349/2024. NVB határozat - Ambrózy Lőrinc Gábor képviselőjelölt, továbbá Zebegény Község Önkormányzata által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

349/2024. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság Ambrózy Lőrinc Gábor (a továbbiakban: Beadványozó1) képviselőjelölt, továbbá Zebegény Község Önkormányzata (2627 Zebegény, Árpád utca 5, a továbbiakban: Beadványozó2) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 158/2024. (05.17.) számú határozatát megváltoztatja és a Parádi Katalin (a továbbiakban: Kifogástevő) által 2024. május 3. napján 15 óra 08 perckor benyújtott, valamint Beadványozó1 által 2024. május 3. napján 17 óra 51 perckor benyújtott kifogást, Beadványozó2 által kiadott Zebegény című időszaki lap 2024 áprilisában megjelent lapszám vonatkozásában elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. május 27. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A helyi és területi választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]

[1] Kifogástevő és Beadványozó1, ez utóbbi személy mint a 2024. június 9-i helyi önkormányzati választáson képviselő-jelöltként induló 2024. május 3. napján azonos tartalmú kifogást terjesztettek elő a Zebegény Helyi Választási Bizottságnál (továbbiakban: HVB). Arra hivatkoztak, hogy a „ZEBEGÉNY – Zebegény Község Önkormányzatának hivatalos lapja” megnevezésű időszaki lap (a továbbiakban: Kiadvány) 2024. áprilisi számában megjelent „Modernizálódik a településüzemeltetés – Újabb pályázati támogatást nyertünk a Magyar Falu Programból”; „Folytatódnak az útjavítások Zebegényben”; „A zebegényi könyvtár hamarosan megújulva fogadja a kultúra rajongóit”; „Zebegény Község Önkormányzata kiemelten támogatja a helyi sportéletet” című cikkek a jelenlegi alpolgármester és egyúttal polgármester-jelölt, valamint az őt támogató jelenlegi képviselők megválasztására (újraválasztására) ösztönző kampányüzeneteket közvetítenek úgy, hogy más jelöltek a vitatott lapszámban megszólalási lehetőséget nem kaptak. A Kúria közzétett határozataira hivatkozással állították, hogy a kifogásokban idézett cikkek megjelenése a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontjában foglalt alapelvekbe ütközik, azaz az esélyegyenlőség nem érvényesül és sérül a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye. Kérték a jogszabálysértés tényének megállapítását, a kiadó további jogsértéstől való eltiltását, vele szemben bírság kiszabását, valamint a jogsértés tényét megállapító határozat rendelkező részének közzétételére kötelezését.

[2] A HVB a 24/2024. (V.6.) számú és a 25/2024. (V.6.) számú határozataival a kifogásokat a Ve. 209. § (1) bekezdésére és a 215. § b) pontjára hivatkozással – elkésettség miatt – érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[3] Beadványozó1 fellebbezésére eljárt Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2024. május 17. napján meghozott 158/2024. (05.17.) TVB határozatával a HVB határozatait megváltoztatta és a kifogásoknak részben helyt adott. Megállapította, hogy a „ZEBEGÉNY - Zebegény Község Önkormányzatának lapja” 2024. áprilisi számának 17. és 20. oldalán megjelentetett „A zebegényi könyvtár hamarosan megújulva fogadja rajongóit” és a „Zebegény Község Önkormányzata kiemelten támogatja a helyi sportéletet” című cikkek egyes képviselő-jelöltek tevékenységének a népszerűsítésére alkalmasak, ami sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelvét. Ezzel egyidejűleg a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte a lapot kiadó önkormányzatot, hogy a legközelebbi számban a jogsértő közléshez hasonló módon a határozat rendelkező részét tegye közzé. Határozata indokolásában megállapította, hogy a kifogások határidőben érkeztek és azok részben alaposak, mert a rendelkező részben megjelölt cikkek tartalmaznak olyan kijelentéseket, melyek a jelenlegi képviselő-testület munkáját méltatják, és a sikereket elsősorban nekik tulajdonítva azt sugalmazzák, hogy a jövőbeni sikerek feltétele ezen jelöltek újraválasztása. Ugyanakkor a lap 6. oldalán kifogásolt „Modernizálódik a településüzemeltetés – Újabb pályázati támogatást nyertünk a Magyar Falu Programból” című cikk nem terjeszkedik túl az önkormányzat kötelező feladatainak bemutatásán, ezért nem sérti a jogegyenlőség elvét.

[4] Határozatában „megjegyezte”, hogy a helyi önkormányzati lap elleni kifogás elbírálására a Ve. 151. § (1) bekezdése alapján a területi választási bizottság „illetékes”, a HVB-nek át kellett volna tenni a kifogásokat a TVB-hez. A rendelkező rész szerint a határozat ellen a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának van helye, az indokolás ehhez kapcsolódó jogszabályi rendelkezést nem tartalmaz.

II.

[A fellebbezés, jogorvoslati kérelem tartama]

[5] A TVB határozata ellen a Beadványozó1 és Beadványozó2 a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a TVB határozat rendelkező részében szereplő felhívásnak megfelelően.

[6] Beadványozó1 a határozat részbeni megváltoztatását és a „Modernizálódik a településüzemeltetés – Újabb pályázati támogatást nyertünk a Magyar Falu Programból”, valamint a „Folytatódnak az útjavítások Zebegényben” cikkek kapcsán a kifogásban hivatkozott jogsértés megállapítását, a jogsértő további jogsértéstől való eltiltását, továbbá a Kúria határozata rendelkező részének közzétételére kötelezését kérte. Lényegében arra hivatkozott, hogy a TVB a „Folytatódnak az útjavítások Zebegényben” cikk kapcsán előadott kifogást egyáltalán nem vizsgálta, a „Modernizálódik a településüzemeltetés – Újabb pályázati támogatást nyertünk a Magyar Falu Programból” című cikk tekintetében pedig tévesen állapította meg, hogy az abban foglaltak nem terjeszkednek túl az önkormányzat kötelező feladatainak bemutatásán. A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjába, a 140. § (1) bekezdésébe, 218. § (1)-(2) bekezdéseibe és 231. § (5) bekezdés b) pontjába ütközik.

[7] Beadványozó2 a határozat megváltoztatását és a kifogások elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a határozat a Ve. 151. § (5) bekezdésébe ütközik, mert a nyomtatásban megjelent „A zebegényi könyvtár hamarosan megújulva fogadja a kultúra rajongóit” cikk internetes médiatartalomban (https://www.facebook.com/seebeginn) már 2024. április 21. napján megjelent és a mai napig elérhető. Ugyanez a helyzet a helyi sportélettel kapcsolatos cikkel, amely az internetes portálon 2024. április 8. napjától elérhető. Mindezen cikkek változatlan utánközlése történt meg a helyi önkormányzat lapjában. Ebből következően a kifogások – elkésettség okán – érdemben nem voltak vizsgálhatók.

III.

[A Kúria felhívására tett nyilatkozatok és az ügyek egyesítése]

[8] A Kúria a Kvk.39.090/2024. és Kvk.39.091/2024. számú ügyekben – rövid, 24 órás határidővel – nyilatkozattételi lehetőséget biztosított a Beadványozó1 és Beadványozó2 részére. Beadványozó1 akként nyilatkozott, hogy a tárgyi ügyben a Ve. 151. § (5) bekezdése nem alkalmazható, míg a Beadványozó2 álláspontja szerint az időszaki lapban a jogorvoslati kérelemmel érintett cikkek változatlan tartalmú utánközlése történt meg.

[9] A Kúria a Kvk.VII.39.090/2024/5. számú végzésével az ügyeket – azok tárgyának összefüggésére figyelemmel – egyesítette.

IV.

[A Kúria döntése és jogi indokai]

[10] A Kúria Kvk.VII.39.090/2024/6. számú végzésében a Pest Vármegyei Területi Választási Bizottság 158/2024. (05.17.) TVB határozata ellen Beadványozó1 és Beadványozó2 által benyújtott jogorvoslati kérelmeket a Nemzeti Választási Bizottsághoz áttette.

[11] A Kúria megállapította, hogy a tárgyi ügyben a HVB-nek a Ve. 213. § (1) bekezdése alapján áttételi kötelezettsége keletkezett a kifogások elbírálására és az esetleges jogkövetkezmények alkalmazására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező TVB-hez. Ennek a kötelezettségének a HVB nem tett eleget, ez a mulasztás azonban nem eredményezhette a TVB Ve. 151. § (1) bekezdésében meghatározott, a kifogás elbírálására vonatkozó hatásköre elvonását. A HVB jogszabálysértése (hatáskör túllépés) a Ve. 213. § (3) bekezdése és a Ve. más szabálya alapján sem orvosolható; az előbbi rendelkezés „ha nem teszi át” kitétele és ehhez kapcsolódóan az „illetékes választási bizottsághoz” fordulata – figyelemmel az Alaptörvényből származó alábbi követelményekre is – eltérő illetékességű, de azonos hatáskörű szervek között értelmezhető.

[12] A Kúria kifejtette továbbá, hogy egy adott ügy elbírálására vonatkozó hatáskör, és ezzel egyidejűleg ugyanazon tárgyú ügyek eltérő jogorvoslati fórumrendszerben történő intézése (HVB-TVB-Kúria vagy TVB-NVB-Kúria) nem eredhet a jogban való tévedésből. A jogorvoslathoz való alkotmányos alapjog nem szűkíthető le a jogorvoslati szintek számának kimerítésére (kétfokú eljárás), hanem az a jogszabály által meghatározott szervre telepített jogorvoslati szintek (fórumok) igénybevételét is jelenti. Ellenkező esetben az ügy tárgyához kapcsolódó hatáskör (média kampányban való részvétel) eloldódik a törvényi szabályozástól, a hatáskör gyakorlása a helyi választási bizottság egyedi döntésének („ha nem teszi át”) függvényévé válik, ennek folyományaként a fél (kifogást tevő) jogorvoslati joga, a törvényben rögzített jogorvoslati fórumrendszer igénybevétele esetleges lesz, az ügyről ügyre változhat. Ez pedig ellentétes lenne az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezetett, az egyes jogintézmények kiszámítható működésére vonatkozó alkotmányos követelménnyel {9/1992. (I.30.) AB határozat, ABH 1992, 59., 65., megerősítette a 33/2014. (XI.7.) AB határozat Indokolás [32], 5/2020. (I.29.) AB határozat Indokolás [37], 18/2022. (VIII.1.) AB határozat Indokolás [51] határozat} is.

[13] Rögzítette továbbá, hogy a szóban forgó ügyben a TVB rendelkezik hatáskörrel a kifogások elbírálására, azaz elsőfokú választási szervként jár el {Ve. 151. § (1) bekezdés}, döntése ellen igénybevehető jogorvoslat a fellebbezés a Nemzeti Választási Bizottsághoz {Ve. 221. § (1) bekezdés}. A Ve. 222. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. E fellebbezési jog kimerítése – a fent kifejtettek szerint – nem lehet formális, az alatt az arra jogosult által történő elbírálást kell érteni. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogás elbírálására a törvényhozó a helyi választási bizottságra nem telepít hatáskört. Ebből következően a HVB határozata elleni fellebbezés – a kifogás elintézésére (elsőfokú) hatáskörrel rendelkező – TVB általi elbírálása a bírósági jogorvoslat feltételét képező fellebbezési jog kimerítése követelményének sem felel meg.

[14] A fentiek alapján a Kúria a TVB határozata ellen a tárgyi ügyben igénybe vehető jogorvoslati kérelmeket (fellebbezéseket) az azok elbírálására hatáskörrel rendelkező Nemzeti Választási Bizottsághoz a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján megfelelően alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 47. § (1) bekezdése alapján – figyelemmel a Ve. 151. § (1) bekezdésére és 222. § (2) bekezdésére – áttette.

V.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[15] Az NVB megállapítja, hogy Beadványozó1 és Beadványozó2 jogorvoslati kérelmei (a továbbiakban: fellebbezések) nem alaposak.

[16] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.

[17] Az NVB elfogadta Beadványozó1 és Beadványozó2 érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.

[18] A választási bizottság elsőfokú határozata ellen a fellebbezést a Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani.

[19] Beadványozó1 fellebbezésében a TVB határozatának részbeni megváltoztatását és a „Modernizálódik a településüzemeltetés – Újabb pályázati támogatást nyertünk a Magyar Falu Programból”, valamint a „Folytatódnak az útjavítások Zebegényben” cikkek kapcsán a kifogásban hivatkozott jogsértés megállapítását, a jogsértő további jogsértéstől való eltiltását, továbbá a Kúria határozata rendelkező részének közzétételére kötelezését kérte, a kifogásban előterjesztett tartalmilag nagyrészt azonos érveléssel.

[20] Beadványozó2 a TVB határozat megváltoztatását és a kifogások elutasítását kérte arra való hivatkozással, hogy a TVB határozat a Ve. 151. § (5) bekezdésébe ütközik, mert a nyomtatásban megjelent „A zebegényi könyvtár hamarosan megújulva fogadja a kultúra rajongóit” cikk internetes médiatartalomban (https://www.facebook.com/seebeginn) már 2024. április 21. napján megjelent és a mai napig elérhető. Ugyanez a helyzet a helyi sportélettel kapcsolatos cikkel, amely az internetes portálon 2024. április 8. napjától elérhető. Mindezen cikkek változatlan utánközlése történt meg a helyi önkormányzat lapjában. Ebből következően a kifogások – elkésettség okán – érdemben nem voltak vizsgálhatók.

[21] Beadványozó1 a Kúria Kvk.I.39.091/2024/2. számú végzésére hivatkozással észrevételében akként nyilatkozott, hogy a tárgyi ügyben a Ve. 151. § (5) bekezdése nem alkalmazható.

[22] Mindenekelőtt tehát a Bizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a kifogás tárgyává tett Kiadvány sajtóterméknek minősül-e. A tényállás tisztázása körében a Bizottság rámutat arra, hogy a Kiadvány, mint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 60. pontja sajtótermék, az Mttv. 41.§ (4) bekezdés h)-i) pontjaira figyelemmel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) által vezetett, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 97. § (2) bekezdése szerint közhiteles nyilvántartásban nem szerepel.

[23] Az NVB felidézi, hogy az Mttv. 203. § 60. pontja szerint sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett szolgáltatás.

[24] Az Mttv. szerint tehát a sajtótermék törvényi definíciójának nem fogalmi eleme annak nyilvántartásban való szereplése, azaz valamely kiadvány sajtótermékként történő minősítése nem függhet attól, hogy az szerepel-e a nyilvántartásban vagy sem.

[25] Mindettől függetlenül a Bizottság rámutat a Kiadvány 23. oldal jobb alsó sarkában található „ISSN 2786-247X” betű-és számkombinációra. A Kiadványban feltüntetett ISSN szám az Mttv. 46. § (10) bekezdése alapján a Kiadvány nyomtatott sajtótermék jellegét erősíti.

[26] Utal továbbá a Bizottság arra is, hogy a Zebegény Község Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2019 (XII.5.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SzMSz) 4. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat hivatalos lapja: a "Zebegény" nevű újság.

[27] Következő lépésben a Bizottságnak abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy a kifogások tárgyát a Kiadvány mint nyomtatott sajtótermék képezi, avagy annak interneten megjelenő, azonos tartalmú közlése.

[28] Az NVB e tekintetben osztja Beadványozó1, a Kúria Kvk.I.39.091/2024/2. számú végzésére hivatkozással tett észrevételében kifejtett érvelését, tekintettel arra, hogy a kifogások nem tartalmaznak utalást a Kiadvány online, internetes médiatartalomként való megjelenésére, mi több a kifogás 2. oldalának tetején kifejezetten az ingyenes terjesztés 2024. május 2. napján való terjesztésének megkezdésére történik hivatkozás, bizonyítékul a kifogások mellé pdf fájlként a kiadvány került becsatolásra, és nem az online megjelenésre mutató link került megjelölésre.

[29] A Kiadvány nyomtatott formában való, 2024. május 2-ai terjesztés megkezdésének a Ve. 209. §-a szerinti, a kifogás benyújtására nyitva álló határidő megtartottsága kérdéskörében is döntő szerepe van.

[30] A kifogás benyújtására nyitva álló határidőt a Bizottság megtartottnak tekinti, figyelemmel arra, hogy a Kiadvány nyomtatott formában történő megjelenési határidejére, terjesztésének megkezdésére vonatkozóan (2024. május 2.) Beadványozó2 sem a fellebbezésében, sem a Kúria felhívására megtett „felülvizsgálati ellenkérelem”-ében eltérő érvelést nem adott elő, annak időpontját nem cáfolta.

[31] Fentiek alapján a Bizottság előre bocsátja, hogy döntésének alapját a Kiadvány, mint nyomtatott formában megjelenő sajtótermék képezi. Ennek alapján nem foghat helyt Beadványozó2 által, a „felülvizsgálati kérelemben” előadott azon érvelés, hogy a kifogás tárgyát képező cikk 2024. április 21. napján a Zebegényi Újság Facebook csoportban megjelent, amelynek változatlan közzététele történt meg a Kiadvány 2024. évi áprilisi számában. Arra történő utalás vagy jogi okfejtés sem a Kiadványban, sem az SzMSz-ben nincs, de még Beadványozó2 által a Kúriának benyújtott előzményiratokban sem található, hogy a Zebegényi Újság Facebook csoport összefüggésbe hozható-e, és ha igen milyen módon Zebegény Község Önkormányzatával. A Bizottság rámutat arra is, hogy egy Facebookon megjelenő bejegyzés és egy önkormányzati újságban cikk között alapvető különbség a szerkesztői felelősség kérdésköre. Sajtótermék kiadóját ugyanis szerkesztői felelősség terheli. Valamely Facebook bejegyzés – még ha annak tartalma azonos egy későbbi megjelenésű sajtótermékben szereplő cikkel – nem képezheti a Ve. 151. § (5) bekezdése szerinti utánközlés alapját, egyrészt a szerkesztői felelősségi hiánya miatt, másrészt azért sem, mert a Facebookon megjelenő tartalom nem az Mttv. 203. § 42. pontja szerinti médiatartalom.

[32] A Nemzeti Választási Bizottság osztja Beadványozó1 álláspontját a tekintetben, hogy a TVB határozat indokolási része hiányos. E körben a Bizottság felhívja a TVB figyelmét, hogy a jövőben fektessen különös hangsúlyt indokolási kötelezettségének teljesítésére, mert a Ve. 46. § d) pontja, amely szerint a választási bizottság határozatának tartalmaznia kell az indokolást, nem opcionális lehetőség, hanem törvényi kötelezettség. Nem elfogadható ugyanis az, hogy míg a kifogás benyújtójával szemben a megsérteni vélt jogszabályhely pontos megjelölése, a sérelmezett cselekmény bemutatása és e kettő közötti oksági kapcsolat kifejtése az elvárás –, mivel ennek hiányában érdemi vizsgálat nélkül kerül elutasításra jogorvoslati kérelme –, addig a Ve. 14. § (1) bekezdése alapján a választások törvényessége felett őrködő, a kifogás jogi megítélésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási szerv csupán annyit rögzít határozatában, hogy a kifogásnak helyt ad vagy elutasítja. Annak azonban, hogy a kifogás alapján mégis milyen módon jutott erre a következtetésre, semmilyen indokát nem adja.

[33] A TVB-nek ez a magatartása különösen sérelmes annak fényében is, hogy fellebbezéshez való jog gyakorlása során a fellebbezőnek azt kellene bemutatnia, hogy milyen oknál fogva jogsértő az elsőfokú határozat. Ha azonban az nem tartalmaz semmilyen indokolást, akkor nincs mivel fellebbezőnek ütköztetni az érveit, ennél fogva pedig a jogorvoslathoz való joga is csorbát szenved. Emellett a TVB azon eljárása, hogy hiányos indokolással hoz határozatot, illetve bizonyos kérelmi elemeket el sem bírál, a felettes választási szervet, jelen esetben az NVB-t arra kényszeríti, hogy a TVB helyett végezze el az elmulasztott okfejtés bemutatását.

[34] Az Alkotmánybíróság a IV/647/2022. számú határozatában a tisztességes eljáráshoz való jog kapcsán fejtette ki, elsősorban a bíróságok tekintetében az indokolási kötelezettség tartalmával és terjedelmével kapcsolatos álláspontját, azonban a Bizottság álláspontja szerint az AB határozatnak elvi megállapítása a választási eljárásban jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottságok számára is kötelezően alkalmazandó megállapításokat tartalmaz.

[35] Az Alkotmánybíróság az idézett határozatában az indokolási kötelezettség kapcsán rögzítette, hogy „[a]z eljárási törvény rendelkezéseire is figyelemmel, a tisztességes bírósági eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. Ennek megítéléséhez az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogvita természetét, az alkalmazandó eljárási törvény rendelkezéseit, a felek által az adott ügyben előterjesztett kérelmeket és észrevételeket, valamint az ügyben választ igénylő lényeges kérdéseket {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]–[34]}. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása {3107/2016. (V. 24.) AB határozat, Indokolás [38]; 30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89]}. Az indokolási kötelezettség mindössze azt az elvárást támasztja a bírósággal szemben, hogy a döntés indokolásának az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre kell kiterjednie és nem minden egyes részletre {összefoglalóan lásd például: 18/2019. (VI. 12.) AB határozat, Indokolás [26]-[28]}”

[36] Kifejtettek alapján a kifogások teljes tartalmi elemzését és vizsgálatát az NVB-nek kellett elvégeznie.

[37] A 2024. május 3. napján benyújtott kifogások a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti jogsérelmen alapulnak.

[38] A Bizottság első pillérként a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti – esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között – jogsérelmet vizsgálta meg közelebbről.

[39] E körben rámutat arra, hogy mind a HVB, mind a TVB elmulasztotta a Ve. 152. § (4) bekezdésének a felhívását.

[40] A Ve. 152. § (4) bekezdése szerint a 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennáll a megjelölt bizonyítékok alapján. Ezt a rendelkezést a Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül, annak értelmezése során pedig a Kúria joggyakorlatára támaszkodik. A Kúria szerint „a Ve. szabálya csak úgy értelmezhető, hogy nem kell önálló, eredményes jogorvoslattal támadni valamennyi egymást követő lapszámot ahhoz, hogy a folytonosság a későbbi lapszám tekintetében megállapítható legyen”, mivel ellenkező értelmezés „a Ve. 152. § (4) bekezdése szerinti megelőző lapszám vizsgálatát kizárná, ezzel a jogszabályi rendelkezést kiüresítené”. [Kúria Kvk.V.39.498/2022/5. számú végzése].

[41] A Bizottság a fentieken túl indokoltnak tartja rögzíteni a Ve. 152. § (4) bekezdésének tartalmával kapcsolatban a következőket. A Ve. 152. § (4) bekezdése kapcsán a jogalkotó elsősorban a joggyakorlat által a korábbi választási eljárásokban kimunkált, a közhatalmi szervek által fenntartott sajtótermékekkel szemben, a választási eljárásban megkövetelt magatartási szabályt cizellálta. A szabályozás lényege, hogy a sajtótermék két lapszáma szerkesztésének összességében kell megfelelnie a Ve. esélyegyenlőségi alapelvének. A Kúria ezzel kapcsolatos álláspontját a Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésében az alábbiak szerint fejtette ki: "[m]íg a mozgóképből és a hangból álló médiaszolgáltatásokban közzétett médiatartalom műsorszámokból áll, addig nyomtatott sajtótermék esetén az egyes lapszámok cikkekből és képekből tevődnek össze. Ahogyan lineáris médiaszolgáltatás esetén egyes kiragadott műsorszámok általában nem alkalmasak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésének megállapítására, és az egymásra tekintettel közölt műsorszámokat fő szabály szerint együttesen kell értékelni, ugyanígy a nyomtatott sajtótermék esetében az egy lapszámot alkotó cikkek és képek összességét kell értékelni. Ezért egy nyomtatott sajtótermék esetében ugyanazon elv mentén vizsgálható a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme, ahogyan műsorszámok összessége esetén is. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy míg a lineáris médiaszolgáltatásokban folyamatosan kerülnek a műsorszámok közzétételre, addig a nyomtatott sajtótermékek időszakosan jelennek meg." Mindezek alapján a jogszabálysértés is a két lapszám szerkesztése tekintetében kerülhet megállapításra, a lapszámokban szereplő cikkek és képek együttes tartalmi értékelése alapján.

[42] Beadványozó1 és Kifogástevő a Kiadvány 2024. áprilisi számát – azaz egy darab lapszámot - kifogásolták, bizonyítékot is csupán egy lapszám tekintetében tártak a bizottságok elé. A fentiekben részletesen kifejtett érvek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogsérelem tekintetében egyik kifogás sem volt megalapozott, tekintettel arra, hogy azok nem legalább két egymást követő lapszám együttes megállapításán alapuló jogsértéseket taglaltak, így azokat a Ve. 220. §-a elutasítja.

[43] Második pillérként a Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét vette górcső alá.

[44] Jelen esetben alapvető kérdés az, hogy az alpolgármester és képviselő Kiadványban történő megjelenései, tekinthető-e a helyi önkormányzat jogszabályban meghatározott feladatellátásának, vagy sem, ugyanis a Ve. 142. §-a szerint nem minősül választási kampánynak - egyebek mellett - a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.

[45] A Kúria hasonló ügyben korábban úgy foglalt állást, hogy egy település önkormányzata a saját tevékenységét, elért eredményeit – akár óriásplakáton is – a választópolgárok elé tárhatja, sőt a helyi választópolgárok tájékoztatása az önkormányzat eredményeiről egyfajta kötelezettségnek is tekinthető. (Lásd: Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. végzés, Indokolás II/2.4. pont)

[46] A jelen ügyben vizsgált, a Kiadvány 6. oldalán (2 cikk), 17. és 20. oldalán található cikkek mint rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy azok a Ve. 142. §-a szerint minősülnek.

[47] A Bizottság a Kiadvány elemzését az alábbiak szerint végezte el. A Kiadvány 6. oldal felső részében található cikk kapcsán utal ara, hogy abban egy ízben kerül említésre az alpolgármester, egyebekben a cikk többesszámban került megfogalmazásra (lásd.: „hatékonyabb járműre cseréljék le”, az „önkormányzat köszöni”). A harmadik bekezdés közepén a település fejlődését kimondottan a gépjármű beszerzésével és nem az alpolgármesterként említett személy személyével hozza összefüggésbe. A Kiadvány 6. oldal alján található írás kapcsán az NVB kiemeli, hogy az szintén többes számban íródott, az elért eredményeket nem egy ember tevékenységének tudja be, hanem a testület munkájának. (lásd: „Az útfejlesztési projekteket is elindító jelenlegi testület”, „jelenlegi testület kiemelt figyelmet fordít”, „testületen belüli összefogás és a lakosság támogatása”, „fejlődés érdekében az önkormányzat kész és elkötelezett”. Hasonló szófordulatok találhatók a Kiadvány 17. oldal alján található cikkben: „az Önkormányzat elkötelezett a kultúra és az olvasás iránt”, „a jelenlegi Önkormányzat mindig is fontosnak tartotta”, az „Önkormányzat célja”. Való igaz, hogy utalás történik arra, hogy az alpolgármester egyeztetéseket folytat. Ezt a tevékenységet azonban a Bizottság nem tudja a panaszolt terhére róni, hiszen az Önkormányzat jogi személy, tárgyalásokat folytatni ő maga csak képviselők által tud, így természetesnek mondható, hogy valamely önkormányzat nevében tárgyalásokat folytató személy neve megemlítésre kerül. Elemzett cikkben Nyári Péter képviselő neve nem egyedüliként, hanem az önkormányzati döntés mellett kiálló többi három képviselővel együtt kerül megemlítésre. A Kiadvány 20. oldalán található írás az önkormányzat és a helyi sportegyesület együttműködéséről, partnerségéről szól domináns jelleggel, tetemes részt szentelve a villanyszerelő írásos összefoglaló jelentésének ismertetésére, de abban sem az alpolgármester, sem Nyári Péter képviselő neve nem került megemlítésére.

[48] A Bizottság a vizsgálata során értékelte azt is, hogy a kifogásolt cikkek egyikében sem történik még közvetett utalás sem a 2024. június 9. napjára kitűzött választásra; azok valamely irányban való szavazásra sem buzdítanak; a közelmúltban már megvalósult, képviselőként alpolgármesterként elért, e minőségekben folytatott közéleti, közhatalmi munkát mutatja be, annak eredményeit; a választás kimenetelétől függő jövőbeni képet nem festenek. Való igaz, hogy a cikkek tartalmaznak utalást a jövőre vonatkozóan, például a 6. oldalon a „Modernizálódik a településüzemeltetés” cikk utolsó bekezdésében „elkövetkező időszakban” kifejezés. Ezen kifejezéseket a Bizottság, figyelemmel a Kúria Kvk.IV.39.083/2024/7. és Kvk.IV.39.084/2024/6. számú döntéseiben bemutatott érvelést alapul véve, nem tudta olyan megszorítással értelmezni, hogy a jövőidejűség csak a 2024. június 9-ei választások eredményének manifesztálódási, azaz 2024. október 1. napja utáni időszakra vonatkozik, hiszen a 2024. június 9. napján megválasztott képviselők 2024. október 1. napja után „lépnek hivatalba”. (lásd: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146/J. § (2) bekezdés). A cikk megírásához, a Kiadvány megjelenéséhez viszonyítva ugyanis minden esemény jövőbeli, így a 2024. június 9. és 2024. október 1. napja közötti időszak, valamint a 2024. október 1. utáni időszak is. A Kiadvány pedig nem konkretizálja, hogy pontosan mely időszakra utal a jövőt illetően.

[49] Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 32. §-a szerint a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. E hivatkozott szakasz törvényjavaslatához fűzött indokolás szerint, az Infotv. külön fejezetben szabályozza a közérdekű adatok egy köre tekintetében a közzététel proaktív kötelezettségét, ezen belül a 23. alcím állapítja meg az elektronikus közzététel normatív szabályait. A közzététel hagyományos (az elektronikustól eltérő) módja számos lehet: az erre köteles szerv az általa szerkesztett időszaki kiadványok, közkönyvtárak részére átadott kötetek, beszámolók, prospektusok útján juttathatja el a nyilvánossághoz a közérdekű adatokat.

[50] A helyi önkormányzatok a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése alapján helyi szinten közfeladatot látnak el, az Infotv. 32. §-a külön is nevesíti őket, ennél fogva az, hogy a helyi önkormányzat, jelen esetben Zebegény Község Önkormányzata rendszeres időközönként, kiadvány formájában tájékoztatja a helyi lakosokat az önkormányzat munkájáról, amelyben részletesen kitér az egyes állami támogatásból és önkormányzati költségvetésből megvalósult fejlesztések bemutatására is, betudható az Infotv. 32. §-a szerinti közfeladatot ellátó szerv által végzett, a közpénz felhasználásáról beszámoló tájékoztató tevékenységnek.

[51] Kifejtettek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kifogás tárgyává tett Kiadvány kiadása és terjesztése a helyi önkormányzat jogszabályban – jelesül az Infotv. 32. §-ában - meghatározott feladatellátása körébe tartozik. A Kiadványban közölt és sérelmezett cikkek - tartalmuk alapján - a helyi önkormányzat Ve. 142. §-a szerinti tájékoztatásának tekintendők, így azok közlése nem minősül választási kampánynak. Mindezekre figyelemmel a Kiadvány kapcsán a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogsérelem sem megállapítható.

[52] Mindebből kifolyólag az NVB a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a TVB 158/2024. (05.17.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.

VI.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[53] A határozat az Mttv. 41. § (4) bekezdés h)-i) pontjain, a 46. § (10) bekezdésén, a 203. § 42. és 60. pontjain; az Mötv. 146/J. § (2) bekezdésén; az SzMSz 4. § (1) bekezdésén; az Mötv. 13. §-án; az Infotv. 32. §-án; a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, a 14. § (1) bekezdésén, a 46. § d) pontján, a 141. §-án, a 151. § (2), (3) és (5) bekezdésein, a 152. § (4) bekezdésén, a 220. §-án, 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 224. § (3) bekezdésén, 231. § (5) bekezdésének b) pontján, és az Ákr. 97. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. május 24.

 

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke