348/2024. NVB határozat - a Magyar Munkáspárt jelölő szervezet által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

348/2024. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Munkáspárt (1046 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51/A., a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott kifogás tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. május 27. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]    Beadványozó 2024. május 22. napján 11 óra 19 perckor elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB).

[2]    A kifogás alapján az ATV Első Magyar Magántelevíziós zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket azzal, hogy 2024. február 5. napjától 2024. május 17. napjáig „VOKS 2024” című műsorába, és 2024. június 2. napján megrendezendő, fővárosi listavezetők vitájába nem hívta meg a Beadványozót.

[3]    A kifogás a Beadványozó nevében eljáró képviselőként K. L.-t  mint a Beadványozó elnöke által a választási eljárásban meghatalmazott képviselőt (a továbbiakban: Meghatalmazott) tünteti fel; de hangsúlyozza azt is, hogy a jogorvoslati kérelmet a Meghatalmazott saját nevében is előterjeszti. A jogorvoslati kérelem tartalmazza a Beadványozó elnökének személyes adatai mellett a Meghatalmazott azon adatait is, amelyek a kifogás benyújtásának formai előfeltételei.

[4]    A kifogás két részből áll, a Beadványozó szerint folyamatosan megvalósuló alapelvi jogsérelem mindkét kifogási elemre vonatkozik. Beadványozó egyfelől azt kifogásolja, hogy az „ATV televízió (…) 2024. február 5-én a 2024. évi tavaszi választásokhoz kötődően új esti Híradót megelőzően (…) „VOKS 2024” című műsort indított. A Munkáspárt választás kitűzését követően – az ajánlás gyűjtési szakaszban sem – kapott 2024. május 17-ig meghívást a műsorba.” Később a Beadványozó jelzi, hogy az „ATV szerkesztői teljesen váratlanul meghívták dr. Thürmer Gyulát, a Munkáspárt elnökét a VOKS 2024 műsor folyamba.” Ezt követően a Beadványozó rögzíti, hogy mindez az eddigi törvénysértést nem reparálja. Bizonyítékként a „VOKS 2024” műsor 2024. február 5. napi adásának internetes elérhetőségét jelölte meg.

[5]    A kifogás másik részében azt állítja a Beadványozó, hogy a Médiaszolgáltató a fővárosi listavezetők későbbiek során (2024. június 2. napján) megrendezendő televíziós vitájába nem hívja meg, ehelyett a Médiaszolgáltató más, közvélemény-kutatások alapján 1 %-os támogatást el nem érő pártokkal együtt egy másik műsorban tervez megjelenési lehetőséget adni részére. Beadványozó elfogadhatatlannak tartja, hogy „választási műsort feltételezésekre illetve nem igazolt közvéleménykutatásokra építik, illetve annak alapján szelektálnak”. Bizonyítékként a kifogásban egy internetes sajtótermék 2024. május 18. napján 15 óra 38 perckor megjelent híradásának internetes elérhetőségét tüntette fel a Beadványozó.

[6]    Mindkét kifogási elem tekintetében hangsúlyozza a kifogás, hogy sérülnek a Ve. felhívott alapelvei, és a kiegyensúlyozottság követelménye, ez utóbbi vonatkozásában a Beadványozó felhívja a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-át is. A Beadványozó hivatkozza az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) AB határozata mellett a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzését is.

[7]    Mindezek alapján Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot (a továbbiakban: NVB), hogy állapítsa meg, hogy a Médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelveket, tiltsa el a Médiaszolgáltatót a további jogszabálysértéstől, „[k]ötelezze a jogsértőt az NVB határozat betartására, illetve a jogsértő határozat közzétételére”, és szabjon ki bírságot.

[8]    Az NVB titkársága a Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját.

[9]    A Médiaszolgáltató 2024. május 23. napján megküldött nyilatkozatában rögzítette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, valamint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét nem sértette meg.

[10]  Az észrevétel kiemeli, hogy a 2024. február 5. napjától 2024. április 20. napjáig tartó időszak tekintetében az esélyegyenlőség alapelvének sérelme nem vizsgálható. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 41. pontjára hivatkozással a Médiaszolgáltató rögzíti, hogy a médiaszolgáltatás tartalmának meghatározása szabad döntésén alapul. Az Mttv. 7. §-a biztosítja a szerkesztési szabadságot, melyet az Smtv. 13. §-a és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja garantál. Ennek okán a Médiaszolgáltató úgy véli, hogy kampányidőszakban egyes jelölő szervezetek megjelentetésének, programismertetésének körülményeit minden korlát nélkül határozhatja meg.

[11] A Médiaszolgáltató a fentiek alapján 2024. május 17. napján 17 óra 25 perckor elektronikus levélben meghívta a Beadványozó elnökét 2024. május 29. napján az ATV Egyenes beszéd – Voks 2024 című műsorába, hogy 18 óra 20 perctől kezdődően ismertesse pártja programját. A Beadványozó elnöke 2024. május 22. napján 7 óra 47 perckor küldött válaszában a megkeresést visszautasította, kifejezve, hogy a Médiaszolgáltató döntése a fővárosi listavezetők bemutatásának módjáról sérti a pártok egyenlő esélyének elvét. Jelezte a Beadványozó elnöke azt is, hogy az illetékes választási szervnél panaszt tesz, valamint nem vesz részt a Médiaszolgáltató választási műsorában, amíg az esélyegyenlőség nem biztosított.

[12] A Médiaszolgáltató 2024. május 22. napján 16 óra 38 perckor, vagyis az NVB titkársága által a kifogásról történt értesítést követően újabb levélben tájékoztatta a Beadványozó elnökét, hogy az Egyenes beszéd Voks 2024 című műsorszámban a választási kampány alatt valamennyi fővárosi listát állító szervezet részére biztosítja a programismertetést. Az a tény, hogy a programok ismertetése nem egyszerre történik, az esélyegyenlőség sérelmére nem vezet. Kifejezte a Médiaszolgáltató azt is, hogy a meghívást fenntartja, és kéri annak elfogadását azzal, hogy amennyiben más időpont volna alkalmas a nyilatkozat megtételére, azt biztosítani tudja.

[13] Hivatkozással arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni, a Médiaszolgáltató szerint a kampányidőszak egy időtartama nem kiragadható, és valamennyi, a választással kapcsolatba hozható tartalmú hír- és politikai műsort kell vizsgálni. A Médiaszolgáltató az Országos Választási Bizottság határozatait, valamint a Legfelsőbb Bíróság döntéseit idézve megállapítja, hogy a Médiaszolgáltató az esélyegyenlőség követelményét megtartotta, többek között azért is, mert a kampány még nem zárult le, ugyanakkor igazolhatóan tett lépéseket a Beadványozó meghívása érdekében. Végül rögzíti, hogy az észrevételben írottak nyomán a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének sérelme sem állapítható meg.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[14] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[15] Az NVB a kifogást áttekintve elsőként annak tisztázását tartotta elsődlegesnek, hogy a kifogás minősülhet-e egyidejűleg a Beadványozó és a Meghatalmazott jogorvoslati kérelmének, nemleges válasz esetén pedig a Beadványozó vagy a Meghatalmazott jogorvoslati kérelmének tekintendő-e.

[16] Az NVB joggyakorlata szerint a kifogás az elsőfokú eljárás megindításának jogorvoslati eszköze [372/2022. (IV. 20.) NVB határozat]. Nem arra szolgál, hogy a benyújtó valamely információkat a választási szerv elé tárjon, másképpen fogalmazva, nem tájékoztatási mód, hanem a vélt jogsértéssel szembeni jogorvoslat keresésének eszköze [499/2019. (XII. 18.) NVB határozat]. E funkciójából adódóan szükségszerű eleme az állított jogsértés megnevezése és bizonyítékai, valamint a választási bizottság döntésére vonatkozó kérelem.

[17] Kifogás benyújtására a Ve. 208. §-a szerint központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A Ve. 212. § (2) bekezdése szerint a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését; a jogszabálysértés bizonyítékait; a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét); a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számát. A Ve. 212. § (3) bekezdése alapján továbbá a kifogás tartalmazhatja benyújtójának elektronikus levélcímét vagy postai értesítési címét.

[18] Az NVB a Ve. 208. §-ának, valamint 212. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak összevetésével megállapítja, hogy a jogszabály nyelvtani értelmezését követve a kifogásnak csak egyetlen benyújtója lehet. Tekintettel azonban arra, hogy a Ve. 215. § nem jelöli meg érdemi vizsgálat nélküli elutasításra vezető okként azt, ha a kifogást több arra jogosult egy okiratba foglalva nyújtja be, ezért a választási bizottság – pusztán ebből az okból – érdemi vizsgálat nélkül nem utasíthatja el azt [lásd hasonlóan, a fellebbezés szabályai tekintetében: 455/2019. (X. 21.) NVB határozat].

[19] Mindezekre tekintettel az NVB vizsgálatának fókuszába mindenekelőtt az a kérdés került, hogy a kifogás benyújtására több címen – jelen esetben választópolgárként és szervezeti képviselőként is egyaránt – jogosított személy benyújthat-e kifogást az összes, a jogorvoslati kérelem benyújtását támogató jogalapra hivatkozással.

[20] A kifogás jogintézményére vonatkozó törvényi rendelkezések a benyújtó személye vonatkozásában egyértelműsítik, hogy azt milyen adattartalommal kell előterjeszteni attól függően, hogy a beadványozó természetes személy-e. Ebből következően az NVB-nek meg kell állapítania azt, hogy ki nyújtotta be a kifogást, mivel az érdemi vizsgálat feltétele annak tisztázása is, hogy a kifogás jogosulttól származik. E tekintetben a kifogásban feltüntetett adatkörnek van jelentősége. A kifogást az alakiságokra és a tartalomra kiterjedően, valamint a benyújtással kapcsolatos adatokat kell vizsgálat tárgyává tenni, amennyiben a benyújtó személye nem állapítható meg egyértelműen [312/2019. (IX. 6.) NVB határozat].

[21] Az NVB megállapítja egyfelől, hogy a kifogást tartalmazó elektronikus levél a Beadványozó jelölő szervezetként történt bejelentésekor az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/2024. (III. 11.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 6. melléklete szerinti P5 formanyomtatvány 23. pontjában megadott címről érkezett. Ebből arra kell következtetni, hogy a Beadványozó mint jelölő szervezet által megadott levelezési címről érkezett kifogás a Beadványozótól származik.

[22] A benyújtással kapcsolatos tények között figyelmet fordított az NVB annak is, hogy a kifogást tartalmazó elektronikus levél szövege szerint abban a Beadványozó kifogása kerül megküldésre, az elektronikus levelet pedig a Meghatalmazott neve zárja, titulusának (Beadványozó alelnöke) feltüntetésével. Az NVB megítélése szerint ezen körülményekre figyelemmel a kifogás benyújtójának a Beadványozót kell tekinteni.

[23] Figyelembe véve a fentieket, bár a kifogás szövegszerűen tartalmazza a Meghatalmazott adatait, valamint a Meghatalmazott a beadvány elején és végén hangsúlyozza, hogy magánszemélyként is eljár, megállapítható, hogy jelen kifogás benyújtója nem a Meghatalmazott mint magánszemély, hanem a Beadványozó, akinek képviseletében a Meghatalmazott jár el.

III.

[A jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének sérelme]

[24] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas. Az NVB a kifogás két részének formai vizsgálata alapján a következő megállapításokat teszi.

[25] Beadványozó egyfelől arra alapítja a jelölő szervezetek és jelöltek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveinek sérelmét, hogy 2024. február 5. napja és 2024. május 17. napja között nem kapott meghívást a Médiaszolgáltató „Voks 2024” című műsorába. A Médiaszolgáltató megkeresése a Beadványozóhoz 2024. május 17. napján érkezett.

[26] A kifogás első része tekintetében hangsúlyozandó, hogy érdemi vizsgálat tárgya kampányidőszakban elkövetett cselekmény tekintetében, a kifogás megtételére irányadó határidőn belül, bizonyítékkal alátámasztottan tett beadvány lehet, az alábbiakra tekintettel.

[27] A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint, folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.

[28] A Ve. 215. §-a szerint továbbá a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be; elkésett; nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

[29] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint az NVB és a Kúria gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt a választási szervek minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]

[30] A Beadványozó által a kifogás tárgyává tett időszak kezdete – a Médiaszolgáltató által tett észrevételben is foglaltakkal egyezően – az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásának kampányidőszaka kezdetét megelőzi. Az NVB és a Kúria következetes joggyakorlata szerint kampánytevékenységet csak kampányidőszakban lehet folytatni, ezért a választási bizottság nem tehet érdemi vizsgálat tárgyává a kampányidőszak kezdetét megelőzően történt eseményeket [legutóbb: 6/2024. (II. 15.) NVB határozat]. Minderre tekintettel a kifogás a 2024. február 5. napjával kezdődő és 2024. április 19. napjával záruló időszak tekintetében érdemi vizsgálat alá nem vonható.

[31] A Beadványozó a kifogásban úgy véli, hogy „vélelmezett és folyamatban lévés okán” nyújtja be jogorvoslati kérelmét. Mindebből az NVB arra következtet, hogy a Beadványozó a Ve. 209. § (2) bekezdése szerinti, folyamatos jogsértésre hivatkozik, ez utóbbi esetében a kifogás benyújtására nyitva álló háromnapos határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a folyamatban lévő jogsértés még fennállt. Ennek megfelelően, a kifogásban vagy ahhoz mellékelve előterjesztett bizonyítéknak is azt kell alátámasztania, hogy a jogsértés ebben az időpontban fennállt.

[32] Beadványozó a kifogást folyamatos jogsértésre hivatkozással 2024. május 22. napján nyújtotta be. Az állított, vagyis 2024. április 20. és 2024. május 17. napja között fennállt folyamatos jogsértés vonatkozásában mindazonáltal az a kötelezettség terhelte a Beadványozót, hogy a kifogást a Ve. 10. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel 2024. május 20. napján 16 óráig benyújtsa. Tekintettel arra, hogy a kifogás 2024. május 22. napján érkezett az NVB-hez, a kifogás első részét érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

[33] A kifogás második részében a Beadványozó azt sérelmezi, hogy a fővárosi listavezetők számára hirdetett vitára nem hívja meg a Médiaszolgáltató azon listát állító jelölő szervezeteket, amelyeknek a támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint az 1 %-os támogatást nem éri el. Ezt egy internetes sajtótermékben közzétett cikk internetes elérhetőségét megjelölve kívánja alátámasztani a Beadványozó.

[34] Az NVB megállapítja, hogy a kifogás második része egy jövőbeli cselekményre vonatkozik, hiszen a fővárosi listavezetők vitáját még nem rendezték meg, így a Médiaszolgáltató jelenleg csupán a vita előkészítése érdekében tesz intézkedéseket. A kifogás tárgyát tehát az előkészítő cselekmények a jövőbeli vitához kapcsolódó megszakítás nélküli láncolata képezi, az előkészítő cselekmények szoros kapcsolata okán pedig alappal vélelmezhető, hogy folyamatos jogsértés áll fenn.

[35] Jelen ügyben az előkészületi cselekmények támadhatók kifogás útján, a választási bizottság pedig az előkészületi cselekmények vizsgálatának eredményétől függően állapíthatja meg, hogy a jövőbeli cselekmény jogellenes lenne [lásd hasonlóan: 93/2016. (IX. 28.) NVB határozat, 104/2016. (IX. 30.) NVB határozat, 133/2016. (X. 5.) NVB határozat]. A Ve. egyes rendelkezései vonatkozásában ugyanis igazolható, hogy az azokban foglalt tilalom megsértése már a tiltott tevékenység meghirdetése által is megvalósul, ebben az esetben pedig a Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti kötelezettsége alapján eljárva állapítja meg a jogsértést a választási bizottság. Nincs jelentősége annak, hogy az előkészítő cselekmények láncolata végén található jogsértő tevékenység megvalósul-e, mivel éppen ez utóbbit kell elkerülni [Kúria Kvk.I.39.078/2024/3. számú végzése].

[36] Folyamatosan fennálló tevékenység esetén a kifogástevőnek azt kell bizonyítani, hogy a kifogás szerinti időpontban a jogsértő állapot fennállt, és ehhez képest kell a kifogást a Ve. 209. § (2) bekezdésére tekintettel három napon belül benyújtani.

[37] A Beadványozó szerint folyamatos jogsértés valósul meg azzal, hogy a Médiaszolgáltató olyan módon szervez vitát, hogy egyes jelölő szervezeteket, köztük a Beadványozót arra nem hívja meg. Ezt az állítást egy, 2024. május 18. napján, 15 óra 38 perckor megjelent sajtótermék cikke támasztja alá. A cikk tartalma hivatott tehát bizonyítani azt, hogy folyamatos jogsértés valósul meg. A bizonyítéknak mindazonáltal alkalmasnak kell lennie a kifogásban foglaltak alátámasztására: amennyiben magából a bizonyítékból nem tisztázható, hogy a jogsértés megtörtént-e, illetve a kifogás megtételekor a folyamatos jogsértés fennállt-e, úgy az érdemi vizsgálat feltételei hiányoznak [64/2019. (IV. 25.) NVB határozat].

[38] A tárgyi ügyben az NVB megállapítja, hogy a 2024. május 22. napján benyújtott kifogásban állított folyamatos jogsértés alátámasztására (azaz arra, hogy a jogsértés aznap is fennáll) ez a bizonyíték nem alkalmas. A Beadványozó által szolgáltatott bizonyíték valójában éppen azt támasztja alá, hogy a kifogás e részében is elkésett, ezért érdemi vizsgálat tárgyává nem tehető.

[39]        A fentiekre tekintettel az NVB a kifogást a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[40] A határozat az Smtv. 13. §-án, az Mttv. 7. §-án és 203. § 41. pontján, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjain, 10. § (3) bekezdésén, 209. § (1) és (2) bekezdésein, a 212. § (2 és (3) bekezdésein, 208. §-án és 215. § b) pontján, valamint az IM rendelet 6. mellékletén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 331. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. május 24.

 

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke