354/2024. NVB határozat - a Csepeli Városkép Kft. által benyújtott fellebbezések tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

354/2024. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Csepeli Városkép Kft. (1211 Budapest, Szent Imre tér 10., a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezések tárgyában – 13 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

1. A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 171/2024. számú határozatát az alábbiak szerint megváltoztatja, és megállapítja, hogy a Csepeli Hírmondó 2024. XV. évfolyam 13 és 14. számaival a kiadó Csepeli Városkép Kft. megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét.

A Nemzeti Választási Bizottság a Csepeli Városkép Kft.-re kiszabott bírság összegét 1.334.000 Ft (egymillió-háromszázharmincnégyezer forint) összegben állapítja meg.

2. A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 171/2024. számú határozatát egyebekben – jelen határozatban foglalt indokolással – helyben hagyja.

3. A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 172/2024. számú határozatát megváltoztatja, és a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. június 1. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]

[1] Magánszemély kifogástevő a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján 2024. május 22. napján 15 óra 28 perckor kifogást nyújtott be a Budapest XXI. Kerületi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB).

[2] Kifogástevő előadta, hogy a Csepeli Hírmondó (a továbbiakban: Kiadvány) XV. évfolyam 13. lapszámában a 7. és 8. oldalon megjelent írás (a továbbiakban: első lapszám); és a Kiadvány XV. évfolyam 14. lapszámában a 8. és 10. oldalon megjelent írás (a továbbiakban: második lapszám) sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét, és egyenlőtlenül mutatja be dr. Dukán András Ferenc polgármesterjelölt (a továbbiakban: Jelölt) tevékenységét. A kifogásához az érintett lapszámokat mellékelte, és kérte, hogy a választási bizottság a jogsértés tényét állapítsa meg, a jogsértőt tiltsa el további jogsértéstől, és kötelezze a jogsértőt a határozata rendelkező részének legközelebbi számban való, a jogsértő közléshez hasonló módon történő közzétételére, valamint bírságot szabjon ki. (a továbbiakban: Kifogás1)

[3] A kifogás szerinti első lapszám „Borbély Lénárd, Győrfi Krisztina, Kál Károly, Kerékgyártó Nóra polgármesterjelöltek esetében a program leírását tartalmazza, míg dr. Dukán András Ferenc esetében a kijelentések és múltbeli események negatív kontextusba állítását”. Ennek alátámasztására előadja, hogy a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. május 25-i képviselő-testületi ülésének jegyzőkönyve szerint a jelenlegi polgármester megszavazta a 203/2017. (V. 25.) Kt határozatot, tehát aktív szerepe volt a Kis-Duna part beépítésében. Ennek alátámasztására csatolta a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét (https://csepel.hu/anyagok/dokumentumtar/Testuleti_anyagok/2017/05.25/2017_05_25_nyilt_jkv.pdf). A kifogás szerint a strandfürdő esetében a Kiadvány egy tényszerű állítás után egy cikkírói véleményt fogalmaz meg a jövőről, melyben előre vetíti annak a lehetőségét, hogy 2024 után visszaadásra kerülhet a Csepeli Strandfürdő működése Budapest Főváros Önkormányzatának. Ez a kijelentés tényszerű adatközlés nélkül történik. Az utolsó bekezdés nem a polgármesteri programról szól, hanem egy képviselő által múltban kifejtett képviselői vélemény negatív jellegű eseményleírásáról.

[4] A kifogás szerinti második lapszámban a kifogástevő szerint a szöveg Borbély Lénárd, Győrfi Krisztina, Kál Károly, Kerékgyártó Nóra esetében a polgármesterjelöltek esetében a program leírását tartalmazza, míg dr. Dukán András Ferenc esetében a kijelentések és múltbeli események leírását is tartalmazza, mely alkalmas a választó befolyásolására: a jelölő szervezetek által jelölt polgármesterek vastagított címénél a Baloldali összefogás mellett csak egy jelölőszervezet esetében írtak negatív kicsengésű mondatot, minden egyes jelölőszervezet polgármesterjelöltjénél pozitív jellegű az üzenet. Dukán András Ferenc jelmondata a következő: „A mi évszázadunk, a mi Csepelünk!” ezzel ellentétben a következő került kiadásra: „Baloldali összefogás: Borbély valójában fideszes”.

[5] A kifogástevő szerint az a megállapítás sem igaz, hogy nem történt feljelentés az önkormányzati működéssel kapcsolatban, hiszen jelen pillanatban is felderítési szakaszban van a csepeli önkormányzat tulajdonában lévő 208261/10. és 208261/11. helyrajzi számú ingatlanok használatba adásának jogszerűtlenségével kapcsolatosan hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indított nyomozás. Ezt a tényt nem említette meg az író a „Borbély Lénárd: Csepel fejlesztéséhez összefogás kell” részben. Egyúttal nem került említésre az a tény sem, hogy a Kis-Duna Liget esetében a Pest Vármegyei Kormányhivatal 2023.10.16-án kelt PE/ERDŐ/05484-7/2023-as ügyirat szám alatt hozott határozatában nem engedélyezte az erdő engedély nélküli igénybevétele miatt kialakult állapot fennmaradását és rendelkezett a felső mintegy 30 cm-es behordott építési darálék, sittel kevert talajréteg eltávolításáról és gyakorlatilag a munkálatokat be kellett szüntetni. Ezt a tényt sem említette meg az író a „Borbély Lénárd: Csepel fejlesztéséhez összefogás kell” részben.

[6] A kifogástevő szerint az önkormányzati működés átláthatóságáról szóló részt az író csak azért emelte ki, hogy a cikkben említett két személy ellen hozott bírósági döntést a polgármester-jelölt bemutatásába bele tudja írni, ezzel annak üzenetét negatív kontextusba helyezve. A közpénzből működtetett önkormányzati lap nem közöl bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy a két képviselőjelölt közös cége nem fizette ki az önkormányzatnak okozott kárt. Ezért a bizonyítékok nélkül közölt állítás politikai kinyilatkoztatásnak is felfogható ezért az alkalmas a választó befolyásolására.

[7] A kifogás szerint a fentiekkel a Kiadvány „[…] többször folytatólagosan beleavatkozott a pártok szabad versengésébe azzal, hogy nem biztosította a kiegyensúlyozott tájékoztatást, nem biztosította a jelölő szervezetek megszólalását mindazon írásokra, amelyek megjelentek a lapszámban.

[8] A HVB elnöke a Ve. 213. §-a és 151. § (1) bekezdése alapján 2024. május 23. napján kelt döntésével a kifogást áttette a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB), mint a helyi sajtótermékkel kapcsolatos kifogás elbírálására a médiatartalom-szolgáltató székhelye szerint illetékes területi választási bizottsághoz.

[9] Kifogás1 benyújtója mint a központi névjegyzékben szereplő választópolgár a Ve. 208. §-a alapján 2024. május 22. napján 15 óra 29 perckor kifogást nyújtott be a HVB-hez (a továbbiakban: Kifogás2).

[10] Kifogás2 szerint az első lapszám 10. és 11. oldalán megjelent „Mi lesz veled, Csepel?” című írás (a továbbiakban: első sérelmezett írás), és a második lapszám a 12. és 13. oldalain megjelent „Mi lesz veled, Csepel? 2. rész” című írás (a továbbiakban: második sérelmezett írás) sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét. Kifogástevő az érintett lapszámokat mellékelve kérte, hogy a választási bizottság a jogsértés tényét állapítsa meg, jogsértőt tiltsa el további jogsértéstől, és kötelezze a jogsértőt a határozata rendelkező részének legközelebbi számban való, a jogsértő közléshez hasonló módon történő közzétételére, valamint kérte bírság kiszabását is.

[11] Kifogás2 szerinti első sérelmezett írás „nem a jelöltek személyes bemutatkozását közölte, hanem egy, a közpénzből működtetett önkormányzati lappal valószínűsíthetően megbízási szerződéssel rendelkező újágíró szubjektív írását”. Kifogás2 szerint az írás azt állítja, hogy „a baloldali ellenzék egyre szorosabban működik együtt Németh Szilárddal”, a „Bajban vannak a nagy pártok” részben azt, hogy „a Momentum‒DK‒MSZP‒Párbeszéd polgármesterjelöltje a Fidesz alelnökével reklámoztatja magát”, továbbá, hogy „az egyéni jelöltek ajánlásai a Momentum esetében – egy kivétellel – alig jöttek össze: látszik, hogy nincs igazi összefogás”. Mindezek bizonyítására a sérelmezett cikk „nem csatolt bizonyítékot, ezért ez nem más, mint politikai feltételezés, melyet tényként állít be, amely nem más, mint a választók befolyásolására tett kísérlet”, valamint a „Hiteltelen a baloldal?” részben „az író [TK szerzői álnév alatt] egy ember véleményére alapozva fogalmaz meg általános megállapításokat”. Ezeken túlmenően a Kifogás2 szerint „a Közösen Csepelért Polgári Egyesület jelöltjei minden esetben pozitív módon hosszabb tartalommal jelennek meg, míg a Momentum‒DK‒MSZP‒Párbeszéd, valamint a többi szervezet jelöltjei csak felsorolásszerű módon, semleges, vagy negatív kicsengéssel kerülnek megemlítésre.”

[12] A Kifogás2 szerinti második lapszám hasonló módon nem a jelöltek által bekért bemutatkozást közli, valamint „[a]z író arról vízionál, hogy Görgey park helyén lakópark fog létesülni, miközben a 1214, Budapest Csikó sétány 4. szám alatt található »volt pedagógusszállót« a jelenlegi közhatalom értékesítette egy vállalkozónak, amely egy 153 lakásos társasházat kíván oda építeni. Ezt a jelenlegi közhatalom által előidézett helyzetet szeretné az író az ellenzéki pártszövetségre terhelni. Tehát feltételezés, hogy Görgey park helyén lakópark létesülhet, ha nem a mostani közhatalom marad, ezzel pedig a választót befolyásolja az írás”. Ezen felül a Kifogás2 szerint az írásban „[t]öbb esetben az író [TK szerzői álnév alatt] negatív kontextusba helyezte azt a tényt, hogy a képviselőjelölt nem csepeli lakos”, amelyet a korábbi lapszám sérelmezett írásában – más jelölő szervezetek jelöltjei kapcsán – nem tett meg. Ezeken túlmenően – az első lapszámhoz hasonlóan – a Kifogás2 szerint „a Közösen Csepelért Polgári Egyesület jelöltjei minden esetben pozitív módon hosszabb tartalommal jelennek meg, míg a Momentum‒DK‒MSZP‒Párbeszéd, valamint a többi szervezet jelöltjei csak felsorolásszerű módon, semleges, vagy negatív kicsengéssel kerülnek megemlítésre.”

[13] A HVB elnöke a Ve. 213. §-ának és 151. § (1) bekezdésének megfelelően 2024. május 22. napján kelt döntésével Kifogás2-t áttette az FVB-hez, mint a helyi sajtótermékkel kapcsolatos kifogás elbírálására a médiatartalom-szolgáltató székhelye szerint illetékes területi választási bizottsághoz.

[14] Az FVB elsőként Kifogás1 elbírálása tárgyában hozott döntést. Az FVB 171/2024. (V. 24.) számú határozatában (a továbbiakban: Határozat1) Kifogás1-nek helyt adott és megállapította, hogy a Csepeli Hírmondó XV. évfolyam 13 és 14. számaival a kiadó Csepeli Városkép Kft. megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét, azzal, hogy a „Európai parlamenti és helyi önkormányzati választás 2024” fejléc alatti írásaiban egyoldalúan mutatta be a Jelölt tevékenységét. Az FVB eltiltotta a jogsértőt a további jogsértéstől és kötelezte arra, hogy a határozat rendelkező részét a következő lapszámban teljes terjedelemben, a jogsértő közléshez hasonló tegye közzé. Mindezeken túl az FVB a Beadványozót a 5 336 000 Ft (ötmillió-háromszázharminchatezer forint) bírság megfizetésére kötelezte.

[15] A Kifogás1 alaki vizsgálatát követően azt az FVB érdemben bírálta el, és tisztázta, hogy érvényesíthető-e a Kiadvánnyal szemben a kiegyensúlyozottság követelménye.

[16] Az FVB megállapította, hogy a Csepeli Hírmondó néven nyilvántartott nyomtatott sajtótermék kiadója a Beadványozó, alapítója pedig Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata.

[17] Határozat1 idézi az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) számú határozatát, valamint felhívja a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzését is. Mindezek alapján megállapította, hogy a Kifogás1-ben támadott kiadvány közpénzből fenntartott sajtótermék. Rámutatott arra, hogy a kiegyensúlyozottság követelménye a Kiadvány vonatkozásában számonkérhető, Kifogás1 megfelel a Ve. 152. § (4) bekezdésében foglalt feltételnek, amely szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján.

[18] Az FVB visszautalt a 164/2024. (V. 20.) számú határozatára (a továbbiakban: Előzményi határozat), amely megállapította, hogy a Csepeli Hírmondó XV. évfolyam 11-13. lapszámaival megsértette a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét. A jogsérelmet az FVB a Csepeli Hírmondó XV. évfolyam 13. lapszámának Kifogás1 által is panaszolt cikkére tekintettel állapította meg.

[19] Az FVB szerint a kétszeres értékelés tilalmát nem sérti az, ha az FVB a 13. és a 14. lapszám tekintetében vizsgálja az esélyegyenlőség sérelmét. A 13. lapszámmal kapcsolatos, az Előzményi határozatban már rögzített jogsértés hivatkozása és annak 14. lapszámmal együttes vizsgálata a Ve. 152. § (4) bekezdésében meghatározott folytatólagosság követelményének igazolása miatt szükséges.

[20] A két érintett lapszám tartalmi vizsgálata során a releváns kúriai joggyakorlatot áttekintve az FVB a következőket rögzítette.

[21] Az első lapszám 7. és 8. oldalán, Európai parlamenti és helyi önkormányzati „Választás 2024” fejléc alatt szereplő írás a jelöltek politika programja bemutatása között olyan politikai feltételezéseket állít tényként, amelyre nincsen bizonyíték, és a politikai véleményt a jelöltek programjának bemutatása közé keverve alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására. Az első lapszám minden jelölt vonatkozásában bemutatja a jelölt arcképét és a programjuk bemutatására szolgáló honlap QR-kódos elérhetőségét tartalmazó szakaszfejlécet, majd egyes jelöltek vonatkozásában a programjuk elemeit mutatja be, de eközben politikai üzeneteket fogalmaz meg a jelöltekkel kapcsolatban, a Kiadvány értékelésével egészíti ki azokat, így vélelmezi és előre vetíti annak a lehetőségét, hogy visszaadná a Csepeli Strandfürdő működtetését Budapest Főváros Önkormányzatának. Ez a kijelentés tényszerű adatközlés nélkül történik meg. Az utolsó bekezdés nem a polgármesteri programról szól, hanem a DK frakcióvezetője által megfogalmazottak negatív jellegű leírását tartalmazza. Az, hogy ezt az állítást a Jelölt programja bemutatását szolgáló részben tüntették fel, azt a látszatot kelti, mintha a vélemény a Jelölttől származna. Az ilyen állítások – különösen úgy, hogy a programok bemutatásától nem különülnek el – a választókban a jelöltekkel kapcsolatban egyoldalú kép kialakítására lehetnek alkalmasak.

[22] Folytatva a tartalmi értékelést, az FVB megállapítja, hogy a második lapszám – az első lapszámhoz kialakításában hasonlóan, a jelöltek programjainak bemutatásába ágyazva – 8-10. oldalán közölt írás a kifogás szerint továbbra is negatív színben tüntet fel egyes jelölteket, valamint újra egyes döntéseknek egyes jelöltek tevékenységéhez kötésével igyekeznek egyoldalúan beszámolni a jelöltekről. A szöveg a jelölő szervezetek által jelölt polgármesterek vastagított címénél a Baloldali összefogás mellett csak egy jelölőszervezet esetében írtak negatív kicsengésű mondatot, minden egyes jelölőszervezet polgármesterjelöltjénél pozitív jellegű az üzenet. a Jelölt hivatalos jelmondata a kifogásban előadott alapján a következő: „A mi évszázadunk, a mi Csepelünk!”, míg a szövegben az került feltüntetése, hogy: „Baloldali összefogás: Borbély valójában fideszes”. Rámutat az FVB arra, hogy a második lapszám kifogásolt része tartalmazza, hogy „dr. Dukán András többször állította, hogy súlyos korrupciós ügyeket tárt fel, illetve hiúsított meg. Bár rendőrségi feljelentéseket nem tett ezekben az ügyben, több képviselőjelöltje közelről megtapasztalhatta a korrupciót […]”. Kifogástevő előadta, hogy a szöveg állításával ellentétben történt feljelentés az önkormányzati működéssel kapcsolatban, jelen pillanatban is felderítési szakaszban van a csepeli önkormányzat tulajdonában lévő 208261/10. és 208261/11. helyrajzi számú ingatlanok használatba adásának jogszerűtlenségével kapcsolatosan hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indított nyomozás. A Kiadvány azt állítja, hogy „Takács Krisztián a csepeli MSZP elnökeként a 07. számú egyéni választókörzetben indul, és 2018-ban ítélték el korrupciós bűncselekmény, hűtlen kezelés miatt. Losonci Róberttel, a 09. számú egyéni választókörzet jelöltjével közös cégük a mai napig nem fizette ki az önkormányzatnak okozott kárt”. A Kiadvány nem hivatkozik az önkormányzatnak okozott kárra, a bizonyítékok nélkül közölt ellenőrizhetetlen állítás politikai kinyilatkoztatásként is felfogható, mindezekre tekintettel mindez az FVB megítélése szerint olyan véleménynyilvánítás, amely alkalmas lehet a választók befolyásolására.

[23] A Kiadvány „Borbély Lénárd: Csepel fejlesztéséhez összefogás kell” részben olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek teljes valóságtartalmát nem tárja fel. A második lapszám 8. oldalán található szöveg szerint „a Németh Szilárd által fémjelzett Fidesz a DK‒MSZP‒Momentum képviselőivel negyven alkalommal szavaztak a fejlesztések, a bevételek vagy az önkormányzat költségvetése ellen. Nemcsak a testületben, hanem feljelentésekkel, alattomos támadásokkal is igyekeztek aláásni például a Kis-Duna-part megvédését, ahol újabb háromszáz facsemetét ültetnek, méghozzá a tavalyi vihar által leginkább megtépázott Kis-Duna Ligetnél.” A kifogástevő rögzítette, hogy a Kis-Duna Liget esetében a Pest Vármegyei Kormányhivatal 2023.10.16-án kelt PE/ERDŐ/05484-7/2023-as ügyirat szám alatt hozott határozatában nem engedélyezte az erdő engedély nélküli igénybevétele miatt kialakult állapot fennmaradását és rendelkezett a felső mintegy 30 cm-es behordott építési darálék, sittel kevert talajréteg eltávolításáról és gyakorlatilag a munkálatokat be kellett szüntetni. Ezt a tényt nem említette meg a szerző a „Borbély Lénárd: Csepel fejlesztéséhez összefogás kell” részben, sőt kifejezetten azt a látszatot keltette, hogy ellenzéki képviselők alaptalanul támadják a Kis-Duna Ligetet érintő fejlesztéseket. A cikk szóhasználata is – pl.: alattomos támadás – önmagában értékítéletet hordoz, Borbély Lénárd polgármesterjelölt tevékenységét pozitív, a többi polgármesterjelölt – így a Jelölt – tevékenységét pedig kifejezetten negatív színben tünteti fel.

[24] Az FVB a Határozat1-ben megjegyezte, hogy a Kifogás1 szerinti lapszámokban a polgármesterjelöltek bemutatására szolgáló cikkek a „Választás 2024” fejléc alatt szerepelnek, amelyek közös bevezető szövege: „Európai parlamenti és helyi önkormányzati választás 2024 A következő hetekben igyekszünk nyomon követni az európai parlamenti és a helyi önkormányzati választással kapcsolatos kampányt. Azt kérjük a választásokon induló pártoktól, hogy rendezvényeikről küldjenek tájékoztatást lapunk számára, hogy azokról hírt adhassunk.” Ez a bevezető szöveg azt a látszatot kelti, hogy a sérelmezett cikkek, amelyek ezután a bevezető után következnek, nem politikai véleménycikkek, azokban a jelöltek bemutatása a kampányról történő tájékoztatás érdekében történik.

[25] Kifogás1 tartalmazott utalást a tekintetben, hogy a jelöltnek nem volt lehetősége érdemben reagálni a vele kapcsolatban megjelent kritikára, véleménynyilvánításra. Az FVB a kifogásban ennek bizonyítására szolgáló bizonyítékokat nem azonosított, nem állapítható meg egyértelműen, hogy a Kiadvány ellehetetlenítette a jelölt válaszadási lehetőségét. Tényként rögzítette azonban az, hogy a jelölteknek tulajdonított idézetek, a jelölt kampánytevékenységét bemutató, gyakran azt negatív színben feltüntető cikkekben a korábbi ilyen cikkekre vonatkozó reflexió nem szerepel, a jelöltek nem interjú-szerűen számolnak be a kampány jelenlegi állásáról, a Kiadvány saját mérlegelése szerinti szemlét közöl a jelöltek kampányáról.

[26] Ezen túlmenően az FVB értékelte azt is, hogy a választási kampány idején a tény- és véleményállítások, a jelölti bemutatkozások és a jelöltek politikai tevékenységének értékelése a közpénzből fenntartott sajtótermékek esetén – a fenti idézett gyakorlatra tekintettel – szükségszerű, hiszen a közhatalom semleges pozíciója feladásához vezet, ha a vele szemben támasztott követelményeket figyelmen kívül hagyva, a jelöltek közötti esélyegyenlőségre tekintet nélkül közöl a jelöltek között értékkülönbséget közvetítő írásokat.

[27] A sérelmezett írásokat áttekintve az FVB a Határozat1-ben megállapította, hogy azok alkalmasak lehetnek a választói akarat egyoldalú befolyásolására. Ismételten hangsúlyozza, hogy a közpénzből finanszírozott sajtótermékeknek a választási időszakban kiemelt kötelezettsége, hogy a semlegesség követelményének megfelelően, objektíven számoljanak be a választási eljárásról, az abban résztvevőkről. A sérelmezett cikkek ezt a követelményt áttörik akkor, amikor a jelöltek egy részéről aránytalanul hosszan és a választói akarat pozitív befolyásolására alkalmas módon számolnak be, más jelöltekről pedig vagy elenyésző terjedelemben, vagy kizárólag negatív tartalmat átadva írnak.

[28] Leírtakra tekintettel az FVB a Határozat1 rendelkező részében foglaltak szerint megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség sérelmét és a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően kötelezte a Beadványozót, mint kiadót arra, hogy a határozat rendelkező részét a legközelebbi számban, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.

[29] Az FVB a Ve. 152. § (2) bekezdésére tekintettel mérlegelte bírság kiszabását. A bírságkiszabás mérlegelésekor az FVB a Ve. rendelkezéseivel összhangban a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét vette figyelembe, és megállapította, hogy az érintettek köre jelentős, mert a Kiadvány ingyenes terjesztésű, online és nyomtatott formában is elérhető, és az impresszum szerint 30 000 példányban jelenik meg. A jogsértésre a Kiadvány egymást követő két lapszámában, dedikáltan a választásokról szóló tájékoztatásra szolgáló fejléc alatt, a jelöltekkel kapcsolatos objektív tájékoztatással (programok bemutatása) vegyesen került sor. Emlékeztetett az FVB arra, hogy a Kiadvány 100%-os önkormányzati tulajdonban van, és a jogsértés folytán a helyi közhatalom gyakorlója – közvetett módon – elvesztette kötelező és elvárt semlegességét. Emiatt az FVB a jogsértést jelentős súlyúnak, az esélyegyenlőség sérelmét jelentősnek tudta be. Az FVB figyelembe vette azt is, hogy a Kiadvánnyal szemben korábban bírságot nem állapított meg, de azt – az Előzményi határozattal, jelen ügyhöz hasonlóan az esélyegyenlőség sérelmére tekintettel – már marasztalta. A Ve. 152. § (3) bekezdése szerint a bírság legmagasabb összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese. Az FVB a jogsértés jelentőségét és a többszörös jogsértést súlyosbító körülményként, azt, hogy a Kiadvánnyal szemben jelen döntés a második jogsértést megállapító határozat, enyhítő körülményként értékelte. Mindezekre tekintettel a kiszabható legmagasabb bírságösszeget figyelembe véve az FVB bírság kiszabása mellett döntött, és annak összegét a kötelező legkisebb munkabér havi összegének húszszorosában, a 5 336 000 forintban határozta meg a Határozat1-ben.

[30] Az FVB második lépésben Kifogás2 elbírálása tárgyában hozott döntést. Az FVB 172/2024. (V. 24.) számú határozatában (a továbbiakban: Határozat2) Kifogás2-nek helyt adott és megállapította, hogy a Csepeli Hírmondó XV. évfolyam 13. és 14. számával a kiadó Beadványozó megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét azzal, hogy a „Mi lesz veled, Csepel?” és a „Mi lesz veled, Csepel? 2. rész” című írásaiban a választókban a jelöltekkel kapcsolatban kialakult képet egyoldalúan, a Közösen Csepelért Polgári Egyesület jelölő szervezet jelöltjei irányában pozitívan, más jelölő szervezetek irányában negatívan befolyásolta. Az FVB eltiltotta a jogsértőt a további jogsértéstől és kötelezte arra, hogy a határozat rendelkező részét a következő lapszámban teljes terjedelemben tegye közzé. Mindezeken túl az FVB a jogsértővel szemben 5 336 000 Ft (ötmillió-háromszázharminchatezer forint) bírságot szabott ki.

[31] Az FVB Kifogás2 alaki vizsgálatát elvégezte, abban hibát nem talált, így a kifogást érdemben bírálta el.

[32] Az FVB ezt követően azt vizsgálta, érvényesíthető-e a Kiadvánnyal szemben a kiegyensúlyozottság követelménye, és a Határozat1-ben foglaltakkal egyezően megállapította, hogy Kifogás2 alapján vizsgálhatók a Kiadvány panaszolt lapszámai.

[33] Határozat2-ben az FVB a kétszeres értékelés tilalma körében nem tesz megállapítást.

[34] A két érintett lapszám tartalmi vizsgálata körében a releváns kúriai joggyakorlatot áttekintve az FVB a következőket rögzítette.

[35] A Kiadvány a sérelmezett írásokat a „Választás 2024” fejléc alatt, a választásokról szóló tájékoztatásra szolgáló egyéb tartalmakkal azonos részében közölte. A Kifogás2-ben sérelmezett első írás bevezetője a következő, félkövérrel kiemelt szöveggel: „Sorozatunkban bemutatjuk, kik indulnak egyéni képviselőjelöltként a június 9-ei önkormányzati választás érdekesnek tűnő körzeteiben.” A második sérelmezett írás hasonló módon kiemelt „lead”-je továbbra is a jelöltek bemutatására hivatkozik, valamint felsorolja, mely egyéni választókerületek „kerülnek sorra” az írásban. A sérelmezett írások ezt követően az egyes egyéni választókerületek szerinti bontásban közlik az adott egyéni választókerületben induló jelöltek neveit és jelölő szervezeteit vagy az azokra való köznyelvi utalást (mint a „baloldal jelöltje” fordulat), valamint röviden írnak a választókerületi jelöltekről.

[36] Az FVB úgy értékelte, hogy a sérelmezett írások – a Kifogás2-ben előadottakkal összhangban – azt a látszatot keltik, hogy az egyéni választókerületi jelöltek és programjaik, illetve vállalásaik bemutatására szolgálnak. Ugyanezen látszatot erősíti a Kiadványban a „Választás 2024” fejléc alatt a polgármesterjelöltek bemutatására szolgáló rendszeres írások, amelyek a választási eljárás alatt megjelent korábbi lapszámokban, valamint a kifogás szerinti lapszámokban is megtalálhatóak. Az FVB megjegyezte, hogy a Kifogás2 szerinti lapszámokban mind a polgármesterjelöltek bemutatására szolgáló, mind a sérelmezett cikkek a „Választás 2024” fejléc alatt szerepelnek, amelyek közös bevezető szövegeként értelmezhető a 13. szám 6. oldalán és a 14. lapszám 8. oldalán azonos szöveggel szereplő keretes rész, amelynek szövege: „Európai parlamenti és helyi önkormányzati választás 2024 A következő hetekben igyekszünk nyomon követni az európai parlamenti és a helyi önkormányzati választással kapcsolatos kampányt. Azt kérjük a választásokon induló pártoktól, hogy rendezvényeikről küldjenek tájékoztatást lapunk számára, hogy azokról hírt adhassunk.” Ez a bevezető szöveg azt a látszatot kelti, hogy a sérelmezett cikkek, amelyek ezután a bevezető után következnek, nem politikai véleménycikkek, azokban az egyéni jelöltek bemutatása a polgármesterjelöltekhez hasonló módon, a kampányról történő tájékoztatás érdekében történik.

[37] A sérelmezett írásokat áttekintve az FVB megállapította, hogy azok alkalmasak lehetnek a választói akarat egyoldalú befolyásolására. A sérelmezett írásokban a Közösen Csepelért Polgári Egyesület jelölő szervezet jelöltjeinél a Kiadvány következetesen feltünteti a jelölő szervezet nevét, a jelöltekkel kapcsolatban az általuk tett vállalások, a programjuk pozitív elemeinek kiemelésére kerül sor. Így a Kifogás2-ben, az első sérelmezett írásban: „a [Kis-Duna] part megvédéséért küzdő [jelölt] méretteti meg magát a választáson”, „[a jelölt] legfontosabbnak az itt élők véleményét tartja” és „folytatná a Csepeli Panelprogramot is”; a második sérelmezett írásban: „[a jelölt] programja szerint fontos számára az itt élők véleménye, a közvetlen, interaktív kapcsolat az emberekkel, [a jelölt] szeretné, ha az elmúlt években megkezdődött csillagtelepi fejlesztések ‒ így a panelfelújítások is ‒ folytatódnának.”

[38] Ezen felül a sérelmezett írások ugyanezen jelöltek vonatkozásában rendszerint közölnek a jelöltről való pozitív kép kialakítását segítő valamilyen egyéb információt is, mint az első sérelmezett írásban: „[a jelölt] népszerű úszóoktató, sportember”, „[a jelölt] a 28 éve él Csepelen”, „[a jelölt] háromgyerekes [szülő]”. Ezzel szemben a más jelölő szervezetek által állított jelöltek vonatkozásában a sérelmezett írások rendszerint látszólag nem a programjukból vagy jelöltektől idéznek, hanem a jelöltekkel kapcsolatos – a kifogásban bizonyos körben valótlannak feltételezett – állításokat fogalmaznak meg.

[39] Kifogás2 a sérelmezett írásokban szereplő valótlannak vélt tényállításokra nézve ellenkező tartalmú bizonyítékokat nem ad elő. Erre tekintettel az FVB ezen állítások valóságtartalmát nem értékelte, a sérelmezett írásoknak az esélyegyenlőség alapelvét sértő voltát ezen túlmenően értékelte. A más jelölő szervezet által állított jelöltekkel kapcsolatban megfogalmazottak alkalmasak lehetnek a jelöltekről negatív kép kialakítására vagy azáltal, hogy a jelölt politikai tevékenységével kapcsolatban hordoznak negatív tartalmat, vagy egyébként a jelölt népszerűsége, politikai támogatása, alkalmassága hiányának látszatát keltik. Így az első sérelmezett írásban: „[a jelöltről] a 24.hu derítette ki, hogy társaival trükközhettek egy évekkel ezelőtti I. kerületi időközi választáson”, „[a jelölt] azóta is abból él, hogy „kókler” számításokat végez devizahiteles károsultakat képviselő ügyvédek részére”, „[a jelölt] támogatta Németh Szilárd elképzelését, a Kis-Duna-part beépítését”; a második sérelmezett írásban: „[a jelölt] programjáról a közösségi oldalán alig találtuk valamit,” „[a jelölt]  nem éppen makulátlan múlttal rendelkező politikus”, „[a jelöltnek] mindössze 27 követője van a közösségi oldalán” vagy „[a jelölt] nem csepeli lakos.” Az egyes egyéni választókerületek jelöltjeit bemutató bekezdések címe is – az első sérelmezett írásban – rendre ezekre az állításokra reflektál, mint a „Lesz-e trükközés a győzelemért?” vagy a „Hiteltelen a baloldal?” címek.

[40] Egyes jelöltekkel kapcsolatban megállapítható, hogy a nevükön és jelölő szervezetükön kívül a sérelmezett írások semmilyen információt nem közölnek róluk. Az FVB álláspontja szerint a jelöltek közötti esélyegyenlőséget sérti az is, hogy bizonyos jelöltekről a sérelmezett írások – azokban nem bemutatott szempontok, illetve indokok szerint – érdemben nem számolnak be, számukra a megjelenésre aránytalanul kevesebb teret hagynak, mint más, a sérelmezett írásokban bemutatott jelölteknek.

[41] Mindezekre tekintettel az FVB a Határozat2-ben úgy ítélte meg, hogy a sérelmezett írások alkalmasak arra, hogy a választókban a jelöltekkel kapcsolatban kialakult képet egyoldalúan, a Közösen Csepelért Polgári Egyesület jelölő szervezet jelöltjei irányában pozitívan, más jelölő szervezetek irányában negatívan befolyásolják. A joggyakorlat alapján a Határozat2 utal arra, hogy a közpénzből finanszírozott sajtótermékeknek a választási időszakban kiemelt kötelezettsége, hogy a semlegesség követelményének megfelelően, objektíven számoljanak be a választási eljárásról, az abban résztvevőkről. A sérelmezett cikkek ezt a követelményt áttörik akkor, amikor a jelöltek egy részéről aránytalanul hosszan és a választói akarat pozitív befolyásolására alkalmas módon számolnak be, más jelöltekről pedig vagy elenyésző terjedelemben, vagy kizárólag negatív tartalmat átadva írnak.

[42] Az FVB a Ve. 152. § (2) bekezdésére tekintettel mérlegelte bírság kiszabását. A bírság kiszabásának mérlegelésekor az FVB a Ve. rendelkezéseivel összhangban a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét vette figyelembe, és megállapította, hogy az érintettek köre jelentős, mert a Kiadvány ingyenes terjesztésű, online és nyomtatott formában is elérhető, és az impresszum szerint 30 000 példányban jelenik meg. Rámutat az FVB arra, hogy a jogsértésre a Kiadvány egymást követő két lapszámában, dedikáltan a választásokról szóló tájékoztatásra szolgáló fejléc alatt, a jelöltekkel kapcsolatos objektív tájékoztatással (programok bemutatása) vegyesen került sor, emiatt az FVB a jogsértést jelentős súlyúnak, az esélyegyenlőség sérelmét jelentősnek tudta be. Az FVB figyelembe vette azt is, hogy a Kiadványt, illetve kiadóját korábban – az Előzményi határozattal, az esélyegyenlőség sérelmére tekintettel – már marasztalta. Figyelembe vette az FVB azt is, hogy a Kiadvány 100%-os önkormányzati tulajdonban van, és a jogsértés folytán a helyi közhatalom gyakorlója – közvetett módon – elvesztette kötelező és elvárt semlegességét. Az FVB a jogsértés jelentőségét és a többszörös jogsértést súlyosbító körülményként, azt, hogy a Kiadvánnyal szemben jelen döntés a második bírságot megállapító határozat, enyhítő körülményként értékelte. Mindezekre tekintettel a kiszabható legmagasabb bírságösszeget figyelembe véve az FVB bírság kiszabása mellett döntött, és annak összegét a rendelkező rész szerint a kötelező legkisebb munkabér havi összegének húszszorosában, 5 336 000 forintban határozta meg.

II.

[A fellebbezések tartama]

[43] Az FVB 171/2024. (V. 24.) számú határozatával szemben a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozással a Beadványozó 2024. május 27. napján, 15 óra 49 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be. (a továbbiakban: Fellebbezés1).

[44] Fellebbezés1-ben Beadványozó azt kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a Határozat1-et a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg, a kiszabott bírság megfizetése alól mentesítse és állapítsa meg elsődlegesen azt, hogy az FVB-nek a kifogást a Ve. 215. § c) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania.

[45] Beadványozó előadta, hogy amennyiben az elsődleges kérelmemnek az NVB nem adna helyt, úgy másodlagosan kéri, hogy állapítsa meg azt, hogy az FVB határozatának meghozatala során megsértette a Ve. 43. §-át azzal, hogy a hivatalból folytatott le bizonyítási eljárást és az alapján hozta meg döntését, ezzel szemben a kifogásban megjelölt jogszabálysértéseket nem megfelelően bírálta el, mellyel megsértette a Ve. 212. §-át.

[46] Harmadlagosan Beadványozó hivatkozott arra, hogy az FVB határozata nem felel meg a Ve. 43. §-ának és a 46. § d) pontjában foglaltaknak azzal, hogy indokolása nem tartalmazza a megállapított tényállás alapjául elfogadott bizonyítékokat, azokhoz sem a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket nem jelöli meg, továbbá a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte.

[47] Végezetül, amennyiben az NVB Beadványozó előbbi kérelmeinek nem adna helyt, és a kifogást nem utasítja el, úgy kérte a Határozat1 megváltoztatását és a bírság kiszabásának mellőzését, ennek hiányában annak minimumösszegre mérséklését.

[48] Beadványozó Fellebbezés1-ében a következő indokokra támaszkodott.

[49] Rámutatott arra, hogy az FVB következetlen volt Határozat1-ben azon kérdésben, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének megsértésekor van-e relevanciája a cikkekben szereplő tények valóságtartalmának, vagy attól függetlenül elegendő, hogy alkalmas legyen negatív kép kialakítására egy jelölttel, jelölőszervezettel szemben.

[50] Beadványozó rámutat arra, hogy a Határozat1 28. bekezdése alapján a cikkek vizsgálata elegendő volt a jogsértés megállapítására. Az FVB ezen elvek mentén, figyelmen kívül hagyva a kifogásban foglaltakat, túlterjeszkedve azon (pl.: 24. bekezdésben a 14. lapszám 8. oldalán lévő cikk vizsgálatával) az újságot vizsgálva megállapította a tényállást, majd figyelmen kívül hagyva a kúriai gyakorlatot, jogsértőnek minősítette a Kiadvány tevékenységét.

[51] Továbbiakban álláspontja szerint az FVB a Kiadvány hasábjain nem bizonyított tényállítást a kifogással egyezően a választók befolyásolására alkalmas véleménynyilvánításnak minősített, amelyet Beadványozó elfogadhatatlannak ítél.

[52] A Ve. 215. § c) és d) pontjai alapján való érdemi vizsgálat nélküli elutasítás körében a következő indokokat adja elő. Álláspontja szerint Határozat1 a kétszeres értékelés tilalmának az elvébe ütközik tekintettel arra, hogy az FVB az Előzményi határozatával már megállapította azt, hogy a Csepeli Hírmondó XV. évfolyam 13. számával a kiadó Beadványozó megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet azzal, hogy a „Választás 2024” fejléc alatti írásaiban egyoldalúan mutatta be a Jelölt tevékenységét. Utal arra, hogy a Határozat1 ugyanazon 13. lapszámra vonatkozóan azonos jogalapon álló jogsértés okán, ugyanazt a cikket érintően, ugyanazon kifogástevő által benyújtott kérelem alapján állapította meg a jelöltek és a jelölőszervezet közötti esélyegyenlőség alapelvének megsértését. Álláspontja szerint az alapelv sérelmét a 13. lapszámra vonatkozóan csak egyszer lehet megvalósítani, így megállapítani is.

[53] Következő lépésben a Beadványozó rögzíti, hogy amennyiben a kétszeres értékelés tilalmába ütközően az NVB álláspontja szerint nem a kifogás érdemi vizsgálat nélküli, hanem érdemi elutasításának van helye, kéri a Határozat1 jogsértő voltát erre tekintettel megállapítani és azt megváltoztatni.

[54] Beadványozó a Határozat1 megváltoztatását arra való hivatkozással kérte, hogy Kifogás1 érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye a Ve. 215. § c) pontja alapján, tekintettel arra, hogy az nem tartalmazta a 212. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint a jogszabálysértés megjelölését és bizonyítékait.

[55] Rávilágít arra, hogy Kifogástevő a kifogásában írtakat nem támasztotta alá, azok a kifogástevő értékítéletét tükrözik csak, mely bizonyítóerővel nem rendelkezhet.

[56] Beadványozó sérelmezi, hogy Kifogás1-ben szereplő vélemények bizonyítására kifogástevő nem csatolt bizonyítékot, ezért az véleménynyilvánítás, melyet tényként állít be, de amely – a Határozat1 helyben hagyása esetén – a kifogástevő oldalán azt elfogadva sikeres bizonyítást, a kötelezett oldalán azt terhére ítélve bírságösszeg megfizetését jelenti, holott a jogszabálysértés bizonyítékainak kifogással együtt történő benyújtása nélkül a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

[57] Beadványozó Határozat1 megváltoztatását arra hivatkozással is kéri, hogy a Kifogás1 érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye a Ve. 215. § d) pontja alapján, mivel annak elbírálása – kiegyensúlyozottság követelményének érvényesülése – nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

[58] Beadványozó hozzáfűzi, hogy amennyiben Kifogás1 érdemi tárgyalása lehetséges, úgy kéri Határozat1 megváltoztatását, a bírság megfizetése alóli mentesítést és annak megállapítását, hogy nem volt megállapítható a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése:

[59] Beadványozó szerint Határozat1 jogszabálysértő, mivel az FVB, hivatalbóli bizonyítással állapította meg határozata meghozatala alapjául szolgáló tényállást, amellyel megsértette a Ve. 43. §-át és 46. §-át, továbbá a mérlegelési jogkörben hozott határozat meghozatalánál irányadó szempontok sem megfelelően kerültek mérlegelésre, hiszen Kifogástevő1 állításait bizonyítékkal nem támasztotta alá, így az általa leírtak nem lettek volna figyelembe vehetőek a határozat meghozatala során.

[60] E körben Beadványozó korábbi okfejtéseit kiegészítve jelzi, hogy az FVB számára a Határozat1 28. bekezdése alapján a cikkek vizsgálata elegendő volt a jogsértés megállapítására és sem a Kifogás1-ben szereplő tényállítások valósága, sem a cikkek valóságtartalma nem befolyásolta azt. Téves, jogi okfejtéssel és bizonyítékkal alá nem támasztott az FVB azon megállapítása, miszerint egyoldalúan számol be az újság egyes jelöltekről (jelen esetben a Baloldali Összefogás jelöltjeiről). Ezt követően Beadványozó rámutat arra, hogy a cikk több pozitív megállapítást is tartalmaz a Jelöltről, melyek értékelését az FVB elmulasztotta.

[61] Beadványozó előadja, hogy a Kiadvány XV. évfolyam 13. és 14. lapszámából idézett, Kifogás1-ben is szereplő, a nyilatkozó véleményét tükröző szövegek értékelését az esélyegyenlőség vizsgálatánál az FVB figyelmen kívül hagyta.

[62] Beadványozó ezt követően ismerteti, hogy Határozat1 a második lapszám 8. oldalán lévő cikk vizsgálatát végezte el, amelynek során az FVB bizonyíték nélkül benyújtott kifogástevői nyilatkozatot valósnak elfogadva, és annak alátámasztása szándékával egy a Kifogás1-ben nem kifogásolt cikk tartalmát önállóan hivatalból megvizsgálva azzal összefüggésben tett megállapításokat, és támasztotta alá a Kifogás1-ben foglaltakat, önállóan megállapítva a tényállást és annak jogi minősítését. Álláspontja szerint ezt a vizsgálatot az FVB nem végezhette volna el, csak Kifogás1-ben szereplő tényállást vizsgálhatta volna, erre tekintettel a Határozat1 jogsértő.

[63] Határozat1 jogsértő azért is, mivel a Kifogás1-ben jelzett feltételezett jogsértések – amelyeket az FVB nem vizsgált – értékelése helyett a bizonyítékként becsatolt lapszámokat az FVB hivatalbóli bizonyítás keretében áttekintette, és saját maga határozta meg, hogy az abban szereplő cikkek szerinte miért jogsértőek a Kifogás1-ben előadottakkal összhangban.

[64] Beadványozó a továbbiakban rámutat arra, hogy az FVB a teljes cikkek önálló, szubjektív, kifogáson túlmutató vizsgálatát elvégezte és konkrét jogi okfejtés nélkül, mindössze a cikkek tartalmát és a bírósági joggyakorlatot ismertetve, Kifogástevő nyilatkozatait igaznak elfogadva hozta meg döntését konkrét, bizonyítás nélküli, vélelmezett értékítélete alapján, amellyel álláspontja szerint a kifogás elbírálására vonatkozó eljárási szabályokat megsértette és a döntés meghozatala a Ve. szabályainak megsértésével történt.

[65] Beadványozó a vonatkozó joggyakorlat mellett idézte a Ve. 43. §-át, a 212.§-át, valamint a Kúria Kvk.II.37.907/2014/3. számú döntését.

[66] Beadványozó okfejtése szerint Határozat1 azért is jogszabálysértő, mivel a Kiadvány 13. és 14. lapszáma nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet, így álláspontja szerint jogsértő ezen alapelv sérelmének megállapítása, valamint a jogkövetkezmények alkalmazása is, és meglátása szerint Kifogás1-et el kellett volna utasítani a Ve. 212. §-a szerint.

[67] Ezt követően Beadványozó rámutat arra, hogy mind Kifogás1, mind Határozat1 egyoldalúan mutatta be az alapelvi sérelem megállapítását bemutató joggyakorlatot. Ennek alátámasztására idézte a Kúria Kvk.I.37.435/2018/3. és Kvk.II.37.907/2014/3. számú végzéseit.

[68] Beadványozó kifejti, hogy a kifogástevő nem állította, és nem is bizonyította, hogy a kifogásolt lapszámok kiemelten csak egy párttal vagy jelölőszervezettel összefüggő cikkeket tartalmaznak (ilyen megállapítást Határozat1 sem tartalmaz), az, hogy abban minden jelölt felsorolásra kerül, megjelenik Határozat1-ben és a kifogásolt lapszámok tartalmának vizsgálatával is egyértelműen alátámasztható, így az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelv sérelme nem állapítható meg, ennek megfelelően Kifogás1 elutasításának lett volna helye.

[69] Beadványozó végezetül, amennyiben az NVB a kifogást nem utasítja el, kérte a Határozat1 megváltoztatását és a bírság kiszabásának mellőzését, ennek hiányában pedig annak a minimum összegre történő mérséklését. Ennek indokául előadta, hogy Határozat1 jogsértő, mivel a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján rosszul mérlegelte a bírság kiszabásának körülményeit.

[70] Beadványozó szerint kizárt a többszörös jogsértés megállapítása ugyanazon lapszámokra vonatkozó eljárások okán meghozott döntések, jelen esetben az Előzményi határozat és Határozat1 esetében.

[71] Beadványozó hozzáfűzte, hogy az Előzményi határozat és Határozat1 az első lapszámot (előbbi a 12. lapszámmal, utóbbi a 14. lapszámmal összefüggésben) vonta eljárás alá, és ugyanazon jogszabály megsértését állapították meg ugyanazt a lapszámot érintően, még a jogsértés alapját is ugyanúgy határozták meg a rendelkező részben. A jogszabálysértés azonossága okán azonban csak egyszeresen értékelhető a jogsértés a 13. lapszámra vonatkozóan. Erre tekintettel Beadványozó álláspontja szerint Határozat1-ben a 13. lapszámra vonatkozóan a jogsértés megállapítása és így az ezért járó bírság kiszabása a kétszeres értékelés tilalmába ütközik, ahogy azt a Kúria is kifejtette a Kvk.VI.37.559/2019/2. számú határozatában.

[72] Beadványozó kifejti, hogy az FVB nem értékelte a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét. Rámutat arra is, hogy tévedett az FVB amikor megállapította, hogy arra tekintettel állapította meg azt, hogy az érintettek köre jelentős „mert a sajtótermék ingyenes terjesztésű, online és nyomtatott formában is elérhető, és az impresszum szerint a sajtótermék 30 000 példányban jelenik meg.”, de arra nem volt figyelemmel az érintettek körének meghatározásakor, hogy a Kiadvány helyi terjesztésű, és kötődésű, így az érintettek köre csekély, helyi szinten behatárolható.

[73] Beadványozó véleménye szerint tévedett az FVB, amikor azt is figyelembe vette, hogy 2024. május 20. napján meghozott határozatával a Kiadvánnyal szemben már marasztaló határozatot hozott, és ezáltal többszörös jogsértést súlyosbító körülményként értékelte.

[74] Beadványozó arra is rámutat, hogy Határozat1-ben kiszabott bírság elengedését alapozza meg az, hogy a jogsértőnek minősített magatartás elkövetésekor a korábbi marasztaló határozatról még nem volt tudomása a kiadónak, továbbá, hogy a bírság kiszabásának alapjául szolgáló, jogsértőnek minősített magatartásra vonatkozóan ugyanazon lapszámok tekintetében már hozott marasztaló határozatot az FVB.

[75] Beadványozó azon oknál fogva is eltúlzottnak tartja a kiszabott bírság mértékét, hogy annak megállapítása azon körülmény mérlegelésének figyelmen kívül hagyásával történt, miszerint az ügyben a jogsértésre irányuló egyenes szándék nem állapítható meg. Megítélése szerint a bírság összegének meghatározása túlzott mértékű, téves mérlegelésen alapul.

[76] Végezetül Beadványozó kéri az NVB-t, hogy Határozat1-et a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontjának megsértése okán marasztaló és egyúttal 5 336 000 Ft bírság megfizetésére kötelező rendelkezéseit a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) pontja alkalmazásával változtassa meg és fentiekben előadott kérelmeinek adjon helyt.

[77] Az FVB 172/2024. (V. 24.) FVB határozatával (a továbbiakban: Határozat2) szemben a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozással a Beadványozó 2024. május 27. napján, 15 óra 52 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be. (a továbbiakban: Fellebbezés2).

[78] Fellebbezés2-ben Beadványozó azt kérte, hogy az NVB a Határozat2-öt a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg, a kiszabott bírság megfizetése alól mentesítsen és állapítsa meg elsődlegesen azt, hogy az FVB-nek a Kifogás2-öt a Ve. 215. § c) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania.

[79] Beadványozó előadta, hogy amennyiben az elsődleges kérelmemnek az NVB nem adna helyt, úgy másodlagosan kéri, hogy állapítsa meg azt, hogy az FVB határozatának meghozatala során megsértette a Ve. 43. §-át azzal, hogy a hivatalból folytatott le bizonyítási eljárást és az alapján hozta meg döntését, ezzel szemben a kifogásban megjelölt jogszabálysértéseket nem megfelelően bírálta el, mellyel megsértette a Ve. 212. §-át.

[80] Harmadlagosan Beadványozó hivatkozott arra, hogy FVB fenti határozata nem felel meg a Ve. 43. §-ának és a 46. § d) pontjában foglaltaknak azzal, hogy indokolása nem tartalmazza a megállapított tényállás alapjául elfogadott bizonyítékokat, azokhoz sem a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket nem jelöli meg, továbbá a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte.

[81] Végezetül pedig, amennyiben az NVB Beadványozó 1-3. kérelmének nem adna helyt, és a kifogást nem utasítja el és azzal egyidejűleg a bírság alól nem mentesít, úgy kérte a Határozat2 megváltoztatását és a bírság kiszabásának mellőzését, ennek hiányában pedig annak a minimum összegre történő mérséklését.

[82] Beadványozó Fellebbezés2-ben a következő indokokra támaszkodott.

[83] Rámutatott arra, hogy FVB következetlen volt Határozat2-ben abban a kérdésben, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének megsértésekor van-e relevanciája a cikkekben szereplő tények valóságtartalmának, vagy attól függetlenül elegendő, hogy alkalmas legyen negatív kép kialakítására egy jelölttel, jelölőszervezettel szemben.

[84] A Fellebbezés1-ben írtakkal szövegszerűen is egyezően indokolja a Beadványozó a Ve. 215. § c) és d) pontjai alapján való érdemi vizsgálat nélküli elutasítás iránti kérelmét, azzal a kiegészítéssel, hogy a kétszeres értékelés tilalmának az elvébe ütközés a Határozat1 okán áll fenn.

[85] Beadványozó az érdemi vizsgálat feltételeinek megléte esetén kéri a Határozat2 megváltoztatását, a bírság megfizetése alóli mentesítést és annak megállapítását, hogy nem volt megállapítható a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése. Ez utóbbi kérelmét nagyrészt ugyancsak a Fellebbezés1-ben írtakkal szövegszerűen azonos érvekkel indokolja a Ve. 43. §-a és 46. §-ának sérelme körében.

[86] Kifejti továbbá, hogy bár a Határozat2-ben (akárcsak a Határozat1-ben) az FVB a teljes lapszámot áttekintette, mégsem értékelte összeségében a lapszámokban található írásokat, értékelése során mellőzte egyes cikkek közléseit, mikor azt állapította meg, hogy a Beadványozó írásaiban a választókban kialakult képet egyoldalúan, a Közösen Csepelért Polgári Egyesület jelölő szervezet jelöltjei irányában pozitívan, más jelölő szervezetek irányában negatívan befolyásolta.

[87] Beadványozó okfejtése szerint Határozat2 azért is jogsértő, mivel Kifogás2-ben szereplő feltételezett jogsértéseket bizonyítottság hiányában nem értékelte, így azokat nem ítélte jogsértőnek, de ugyanakkor a fentiek szerinti, bizonyítottság hiányára vonatkozó megállapítást sem tette meg, pedig az alapján Kifogás2 érdemi elutasításának lett volna helye, amellyel Határozat2 megsértette a Ve. 212. §-át.

[88] Beadványozó Határozat2 esetében is állítja, hogy az alapelvi jogsérelem megállapítása jogsértő, e tekintetben érvei a Fellebbezés1-ben írtakkal azonosak.

[89] Végül, amennyiben az NVB a kifogást nem utasítja el, Beadványozó kérte a Határozat2 olyan módon történő megváltoztatását, hogy a bírságkiszabás mellőzésre, ennek hiányában pedig a bírság minimum összegre történő mérséklésére kerül sor.

[90] Ennek indokául előadta, hogy Határozat2 jogsértő, mivel a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján rosszul mérlegelte a bírság kiszabásának körülményeit. Beadványozó szerint kizárt a többszörös jogsértés megállapítása ugyanazon lapszámokra vonatkozó eljárások okán meghozott döntések, jelen esetben Határozat1 és Határozat2 esetében.

[91] Beadványozó hozzáfűzte, hogy Határozat1 és Határozat2 a Kiadvány 13. és 14. lapszámát vonták eljárásuk alá, és ugyanazon jogszabály megsértését állapították. A jogszabálysértés azonossága okán azonban csak egyszeresen értékelhető a jogsértés. Erre tekintettel a már szankcióval is értékelt jogsértés esetében újabb szankció alkalmazására nincs lehetőség, mert az a kétszeres értékelés tilalmába ütközik, ahogy azt a Kúria is kifejtette a Kvk.VI.37.559/2019/2. számú határozatában.

[92] A bírságkiszabás vonatkozásában a Beadványozó egyebekben a Fellebbezés1-ben előadottakkal egyezően érvel. Beadványozó arra is rámutat, hogy Határozat2-ben kiszabott bírság elengedését alapozza meg az, hogy a jogsértőnek minősített magatartás elkövetésekor a korábbi marasztaló határozatról még nem volt tudomása a kiadónak, továbbá az is, hogy a bírság kiszabásának alapjául szolgáló, jogsértőnek minősített magatartásra vonatkozóan ugyanazon lapszámok tekintetében már hozott marasztaló határozatot az FVB.

[93] Beadványozó álláspontja szerint a bírság összegének meghatározása túlzott mértékű, téves mérlegelésen alapul ebben az ügyben is.

[94] Végezetül Beadványozó kérte az NVB-t, hogy Határozat2-öt a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontjának megsértése körében a Beadványozót marasztaló és egyúttal 5 336 000 Ft bírság megfizetésére kötelező rendelkezéseit a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) pontja alkalmazásával változtassa meg és fentiekben előadott kérelmeinek adjon helyt.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[95] Az NVB megállapítja, hogy a fellebbezések a bírságkiszabás szankció megállapítása tekintetében részben alaposak, a kifogás tárgyává tett lapszámok vonatkozásában állított jogsértés vonatkozásában alaptalanok.

[96] Az NVB a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.

[97] A Beadványozó az ügyben érintett, ezért a fellebbezések érdemben vizsgálhatók.

[98] A választási bizottság elsőfokú határozata ellen a fellebbezést a Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani.

[99] Az NVB elsődlegesen annak tisztázását tűzte célul, hogy a Beadványozó által a Határozat1 és Határozat2-vel szemben benyújtott fellebbezéseket külön-külön, vagy együttesen kell-e elbírálni.

[100] A Ve. 217. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban lévő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. A Ve. 230/A. §-a szerint továbbá az ugyanazon elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéseket a választási bizottság egy eljárásban is elbírálhatja.

[101] A Kúria joggyakorlata szerint az ügyek Ve. 217. § (1) bekezdés szerinti egyesítése nem kötelezettség, pusztán lehetőség, vagyis az egyesítés elmulasztása jogorvoslati eljárásban nem kérhető számon [Kúria Kvk.VI.39.423/2022/6., Kvk.V.39.422/2022/3. és Kvk.V.39.421/2022/5. számú végzései]. A Kúria azonban hangsúlyozza azt is, hogy az egyesítés elmaradása esetén a jogorvoslati kérelemnek tartalmaznia kell arra vonatkozó előadást, hogy az ügyek tárgya összefügg egymással [Kúria Kvk.VI.39.423/2022/6. és Kvk.V.39.422/2022/3. számú végzése].

[102] A tárgyi ügyben az NVB megállapította, hogy a Határozat1 által elbírált kifogás és a Határozat2 által elbírált kifogás is ugyanazon sajtótermék ugyanazon lapszámaira vonatkozóan állította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelmét. Az NVB és a Kúria következetes gyakorlata szerint is egy lapszámra, mint egészre vonatkozóan folytatható le a kiegyensúlyozottság vizsgálata, és – a Ve. 152. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme csak akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján.

[103] Az egymással összefüggő tárgyú ügyek egyesítése azon okból célszerű, mert azonos történeti tényállású kifogásokban elkülönülten megjelölt tényeket, állított jogsérelmeket a választási bizottság együttesen értékelheti. Ezzel szemben a külön tárgyalt kifogásoknál ugyan figyelemmel lehet korábbi döntésére, de az alapul fekvő kifogások elbírálását követően külön döntések meghozatalára kerül sor.

[104] Az NVB megítélése szerint tételes törvényi szabály hiányában több, ugyanazon sajtótermék ugyanazon lapszámainak kiegyensúlyozatlanságát állító, közel azonos időben benyújtott jogorvoslati kérelem vonatkozásában sem köteles a hatáskörrel rendelkező választási bizottság az ügyek egyesítésére, azonban ilyen körülmények között is tekintettel kell lennie arra, hogy a kettős értékelés tilalmát a sorrendben későbbi kifogás elbírálása során nem sértheti meg.

[105] A kettős értékelés tilalma az NVB és a Kúria következetes joggyakorlata szerint a választási eljárásban kiemelt jelentőséggel bír a média-jogorvoslatok vonatkozásában. A ne bis in idem elve nemcsak a büntetőjog területén érvényesül, ugyanazon cselekmény fogalma alatt pedig a történeti tényállás azonosságát kell érteni. A ne bis in idem elv követelménye a döntés véglegességéhez kapcsolódik. Ez alapján egy olyan lapszám vonatkozásában jogsértés megállapítására nincs mód, amely vonatkozásában egy korábbi döntés ugyanezen jogsértést már megállapította [118/2019. (V. 17.) NVB határozat].

[106] Közel azonos időpontban benyújtott, azonos tárgyú kifogások elkülönített módon történő elbírálását követően a jogorvoslati lehetőségek kimerítésétől, illetve a jogorvoslati eljárások időbeliségétől függően előállhat olyan helyzet, hogy kettő vagy több jogalkalmazói döntés egymástól függetlenül ugyanazt a cselekményt értékeli jogsértőnek. Amennyiben a később eljárt jogalkalmazó észleli, hogy eljárása a kettős értékelés tilalmát megsértené, lehetőség nyílik arra, hogy az alkalmazandó szankciót összehangolja [18/2022. (VIII. 1.) AB határozat, Indokolás (93)], ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kifogás nem maradhat elbírálatlan.

[107] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése, a jogorvoslathoz való jog vonatkozásában kiemeli a következőket: „az Alaptörvény megköveteli, hogy a jogorvoslati jog nyújtotta jogvédelem hatékony legyen, vagyis ténylegesen érvényesüljön és képes legyen a döntés által okozott sérelem orvoslására. A jogorvoslat jogának hatékony érvényesülését számos tényező befolyásolhatja, így többek között a felülbírálati lehetőség terjedelme, a jogorvoslat elintézésére meghatározott határidő, vagy a sérelmezett határozat kézbesítésének szabályai és megismerhetőségének tényleges lehetősége” {22/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [26], 3064/2014. (III. 26.) AB határozat, Indokolás [15]}. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy „[a] jogorvoslathoz való jog olyan alkotmányos alapjog, amely tárgyát tekintve a bírói, illetőleg a hatósági (más közigazgatási) döntésekre terjed ki, tartalmát tekintve pedig azt kívánja meg, hogy valamennyi, az érintett jogát vagy jogos érdekét (helyzetét) érdemben befolyásoló érdemi határozat felülvizsgálata érdekében legyen lehetőség más szervhez, vagy azonos szerv magasabb fórumához fordulni. A jogorvoslathoz való jog törvényben meghatározottak szerint gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban eltérő szabályozás lehetséges” {3064/2014. (III. 26.) AB határozat, Indokolás [15]}. Az Alkotmánybíróság szerint „minden jogorvoslat lényegi, immanens eleme (…) a jogorvoslás lehetősége, vagyis a jogorvoslat fogalmilag és szubsztanciálisan tartalmazza a jogsérelem orvosolhatóságát {25/2012. (V. 18.) AB határozat [53]}.

[108] A jogorvoslati jog tartalmára és gyakorlásának kereteire vonatkozó gyakorlat ismeretében a Kúria szerint egyidejűleg ugyanazon tárgyú ügyek eltérő jogorvoslati fórumrendszerben történő intézése nem eredhet a jogban való tévedésből. Ellenkező esetben a választási bizottság egyedi döntésének függvényévé válik a fél (kifogást tevő) jogorvoslati joga, ami pedig ellentétes lenne az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezetett, az egyes jogintézmények kiszámítható működésére vonatkozó alkotmányos követelménnyel {9/1992. (I.30.) AB határozat, ABH 1992, 59., 65., megerősítette a 33/2014. (XI.7.) AB határozat Indokolás [32], 5/2020. (I.29.) AB határozat Indokolás [37], 18/2022. (VIII.1.) AB határozat Indokolás [51] határozat} is. [Kúria Kvk.VII.39.090/2024/6. számú végzése].

[109] Az NVB a jogorvoslati jog Alkotmánybíróság és a Kúria által történt értelmezését is figyelembe véve megállapítja, hogy a Ve. 217. § (1) bekezdés szerinti döntés meghozatal során figyelemmel kell lenni arra, hogy az ügyek egyesítése, vagy éppen ellenkezőleg, külön-külön történő elbírálása miként hat ki a jogorvoslati kérelem benyújtójának, valamint – a jogsértő magatartás vagy mulasztás elkövetőjének beazonosíthatósága esetén – a jogsértés elkövetőjének jogaira, különösen is a jogorvoslathoz való jogra és a tisztességes eljáráshoz való jogra.

[110] Mindezek alapján a tárgyi ügy körülményei ismeretében a Kifogástevő jogorvoslathoz való jogának minél teljesebb érvényesülését, valamint a kettős értékelés tilalmának tiszteletben tartását az szolgálta volna, ha az FVB a tárgyi ügyben a két kifogást együttesen bírálja el. Figyelemmel továbbá arra, hogy a két kifogás tárgyában született két döntéssel szemben is fellebbezéseket terjesztett elő a Beadványozó, az NVB sem kezelhette a két ügyet egymástól elkülönítve, ezért az ügyeket együttes elbírálás alá vonta.

[111] Az ügyek egyesítését követően az NVB azt vizsgálta, hogy a Kiadvány sajtótermék-e [349/2024. (V. 24.) NVB határozat], valamint, hogy számonkérhető-e rajta a kiegyensúlyozottság követelménye [311/2024. (V. 9.) NVB határozat]. E tekintetben az NVB a Határozat1-ben és Határozat2-ben foglaltakkal egyező eredményre jutott, figyelemmel a következőkre.

[112] A Kiadvány, mint sajtótermék a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 41.§ (4) bekezdés h) pontjára figyelemmel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által vezetett, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 97. § (2) bekezdése szerint közhiteles nyilvántartásban szerepel. A Kiadványt a Beadványozó adja ki, a Kiadvány alapítója pedig Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata. A cégnyilvántartás szerint a Beadványozó tulajdonosa Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata.

[113] Az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) AB számú határozata értelmében a közpénzből fenntartott sajtótermékek tájékoztatási tevékenysége nem korlát nélküli. A Kúria szerint pedig választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel [Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzése].

[114] Mindezeket követően az NVB megvizsgálta, hogy tekintettel kell-e lenni a kettős értékelés tilalmára a Kiadvány XV. évfolyam 13. lapszáma (vagyis az első lapszám) vonatkozásában, mivel a Ve. 152. § (4) bekezdése alapján lefolytatott tartalmi vizsgálat során tett megállapítások ellenére sem lesz megállapítható a jogsértés, amennyiben a kiegyensúlyozatlanság nem áll fenn két lapszámban egyidejűleg.

[115] Az NVB rögzíti, hogy az Előzményi határozat rendelkező része a következőket tartalmazza: „A Fővárosi Választási Bizottság megállapítja, hogy a Csepeli Hírmondó 2024. XV. évfolyam 11-13. számaival a kiadó Csepeli Városkép Kft. megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét, azzal, hogy a „Választás 2024” fejléc alatti írásaiban egyoldalúan mutatta be Dr. Dukán András Ferenc polgármesterjelölt tevékenységét.”

[116] A felhívott határozatból megállapítható, hogy az FVB a vizsgált lapszám egészének áttekintését elmulasztotta, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelmét kizárólag arra figyelemmel állapította meg, hogy a lapszám 7-8. oldalán található cikk kiegyensúlyozatlannak tekinthető.

[117] Az NVB a Fellebbezés1 és Fellebbezés2 által támadott határozatok vizsgálatát megelőzően rögzíti, hogy időszaki kiadványok vonatkozásában a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme a lapszám szintjén vizsgálható [Kúria Kvk.III.38.223/2019/4. számú végzés, [43] megfontolás]. Önmagában egyetlen cikk nem vezet szükségszerűen alapelvi jogsérelemre, ezért – figyelembe véve, hogy az Előzményi határozat jogerőre emelkedett, így jelen eljárás annak felülbírálatára nem irányulhat –, az NVB jelen eljárás szempontjából rögzíti, hogy a felhívott határozat a kiegyensúlyozottság követelményére vonatkozó, a lapszám egészére kiterjedő vizsgálat hiányában nem zárhatja ki, hogy az NVB a tárgyi ügyben a Csepeli Hírmondó XV. évfolyam 13. lapszámát vizsgálat tárgyává tegye.

[118] Az egyes lapszámok vizsgálatát megelőzően az NVB rögzíti, hogy a kiegyensúlyozottság egyszerre mennyiségi és minőségi kérdés is. Ez azt jelenti, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet más módon nem indokolt túlzott megjelenítése [Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzése] éppúgy vezethet a kiegyensúlyozottság sérelmére, amint olyan tartalmaknak az időszaki kiadványban való megjelenítése is, amelyek valamely jelölt vagy jelölő szervezet számára más jelöltekhez vagy jelölő szervezetekhez képest számottevő előnyt, támogatást biztosítanak [Kúria Kvk.I.37.435/2018/3. számú végzése], vagy olyan, közérdekű tájékoztatásként nem értelmezhető tartalmak, amelyek valamely jelöltet vagy jelölő szervezetet indokolatlanul kiemelnek [Kúria Kvk.III.38.223/2019/4. számú végzése].

[119] Az NVB a kifogások és a két fellebbezés tartalmára tekintettel rámutat arra is, hogy a kiegyensúlyozottság vizsgálatának nyilvánvalóan előfeltételét képezi a Ve. által meghatározott formai feltételeknek megfelelő jogorvoslati kérelem, amely az állított jogsértés megindokolása körében konkrétan megjelöli azokat a tartalmakat, amelyek okán a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét fennállni látja. A kifogás vizsgálata során azonban a választási bizottság a megjelölt időszaki kiadvány lapszámait mint egészet tekinti át, mindez pedig nem értékelhető akként, hogy a választási bizottság hivatalból végezne bizonyítási cselekményt.

[120] Megjegyzi továbbá az NVB, hogy a Ve. 152. § (4) bekezdése szerint a 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennáll a megjelölt bizonyítékok alapján. A Kúria szerint pedig „a Ve. szabálya csak úgy értelmezhető, hogy nem kell önálló, eredményes jogorvoslattal támadni valamennyi egymást követő lapszámot ahhoz, hogy a folytonosság a későbbi lapszám tekintetében megállapítható legyen”, mivel ellenkező értelmezés „a Ve. 152. § (4) bekezdése szerinti megelőző lapszám vizsgálatát kizárná, ezzel a jogszabályi rendelkezést kiüresítené”. [Kúria Kvk.V.39.498/2022/5. számú végzése].

[121] A fentiekből következően tehát, amennyiben a jogsértés egy korábbi lapszámban már megállapításra került, a Ve. 152. § (4) bekezdése szerinti szabály alkalmazása esetén kizárólag e célból a már vizsgált lapszám is figyelembe vehető a lapfolyam kialakítása során, hiszen a későbbi lapszám vizsgálatának eredményétől függően a jogsértés csak ilyen módon állapítható meg. E tekintetben tehát az FVB által a Határozat1-ben kifejtettek alaposak.

[122] Az NVB elsőként áttekintette a 2024. május 15. napján megjelent első lapszámot.

[123] Az összesen huszonnégy oldalas, ebből nagyjából tizennyolc oldalon közéleti tartalmakat megjelenítő lapszám Borbély Lénárd polgármester nevét összesen 18 alkalommal említi meg. Ezek egy része polgármesteri működéssel kapcsolatos, két alkalommal az általa létesített egyesület, mint a választásra regisztrált jelölő szervezet nevének megemlítésekor jelenik meg a polgármester neve. Előbbiekhez kapcsolódva fényképe két alkalommal, önkormányzati programokat hirdető tartalmakban további két helyen látható.

[124] A Kifogás1 az első lapszám 7-8. oldalán, Kifogás2 a lapszám 10-11. oldalán található tartalmakat támadja. Az NVB emlékeztet arra, hogy az Előzményi határozat kizárólag a 7-8. oldalon található tartalmat értékelte. A Határozat1 és a Határozat2 által e vonatkozásban megjelenített értékeléssel az NVB részben egyetért, részben pedig más indokkal látja szükségesnek kiegészíteni.

[125] Az NVB megítélése szerint a kiegyensúlyozottság kérdésének vizsgálata során értékelni kell azt a tényt is, hogy az első lapszám választással kapcsolatos tartalomnak csak szűk körben ad teret, az általános közéleti tartalmak politikai spektrumba tartozó részét pedig kizárólag a polgármester tevékenységéhez kapcsolódva jeleníti meg. A lapszám 12. oldalán található, „Négy éve került alapítványi tulajdonba a Csepel SC” című cikk, valamint a 13. oldalon található, „Németh Szilárd bejelentette az új tankerületi vezetőt, saját bizalmasát” című írás helyi közügyhöz kapcsolódik ugyan, de kétségtelen, hogy a polgármester és Németh Szilárd közötti vitás ügyekben mindkét cikk Borbély Lénárd polgármester álláspontját támogatva érvel, a másik érintett álláspontjának helytelenítésével egyidejűleg.

[126] Az NVB szerint az első lapszám azt a benyomást kelti, hogy a hivatalban lévő polgármesternek és az általa alapított jelölő szervezet jelöltjeinek a választáson nincs valódi alternatívája, mert más közéleti szereplők a választáshoz kötődő híreken kívül csak abban az esetben jelennek meg, ha tevékenységük nyílt, vagy bújtatott kritikáját kell megfogalmazni. Ez a tény pedig attól függetlenül megállapítható, hogy a 7-8. oldalon található cikket jelen eljárásban vizsgálat tárgyává teheti-e az NVB, vagy sem.

[127] Téved ugyanakkor a Kifogástevő és a Beadványozó is a kifogásolt cikkek egyes részleteinek, és az abban foglalt állítások hosszas elemzése során, mivel a kiegyensúlyozottság választási eljárásban történő vizsgálata sem a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) kiegyensúlyozottság követelményével, sem a sajtó-helyreigazítás Smtv. szerinti jogintézményével, sem pedig a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 495. §-a szerinti sajtó-helyreigazítás iránti perrel nem hozható kapcsolatba. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja nem az egyes tényállítások igazságtartalmától függően sérül, hanem azért, mert egy lapszám vonatkozásában egyértelműen megállapíthatóvá válik, hogy valamely jelölt vagy jelölő szervezet számára a közpénzből fenntartott időszaki kiadvány érdemi előnyt biztosít.

[128] Az egyes tényállítások valóságtartalmát az NVB joggyakorlata a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéhez kapcsolódva vizsgálja. E körben figyelemmel kell lenni a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmánybírósági és kúriai joggyakorlatra is, ugyanakkor a vékony ténybeli alap nélküli állítások valótlansága vezethet alapelvi sérelem megállapítására. Ilyen tényállítást tartalmaz például a valamely személlyel szembeni büntető eljárást, és nyomozás megindítását állító kijelentés is, mely nem a szubjektív alapokon nyugvó, valóságtartalma tekintetében nem igazolható vélemény, hiszen a büntetőeljárás folytatása tényállítás, amelynek hamissága bizonyítható [440/2019. (X. 17.) NVB határozat].

[129] A tárgyi ügyben megállapítható volt, hogy a lapszám egyes cikkei a hivatalban lévő polgármestert mint jelöltet is kiemelten kezelték, ugyanakkor más jelölteket, vagy politikai rivális érdekcsoportokat, személyeket illetően összességében olyan képet alakítottak ki, amelyek egyértelművé tették, hogy a választáson egyetlen alkalmas polgármesterjelölt és képviselőjelölteket állító jelölő szervezet indul. A kifogásolt cikkek ilyen módon minden esetben véleményközlésként értelmezendőek, így a tényállítások valóságát az NVB akkor sem vizsgálhatná, amennyiben a Ve. 2. § (1) bekezdése e) pontja szerinti alapelv sérelmét a kifogástevő kifejezetten megjelölte volna. Erre figyelemmel nem volt jelentősége a tárgyi ügyben a Beadványozó által előterjesztett új bizonyítéknak sem, hiszen nem a tartalmak átvételével, hanem azok szerkesztése által valósult meg a Ve. alapelvi sérelme.

[130] Az NVB mindezek után áttekintette a 2024. május 22. napján megjelent 14. lapszámot is.

[131] A második lapszám az elsővel azonos terjedelmű, és a közéleti tartalmakkal érintett oldalak száma is azonos. Borbély Lénárd polgármestert ez a lapszám már huszonöt alkalommal említi, és három fényképen jeleníti meg beazonosíthatóan. Az említések számának növekedése a politikai tartalmú cikkek számának növekedésével is összefüggésben áll.

[132] Megállapítja az NVB, hogy a második lapszám összképe azt mutatja, hogy az első lapszám vonatkozásában folytatott szerkesztési gyakorlat folytonos, az ez utóbbi esetben is fennáll. A kiegyensúlyozottságot a Határozat1 és Határozat2 által is vizsgált cikkeken kívül kétségessé teszi a 6-7. és 11. oldalon olvasható írások tartalma is. Borbély Lénárd alkalmasságáról beszél többek között Tarlós István korábbi főpolgármester, miniszterelnöki megbízott, akinek ez utóbbi tisztségének az általa tett közlések nyilvánvalóan nem betudhatók [6. oldal]. Ezt követően a kerületi polgármesterjelöltek vonatkozásában követett gyakorlatnak megfelelően [8-10. oldal] ismerteti a lapszám a főpolgármester-jelölteket is [7. oldal], ehhez kapcsolódva pedig Karácsony Gergely főpolgármestert mint jelöltet is kritizálja [15. oldal].

[133] Az NVB rámutat arra, hogy a lapszámra vonatkozóan a Határozat1 és Határozat2 keretei között az FVB által tett megállapítások mellett az is megalapozza a kiegyensúlyozottság követelményének sérelmét, hogy a Tarlós István által készített interjúhoz hasonló megjelenési lehetőséget a Kiadvány más polgármesterjelölt számára nem biztosított [Kúria Kvk.I.37.435/2018/3. számú végzése]. Az ilyen tartalmak megjelenítése egy, a választással kapcsolatos tartalmakat egyébként megjeleníteni nem törekvő kiadvány esetében is megalapozza a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek alapelvének sérelmét [Kúria Kvk.III.38.223/2019/4. számú végzése].

[134] A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a kiegyensúlyozottság követelménye mindkét vizsgált lapszámban sérült, így a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont szerinti alapelv sérelme megállapítható. A kifogások elutasítása iránti kérelmei a Beadványozónak ez okból nem alaposak, a jogsértés megállapítása, a további jogsértéstől való eltiltás, valamint a határozat rendelkező részének közzététele a Kiadvány következő számában szankciók alkalmazása ezért indokolt.

[135] Az NVB ugyanakkor a kifogások egyesítésének hiányára, illetve a fellebbezések egyesítésére tekintettel csak az első, a lapszámok kiegyensúlyozatlanságát állító kifogás alapján állapíthatja meg az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét, a Kifogás2-öt el kell utasítania azon okból, hogy az abban állított jogsértést az NVB a Kifogás1 tekintetében – a lapszámok egészének áttekintésekor – már vizsgálta, és értékelte. A jelen ügy körülményeire figyelemmel tehát ugyanazon lapszám vonatkozásában ugyanazon jogszabályi rendelkezésre alapított jogsértést megállapító határozat a kettős értékelés tilalmának sérelmére vezetne, ezért annak az NVB nem adhatott helyt.

[136] A bírságszankció vonatkozásában az NVB a következő szempontokra volt figyelemmel.

[137] A Beadványozó szerint a bírságszankció megállapítása sem indokolt egyfelől azért, mert az elkövetéskor a korábbi marasztaló határozatról nem volt tudomása. Hivatkozik arra is, hogy a bírság a kettős értékelés tilalma miatt sem szabható ki.

[138] Az NVB megítélése szerint az ügyek egyesítésének hiányában nyilvánvalóan jogsértő volt a Kifogás2 elbírálása során, a Határozat1 esetében megállapítottal megegyező összegű bírság kiszabása. A kettős értékelés tilalmába ütköző Határozat2 megváltoztatásával, a Kifogás2 elutasításával azonban az NVB az állított jogsértést megfelelően orvosolta.

[139] A korábbi marasztaló határozat vonatkozásában a Határozat1 vonatkozásában előadott érveket vizsgálva az NVB megállapítja, hogy azok figyelembevétele a bírságszankció alkalmazását nem kérdőjelezhette meg.

[140] Az NVB joggyakorlata egyértelművé teszi, hogy a jogsértés megállapítása esetén a Ve. 152. § (1) bekezdése alapján az NVB határozat rendelkező részének közzétételére való kötelezés nem lehetőség, hanem kötelezettség, a bírság kiszabása esetén a jogalkotó széles teret adott a bizottsági mérlegelésnek [1001/2018. (VII. 13.) NVB határozat]. A bírságkiszabás jellemzően az ismétlődő jogsértések szankciójaként kerül alkalmazásra [Kúria Kvk.VII.39.428/2022/3. számú végzése], ugyanakkor fő szabály szerint nem is indokolt, hogy a választási eljárásban első alkalommal megállapított jogsértést a jogalkalmazó bírsággal szankcionálja, hiszen a magyar jogrendszerben általánosan érvényesülő elv szerint a jogalkalmazó – jóhiszemű eljárást feltételezve – először mindig csak a jogsértés megállapítására törekszik, alappal bízva abban, hogy a jogsértő továbbiakban magatartását ennek ismeretében alakítja [252/2024. (V. 3.) NVB határozat].

[141] A tárgyi ügyben azonban figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a Ve. 152. § (4) bekezdése által meghatározott szankcionálási szabály a jogsértés megállapítását szükségszerűen egy hosszabb időszakra, több lapszámra vonatkozóan teszi lehetővé. Ennek következménye kettős: egyfelől, egyes jogorvoslati kérelmek szükségszerűen sikertelenek lesznek (a választási bizottságnak el kell utasítania azt a kifogást, amely egyetlen lapszám vonatkozásában állítja a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelmét), de magából a kifogást elbíráló határozat indokolásából megállapítható, hogy a kifogás megalapozatlansága, vagy a Ve. által megállapított szankciómegállapítási szabályba ütközés a jogorvoslat sikertelenségének oka. Másik oldalról nézve, a jogalkotói szándék nem a jogsértés megállapításának kizárására, hanem a jogszabály indokolásának alapján éppen arra irányult, hogy a választási bizottságok lapfolyam vizsgálata alapján állapítsák meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogsértést. Mindez pedig arra vezet, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megfelelően minden időszaki kiadvány szerkesztési gyakorlata vonatkozásában értékelni kell azt a körülményt, hogy maga a törvényi szabály biztosít kellő időt a szerkesztők számára, hogy a jogszabályi követelményeknek az előbbiek alkalmazása során hozott döntésekben foglalt jogalkalmazói értelmezést követve megfeleljenek.

[142] Az NVB megállapítja, hogy az FVB 57/2024. (V. 6.) számú határozatát helyben hagyó, 2024. május 12. napján 16 órakor jogerőre emelkedett 311/2024. (V. 9.) NVB határozat is egyértelművé tette a Beadványozó számára, hogy a kiegyensúlyozottság követelményét meg kell tartani, az alól a Csepeli Hírmondó nem nyert felmentést. Az Előzményi határozat közlésére vonatkozó előadás ez okból nem foghatott helyt.

[143] A bírságösszeg meghatározása tekintetében az NVB az alábbi szempontokra volt figyelemmel.

[144] Az FVB a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét vette figyelembe. Hivatkozott arra, hogy az érintettek köre jelentős a Kiadvány ingyenes terjesztése, online és nyomtatott formában való elérhetősége és a példányszáma (30.000 db) miatt. A jogsértésre két egymást követő lapszámban került sor, dedikáltan a választásokról szóló tájékoztatásra szolgáló fejléc alatt, a jelöltekkel kapcsolatos tájékoztatással vegyesen. Figyelembe vette, hogy a Kiadvány önkormányzati tulajdonban áll, és a közhatalom gyakorlója elvesztette semlegességét, emiatt a jogsértés jelentős súlyú, az esélyegyenlőség sérelme jelentős. Bírság megállapítására azonban a Beadványozóval szemben korábban nem került sor, de az esélyegyenlőség sérelme miatt korábban már marasztalás történt. Enyhítő körülmény az a tény, hogy a jogsértésre második alkalommal került sor.

[145] A bírságszankció kiszabása során az NVB a jelen határozat kettős értékelés tilalmára vonatkozó részeiben írtaktól függetlenül is tekintettel kellett legyen arra, hogy a Ve. 152. § (4) bekezdése szerinti szabály alkalmazása esetében – az FVB által a Határozat1-ben követett értelmezést elfogadva – nem lehet a Ve. 152. § (4) bekezdése szerint figyelembe vett, egyébként a Ve. 209. §-a szerinti határidő-számítási szabályra figyelemmel más esetben érdemben nem vizsgálható lapszám vonatkozásában bírságszankciót alkalmazni, ha annak figyelembe vételére kizárólag a lapfolyam kialakítása miatt került sor. A tárgyi ügy sajátossága éppen ez, ebből fakadóan a bírság összegének nem kettő, hanem csak a későbbi lapszámra tekintettel történő megállapítása lehetséges, így az FVB által eredetileg megállapított bírságösszegnek legfeljebb a felét tekinti az NVB kiszabhatónak.

[146] A bírságösszeggel kapcsolatos mérlegelést mindazonáltal az FVB részben hibásan folytatta le, mert olyan körülményekre volt figyelemmel, amelyek a jogsértés megállapítása, és nem a szankció szempontjából döntőek.

[147] Az NVB elsőként rögzíti, hogy egy nyomtatott sajtótermék minden körülmények között kisebb hatással bír a befogadóra, mint a lineáris médiaszolgáltatásokban közzétett tartalmak [165/2011. (XII. 20.) AB határozat], ezért a kiszabható bírságösszeg Ve. 152. § (3) bekezdése szerinti maximumát olyan módon kell értelmezni, hogy az elsődlegesen a lineáris médiaszolgáltatások esetében irányadó. Az FVB – minden különösebb indokolás nélkül – figyelembe vette azt a tényt is, hogy a Kiadvány lapszámai [nyomtatott sajtótermék oldalhű elektronikus változata] online felületen is elérhetők, mindez azonban olyan értelmezésre vezetne, hogy nem 30.000 fő, hanem egy jóval szélesebb, beláthatatlan személyi kör számára válnak elérhetővé a jogsértő lapszámok, ez esetben pedig nem volna értékelhető az a körülmény, hogy a Kiadvány egyébként egy helyi terjesztésű, nyomtatott sajtótermék.

[148] Az FVB értékelte továbbá azt is, hogy a jogsértésre két egymást követő lapszámban került sor, ugyanakkor a Ve. 152. § (4) bekezdése alapján az NVB nem tekinthet el attól a ténytől, hogy mindez a jogsértés megállapításának előfeltétele. Az FVB szerint lényeges szempont az is, hogy a közhatalom gyakorlója sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet, ugyanakkor ezt kizárólag arra tekintettel lehet csak figyelembe venni, hogy nem közpénzen fenntartott kiadvány, hanem önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság által közpénzből kiadott sajtótermék vonatkozásában volt megállapítható az említett jogsértés. Nem volt megállapítható a fellebbezésekben foglaltakra hivatkozással az ismételt elkövetés körülményének fennállása sem.

[149] Az egyenes szándékkal történt elkövetés vonatkozásában az NVB a Ve. 152. § (2) bekezdésére utal, amely szerint a bírság összegének megállapításakor kell figyelemmel lenni arra, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt-e. Ezt a körülményt az FVB a Határozat1 keretei között nem értékelte, és az NVB sem tartja megállapíthatónak.

[150] Tekintettel arra, hogy a bírság mértékének megállapításakor figyelembe vett szempontok egy részét az NVB nem tartotta tekintetbe vehetőnek, valamint a fennmaradt szempontok helyes értékelése is alacsonyabb bírságösszeg megállapítását tette indokolttá, az NVB a bírság összegét a legkisebb kötelező munkabér havi összegének ötszörösére szállította le.

[151] A Bizottság mindezek alapján a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja szerint a Fellebbezés1 nyomán a Határozat1-et a jogsértés megállapítása, az indokolás körében, és a bírságösszeg tekintetében részben megváltoztatja, a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a jogsértéstől való eltiltás és a határozat rendelkező részének közzététele, valamint az indokolás jelen határozatban megerősített részei tekintetében helybenhagyja; a Fellebbezés2 alapján pedig a Határozat2-öt a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja megváltoztatja, és a kifogást elutasítja.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[152] A határozat az Mttv. 41. § (4) bekezdés h) pontjain, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, a 152. § (1), (2), (3) és (4) bekezdésén, 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 224. § (3) bekezdésén, 231. § (5) bekezdésének a) pontján, és az Ákr. 97. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. május 29.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke