359/2024. NVB határozat - a Momentum Mozgalom jelölő szervezet által az Európai Parlament tagjainak 2024. június 9. napjára kitűzött választására megbízott külképviseleti megfigyelők nyilvántartásba vétele tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

359/2024. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (1024 Budapest, Rózsahegy utca 1-2. 1/1.) jelölő szervezet által az Európai Parlament tagjainak 2024. június 9. napjára kitűzött választására megbízott külképviseleti megfigyelők nyilvántartásba vétele tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom jelölő szervezet által a 2024. június 9. napjára kitűzött, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán az Európai Parlament tagjainak választására bejelentett külképviseleti megfigyelők nyilvántartásba vételét visszautasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. június 3. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[1]    A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 5. § (1) és (2) bekezdése szerint a külképviseletekre a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként (független jelöltenként) legfeljebb két megfigyelőt bízhatnak meg. A közös jelöltet állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak legfeljebb két megfigyelő megbízására. Külképviseleti megfigyelő csak a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet.

[2]    A Ve. 5. § (3) bekezdése alapján a külképviseleti megfigyelőt a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: Bizottság) – nevének és személyi azonosítójának, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa típusának és számának közlésével – a magyarországi szavazást megelőző tizedik napig kell bejelenteni. A külképviseleti megfigyelőt a Bizottság veszi nyilvántartásba. A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) a külképviseleti megfigyelő nevét és személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa típusát és számát megküldi a külképviseleti választási iroda vezetőjének.

[3]    A Ve. 11. §-ával összhangban az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi általános választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 5/2024. (III. 12.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 1. §-a szerint a külképviseleti megfigyelőt legkésőbb 2024. május 30-án 16.00 óráig kell bejelenteni a Bizottságnál.

[4]    A Momentum Mozgalom mint a Bizottság által jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet 2024. május 30-án 17 óra 01 perckor, 12 fő külképviseleti megfigyelőt jelentett be. Jelölő szervezet egyben kérte, hogy az NVI jelen – kivételes – esetben tekintsen el a határidő túllépésének tényétől.

[5]    A Bizottság a Ve. határidők számítására vonatkozó rendelkezései (10. §) az alábbiakat emeli ki. A Ve.-ben megállapított határidők jogvesztők, a határidő elmúlása, illetve elmulasztása tehát a jogosultság megszűnéséhez vezet [(1) bekezdés]. A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le [(3) bekezdés]. A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt – a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével – a következő napon teljesítettnek kell tekinteni [(4) bekezdés].

[6]    A Bizottság felidézi a választási eljárás során irányadó határidők tekintetében az alkotmánybírósági gyakorlat következő megállapításait. A választási eljárásban alkalmazott határidők jellege, így azok rövidsége, jogvesztő vagy naptári napokban számított volta a választási eljárás viszonylag gyors lefolyásához igazodik. A választási eljárás elhúzódásának megakadályozását célzó érdek olyan legitim cél, mely miatt indokolt a határidők szigorú szabályozása. Az észszerűtlenül hosszú ideig elhúzódó választási eljárás, az észszerűtlenül hosszú ideig elhúzódó jogviták a választások eredményének akár utólagos megkérdőjelezését is lehetővé tennék, adott esetben akadályoznák a választott testületek megalakulását vagy kétségbe vonnák a már megalakult testületek legitimációját. Ez sértené a népszuverenitás elvét, egyúttal ellentétes volna a jogállam demokratikus jellegével [59/2003. (XI. 26.) AB határozat, 23/2005. (VI. 17.) AB határozat].

[7]    A fentieknek megfelelően a Ve.-ben meghatározott határidők jogvesztők, így tehát a határidő elmúlása a jogosultság megszűnéséhez vezet.

[8]    A Bizottság megállapítja, hogy nem adhat helyt a jelölő szervezet azon kérelmének, hogy kivételesen tekintsen el a határidő túllépésének tényétől, ugyanis a Ve. a határidő elmulasztása kapcsán semmilyen kimentési lehetőséget nem enged, még abban esetben sem, ha egyébként egy igazolási kérelemnek minősülő kérelem megalapozottságát lehetne megállapítani {lásd például: 189/2022. NVB határozat, Indokolás [33]}, bár jelen ügyben erre sem történt hivatkozás a jelölő szervezet részéről.

[9]    A Bizottság a fentiek alapján a jelölő szervezet által bejelentett külképviseleti megfigyelők nyilvántartásba vételét - elkésettség okán - visszautasította.

II.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[10] A határozat a Ve. 5. §-án, 10. és 11. §-án, az IM rendelet 1. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. május 31.

Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke