353/2022. NVB határozat - a Sz. E. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

353/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Sz. E. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 28/2022. (IV. 07.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. Beadványozó 2022. április 4-én 10.00 órakor elektronikus úton kifogást (panaszt) nyújtott be a Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB).
  2. Beadványozó előadta, hogy a 2022. április 3. napjára kitűzött országgyűlési képviselők általános választásán és a népszavazási eljárásban mozgóurna iránti kérelme jóváhagyásra került, de a mozgóurna nem érkezett meg hozzá, amelyet telefonon többször jelzett a szavazás napján az illetékeseknek, akik a türelmét kérték.
  3. Beadványozó a kifogásához mellékelte a lakóhelye szerinti helyi választási iroda, azon döntését, amelyben az helyt adott Beadványozó mozgóurna iránti kérelmének.
  4. Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság Beadványozó kifogását – annak tartalmára való tekintettel – a szavazatszámláló bizottság tevékenysége elleni kifogásnak tekintette.
  5. Az OEVB a 28/2022. (IV. 07.) számú határozatában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasította el, arra hivatkozással, hogy az nem tartalmazta Beadványozó lakcímét és személyi azonosítóját.
  6. Mindazonáltal az OEVB megjegyezte, hogy a Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetőjének jelzése szerint a Beadványozó részére a választás iroda külön tájékoztatást nyújt a beadványban foglaltakkal kapcsolatban.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2022. április 10-én 15:21-kor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB határozatával szemben.
  2. Beadványozó fellebbezésében változatlanul fenntartotta a kifogásában előadottakat.
  3. Fellebbezésének jogalapjaként Beadványozó az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdését jelöli, amelyből okszerű következtetést von le a tekintetben, hogy mivel a mozgóurna nem érkezett meg hozzá 2022. április 3. napján, nem tudott élni választójogával, így alapjoga sérült.
  4. Fellebbezéséhez Beadványozó bizonyítéként csatolja az orvosi iratait.
  5. Leírtak alapján Beadványozó indítványozta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől és a választási eljárás jogorvoslattal érintett részét semmisítse meg és ismételje meg.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
  2. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  3. A Ve. 223. § (3) bekezdése szerint fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani

a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve

b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

  1. A fellebbezésnek a Ve. 224. § (3) bekezdése szerint tartalmaznia kell

a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját,

b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

  1. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha azt nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be, illetve, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
  2. A Bizottság rögzíti, hogy tárgyi ügy érdemi vizsgálat nélküli elutasítása két pilléren nyugszik, amelyek a következők.
  3. Első pillérként a Bizottság rámutat a Kúria a Kvk.VII.39.409/2022/2. számú döntésére, amelyben a Kúria a jogszabálysértés megjelölését értelmezte.
  4. Ennek alapján a következők rögzíthetők „[az] Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése értelmében: „[j]ogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.” Az R) cikk (1) bekezdése kimondja, hogy „[a]z Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.”  Az R) cikk (2) bekezdése szerint „[a]z Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.” Mindezek alapján az Alaptörvény nem minősül jogszabálynak. A Kúria a Kvk.II.37.436/2018/2. számú, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatában kifejtette, hogy „[a] kérelemben általánosságban a sajtó szabadságát védő alaptörvényi rendelkezésre utalás nem meríti ki a jogszabálysértés megjelölését..”. Irányadó továbbá a Kúria Kvk.VI.38.257/2019/2. számú határozatában foglalt megállapítás is, amely szerint „[a] jogszabálysértésre való hivatkozás a felülvizsgálati kérelem nélkülözhetetlen tartalmi eleme. E körben meg kell jelölni azt a választásra irányadó jogszabályi rendelkezést, vagy a választás és választási eljárás azon alapelvi rendelkezését, amelybe a kérelmező álláspontja szerint az NVB határozata ütközik”.”
  5. Fentiek tükrében a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó jogszabálysértésre konkrétan és tételesen megjelölve nem hivatkozott. A Kúria és az NVB által követett következetes joggyakorlat szerint ugyanis önmagában az Alaptörvényre, jelesül az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésére való hivatkozás nem felel meg a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában megfogalmazottaknak.
  6. Beadványozó fellebbezésében kifejtett érvei jogszabálysértés (konkrét jogszabályhely megsértése) megjelölése hiányában érdemben nem voltak vizsgálhatóak a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján, figyelemmel a 224. § (3) bekezdés a) pontjában és a 223. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra.
  7. Második pillérként a Bizottság azt vizsgálta, hogy fellebbezési eljárás keretében pótolhatóak-e azok a formai hiányosságok (jelen esetben személyi azonosító és lakcím hiánya), amelyek alapján a kifogás érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került.
  8. A Kúria jelenlegi gyakorlata teljesen egyértelmű a hiányos adatokkal benyújtott jogorvoslati kérelem esetén. (vesd össze: Kvk.III.37.317/2014/2., Kvk.III.38.069/2014/2. szám
  9. A Ve. a kifogás vonatkozásában a 212. § (2) bekezdés c) és d) pontjában rögzíti, hogy a kifogásnak tartalmaznia kell a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét, valamint a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
  10. Abban az esetben, ha a kérelmező a kifogást vagy a fellebbezést nyújtja be a fentiek szerinti hiányos tartalommal, az NVB, illetve a Kúria az első-, vagy másodfokú választási szerv érdemi vizsgálat nélküli végzését helybenhagyja. A hiányosságok pótlása a fellebbezési eljárás során már nem vehető figyelembe, tekintettel arra, hogy a fellebbezési eljárás az annak tárgyát képező határozat jogszerűségére terjed ki.
  11. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a Ve. 225. §-a szerinti rendelkezés, azaz, hogy a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók nem feleltethetők meg annak, hogy a kifogás benyújtója a fellebbezési eljárásban az elsőfokú eljárásból hiányzó adatait pótolja.
  12. A Ve. előírásaiból következően a fellebbezési eljárás nem hiánypótlási eljárás. Nem alkalmas arra, hogy annak során a kérelmező azon hiányosságokat pótolja, amelynek okán kifogása a választási bizottság által érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került.
  13. A rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy az OEVB döntése az abban hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelt, ugyanis a Beadványozó az oda benyújtott kérelmében a lakcímét és a személyi azonosító számát nem tüntette fel, amely hiányosság a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának jogkövetkezményét kellett, hogy maga után vonja. Így az OEVB határozata megfelelt a jogszabályi rendelkezéseknek, az OEVB határozat meghozatalakor a kötelező törvényi előírások betartásával járt el.
  14. Fentieket összegezve tehát azon körülmény, hogy a Beadványozó fellebbezési eljárás keretében pótolta az OEVB eljárása során észlelt hiányosságot, nem tette a fellebbezési kérelemmel támadott OEVB határozatot jogszabálysértővé, annak megváltoztatására tehát a Ve. 231.§ (5) bekezdés b) pont alapján a Bizottságnak jogszabályi lehetősége nem volt.
  15. Mindezek alapján a Bizottság a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 221. §-án, a 224. § (3) bekezdésén és a 231. § (1) bekezdés d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 11.

                 Dr. Téglási András

     a Nemzeti Választási Bizottság

                            elnöke