345/2024. NVB határozat - a NOVA HVYLJA Magyarországi Ukrán Fiatalok és Családok Egyesülete által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

345/2024. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a NOVA HVYLJA Magyarországi Ukrán Fiatalok és Családok Egyesülete (székhely: 2377 Örkény, Hunyadi utca 9.; képviseli: Grexa Liliána; a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást részben érdemi vizsgálat nélkül, részben pedig érdemi vizsgálat alapján elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. május 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

  1. Kifogástevő 2024. május 18-án 16 óra 28 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
  2. Kifogástevő előadta, hogy a 2024. évi nemzetiségi önkormányzati választáson ukrán nemzetiségi jelölőszervezetként vesz részt.
  3. Kifogástevő kifogásában előadta, hogy 2024. május 15. napján 23 óra 37 perckor Pap Leonárd (a továbbiakban: Jelölt1), aki a Kifogástevő Budapest XX. kerületi jelöltje, orosz nyelvű fenyegető üzenetet kapott egy ismeretlen személytől. Kifogástevő fordításában az üzenet a következőképpen szólt: „[Jelölt1 neve] figyelj ide. A hibák különbözőek az életben, vannak olyanok, amelyeknek nincs következménye, de ti rossz helyre léptetek be, és ez kárhozatot hoz rátok és mindazokra, akik veled vannak ebben. Ez az utolsó esélyetek, hogy megmeneküljetek a szerencsétlenségtől (ami rátok vár). Változtassátok meg a sorsotokat, mielőtt mások tennék meg helyettetek. Ha ez nem elég világos, meglátogatunk, és akkor minden világos lesz számodra. [Jelölt1 lakcíme]” Kifogástevő az orosz nyelvű üzenetről képernyőfotót csatolt.
  4. Kifogástevő képviselőjének elmondása szerint ugyanezen a napon Jelölt1-nek megküldött üzenettel egyező szövegezéssel kapott üzenetet Egri András (a továbbiakban: Jelölt2), aki szintén XX. kerületi jelölt, azzal a különbséggel, hogy ennek az üzenetnek a végén az ő lakcíme szerepelt.
  5. Kifogástevő képviselője a két üzenettel kapcsolatban állítása szerint - egyebekben nem részletezett - intézkedéseket kezdeményezett, amelyre elmondása szerint az ismeretlen személy 2024. május 16. napján Kifogástevő képviselője számára megküldött orosz nyelvű üzenettel reagált. Az üzenetben Kifogástevő képviselője fordításában a következő szerepelt: „Drága [Kifogástevő képviselőjének keresztneve], hallgass a jótanácsokra, legyél jó kislány, és akkor az életedben minden rendben lesz.” Az üzenetet Kifogástevő a kifogásához képernyőfotóként csatolta.
  6. Kifogástevő álláspontja szerint a kapott szöveges üzenetek alkalmasak arra, hogy a választást befolyásolják, tekintettel arra, hogy Kifogástevő több jelöltjének visszalépését kívánják elérni, testi épséget veszélyeztető magatartásra utaló fenyegetéssel, ezzel sértve a választás tisztaságát, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, valamint az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között, ekként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. §-ának a) c) és e) pontjait.
  7. Kifogástevő véleménye szerint az üzenetek ilyen magatartásra való alkalmasságát bizonyítja továbbá az is, hogy a megfenyegetett Jelölt2 és az édesanyja is visszalépett a közelgő választáson való indulásától.
  8. Kifogástevő előadta, hogy rendőrségi feljelentést is tett az ügyben a fenyegetések miatt.
  9. Kifogástevő végezetül előadta, hogy a fenyegető üzenet tartalmazza a jelölt lakcímét, ezért felmerülhet a jelölt személyes adataival kapcsolatos nem megfelelő eljárás is, figyelemmel a Ve. 49. §-ában szereplő rendelkezésre, amely szerint az e törvény alapján közérdekből nyilvános adat a jelölt neve, a jelölő szervezet, a médiaszolgáltató és a sajtótermék megnevezése.
  10. Kifogástevő hivatkozik a Ve. 14. § (1) bekezdésére, amely alapján a választási bizottságok elsődleges feladatai közé tartozik a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása, ezért kéri Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a választások tisztaságát és törvényességét biztosítsa, valamint állítsa helyre a választás törvényes rendjét.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy a kifogás két részből áll: egyrészt Jelölt1 és Jelölt2 részére megküldött, szövegében azonos üzenet kapcsán kifejtettekből (a továbbiakban: Kifogás I. része), valamint a Kifogástevő képviselőjének (aki a Jelölő szervezet Pest vármegyei területi és országos listáján is szereplő jelölt) megküldött üzenet kapcsán kifejtettekből (a továbbiakban: Kifogás II. része).
  2. A Bizottság megállapítja, hogy a Kifogás I. része érdemi vizsgálatra nem alkalmas, a Kifogás II. része alaptalan.
  3. A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
  4. A Ve. 208. §-a alapján a kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  5. A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét),

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

  1. A Ve. 215. §-a alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha

a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,

b) elkésett,

c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy

d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

  1. A Bizottság rögzíti, hogy a kifogás tárgya három darab olyan üzenet, amely Kifogástevő álláspontja szerint az azokban lévő fenyegetés miatt, alkalmas arra, hogy Kifogástevő jelöltjeit megfélemlítse, visszalépésre kényszerítse.
  2. A Bizottság rögzíti, hogy a Kifogás I. tárgyát képező két üzenet, amelyek a kifogásban rögíztettek alapján szövegükben megegyeznek, 2024. május 15. napján kerültek megküldésre Jelölt1 és Jelölt2 részére.
  3. A Bizottság megállapítja, hogy Jelölt1 és Jelölt2 részére 2024. május 15. napján megküldött üzenetekkel kapcsolatos jogsértés tekintetében a kifogás benyújtására nyitva álló határidő 2024. május 18-án 16.00 órakor lejárt. Kifogástevő kifogása a Bizottság e-mail címére 2024. május 18-án 16 óra 28 perckor érkezett meg, tehát a jogvesztő törvényi határidő leteltét követően.
  4. A Bizottság rögzíti, hogy a kifogás benyújtása időpontjának a kifogásnak a választási bizottsághoz történő megérkezése tekintendő. A kifogás megérkezésének ideje ténykérdés. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen. A határidő számításánál a Ve. 10. § (3) bekezdésére tekintettel kell lenni: a határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A Ve. 10. § (4) bekezdés szerint pedig a 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt - a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével - a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.
  5. A határidő számításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az a jogszabálysértés elkövetésétől számít, nem pedig annak észlelésétől vagy az arról való tudomásszerzés időpontjától. Amennyiben az elkövetés időpontja egyértelműen megállapítható, de annak észlelése vagy az arról való tudomásszerzés csak a háromnapos határidőn túl történik, az ez alapján benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [Ve. 215. § b) pont].
  6. A Bizottság megállapítja, hogy a kifogás Jelölt1 és Jelölt2 részére megküldött üzenet vonatkozásában, figyelemmel arra, hogy annak benyújtására a törvényben meghatározott jogvesztő határidőn túl került sor, érdemi vizsgálatra nem alkalmas, ezért azt a Bizottság a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
  7. A Bizottság a továbbiakban a Kifogás II. részét vizsgálta, amely középpontjában Kifogástevő képviselőjének címzett, az ismeretlen személy által 2024. május 16-án megküldött üzenet áll, amely vonatkozásában a kifogás határidőben benyújtottnak minősül. Kifogástevő képviselőjének előadása szerint a Jelölt1 és Jelölt2 részére, a fentiekben ismertetett tartalommal küldött üzenetekre „kezdeményezett intézkedése” kapcsán kapta a fentiekben szintén ismertetett tartalmú, fenyegetést tartalmazó üzenetet.
  8. A Kúria a Kvk.I.39.274/2022/5. számú végzésében, hivatkozva ítélkezési joggyakorlatára (Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3.), kimondja, hogy „a Ve. szabályrendszere alapján a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia és a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli. A bizonyítási eszköznek pedig alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására.” {Kvk.I.39.274/2022/5. számú végzés, Indokolás [22] bekezdése} A Kúria ugyanezen döntésének [27] bekezdésében megfogalmazott elvi tartalma az, hogy a kérelmezőnek állításait a bírósági felülvizsgálati eljárásban kétséget kizáróan bizonyítania kell, amely kötelezettség a választási bizottságok előtt folyó eljárásokra is vonatkoztatható.
  9. A tényállás megállapításához minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. A bizonyítékok köre nincs meghatározva taxatív jelleggel: erre vonatkozóan a Ve. 43. § (2) bekezdése példálózó felsorolást tartalmaz, amely során bizonyíték lehet különösen a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.
  10. Egyes esetekben a bizonyíték értékelése kapcsán a valószínűsítés mint bizonyítási szint is elegendő a tényállás tisztázásához. Nyilvánvalóan adott a jogszabályi lehetőség arra, hogy a kifogás tárgyává tett cselekményt a választási bizottságok ne teljes egészében, csak bizonyos részében találják megalapozottnak. Ekkor azonban ennek rögzítése szükséges, mivel a bizonyítási hiányosságok nem eredményezhetik a fennálló jogsértések megállapításának mellőzését, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok a kifogás teljes körű teljesítéséhez nem elégségesek, de az egyes alapelvi vagy egyéb rendelkezések megsértésének a megállapítására alapot adnak. {Kvk.III.37.502/2018/2. számú végzése, Indokolás [19] bekezdése}
  11. A Ve. 43. § (5) bekezdése alapján a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
  12. A Bizottság a rendelkezésére álló bizonyíték, szöveges üzenet tartalma alapján megállapítja, hogy az önmagában nem elegendő a kifogásban hivatkozott jogsértés alátámasztására. A Bizottság rögzíti, hogy az egy mondatból álló üzenet tartalma ugyan bizonyos elemében alátámasztja a kifogásban írt jogsértést, de - további bizonyítékok hiányában - a bizonyosság foka nem éri el a jogsértés megállapításához szükséges mértéket. A Bizottság álláspontja szerint a további bizonyítékok hiánya okán nem állapítható meg az okozati összefüggés a fenyegetés ténye és a Kifogástevő jelöltjeinek (beleértve Kifogástevő képviselőjét is) választásokon való indulása, valamint a jelöltek visszalépése, illetve annak kikényszerítésének szándéka között. E körben a Bizottság azt is rögzíti, hogy a Kifogástevő képviselője nyilatkozatának e körben részletesebb és bizonyítékokkal alátámasztott előadást kellett volna tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen intézkedést kezdeményezett a Jelölt1-et és Jelölt2-öt ért fenyegetés vonatkozásában, már csak azért is, mert a Bizottság álláspontja szerint a megfelelő oksági kapcsolat megállapíthatósága esetén a Jelölt1-et és Jelölt2-öt ért fenyegetést alátámasztó bizonyítékok a Kifogástevő képviselőjét ért fenyegetés tekintetében abban az esetben is felhasználhatóak, ha a Jelölt1-et és Jelölt2-öt érintő jogsértés vizsgálatára a fentiekben írt elkésettség - mint eljárási akadály - miatt nem kerülhet sor.
  13. A Bizottság megállapítja tehát, hogy Kifogástevő által állított jogsértés kizárólag további bizonyítékok csatolása esetén, az azokból levont ténybeli következtetések függvényében volna alkalmas a - Kifogástevő képviselője által nem említett a választási eljárásban történő önkéntes részvétel alapelvének sérelme mellett - a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában - a bizonyított tények függvényében esetleg - a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvi sérelem megállapítására.
  14. A Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésében ugyanis a választás tisztaságának megóvása alapelv érvényesülését a következőképpen értelmezte: „[a] választás tisztaságának megóvása mint választási alapelv megsértése a Kúria gyakorlatában legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendjének tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlat ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe (Kvk.VI.37.942/2016/2., Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.014/2014/3.), valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hívta fel (Kvk.V.37.941/2016/3.).”
  15. A Bizottság álláspontja szerint jellemzően a választás tisztaságának megóvása alapelvének a sérelmét jelenti minden olyan választójogi jogsértés, amelyet párhuzamosan a büntetőjog is szankcionál.
  16. Az esélyegyenlőségi alapelv megsértésének elbírálása kapcsán a Bizottság figyelemmel van a Kúria Kvk.V.37.565/2018/2. számú döntésére, amely [25] bekezdésében így fogalmaz: „E tárgykörben meghozott kúriai döntések (pl.: Kvk.III.37.328/2014/6., Kvk.III.37.305/2004/2., Kfv.II.39.090/2008/3., Kvk.IV.37.115/2008/2., Kvk.II.37.121/2008/2.) közül a Kúria kiemeli a Kvk.IV.37.360/2014/2. számú eseti döntést, amely szerint: „[a] Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja lényegében a pártok esélyegyenlőségének a követelményét rögzíti a választási eljárás során. A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét a politikai pártok küzdelmében. Ez a követelmény az önkormányzatokra is irányadó, azaz az önkormányzat - mint közhatalommal bíró szervezet - nem vehet részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene. Ahogy az államnak, úgy az önkormányzatnak is kötelezettsége, hogy a politizáló polgárok pártpreferenciáinak egyenlő esélyű kifejezését szavatolja. Az állam, illetve a közhatalommal rendelkező önkormányzat a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja, nem nivellálhat, de a különbségek növelése irányába sem hathat.”
  17. A Bizottság álláspontja szerint - hangsúlyosan a jogsértő kilétére vonatkozó további bizonyítékok rendelkezésre állása esetén - a kifogásban írt jogsértés alkalmas lehet a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv megsértésének a megállapítására is.
  18. A Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja kapcsán felidézi a Kúria Kvk.I.37.572/2019/2. számú döntését is, amelynek [24] pontjában így értelmezte tárgyi alapelvet: „[a] Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti, a választási eljárásban érvényre juttatandó jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvvel szemben támasztott követelményeket a Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4. számú végzés [33] pontja a következőképpen foglalta össze: A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapításához, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. és a Kvk.VI.37.942/2016/2. számú határozataiban kifejtett álláspontja szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül (Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3.).”
  19. Fentiek alapján a Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi sérelme - tekintettel arra, hogy a sérelmezett cselekmény értelemszerűen nem tartozik a formális jogkövetés esetkörébe - a kifogásban írt jogsértés bizonyítottsága esetén sem lenne megállapítható.
  20. A Bizottság megállapítja tehát, hogy Kifogástevő kifogása a Kifogás II. része tekintetében nem alapos, ezért azt a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 2 § (1) bekezdés a), c) valamint e) pontján, a 10. § (3) és (4) bekezdésein, a 43. § (2) és (5) bekezdésein, a 49. § (2) bekezdésén, a 208. §-án, a 209. § (1) bekezdésén, a 212. § (2) bekezdésén, a 215. §-án, a 215. § b) és d) pontján, a 220. §-án; a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. május 21.

Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke