344/2024. NVB határozat - a H.M. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

  

A Nemzeti Választási Bizottság

344/2024. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a H. M. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 144/2024. (V. 14.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. május 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]

[1]  Beadványozó 2024. május 11-én 14 óra 12 perckor elektronikus üzenetben kifogást nyújtott be Baja Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB), amely alapján a Mediaworks Hungary Zrt. (a továbbiakban: médiaszolgáltató), továbbá a Fidesz-KDNP jelölő szervezet megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságára vonatkozó, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, továbbá e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, emellett a Ve. 307/D. § (3) és (4) bekezdését.

[2] Beadványában előadta, hogy a médiaszolgáltató 2024. május 7-10. napján az általa kiadott BAON Bács-Kiskun Megyei Hírportál című online híroldal (a továbbiakban: online híroldal) egyes – a kifogásban megjelölt című – cikkeit a Facebookon megjelenő, fizetett hirdetés segítségével igyekezett a választók minél szélesebb rétegéhez eljuttatni. A hirdetések közzétételéről való tudomásszerzést az azokról 2024. május 9-én készült képernyőképek megküldésével igazolta.

[3] A kifogás előadta, hogy a vitatott cikkek „nem hírek, napi aktualitást bemutató cikkek, hanem töretlen tendenciát mutatóan a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek jelöltjeinek bemutatkozását rögzítő tartalmak”, amit alátámaszt az, hogy a fizetett hirdetéssel támogatott cikkek a jelöltek bemutatkozására utaló felvezető szöveggel kerültek megosztásra. A kifogás szerint a cikkek kampányeszközzé válnak, fizetett hirdetésként történő közzétételük pedig kampánytevékenységgé válik azáltal, hogy az online híroldal „a látszatát is kerüli az objektív tájékoztatásnak és csupán egyetlen jelöltet tüntet fel, emel ki, annak ellenére, hogy a helyi választási bizottság több jelöltet is nyilvántartásba vett a bajai egyéni választókerületek tekintetében”.

[4] A kifogás előadta, hogy a médiaszolgáltató az összes esetben kizárólag a Fidesz-KDNP jelöltjeinek bemutatását támogatta fizetett hirdetéssel, ezt más jelölő szervezet jelöltjeinek nem biztosította. Ezzel kapcsolatban hivatkozott a Ve. 307/D. §-ára, amely szerint a jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételét kérő, illetve a nyilvántartásba vett egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használhat fel. A kifogás alapján a médiaszolgáltató tevékenysége megvalósítja a tiltott kampánytámogatást, mivel „[a] sérelmezett hirdetett cikkek azonosítható módon a Fidesz-KDNP-től eltérő, vagyis »más jogi személy« finanszírozta, amely támogatás jelöltjeik választáson való eredményes szereplésének esélyét növelte”, emiatt a Fidesz-KDNP jelölőszervezettel szemben megállapítható a Ve. 307/D. § (3) és (4) bekezdésének sérelme.

[5] HVB a kifogást 2024. május 12-én a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) áttette a Ve. 151. § (1) bekezdésére hivatkozva, amely szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – az e törvény rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes területi választási bizottság bírálja el.

[6] Beadványozó 2024. május 12-én a kifogását elektronikus üzenetben újabb jogszabályi hivatkozással, illetve fényképfelvételek megküldésével kiegészítette a HVB-nél, amelyet az az FVB-nek megküldött.

[7] FVB a kifogással kapcsolatban megállapította, hogy a jogsértőnek vélt tartalmak közzétételére 2024. május 7. és 10. között került sor. Tekintettel a Ve. 151. § (4) bekezdésére, miszerint a jogsértő internetes médiatartalom miatti kifogást a médiatartalom közzétételétől számított három napon belül kell benyújtani, két, az online híroldal oldalán közzétett cikk, valamint az azokkal kapcsolatban közzétett hirdetések vonatkozásában az FVB megállapította, hogy a kifogás elkésett, egyebekben a kifogást érdemben bírálta el.

[8] Az egységes kúriai gyakorlatra tekintettel az FVB a kifogáskiegészítésként 2024. május 12-én elektronikus üzenetben küldött újabb jogszabályi hivatkozásokat, illetve fényképfelvételeket nem vette figyelembe a döntéshozatala során.

[9] A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól 2010. évi CIV. törvény 13. §-ára („[a] tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni.”) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 203. § 36. pontjára („Lineáris médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltató által nyújtott, műsorszámok műsorrend alapján történő egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását lehetővé tevő médiaszolgáltatás.”) figyelemmel az FVB megállapította, hogy az online híroldal tevékenysége nem minősül a lineáris médiaszolgáltatás fogalma alá tartozó tevékenységnek, ezért a hivatkozott cikkei, illetve tevékenysége kapcsán a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét érvényesíteni nem lehet.

[10] AZ FVB kiemelte, hogy a Kúria a gyakorlatában a nem lineáris médiaszolgáltatónak minősülő sajtóval kapcsolatban rögzítette, hogy „[a]z Alkotmánybíróság az 1/2007. (I.18.) AB határozatban a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként fogadta el a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás követelményét, de a korlátozás igazolására felhozott érvek az audiovizuális média sajátosságaihoz kötődnek, és a nyomtatott sajtótermékek esetében nem állnak fenn. Az írott sajtó esetében az Alkotmánybíróság kezdettől fogva a lapalapítás korlátlan szabadságát tekintette mérvadónak, és e körben a sajtó befolyásoló ereje és hatásmechanizmusa sem válhatott korlátozást igazoló indokká. Ennek értelmében az Alkotmánybíróság szerint a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt.” {Kvk.III.37.570/2019/4. [10]} Ezt a kört a médiaszolgáltató közpénzből finanszírozottsága töri át, ahol a kiegyensúlyozottság erősebb követelmény.

[11] FVB határozatában megállapította, hogy a médiaszolgáltató, illetve az online híroldal kapcsán a kifogás nem vélelmezi azt sem, hogy legalább részben közpénzből finanszírozott médiaszolgáltató lenne, és ezáltal vele szemben az objektív tájékoztatás magasabb szintjét várnák el a választási eljárásra irányadó jogszabályok. A médiaszolgáltató, illetve az online híroldal tevékenysége a médiumok szerkesztői szabadságának a körébe eső tevékenység.

[12] Arra is tekintettel, hogy a kifogás alapján nem bizonyított, hogy az online híroldal egyoldalúnak vélt tájékoztatása milyen megfontolásokon alapult, valóban tényszerűen nem hagyott-e teret más jelöltek bemutatkozására, a sérelmezett cikkek tartalmával kapcsolatban az FVB álláspontja szerint jogsértés megállapításának nincs helye. Ugyanígy, a médiaszolgáltató a saját online híroldala által előállított tartalom online hirdetésével önmagában nem sérti meg a választási eljárás alapelveit, hiszen azzal alapvetően saját olvasottságának növelése, inkább a potenciális olvasó – semmint a választópolgárok – elérése az elsődleges célja.

[13] Ezt követően az FVB a kifogás tiltott kampánytámogatással kapcsolatos érvelését vizsgálta. Ennek körében kiemelte, hogy a Ve. 307/D. § (3)-(7) bekezdése az egyesületek jelölőszervezetként való nyilvántartásba vételére vonatkozó különös szabályokat állapítanak meg. Ezek alapján – a kifogásban előadottaknak megfelelően – az egyesületnek nyilatkoznia kell arról, hogy a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel. Az FVB kiemelte továbbá, hogy a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pontja a jelölő szervezet fogalma körében külön kezeli a párt és az egyesület fogalmát, így a nyilatkozattételi kötelezettség a pártokra mint jelölő szervezetekre nem terjed ki.

[14] Az FVB megállapította ezen túlmenően, hogy a Ve. 307/D. § (4) bekezdése a jogszabálysértés vizsgálatát az Állami Számvevőszék feladat- és hatáskörébe telepíti, a nyilatkozat meglétén túl a választási bizottságoknak nem feladata a tiltott kampánytámogatás vizsgálata. Megállapította, hogy a pártok működésére nézve hasonló szabályokat a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (2) bekezdése állapít meg, amely ellenőrzésére azonos módon az Állami Számvevőszék jogosult. Az FVB megállapította, hogy nem rendelkezik hatáskörrel annak vizsgálatára, hogy a médiaszolgáltató tevékenysége, amely körében az általa fenntartott online híroldal cikkeit fizetett hirdetésben népszerűsíti, kimeríti-e a tiltott kampánytámogatás körét.

[15] Mindezekre tekintettel az FVB megállapította, hogy a kifogás részben elkésett, részben pedig a tevékenységgel szemben nem állapítható meg a választási bizottság hatáskörében jogsértés, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

[16] Az FVB arra tekintettel, hogy a kifogástevő a tiltott kampánytámogatás körébe tartozó tevékenységet vélelmezett a kifogásában, – jegyzőkönyvbe foglalt döntésével – felkérte a Fővárosi Választási Irodát, hogy a kifogást küldje meg a tiltott kampánytámogatás vizsgálatára feladat- és hatáskörrel rendelkező Állami Számvevőszéknek.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[17] Beadványozó az FVB 144/2024. (V. 9.) számú határozatával (a továbbiakban: határozat) szemben 2024. május 17-én 15 óra 12 perckor elektronikus úton nyújtotta be fellebbezését az FVB-nél. Az FVB a fellebbezést az ügy iratanyagaival együtt 2024. május 17-én 16 óra 23 perckor elektronikus úton megküldte a Nemzeti Választási Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság).

[18] Beadványozó fellebbezésében hivatkozik a Ve. 14. § (1) bekezdésére, miszerint a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

[19] Beadványozó hangsúlyozza, hogy elfogadva a határozat II. pont [7]-[12] bekezdésében ismertetett érvelést, vitatja a határozat [6] bekezdésében tett megállapítást a kifogás elkésettségéről, miután álláspontja szerint a csatolt 6 darab képernyőfotó közül kettőn is jól látható hivatkozás olvasható: „Ma van Noah M. Steinberg születésnapja”, és mivel (szintén képernyőfotókkal tanúsítva) Beadványozó hangsúlyozza, hogy Steinberg úr május 9-én született, ezek – álláspontja szerint – igazolják, hogy a kifogásának benyújtása tekintetében a törvényes határidő megtartásra került.

[20] Ezt követően Beadványozó beidézi a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 4. §-át, jelezve, hogy ezt a Bizottság a bizonyítékok sorában tudja mérlegelni.

[21] Beadványozó elfogadja a határozat II. pont [15] bekezdésében olvasható indokolást, és a kifogásában szereplő tiltott párttámogatás vizsgálatára hatáskörrel rendelkező Állami Számvevőszéknek történő átküldést, vitatja azonban az FVB hatáskörének hiányára vonatkozó megállapítását.

[22] Beadványozó felebbezésében felhívja a Ve. 43. §-át, majd előadja, hogy álláspontja szerint a kifogásához csatolt képernyőfotók egyértelműen igazolják a jelölő szervezetektől és a pártoktól elvárt törvények betartásának sérelmét.

[23] Beadványozó szerint az általa sérelmezett esetben jogi személy, a médiaszolgáltató nyújt támogatást a Fidesz-KDNP jelölő szervezet jelöltjeinek online bemutatkozó cikkeik hirdetésével. Beadványozó álláspontja szerint ezzel sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságára vonatkozó, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve.

[24] Beadványozó álláspontja szerint mindezek megalapozzák az állítását, miszerint az FVB a határozattal nem élt a törvény szabta hatáskörének megfelelő döntési jogával és felelősségével. Beadványozó kiemeli, hogy a benyújtott bizonyítékok véleménye szerint nem vélelmezik a médiaszolgáltató és a Fidesz-KDNP jelölő szervezet jelöltjeinek törvénysértését, hanem bizonyítják. Beadványozó szerint a választási bizottságoknak elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

[25] Beadványozó sérelmezi, hogy a kifogásához csatolt 8 db cikkel és csatolt képernyőfotókkal szemben a határozat csak kettőt említ, így fellebbezéséhez csatolta az eredeti kifogását a 8 db, a cikkekhez kötődő képernyőfotóval, továbbá a május 9-i megjelenést igazoló Noah M. Steinberg Facebook profil adatlap képét.

[26] Beadványozó a hivatkozott bizonyítékok alapján kéri a Bizottságot, hogy fellebbezésének adjon helyt, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértések tényét állapítsa meg, b) pontja alapján a médiaszolgáltatót és a jelölő szervezetet mint jogsértőket a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint c) pontja alapján az ismételt, szándékos jogsértések miatt bírságot szabjon ki.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[27] A Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[28] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[29] A Ve. 223. § (3) bekezdése szerint fellebbezést lehet benyújtani

a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve

b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

[30] A fellebbezésnek a Ve. 224. § (3) bekezdése szerint tartalmaznia kell

a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját,

b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,

c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

[31] A Ve. 231. § (1) bekezdése szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) nem a 221. § (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be,

b) elkésett,

c) nem a 224. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be,

d) nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.

[32] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”

[33] A Kúria „az Alkotmánybíróság 3081/2014. (IV.01.) döntésére is figyelemmel már a választási ügyek minden típusára nézve megfogalmazta, hogy az érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire, azaz az érintettség kimutatható, közvetlen és nyilvánvaló (pl. Kvk.II.37.111/2014.2.,Kvk.I.37.493/2014/3.,Kvk.III.37.182/2014/3.,Kvk.IV.37.196/2014/2.,Kvk.I.37.

439/2014/2.,Kvk.V.37.489/2014/2.,Kvk.V.37.985/2019/6.,Kvk.VI.38.250/2019/4. számú végzés).” { Kvk.I.39.275/2022/4. Indokolás [13]}

[34] Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).” {Kvk.III.37.322/2019/3. végzés, Indokolás [7]; Kvk.II.37.515/2019/2.végzés, Indokolás [22]}

[35] A következetes és a közelmúltban a Kvk.VII.39.063/2024/7. számú kúriai döntéssel megerősített kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának az érintettségét a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.VII.39.063/2024/7. végzés, Indokolás [8]- [9]; Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}.

[36] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó mint magánszemély nyújtotta be fellebbezését.

[37] Beadványozó az érintettségéről és arról, hogy az ügy jogát, kötelezettségét mennyiben érinti, egyáltalán nem nyilatkozott, fellebbezése e körben előadást nem tartalmaz. A fellebbezésből kitűnik természetes személy minősége és lakcíme, de ezek az adatok önmagukban nem elegendőek a törvény által megkövetelt érintettség megállapításához.

[38]  Figyelemmel a Bizottság következetes és a Kúria által is megerősített joggyakorlatára, a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó tekintetében nem valósul meg a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt követelmény.

[39] A Bizottság mindezek alapján megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése a Beadványozó érintettségének alátámasztása miatt érdemi vizsgálatra nem alkalmas, ezért azt a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

[40] A Bizottság megjegyzi, hogy a választások hivatalos oldalán a kifogás és fellebbezés benyújtásának szabályait részletesen ismertető tájékoztató, valamint a kifogás és fellebbezés benyújtását segítő mintadokumentumok is közzétételre kerültek. A tájékoztató áttekintése és a mintadokumentumok használata nagyban elősegítheti az érdemi elbírálásra alkalmas jogorvoslati kérelem benyújtását.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[41] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 224. §-án, 231. § (1) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. május 17.

Dr. Lehel Zoltán
a Nemzeti Választási Bizottság
elnökhelyettese