343/2024. NVB határozat - a dr. H. P. F. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

343/2024. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a dr. H. P. F. (a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. május 18-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

  1. Kifogástevő 2024. május 13-én 15 óra 55 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) a hirlista.hu portál fejlécén 2024. május 10-én közzétett "JÚNIUS 9. NEKÜNK BÉKE KELL! CSAK A FIDESZ! V Orbán Viktor" feliratú hirdetmény miatt, mely hirdetményre rákattintva a miniszterelnok.hu oldal tűnik fel, amit a Kormány Miniszterelnöki Kabinetirodája üzemeltet.
  2. Kifogástevő előadta, hogy a weboldalon közölt „Az EP-választá döntő kérdése az lesz, ki békepárti, és ki háborúpárti” című 2024. március 22-én kelt szöveg valójában Orbán Viktor miniszterelnök egy rádióinterjúját ismerteti.
  3. Kifogástevő továbbá kifogásához csatolta a Hirlista.hu Ügyfélszolgálatától kapott tájékoztatást. Az e-mail szövege alapján a hirdetés Google AdSense hirdetési rendszerén keresztül, automatikusan jelent meg a Hírlista.hu oldalán. A megjelenés megrendelése nem a Hirlista.hu-nál történt. Az általuk használt Google AdSense admin rendszere e hirdetés "Hirdető"-jének megnevezéseként a "FIDESZ 2" azonosító nevet adja meg. A hirdetés cél url-jeként pedig a miniszterelnok.hu weboldal szerepelt.
  4. Kifogástevő véleménye szerint hirdetés súlyosan sérti több választásra irányadó jogszabályban meghatározott alapjogát; az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdését, az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 25. cikkét, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény (a továbbiakban: EJEE) első kiegészítő Jegyzőkönyve 3. cikkét, 14. cikkét, az Európai Unióról szóló Szerződés 14. cikk (3) bekezdését, az Európai Unió Alapjogi Chartája 39. cikk (2) bekezdését és 21. cikk (1) bekezdését, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket.
  5. Kifogásában előadta, hogy a hirdetmény a hirlista.hu oldalán minden bizonnyal a Fidesz megrendelésére került ki, erre utal Kifogástevő kifogáshoz csatolt levele, azonban a hirdetés cél url-jeként szereplő, és a hirdetésre kattintásra megjelenő weboldal az állam politikai hirdetménye. Álláspontja szerint a hirdetményt a Kormányzati Miniszterelnöki Kabinetiroda közpénzből tett közzé. Véleménye szerint a hirdetmény a június 9-i választáson induló ellenzéki erőket is magában foglaló „baloldalt” vádolja olyan tevékenységgel, amit a közmegítélés hazaárulásnak minősít.
  6. Véleménye szerint egy demokratikus jogállam saját intézményrendszeren keresztül, közpénzen nem terjeszthet ilyen véleményt, ugyanis ezzel sérül a kifogásában megjelölt jogforrásokban szereplő szabad választáshoz való jog egyik alapkritériuma és egyben a legfontosabb választási alapelv, az állam politikai semlegességének követelménye.
  7. Hivatkozik az Európa Tanács Velencei Bizottságának 2002-ben elfogadott „A választási ügyekben alkalmazott helyes gyakorlatról szóló Kódexének” rendelkezéseire is, valamint az Alkotmánybíróság 63/2008. (IV. 30.) AB határozatában foglaltakra is. Kifogásában említést tesz a Charta és az EUSZ egyes rendelkezéseiről, amelyek az Európai Parlament tagjainak megválasztását illetően írja elő a szabad választás követelményét.
  8. Kifogástevő kiemeli, hogy a magyar alkotmányjogi tradícióban kiemelt, mintaszerepet tölt be a Német Szövetségi Alkotmánybíróság, amelyre a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésében is hivatkozott.
  9. Kifogástevő végezetül hivatkozik a Kúria Knk.II.37.710/2016/2. számú határozatára, amelyben a Kúria megtiltotta a Bizottság számára, hogy az állam politikai semlegességi követelményének, mint választási alapelvnek a megsértésére hivatkozó kifogásokat érdemben elbírálja, ha ilyen kifogások választási kampányidőszakon kívüli jogsértésre vonatkoznak.
  10. Kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a hirdetmény cél url-jében szereplő honlapon lévő közleményt, hogy az sérti-e az állam politikai semlegességi követelményét. Kéri a Bizottságot, hogy amennyiben megállapítja a jogsértést, tiltsa el a kifogásolt hirdetményt feladó Fideszt a további jogsértéstől.
  11. Kifogástevő a Ve. 208. §-ára, valamint az EJEE 13. cikkére való hivatkozással kéri, hogy a Bizottság a Ve. 345. § (3) bekezdés a) pontja alapján hozzon érdemi döntést és állapítsa meg a jogsértést és a Fideszt és a vele a hirdetmény közzététele során együttműködő Miniszterelnöki Kabinetirodát tiltsa el a további jogsértő tevékenységtől.
  12. Kifogásához csatolt két Word formátumú dokumentumot, amely tartalmazza a kifogásban megjelölt hirlista.hu fejlécén elhelyezett hirdetés képernyőfotóját, a miniszterelnok.hu weboldalon található interjút teljes egészében, az adatkezelési tájékoztatót, valamint a Hírlista Ügyfélszolgálatával folytatott levelezését.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem alapos.
  2. A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
  3. A Bizottság megállapítja, hogy a kifogásolt tartalom "JÚNIUS 9. NEKÜNK BÉKE KELL! CSAK A FIDESZ! V Orbán Viktor" feliratú hirdetmény (a továbbiakban: fejléc) a kifogáshoz csatolt bizonyítékok alapján a hirlista.hu portálon 2024. május 10-én megtalálható volt, ezért a Bizottság a kifogást a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján határidőben benyújtottnak tekinti. Kifogástevő Hírlista Ügyfélszolgálatával folytatott levelezéséből kiderül, hogy a fejlécre kattintva elérhető tartalom a miniszterelnok.hu weboldalra irányította az olvasót, ahol egy a miniszterelnökkel készült, Kossuth rádiónak adott interjú olvasható „Az EP-választás döntő kérdése az lesz, ki békepárti, és ki háborúpárti” címmel, amelynek megjelenési dátuma 2024. március 22.
  4. A Bizottság a kifogás elbírálása során először a hirlista.hu oldalon elhelyezett fejlécre kattintva elérhető miniszterelnöki interjú tartalmi vizsgálatát végezte el.
  5. A miniszterelnökkel 2024. március 22-én a Kossuth rádió készített interjút, amely során a miniszterelnök kitért Ukrajna és Oroszország közötti háborús helyzetre, annak az Európai Parlamentben folyó munkára gyakorolt hatásaira. Kifejtette véleményét az Ukrajnába történő fegyverszállításokról, kifejezte aggodalmát a háború következményeivel kapcsolatban. Az interjúban a tűzszünet és a béketárgyalások mellett sorakoztatott fel érveket. Említést tett a magyar belpolitikai helyzetről és Magyarország gazdasági célkitűzéseiről. Az interjúban a miniszterelnököt a közelgő önkormányzati választásokkal kapcsolatban is kérdezték, amely során szakmai álláspontját osztotta meg a főpolgármester választás vonatkozásában.
  6. A Bizottság az ügy érdemi elbírálása során Kifogástevő kifogásában hivatkozott állam politikai semlegességének követelménye kapcsán az alábbiakban kifejtetteket tartja szem előtt.
  7. A Bizottság fontosnak tartja kiemelni a Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésében foglaltakat. A Kúria a Ve. 142. §-ának értelmezése kapcsán kiemelte, hogy álláspontja szerint „különösen a Kormány és a kormány tagjai a hatalommegosztás rendszerében természetüknél fogva az Országgyűlés és a Kormány politikáját hajtják végre, ez a funkciójuk, ekként jogszabályban meghatározott feladataik jelentős részben szükségszerűen politikai jellegűek, politikai döntéseken alapulnak, és politikai mérlegelés által meghatározottak. Az így gyakorolt tevékenységek egy része olyan kormányzati tevékenység, amely nem csak jelen Ve. szabályai szerint, de eltérő rendelkezés hiányában mögöttes szabályként alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 4.§ (4) bekezdés a) pontja szerint közigazgatási per tárgyai sem lehetnek épp azért, mert azok jogi kötöttsége igen csekély vagy egyáltalán nincs, tipikusan csak a feladatköri-hatásköri szabályokban jelenik meg. A kormányzati tevékenység körébe tartozó közigazgatási cselekmények (mint egy miniszter kommunikációja) – fő szabály szerint – szabad belátáson alapulnak, diszkrecionális és döntően politikai döntések, mely törvényességi kontroll tárgyai sem a Kp. általános szabályai, sem a jelenlegi Ve. szabályai – a Ve. 142. §-ának módosítása óta – alapján nem lehetnek. […] a Ve.142.§-ának 2018. évi CXIII törvény 5. §-ával történt, 2018. december 28. napjától hatályos módosítását követően nem tartható fenn a továbbiakban a politikai pártok küzdelmében megkövetelt állam semlegességére vonatkozó kúriai joggyakorlat (Kvk.IV.37360/2014/2, BH 2014/12/397).  {Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzés Indokolás [18] és [21] bekezdései}
  8. A Bizottság az állam semlegességének követelménye kapcsán kiemelte, hogy „[a] Kúria áttekintve a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát úgy találta, hogy Magyarország Alaptörvényének autentikus értelmezését adó- és már az Alaptörvényre vonatkozó - alkotmánybírósági gyakorlatból nem olvasható ki ezen doktrína alkalmazása, inkább annak nem létére lehet következtetni [3130/2018. (IV. 19.) AB határozat], és engedi a párt és kormánykommunikáció keveredését. Ezért a Kúria álláspontja szerint Magyarország Alaptörvénye nem írja elő – az egyébként nem semleges természetű – állami szervek semlegességét a választási kampányban.” {Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzés Indokolás [23]}
  9. A Bizottság rámutat arra, hogy az Alaptörvény 16. cikk (1) bekezdése értelmében a Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszter. Az Alaptörvény 18. cikk (1) bekezdés alapján a miniszterelnök nem csupán része a Kormánynak, hanem meghatározza annak általános politikáját. A Kúra fentiekben hivatkozott döntésére figyelemmel a Bizottság megállapítja, hogy a miniszterelnököt, mint a Kormány tagját, és az általa képviselt álláspontot, nem lehet elkülöníteni a Kormány politikai tevékenységétől sem.
  10. A bel és külpolitikai helyzetről történő tájékoztatás (kormányzati tájékoztatás) a Kormánynak az Alaptörvény 15. cikkéből fakadó kötelezettsége, amely kötelezettség a fentiekben rögíztettek alapján miniszterelnökre is vonatkoztatható.
  11. A miniszterelnökkel folytatott interjú a Bizottság megítélése alapján a mindennapjainkat jelentősen meghatározó és befolyásoló közéleti és aktuálpolitikai helyzetről szól. A Bizottság továbbá kiemeli, hogy annak miniszterelnok.hu weboldalon való megjelenése 2024. március 22-e volt, amely időpont nem tekinthető kampányidőszaknak, ugyanis a Ve. 139. §-a alapján a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól - jelen esetben 2024. április 20. napjától - a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart, ezért nem értelmezhető a kormánypártok népszerűsítését célzó kampányeszközként sem.
  12. A Bizottság megállapítja, hogy a miniszterelnökkel folytatott interjú, figyelemmel a Kúria fentiekben hivatkozott döntésére, nem sértheti az állam politikai semlegességét, hiszen a Kúria már állást foglalt a nem semleges természetű állami szervek választási kampány során kifejtett tevékenységével kapcsolatban, amely során megállapította, hogy az állam politikai semlegességének kötelezettsége immár – a Ve. 142. §-ának 2018. december 18. napjától hatályos módosítását követően – az Alkotmánybíróság joggyakorlatára is figyelemmel, nem tartható fenn.
  13. Annak kapcsán, hogy Fidesz, mint a 2024. évi választásokon induló jelölő szervezet, a kifogásban ismertetett módon megosztotta a miniszterelnökkel készült interjút, a Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzésében foglaltakra.
  14. A Kúria a fent hivatkozott döntésében megerősítette a Bizottság azon álláspontját, amely szerint a Kormány nincs elzárva attól, hogy a kampányidőszak alatt tájékoztató tevékenységet folytasson. A Kúria megítélése szerint a kormányzati tájékoztató tevékenységnek konkrét információtartalommal kell rendelkeznie, amelynek szükségszerű eleme az információ aktuális jellege. Ez tehát nem szabályozási kérdés, hanem a tájékoztatási tevékenység fogalmi eleme. A Kúria továbbá hangsúlyozza azt is, hogy a választási kampány időszakában a Kormány tájékoztatási tevékenysége érintheti jelölő szervezetek által képviselt üzeneteket, amennyiben a tájékoztatásnak van a választási kampánytól független, attól eltérő, önálló (aktuális) és objektív indoka, és a kormányzati munka megfelelő ellátása, kormányzati feladat kielégítő elvégzése más – a választási versengést nem érintő – módon nem valósítható meg. {Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzés Indokolás [21], [22], [26] és [30] bekezdései}
  15. Figyelemmel a fentiekben megfogalmazottakra, valamint az Alkotmánybíróság 3130/2022. (IV. 1.) AB határozatában foglaltakra, a Bizottság a miniszterelnökkel folytatott interjú kapcsán kiemeli, hogy az a kampányidőszakot megelőzően készült, a mindennapjainkat meghatározó háborús helyzet idején, és olyan kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozik, amelyről való hiteles tájékoztatás szükségszerűen a Kormány tájékoztatási feladatai körébe sorolható, amely Alaptörvényből fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez kapcsolódik.
  16. A Bizottság ugyanakkor rögzíti, hogy jelen ügyben nem a miniszterelnök vagy az általa képviselt Kormány osztotta meg a Fidesz mint jelölő szervezet kampányüzenetét. Jelen eljárás tárgyát képező ügyben a Fidesz osztott meg egy a miniszterelnökkel kampányidőszakon kívül készült interjúbeszélgetést, amely jelenleg is elérhető a miniszterelnok.hu weboldalon.
  17. E tekintetben a Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzésének [21] bekezdésére, amelyben „[a] Kúria hangsúlyozza, hogy önmagában az a körülmény, hogy a kormánypártok a kormányzati kommunikációban is megjelenő üzeneteket használnak kampányuk során, nem jogsértő, sőt természetesnek tekinthető, hiszen a választási kampány során a kormánypárti jelölőszervezetek képviselik a kormányzat álláspontját, ösztönözve a szavazókat a kormányzó párt újraválasztására. A kampányidőszakban ekként elsődlegesen éppen a kormánypártok feladata a kormányzati kommunikáció közvetítése, hiszen ez biztosítja, hogy a jelölőszervezetek esélyegyenlősége mellett jelenik meg a kampányüzenet.”
  18. A Kúria a Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzésében tehát megerősítette a Bizottság azon álláspontját, hogy nincs jogszabályi akadálya annak, hogy valamely jelölő szervezet úgy folytassa kampánytevékenységét, hogy abban a kormányzattal való egyetértését juttatja érvényre.
  19. Kifogástevő a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvi sérelmekre alapozza a kifogásában előadottakat, amely kapcsán a Bizottság a következő megállapításokat teszi.
  20. Az esélyegyenlőségi alapelv megsértésének elbírálása kapcsán a Bizottság figyelemmel van a Kúria Kvk.V.37.565/2018/2. számú döntésére, amely [25] bekezdésében így fogalmaz: „E tárgykörben meghozott kúriai döntések (pl.: Kvk.III.37.328/2014/6., Kvk.III.37.305/2004/2., Kfv.II.39.090/2008/3., Kvk.IV.37.115/2008/2., Kvk.II.37.121/2008/2.) közül a Kúria kiemeli a Kvk.IV.37.360/2014/2. számú eseti döntést, amely szerint: „A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja lényegében a pártok esélyegyenlőségének a követelményét rögzíti a választási eljárás során. A parlamenti demokrácia alapja a politikai pártok választópolgári támogatottságért való versengése. A demokrácia egészséges működése nem képzelhető el politikai pluralizmus és a pártok politikai küzdelemben való esélyegyenlősége nélkül. Az azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét a politikai pártok küzdelmében. Ez a követelmény az önkormányzatokra is irányadó, azaz az önkormányzat - mint közhatalommal bíró szervezet - nem vehet részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene. Ahogy az államnak, úgy az önkormányzatnak is kötelezettsége, hogy a politizáló polgárok pártpreferenciáinak egyenlő esélyű kifejezését szavatolja. Az állam, illetve a közhatalommal rendelkező önkormányzat a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja, nem nivellálhat, de a különbségek növelése irányába sem hathat.”
  21.  A Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja kapcsán pedig rávilágít a Kúria Kvk.I.37.572/2019/2. számú döntésére, amelynek [24] pontjában így értelmezte tárgyi alapelvet: „A Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti, a választási eljárásban érvényre juttatandó jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvvel szemben támasztott követelményeket a Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4. számú végzés [33] pontja a következőképpen foglalta össze: A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapításához, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. és a Kvk.VI.37.942/2016/2. számú határozataiban kifejtett álláspontja szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül (Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3.).”
  22. Fentiekben részletesen kifejtettek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai szerinti, jelölt és jelölő szerveztek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi sérelmét nem látta megalapozottnak.
  23. Mindezekre tekintettel a Bizottság a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény 15. cikkén, 16. cikk (1) bekezdésén és 18. cikk (1) bekezdésén; a Ve. 2 § (1) bekezdés c) valamint e) pontjain, a 139. §-án, a 209. § (1) bekezdésén, a 220. §-án; a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. május 15.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke