350/2024. NVB határozat - Szűts András Krisztián független egyéni listás jelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

350/2024. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság Szűts András Krisztián független egyéni listás jelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Fejér Vármegyei Területi Választási Bizottság 45/2024. (V. 20.) számú határozatát megváltoztatja és Mészárosné Hegyi Gyöngyi Éva Sukoró polgármesterével szemben megállapítja, hogy megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait azzal, hogy 2024. május 15-én Sukorón a Fiatalok Háza átadó ünnepségén iskolás gyermekeket kampányeszközként használt fel.

A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől.

 

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. május 27. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]

[1] Beadványozó 2024. május 16-án 19 óra 10 perckor elektronikus úton a Fejér Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) címzett kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. § alapján.

[2] Előadta, hogy 2024. május 15-én reggel 8 és 9 óra között az első tanítási óra helyett, tanítási időben a Székesfehérvári Felsővárosi Általános Iskola Sukorói Tagiskolája tanulóit a szülők előzetes tájékoztatása és hozzájárulása nélkül kiterelték a Fiatalok Háza sajtónyilvános átadó ünnepségére (Sukoró, 416 hrsz.), ahol Dr. Molnár Krisztián Fejér vármegyei listás jelölt (FIDESZ-KDNP) (a továbbiakban: Fejér vármegyei közgyűlés elnöke), Mészárosné Hegyi Gyöngyi Éva polgármesterjelölt (FIDESZ-KDNP) (a továbbiakban: polgármester) beszédet mondott. Jelen voltak még a FIDESZ-KDNP helyi önkormányzati képviselőjelöltjei is. Kiemelte, hogy az esemény tanítási időben történt, amikor a gyerekeknek kötelező volt az oktatáson való részvétel, illetve a szülők tudta és hozzájárulása nélkül vitték ki az iskolából és használták fel őket kampánycélokra.

[3] Beadványozó megjelölte a vármegyei közgyűlés elnökének facebook oldalálan található poszt, valamint a feol.hu portál eseményről szóló cikkének linkjét, ahonnan nyilvánosan elérhetők a fényképfelvételek, valamint az ezen oldalakról elérhető fényképfelvételek közül 6 db-ot külön is csatolt a kifogásához. Felvetette, hogy a fényképfelvételek nyilvános volta sérti a gyermekek képmáshoz való jogát is.

[4] Előadta, hogy a Ve. 140. § alapján minden olyan tevékenység kampánytevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására. Emiatt a jelöltek cselekménye, egyértelműen kampánytevékenységnek minősül, mert nyilvános szereplésük alkalmas arra, hogy a választópolgárok előtt őket kedvezőbb színben tüntesse fel. Hivatkozott a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. § (3) bekezdésének a sérelmére is.

[5] Állítása szerint a jogsértést elkövető jelölt a többi, jogsértést el nem követő jelölthöz képest előnyhöz jutott ezért sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelve is, valamint azzal, hogy a jelölt a kampánytevékenység folytatásához való jogát jogszabálysértően gyakorolta, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét is. Ezzel összefüggésben hivatkozott a Kifogástevő arra is, hogy a Nemzeti Választási Bizottság többek között a 684/2018. számú határozatában megállapította, hogy az Nkt. 24. § (3) bekezdés egyben „[…] – a Kúria és a követett NVB gyakorlat szerint is – a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelmét jelenti.”

[6] Beadványozó hivatkozott az Alkotmánybíróságnak a Ve. 2018-ban módosított 142. §-át és a kampánytevékenység fogalmát meghatározó 141. § kapcsolatát értelmező gyakorlatára is, idézve a 3256/2018. (X.30.) határozat indokolásának (27)-(28) bekezdéseit, valamint ugyanezen határozat indokolásának (29) bekezdését, melyben az Alkotmánybíróság az Nkt. 24. § (3) bekezdés szabályai mentén vizsgálta a gyermekek kampányba történő bevonásának kérdéskörét.

[7] Beadványozó kérte, hogy választási bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogsértés tényét állapítsa meg; b) pontja szerint a jogsértőt tiltsa el további jogsértéstől; valamint d) pontja szerint a jogsértés elkövetőjére szabjon ki bírságot.

[8] A TVB megállapította, hogy a kifogás alaptalan.

[9] A TVB a határozatában rögzítette, hogy Beadványozó a jelöltek közül csak a polgármester, valamint a közgyűlés elnökének személyét nevesíti. Kifogása tartalmazza ugyan, hogy az eseményen jelen voltak a „FIDESZ-KDNP helyi önkormányzati jelöltjei” is, azonban ezeket a személyeket nem nevesíti, személyükre, jelölti minőségükre, szerepükre vonatkozóan bizonyítékot nem csatolt, emiatt ez az állítás a tényállás szempontjából érdemben nem vizsgálható.

[10] A TVB megjegyezte, hogy Beadványozó beadványában nem is hivatkozott arra a köztudomású tényre, hogy a közgyűlés elnöke és a polgármester jelenleg is hivatalban lévő, önkormányzati tisztségviselők. Az előbbi a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, míg az utóbbi Sukoró település polgármestere.

[11] A TVB mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a polgármester, valamint a közgyűlés elnökének tevékenysége a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek vagy a Ve. 142. § szerinti jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenységnek minősül-e.

[12] A TVB hivatkozott az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X.30.) AB és 3256/2019. (X.30.) AB határozataiban foglaltakra. A TVB ennek megfelelően elsőként a közgyűlés elnöke és a polgármester vitatott tevékenységét a Ve. 142. §-a körében vizsgálta.

[13] A TVB megvizsgálva a feol.hu hivatkozott cikkét, valamint a Fejér vármegyei közgyűlés elnökének a Fiatalok Háza 2024. május 15-i átadásról szóló Facebook bejegyzését, megállapította, hogy az eseményen a közgyűlés elnöke és a település polgármestere részt vett és beszédet mondott.

[14] A TVB rögzítette, hogy a Fiatalok Háza létesítmény a csatolt facebook bejegyzés és a feol cikk tanúsága szerint a sukorói önkormányzat saját beruházásaként valósult meg, ahol az önkormányzat szerveként, képviselőjeként a polgármester önkormányzati feladatkörében eljárva volt jelen. Megállapította továbbá, hogy a vármegyei közgyűlés elnöke annak a vármegyei önkormányzatnak a szerve, képviselője, amely az Mötv. 27. § (1) bekezdése szerint – többek között - területfejlesztéssel, vidékfejlesztéssel foglalkozik. A vármegyei önkormányzat, mint területi szereplő feladat- és hatáskörébe tartozik az egyes európai uniós alapokból származó támogatások tervezésével, előkészítésével, felhasználásával kapcsolatos kormányrendeleti szinten szabályozott feladatok ellátása. E támogatási körbe tartozik a Fiatalok Háza projekt megvalósítását biztosító és a közgyűlési elnök által a facebook bejegyzésben hivatkozott, TOP Plusz programból elnyert, a Magyar Állam által nyújtott támogatás is. E tekintetben az eseményen a közgyűlés elnöke önkormányzati feladatkörében eljárva vett részt.

[15] A továbbiakban a TVB a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján azt tette vizsgálat tárgyává, hogy a közgyűlés elnöke és a polgármester tevékenysége, megjelenése, egyéb vonatkozásban minősülhetett-e kampánytevékenységnek, ezzel túllépték-e önkormányzati feladatkörüket.

[16] A TVB elsőként a kifogást megvizsgálva megállapította, hogy maga a Beadványozó nem tett a polgármester és a közgyűlés elnöke kampánycélzatú tevékenységének igazolására vonatkozóan konkrét állítást. A kifogás erre nézve – a jelöltségük tényére történő hivatkozáson, a bizonyítékok linkjének megjelölésén, jogszabályhelyek megjelölésén és az alkotmánybírósági döntés felhívásán túl – megalapozott okfejtést nem tartalmaz.

[17] A TVB megállapította, hogy Beadványozó által hivatkozott bizonyítékokban nincs egyetlen utalás sem a polgármester és a közgyűlés elnöke önkormányzati jelölti minőségére, az őt támogató jelölő szervezetekre, továbbá a két bejegyzésben és a fotókon jelölti vagy jelölő szervezeti szlogen, embléma vagy egyéb, a folyamatban lévő önkormányzati választási eljárással összefüggésbe hozható elem nem szerepel.

[18] A TVB rögzítette, hogy a közgyűlés elnöke és a polgármester megszólalásai a rendelkezésre álló bizonyítékok tanúsága szerint az új, fiataloknak létrehozott létesítmény települési infrastruktúrán belül betöltött szerepének, funkciójának hangsúlyozására, a megvalósítás folyamatára fókuszáltak. Saját szerepük hangsúlyozására, személyük előtérbe helyezésére utaló tartalom a csatolt bizonyítékokból nem olvasható ki, magatartásuk nem önmaguk képviselőjelöltként történő népszerűsítését célozta.

[19] A TVB megállapította, hogy a kifogásolt esemény nem az Nkt. 24. § (3) bekezdése szerinti nevelési – oktatási intézmény helyiségében, területén, hanem a Fiatalok Háza elnevezésű közösségi célú létesítményben egy nyilvános eseményen zajlott, azon új épület vonatkozásában, amelyet a közgyűlés elnökének feol.hu cikkében olvasható köszöntője szerint is a gyerekek meglátogattak. Arra vonatkozóan, hogy a rendezvényre „kivezényelték” volna a gyermekeket a szülők tudta és hozzájárulása ellenére, Beadványozó bizonyítékot nem csatolt.

[20] A TVB álláspontja szerint a gyermekek nyilvános eseményen való részvétele az átadandó épület funkciójánál fogva (Fiatalok Háza) nem kifogásolható, hiszen a létesítmény alapvetően nekik készült, általuk történő használatba vétele az átadó esemény kapcsán életszerű és értelemszerű.

[21] A TVB megítélése szerint a bizonyítékként becsatolt fotók az eseményről, a létesítményről szóló objektív tájékoztatást, annak képi megjelenítését szolgálják.

[22] A TVB megítélése szerint jelen ügyben az eseményen önkormányzati feladatellátással összefüggésben eljárt polgármester és közgyűlési elnök jelölti státuszából – egyéb kampánycélú tevékenység, mint tényállási elem hiányában – nem következik, hogy az esemény a Ve. 141. §. szerinti kampány tevékenység lenne.

[23] A TVB megállapította, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem merült fel olyan konkrét körülmény, amely alapján az esemény kampány jellege megállapítható lenne, így a gyermekek jelenléte sem minősülhet tiltott kampánytevékenyégnek.

[24] Mindezekre figyelemmel a TVB a kifogást elutasította.

II.

[A fellebbezés tartama]

[25] Beadványozó az TVB 45/2024. (V. 20.) számú határozatával szemben 2024. május 23-án 13 óra 57 perckor elektronikus úton nyújtotta be fellebbezését a TVB-nél. A TVB a fellebbezést az ügy iratanyagaival együtt 2024. május 23-án 16 óra 33 perckor elektronikus úton megküldte a Nemzeti Választási Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság).

[26] Beadványozó előadta, hogy a fellebbezését a Ve. 224. § (2) bekezdése alapján határidőben nyújtotta be. Érintettségének igazolására előadta, hogy gyermeke közvetlenül érintett volt, szerepel a fotókon és a többi gyerekkel együtt meg kellett hallgatnia a jelenlévők által tartott beszédet. Előadta továbbá, hogy a központi névjegyzékben szereplő választópolgárként is érintett, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásán Sukoró településen a jelöltté váláshoz szükséges ajánlóíveket leadta és jelöltként nyilvántartásba vették.

[27] Beadványozó véleménye szerint a kifogásához csatolt bizonyítékokra tekintettel megállapítható, hogy a május 15-ei Fiatalok Háza átadó ünnepség választási kampányesemény volt, amelyen a FIDESZ-KDNP jelöltjei és a Székesfehérvári Felsővárosi Általános Iskola Sukorói Tagiskolájának tanulói a szülők tájékoztatása és hozzájárulása nélkül, az alatt az idő alatt, amíg az iskola látta el a tanulók felügyeletét, részt vettek.

[28] Beadványozó hivatkozott az Nkt. 24. § (3) bekezdésére és megállapítja, hogy a jogsértést elkövető jelölt a többi, jogsértést el nem követő jelölthöz képest előnyhöz jutott, ezért sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelve is, valamint azzal, hogy a jelölt a kampánytevékenység folytatásához való jogát jogszabálysértően gyakorolta, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Mivel a támadott határozat a felsorolt jogszabályi rendelkezések sérelmét nem állapította meg, a támadott határozat sérti az Nkt. 24. § (3) bekezdését és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját.

[29] Beadványozó a fellebbezésének indokolásában többször hivatkozott a TVB határozatának egyes részeire. A fellebbező továbbá név szerint felsorolta a rendezvényen jelenlévő jelölteket, arra is kitérve, hogy azok közül többen jelenleg nem tagjai a helyi képviselő-testületnek, hanem kizárólag a FIDESZ-KDNP helyi jelöltjei.

[30] Beadványozó véleménye szerint a feol.hu cikke, valamint a közgyűlés elnökének a Fiatalok Háza 2024. május 15-i átadásról szóló Facebook bejegyzése alapján megállapítható, hogy Tessely Zoltán országgyűlési képviselő (FIDESZ-KDNP) is részt vett és beszédet mondott. Állítása szerint ezt a tényt a TVB figyelmen kívül hagyta, ahogyan azt is, ami a beszédében elhangzott.

[31] Beadványozó a továbbiakban szó szerint idézte a feol.hu oldalon megtalálható cikket, valamint az abban megtalálható beszédeket.

[32] Beadványozó véleménye szerint a feol.hu cikk teljes terjedelemben történő elolvasásával, valamennyi körülmény (nyilatkozat) együttes értékelésével egyértelműen megállapítható, hogy a vármegyei közgyűlés elnöke választási ígéretet tett.

[33] Beadványozó állítása szerint a TVB az országgyűlési képviselő beszédét egyáltalán nem vette figyelembe, pedig közvetlenül a FIDESZ-KDNP-re való szavazásra buzdít a közgyűlés elnöke, a polgármester, valamint a többi jelölt társaságában, akik mind a FIDESZ-KDNP jelöltjei. Véleménye szerint a beszédében burkoltan utalt arra, hogy akkor folytatódhatnak az ilyen jellegű beruházások, ha FIDESZ-KDNP-re szavaznak a választók.

[34] Beadványozó véleménye szerint az eseményen a FIDESZ-KDNP-re való szavazásra buzdítás történt, amely alapján véleménye szerint megállapítható az esemény kampány jellege, figyelemmel arra, hogy egy azon esemény keretében, egymás után, azonos politikai jelölőszervezet tagjaiként szólaltak fel.

[35] Beadványozó hivatkozott az Alkotmánybíróság 3256/2019. (X. 30.) AB határozatban foglaltakra.

[36] Beadványozó előadta továbbá, hogy a kifogásolt esemény időtartama alatt az iskola látta el a tanulók felügyeletét. Rámutatott arra, hogy amennyiben a TVB indoklását kellene irányadónak tekinteni, akkor az alatt az idő alatt, amíg a gyerekek az óvoda, iskola vagy kollégium felügyelete alatt vannak, bármilyen kampányrendezvényen részt vehetnek, ha az nem a nevelési-oktatási intézmény helyiségében vagy területén zajlik.

[37] Beadványozó állítása szerint a TVB egyáltalán nem vizsgálta, hogy a gyerekek hogyan és miért kerültek a kifogásolt eseményre.

[38] Beadványozó hivatkozott a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 13/A. § (1) bekezdésére, amely kapcsán kifejtette, hogy a szülők részére semmiféle tájékoztatás nem történt az eseménnyel kapcsolatban, véleménye szerint valamely magatartás nem tanúsítására (jelen esetben a tájékoztatás és az engedélykérés elmaradására) bizonyítékot csatolni logikailag kizárt, ezért csak közvetlen bizonyítékokkal tud szolgálni. Erre figyelemmel a fellebbezésében idézte a szülőknek 2024. május 14-én 16:28-kor megküldött KRÉTA üzenetet.

[39] Beadványozó előadta, hogy a hivatkozott KRÉTA üzenetben nem szerepelt a Fiatalok Háza átadó ünnepség, mint program, a Kultúrház pedig jelentős távolságra található a kifogásolt esemény helyszínétől. Véleménye szerint a leírtak alapján azok a szülők, akik esetleg nem látták a kifogásolt eseményről készült képeket, azt hihették, hogy gyermekük a Kultúrházban próbált, miközben a Fiatalok Háza átadó ünnepségen vett részt.

[40] Beadványozó a Ve. 225. §-a alapján további új bizonyítékként egy képernyőfotót csatolt az egyik eseménnyel érintett szülő Sukorón Halottam nevű zárt facebook csoportban egy bejegyzése alatt írt kommentjéről.

[41] Beadványozó további új bizonyítékként csatolta a közgyűlés elnöke facebook oldalán található bejegyzéseit.

[42] Véleménye szerint figyelemmel a fellebbezésében hivatkozott Alkotmánybírósági határozatokra, a megjelölt bejegyzések együttesen alkalmasak a nyilvánosság megtöbbszörözésére, méghozzá gyerekek ábrázolásával, akik tanítási időben voltak jelen az eseményen.

[43] Beadványozó véleménye szerint a jelenlévők, kizárólag FIDESZ-KDNP párthoz kötődő személyek, az elhangzott beszédek, különös figyelemmel az országgyűlési képviselő a feol.hu-n szereplő cikkben részletesen idézett nyilatkozatára, az eseményt kampányeseménnyé tette. Előadta, hogy az országgyűlési képviselő bár nem közvetlenül a 2024. június 9. napján tartandó szavazáson érintett személy, hanem egy meghívott aktív politikus, akinek a beszédében volt csak utalás a nevezett pártra, ez pedig Beadványozó véleménye szerint kétséget kizáróan kampányeszköznek tekintendő, hiszen ezáltal az egész esemény, a korábban elhangzott nyilatkozatok is politikai színezetűvé, a Ve. 140. § szerinti választói akarat befolyásolására alkalmassá váltak.

[44] Beadványozó a fellebbezésében előadottakra figyelemmel azt kérte, hogy a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján a támadott határozatot úgy változtassa meg, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogsértés tényét állapítsa meg; b) pontja szerint a jogsértőt tiltsa el további jogsértéstől; valamint d) pontja szerint a jogsértés elkövetőjére szabjon ki bírságot.

[45] Beadványozó a fellebbezéséhez bizonyítékként csatolta a feol.hu cikkét, a 21/2024. (V. 6.) számú Sukoró Község Helyi Választási Bizottság határozatát, 7 db fotót, 2 db képernyőfotót a KRÉTA üzenetről, egy képernyőfotót a facebook poszt alatt található szülői hozzászólásáról, valamint 5 db képernyőfotót facebook bejegyzésekről.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[46] A Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés megalapozott.

[47] A Ve. 225. §- a alapján fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Figyelemmel arra, hogy Beadványozó az első fokon eljáró választási bizottság előtt folyó eljárásban már benyújtott bizonyítékot, a Bizottság Beadványozó fellebbezésének vizsgálatakor a rendelkezésre bocsátott új, a kifogás tárgyával oksági kapcsolatban lévő bizonyítékokat is figyelembe vette.

[48] Beadványozó fellebbezésében a kifogásban megnevezett Polgármester és Közgyűlés elnöke mellett kiemelte a rendezvényen résztvevő országgyűlési képviselőt és annak beszédét is.

[49] A Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.

[50] A Bizottság elfogadta Beadványozó érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.

[51] A választási bizottság elsőfokú határozata ellen a fellebbezést a Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani.

[52] A Bizottság megállapítja, hogy a jelen ügy összetett jellegére tekintettel annak tényállási elemeit nem lehet külön-külön vizsgálni, annak megítéléséhez nem hagyható figyelmen kívül a tényállás egyetlen eleme sem. Ezért a Bizottság vizsgálata tárgyává teszi a rendezvény jellegét, azt, hogy a beszédeket elmondó személyek milyen minőségükben jelentek meg, a beszédek tartalmát, a rendezvény helyszínét, annak idejét, valamint az azon jelenlévőket.

[53] A Bizottság rögzíti, hogy a Fiatalok Háza létesítmény a csatolt bizonyítékok tanúsága szerint a sukorói önkormányzat saját beruházásaként valósult meg, amelynek átadóján a polgármester a beruházást megvalósító önkormányzat szerveként, képviselőjeként, az önkormányzati feladatkörében eljárva volt jelen. A Bizottságnak elsőként ezért abban kellett állást foglalnia, hogy amennyiben egy, az adott településen aktív polgármesteri pozíciót betöltő személy újraindul a választáson ugyanezen pozícióért, akkor a választási kampányban az aktív tisztségét milyen keretek között láthatja el. 

[54] A Bizottság hivatkozik az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X. 30.) AB határozatban foglaltakra, amelyben kiemelte, hogy egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Egy érintett polgármesternek vagy önkormányzati képviselőnek lehetősége van a törvényi keretek között, tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni, akár megjelenni egy átadó ünnepségen vagy felújításról szóló beszámolón. Nincs olyan jogszabály, amely tételesen tiltja létesítmények, intézmények átadásán vagy felújításról szóló beszámolón a jelöltek jelenlétét. Éppen ellenkezőleg: a jogalkotó a Ve. 142. § kivételszabályának beiktatásával lehetőséget biztosít arra is, hogy a hivatalban lévő polgármesterek munkájukat bemutathassák, akár kampányidőszakban is {3257/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [24]}.

[55] A kampányidőszakban ugyanakkor a Ve. alapelveinek is érvényesülniük kell. A hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban látja el – nyilvánosság előtt – hivatali tevékenységét, és azáltal adott esetben a választási kampány részévé teszi azt a jelen lévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel, közösségi oldalon, vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel. A határvonalat a Ve. 141. § szerinti "kampányidőszakban folytatott tevékenység" és a Ve. 142. §-a szerinti, jogszabályban meghatározott feladat során végzett tevékenység között esetenként, az adott cselekmény összes körülményeinek figyelembevételével lehet meghúzni {3257/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [25]-[26]}. Ezen körülményeket az eljárások során azonban alaposan kell vizsgálni, mert a Ve. alapelveinek tág értelmezése oda vezethetne, hogy kampányidőszakban semmilyen feladatot nem lehet a nyilvánosság előtt elvégezni, mert az választási kampánynak minősül, így viszont fennáll a veszélye a Ve. 142. §-a kiüresítésének {3257/2019. (X. 30.) AB határozat, Indokolás [27]}. A korábban idézett alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban az is megállapítható, hogy a jelölt újbóli indulása, és képviselő-jelölti minősége nem lehet akadálya annak, hogy mandátuma utolsó időszakában is ellássa hivatali tevékenységét. E tekintetben azonban figyelemmel kell lennie arra, hogy e két minősége egyértelműen elkülöníthető legyen. {Kvk.III.39.043/2024/8. számú végzés, Indokolás [31]}

[56] A Bizottság rögzíti, hogy Sukoró jelenlegi polgármestere a 2024. évi választásokon Sukoró településen polgármesterjelölt, valamint Fejér vármegyében vármegyei listás jelölt is.

[57] A fellebbezésben hivatkozott feol.hu oldalon található cikk tartalmának vizsgálata során az Alkotmánybíróság fent hivatkozott döntésére figyelemmel, a Bizottság megállapítja, hogy önmagában a polgármester és a meghívottként jelen lévő közgyűlés elnökének beszéde nem minősül kampánytevékenységnek. A hivatkozott cikkben a polgármester ismerteti, hogy milyen pályázatnak köszönheti a település az új közösségi házat, annak funkcióját, szerepét a település mindennapi életében. Ezt követően Fejér vármegyei közgyűlés elnöke számolt be arról, hogy a közösségi ház Sukoró egy újabb ékköve lesz, beszédében elsősorban a rendezvényen résztvevő gyerekeket szólította meg, valamint a közösségi ház funkcióiról beszélt, amely nemcsak a fiatalok, hanem a középkorú lakosság számára is kedvező helyként fog szolgálni különböző közösségi tevékenységek végzéséhez.

[58] A Bizottság megállapítja, hogy nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a polgármester, valamint a vármegyei közgyűlés elnöke a tisztségével összefüggésben megjelenjen, illetve beszédet mondjon egy épületet átadó rendezvényen.

[59] A Bizottság a továbbiakban a rendezvényen szintén meghívottként jelenlévő országgyűlési képviselő beszédének tartalmát vizsgálta. A képviselő először a gyerekeket szólította meg, majd a felnőttekhez szólt. A feol.hu oldalon megjelent cikk szó szerint idézve emel ki egyes részleteket az országgyűlési képviselő beszédéből. A beszédében többek között utalt arra, hogy a Fiatalok Háza uniós forrásokból valósult meg „melyekről azt hazudják, a Fidesz-kormány ellopja őket, és ezért nem folyósítja jelenleg az Európai Unió számunkra ezeket a forrásokat. […] Úgyhogy június 9-én az lesz az első feladatunk, hogy a Fidesz KDNP-nek az európai parlamenti listájára szavazva próbáljuk meg ezt a helyzetet megváltoztatni, hogy végre újra érkezhessenek a források.”

[60] A Bizottság a feol.hu oldalán megtalálható cikk tartalmi vizsgálatát követően megállapítja, hogy az országgyűlési képviselő a 2024. évi Európai Parlamenti választások tekintetében a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt által közösen állított listára történő szavazásra buzdít. A Bizottság megállapítja, hogy az országgyűlési képviselő beszéde alkalmas a választói akarat befolyásolására, ezért az kampánytevékenységnek minősül.

[61] A Bizottság megállapítja azt is, hogy a rendezvény kampány jellegét erősíti az a tény is, hogy azon - jól látható, központi helyen együttesen - vettek részt azok a jelöltek is, akik jelenleg nem tagjai a helyi képviselő-testületnek, így tehát a beruházás megvalósításához - mint képviselők - nem járultak hozzá, ezért jelenlétük kizárólag az újrainduló polgármesterrel azonos jelölő szervezethez való kötődésük okán magyarázható.

[62] A Bizottságnak abban is állást kellett foglalnia, hogy a rendezvényen jelenlévő gyerekek milyen okból, milyen körülmények között, valamint kinek a felügyelete alatt vettek részt a rendezvényen.

[63] A Bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok – Beadványozó által a fellebbezésben idézett, valamint a fellebbezéshez csatolt, a KRÉTA felületén az osztályfőnök által megküldött üzenetről készült képernyőfotó, valamint egy másik szülő által facebook oldalon megosztott komment, illetve a becsatolt fotók – alapján megállapítja, hogy a rendezvényen a gyerekek iskolai időben, az iskolai pedagógusok felügyelete alatt vettek részt.

[64] A Győri Ítélőtábla hasonló ügyben hozott végzésében korábban elvi éllel megállapította, hogy „[m]indegy, hogy a politika hatol be az oktatási intézmény színterébe vagy a diákokat az oktatási intézményen kívül helyezi politikai színtérbe. Utóbbi, ha konkrétan nem is valósítja meg az Nkt. 24. § (3) bekezdésében foglalt tilalmat, általában is tiltott, a választás szempontjából pedig a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütközik.” (Pk.I.25.629/2019/6. számú végzés)

[65] A Bizottság hivatkozik továbbá az Alkotmánybíróság - az említett ítélőtáblai végzést alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgáló - 3256/2019. (X.30.) AB határozatában foglaltakra, amelyben az Alkotmánybíróság – a 3257/2019. (X.30.) AB határozattal egyezően – kifejtette, hogy önmagában nem tilos polgármester vagy önkormányzati képviselő számára a részvétel átadó ünnepségen. Önmagában nem tilos gyermekek jelenléte valamely gyermekek által is használt létesítmény átadó ünnepségén. Ugyanakkor az Nkt. 24. § (3) bekezdése szerinti tilalom alkalmazandó a kampánytevékenységekre. A kampánytevékenység a szavak általános jelentése és az Alaptörvény 28. cikkében írt józan észnek megfelelő értelmezés követelménye szerint is politikai célú. A Ve. szabályai nem értelmezhetők úgy, mintha gyermekek bevonása a kampánytevékenységbe a köznevelési törvény hivatkozott rendelkezése ellenére megengedett lenne. Ha tehát hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségére esik, hogy az esemény ne váljék a kampány, mint politikai tevékenység részévé. {3256/2019. (X.30.) AB határozat, Indokolás [28]-[29] bekezdései}

[66] A Bizottság rögzíti, hogy a Fiatalok Háza létesítmény a csatolt bizonyítékok tanúsága szerint a sukorói önkormányzat saját beruházásaként valósult meg, amelynek átadóján a polgármester az önkormányzat szerveként, képviselőjeként, az önkormányzati feladatkörében eljárva volt jelen és emiatt neki kellett volna biztosítania azt, hogy az átadó ünnepség ne váljon kampány mint politikai tevékenység részévé.

[67] A Bizottság megállapítja, hogy rendezvény kampányjellege - az elhangzott országgyűlési képviselői beszédre, illetve a jelenlegi ciklusban megbízatást be nem töltő jelöltek együttes, erre tulajdonságukra alapozott jelenléte alapján - egyértelműen megállapítható, így az a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül.

[68] A Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.III.39.043/2024/8. számú végzésére, amelyben kimondta, hogy „[a] Ve. 2. §. (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a kampányhoz kötődő esélyegyenlőség követelménye nem érvényesül akkor, ha valamely jelölő szervezet jelöltje az Nkt. 24.§ (3) bekezdésébe ütköző tiltott kampánytevékenységet folytat, melyre nincs törvényes lehetősége egyetlen jelölő szervezetnek sem.” A Bizottság az idézett kúriai okfejtés és a fentebb részletesen ismertetett alkotmánybírósági döntések elvi megállapításai alapján jelen ügyben is megállapíthatónak tartja a Ve. említett alapelvének sérelmét annak ellenére, hogy a gyermekek kampányeszközként történő felhasználása nem az oktatási intézmény területén történt meg.

[69] A Bizottság rámutat arra, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv sérelme pedig azért valósult meg, mert a polgármesternek mint az önkormányzat képviselőjének, feladatkörében eljárva biztosítania kellett volna, hogy a kampányidőszakban megrendezésre kerülő rendezvényen ne valósuljon meg a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység, figyelemmel arra, hogy a választásokon mint polgármesterjelölt indul, ezért különös figyelemmel kellett volna eljárnia a tekintetben, hogy a jelenlegi hivatali funkciója és a jelölti funkciója ne kapcsolódjon össze.

[70] A Bizottság megállapítja, hogy a Fiatalok Háza átadó rendezvényen valamely párthoz kötődő politikai célú tevékenység valósult meg, miközben az iskola a tanulók felügyeletét látta el, ezért ez a tevékenység sértette a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja], valamint ellentétes volt a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás [Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja] alapelvi követelményével is.

[71] Mindezek alapján a Bizottság a TVB határozatát – a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján megváltoztatta, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott alapelvek megsértésének tényét és a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján.

[72] A Ve. 219. §-ban meghatározott bírság alkalmazására a Bizottság nem látott lehetőséget, mivel a jogsértés csak egyszeri, és egyetlen intézményt érintő volt, ezért e kérelmező ezen kérelmeit elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[73] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjain, a 140. -142. §-ain, a 218. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjain, a 219. §-án, a 223. § (3) bekezdésén, a 225. §-án, a 231. § (4) bekezdésén, valamint az Nkt. 24. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. május 24.

 

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke