazgató tesz javaslatot. Egyebekben a vezérigazgató gyakorolja a vezérigazgató-helyettesek feletti munkáltatói jogkört.
  12.  Az Alap munkaszervezetéről a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik, amelynek elfogadása módjáról az Alap kezelői jogkörében eljárva szintén a Médiatanács jogosult dönteni. [vö.: Mttv. 136. §, Dr. Koltay András – Dr. Lapsánszky András (szerk.): Médiajogi Kommentárok, Budapest, Wolters Kluwer, 2014., 406-408.]
  13.  Ahogyan az az Mttv. 136. §-ának fentiekben bemutatott rendelkezéseiből látszik és kitűnik, az Alap úgymond a Médiatanács szerve, az Alap működése a Médiatanács által elfogadott támogatáspolitika és üzleti terv alapján valósul meg, éves tervét és beszámolóját a Médiatanács fogadja el.
  14.  A két szerv közötti szoros és egyértelműen alá-fölé rendelt viszonyból következik az Alap menedzsmentje és a Médiatanács elnöke közötti személyügyi kapcsolat is. Nevezetesen, hogy nem az Mttv. által szabályozott másik szervhez, hanem az Alap kezelésére jogosult szerv vezetőjéhez, a Médiatanács elnökéhez telepítette a jogalkotó az Alap vezérigazgatója feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlásának jogát, ideértve a kinevezés és a felmentés jogát is. Emellett az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a vezérigazgató helyettesei tekintetében is a Médiatanács elnöke gyakorolja a kinevezéssel, a munkabér és juttatások megállapításával, valamint a munkáltatói felmondással kapcsolatos munkáltatói jogokat.
  15.  A kezdeményezés ezzel szemben, kizárólag a vezérigazgatóval kapcsolatban és kizárólag csak a kinevezés tekintetében módosítást kíván eszközölni. A cél az, hogy a vezérigazgató a népszavazás eredményeképp ne a Médiatanács elnöke általi kinevezéssel, hanem a Kuratórium tagjainak egyhangú szavazása által nyerje el tisztségét.
  16.  A Közszolgálat Közalapítvány –, amelynek kezelő szerve Kuratórium – és az Alap kapcsolata utóbbi feladatellátása kapcsán érhető leginkább tetten, az Alapnak ugyanis feladata a Közalapítvány működésének támogatása, míg a Közalapítvány esetében annak bevételei között mutatkozik meg az Alaptól kapott támogatás. [vö.: Mttv. 94. § (1) bek. a) pont és 136. § (1) bekezdés]
  17.  A kérdés vizsgálata során a Bizottság szükségesnek látja áttekinteni a Közszolgálati Közalapítványra és annak kezelő szervére, a Kuratóriumra vonatkozó Mttv.-beli szabályozást is, annak megállapítása céljából, hogy hogyan valósítható meg a hatályos szabályozás fényében a kérdésben szereplő hatáskörtelepítés.
  18.  Az Országgyűlés az Mttv. 84. § (1) bekezdése alapján a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére a 80/2010. (IX. 15.) OGY határozatával (a továbbiakban: OGY határozat) létrehozta a Közszolgálati Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány), amely a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban: közszolgálati médiaszolgáltató) tulajdonosa.
  19.  A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium, amelynek alapvető feladatait és tevekénységet, egyezően az Mttv. 90. §-ában foglaltakkal, a Közalapítványnak az OGY határozattal elfogadott alapító okirata határozza meg.
  20.  A Közalapítvány kezelő szerve, a Kuratórium az Országgyűlés által választott tagokból és Médiatanács által delegált tagból és elnökből áll. Az Országgyűlés által a Kuratóriumba delegált tagok választási eljárása paritásos elven működik, a választható tagok felét ugyanis a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó képviselőcsoportoknak egymás között kell megállapodnak az adott oldal által jelölhető személyekről. [vö.: Mttv. 86. §]
  21.  A Kuratórium feladat- és hatásköreire vonatkozó szabályokat az Mttv. 90. §-a tartalmazza. A jogalkotó a Kuratórium jogkörét alapvetően három csoportba osztotta. Az első csoportba a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megfelelő működés ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörök tartoznak. A második csoportba a közszolgálati médiaszolgáltató intézményeivel és az egyes tisztségviselők (vezérigazgatók, felügyelő bizottsági tagok, könyvvizsgálók) megválasztásával, visszahívásával, munkaszerződésük feltételeinek és díjazásuknak a meghatározásával kapcsolatos jogkörök tartoznak. A harmadik csoportba a Közalapítvány vagyonával való gazdálkodással és a közszolgálati médiaszolgáltatók gazdálkodásának ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörök tartoznak. [vö.: Mttv. 90. §, Dr. Koltay András – Dr. Lapsánszky András (szerk.): Médiajogi Kommentárok, Budapest, Wolters Kluwer, 2014.,326-331]
  22.  Ahogyan az látszik, a népszavazási kérdésben szereplő Kuratórium hatáskörébe is tartozik személyi jellegű döntéshozatali hatáskörök, azonban az is világosan látszik, hogy azokat kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltató vezetője, felügyelő bizottsága és könyvvizsgálója tekintetében gyakorolja. Ennek oka pedig éppen az, amit az Mttv. 84. § (1) bekezdése tartalmaz, nevezetesen, hogy a Közalapítvány –, amelynek kezelője a Kuratórium – a közszolgálati médiaszolgáltató tulajdonosa.
  23.  A kezdeményezés egyrészt azt célozza, hogy a jogalkotó vonja el a Médiatanács elnöke részére megállapított munkaáltató jogkör egy meghatározott részjogosítványát (kinevezés), másrészt, hogy a Kuratórium egy olyan jogi személy vezetője tekintetében gyakorolja a kiválasztás jogát, amelyhez kizárólag a működési támogatás révén kapcsolódik, de kezelési, kvázi a központi államigazgatásban ismert felügyeleti jogkörhöz hasonló jellegű jogosítvánnyal (a vezérigazgató feletti munkáltatói jogkör gyakorlása: kinevezés, felmentés, beszámoló és éves terv elfogadása, a kezelés részletes szabályainak megállapítása) nem rendelkezik.
  24.  A kezdeményezés bár az Mttv. által szabályozott, ám a közszolgálati médiaszolgáltatás két teljesen eltérő formában működő, teljesen különböző feladat- és hatáskörrel rendelkező szervére vonatkozó szabályok közül, egy konkrét jogkört kiragadva kíván módosítást kikényszeríteni népszavazás által.
  25.  A Bizottság megítélése szerint a két eltérő céllal létrehozott és ebből adódóan eltérő feladat- és hatáskörrel rendelkező jogi személyre vonatkozó szabályok közül egy meghatározott hatáskör kiragadása és más szervhez való telepítése, a további szabályok összehangolása hiányában, a szervek működésében való diszfunkciót okozna és a jogalkotót a normavilágosság követelményét sértő, az Mttv. rendszerével inkoherens jogszabály megalkotására kényszerítené.
  26.  Az Alkotmánybíróság a normavilágossággal kapcsolatos gyakorlatát a 3134/2023. (III. 27.) AB határozatban az alábbiak szerint foglalta össze: „az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság egyik feltétlen ismérve a jogbiztonság. A jogbiztonság pedig az államtól, és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek és a norma címzettjei számára is értelmezhetők és követhetők legyenek {34/2014. (XI. 4.) AB határozat, Indokolás [116], [120]}« {20/2020. (VIII. 4.) AB határozat, Indokolás [67]}. A jogalkotóval szemben nem csupán elvárás a mondatfűzés grammatikai hibátlansága, a norma logikai egységének és közérthetőségének a biztosítása – mivel az alkalmazhatóságnak ez az alapja –, a normavilágosság alkotmányos követelmény is {3047/2013. (II. 28.) AB határozat, Indokolás [13], [16]}. A jogalanyoknak tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy magatartásukat a jog előírásaihoz igazíthassák [25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 131, 132]. Ehhez pedig az szükséges, hogy a jogszabály szövege a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon [26/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 135, 142]. Nem felel meg a norma­tartalommal szemben fennálló követelményeknek az a szabály, »amely értelmezhetetlen voltánál fogva ­teremt jogbizonytalanságot, mert hatását tekintve nem kiszámítható és címzettjei számára előre nem látható« {42/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 299, 301, legutóbb pl. 31/2021. (XII. 1.) AB határozat, Indokolás [67]}. Az Alkotmány­bíróság értelmezésében megállapítható továbbá a jogbiztonság sérelme, ha a szabályban rejlő belső ellentmondás a jogalkalmazás során szükséges értelmezéssel nem kiküszöbölhető [1/1999. (II. 24.) AB határozat, ABH 1999, 25, 46]. Rámutatott az Alkotmánybíróság arra is, hogy a jogbiztonság meglétének vagy hiányának vizsgálatakor differenciáltan kell eljárni. Annak megállapítása során, hogy a szabályozás módja, a normatartalom sérti-e a jogbiztonságot, minden esetben figyelembe kell venni a szabályozás célját és a címzettek körét is (125/B/2003. AB határozat, ABH 2005, 1127, 1137). Más a normavilágosság és jogbiztonság alkotmányossági mércéje akkor, ha a címzettektől elvárható valamilyen speciális, az értelmezéshez szükséges szakértelem és más, ha az általánosságban érinti a jogalanyokat (395/D/2010. AB határozat, ABH 2011, 2090, 2096) (Indokolás [67]–[68]).” {9/2022. (V. 25.) AB határozat, Indokolás [28]} {3134/2023. (III. 27.) AB határozat, Indokolás [22]}
  27.  A kezdeményezés alapján a jogalkotó számára nem lenne ugyanis világos, hogy a Kuratórium az Alap feletti kezelői jogosítványok hiányában hogyan gyakorolhatná az Alap vezérigazgatója megválasztásának jogát, ahogyan az sem, hogy az egyéb munkáltatói jogokat (munkabér és juttatások megállapítása, munkáltató felmondás) ki gyakorolná a továbbiakban. Meglehetősen ambivalens megoldás lenne, ha a kiválasztás a Kuratórium jogköre lenne, ám a felmentés tekintetében semmilyen jogosítvánnyal nem bírna, mivel azt a továbbiakban is a Médiatanács elnöke látná el, ahogyan a munkabér és a juttatások megállapítása tekintetében sem lenne a Kuratóriumnak semmilyen ráhatása. A kérdés, szó szerint értelmezve azonban kizárólag a vezérigazgató megválasztásának jogát kívánja a Kuratórium hatáskörébe utalni.
  28.  Egy esetleges tágabb értelmezés kapcsán felmerülhet, hogy a Kuratórium gyakorolja az Alap vezérigazgatója felett a teljes munkáltatói jogkört, ahogy lényegében teszi azt az általa kezelt közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója tekintetében is, de ennek kapcsán is újabb kérdések merülnek fel, nevezetesen, a kezelésre vonatkozóak. A közszolgálati médiaszolgáltató felett a Közalapítvány tulajdonosi jogokat gyakorol, ez teremti meg a legitim jogalapot a Kuratóriumnak, mint a Közalapítvány kezelőjének a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója feletti munkáltatói jogkör gyakorlására is, az Alap tekintetében azonban a Közalapítvány efféle jogosítványokkal nem bír. Így a kiterjesztett értelmezés alapján a jogrendszeren belüli diszfunkció elkerülése érdekében nem csak a teljes munkáltatói jogkört kellene a Médiatanács elnökétől a Kuratóriumra telepíteni, hanem többek között az Alap kezelésének jogát is. Ebből következően azonban, hogy az Alap feladatköre átalakításának szükségessége is felmerülhet, hiszen a józan ésszel nem összeegyeztethető, hogy a kezelt szerv döntsön a felettes szerv részére nyújtott támogatásról. A fentieken túl az Alap vezérigazgató-helyetteseire vonatkozó szabályok módosításának szükségessége is indokolt lehet, mert esetükben jelenleg az egyes munkáltatói jogokat szintén a Médiatanács elnöke gyakorolja. Ezekre, a normavilágosság érdekében szükséges további jogszabálymódosításokra, amely lényegében Mttv.-ben foglalt szervezetrendszer részbeni átalakítását jelentené, közvetve sem utal a kezdeményezés.
  29.  A Bizottság megállapítja, hogy a kérdés mindösszesen az Alap vezérigazgatója feletti egy munkáltatói részjogosítvány módosítását célozza, a kérdésből származó jogalkotási feladat azonban, annak érdekében, hogy a megalkotandó jogszabály maradéktalanul megfeleljen az Alaptörvényben B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogállamiság-jogbiztonság részét képező normavilágosság követelményének, messze túlterjeszkedik a kezdeményezés tartalmán. A kezdeményezésben tartott érvényes és eredményes népszavazás eredménye a fentiekből kifolyólag a jogalkotót megvalósíthatatlan, végrehajthatatlan jogalkotási feladat elé állítaná. A kérdésből fakadó jogalkotási diszfunkciók csak a kezdeményezés tartalmán túlterjeszkedő jogalkotással lennének kiküszöbölhetők, amelyre azonban a kérdés alapján nem lenne felhatalmazása az Országgyűlésnek, másrészt a kezdeményezés tartalmán túlterjeszkedő jogalkotás ellentétes lenne az Országgyűlésnek az érvényes és eredményes népszavazás által kikényszerített végrehajtó szerepével is.
  30.  A Bizottság ezért megállapítja, hogy a kezdeményezés jelenlegi megfogalmazása alapján nincs olyan Alaptörvény-konform jogalkotási megoldás, amellyel az Országgyűlés maradéktalanul és pontosan eleget tehetne a kérdésből fakadó jogalkotási feladatának.
  31.  Fentiek alapján a Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében nevesített jogalkotói egyértelműség követelményének, amely miatt az Nsztv. 11. §-a alapján a hitelesítés megtagadásáról döntött.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Mttv. 84. §-án, 85. §-án, 86. §-án, 90. §-án, 94. §-án, 136. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2023. április 27.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke