341/2024. NVB határozat - a Cs. Z. A. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

341/2024. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Cs. Z. A. magánszemély (továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 15 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 85/2024. (V. 9.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. május 18-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]

[1]          Az Országos Roma Civil Tanács (a továbbiakban: jelölő szervezet) 2024. május 7-én 7 fővel jelentette be roma nemzetiségi területi listáját az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán a Fővárosi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: FVB).

[2]          A jelölő szervezet az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/2024. (III. 11. ) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 17. melléklete szerinti L5 formanyomtatvány mellett az IM rendelet 21. melléklete szerinti 7 db SZ5 formanyomtatványt adott át a Fővárosi Választási Irodának (a továbbiakban: FVI), emellett kérelméhez csatolt 28 db, a területi lista állításhoz szükséges ajánlóívet az összegyűjtött ajánlásokkal.

[3]          Az FVI a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 125. §-a és 127. §-a alapján a benyújtott ajánlásokat a bejelentést követő 3 napon belül ellenőrizte, melynek során vizsgálta a Ve. 122. §-ában foglalt követelmények teljesülését, továbbá azonosította az ajánló választópolgárokat. Az FVI által elvégzett ellenőrzés eredménye alapján megállapítható, hogy a leadott 28 db ajánlóívből 27 db ajánlóív feldolgozására került sor, az azokon szereplő 198 db ajánlás közül 141 db érvényes, 57 db pedig érvénytelen volt.

[4]          Az FVI az ellenőrzés eredményéről tájékoztatta az FVB-t, ami ezt követően a bejelentéssel összefüggésben benyújtott iratokat megvizsgálta és 85/2024. (V. 9.) számú határozatában megállapította, hogy azok bár megfelelnek a Ve.-ben, továbbá az IM rendeletben a listák és a listán szereplő jelöltek bejelentésére és nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezéseknek, illetve a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) rögzített területi lista állításához kapcsolódó feltételeknek, azonban jelölő szervezet nem gyűjtötte össze a Nemzeti Választási Bizottság 8/2024. számú NVB határozatának 7. mellékletében megállapított, Budapest fővárosban a roma nemzetiségi területi lista állításához szükséges 196 ajánlást.

[5]          Mindezek alapján az FVB megállapította, hogy jelölő szervezet nem tett eleget az Njtv. 60. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, figyelemmel arra, hogy Budapest fővárosban nem gyűjtötte össze a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását.

[6]          A fentiekre tekintettel az FVB megállapította, hogy jelölő szervezet által bejelentett roma nemzetiségi területi lista a törvényben támasztott követelményeknek nem felelt meg, ezért a területi lista nyilvántartásba vételét 85/2024. (V. 9.) számú határozatában visszautasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[7]          Beadványozó az FVB 85/2024. (V. 9.) számú határozatával szemben 2024. május 12-én 15 óra 55 perckor elektronikus úton nyújtotta be fellebbezését az FVB-nél. Az FVB a fellebbezést az ügy iratanyagaival együtt 2024. május 13-án 10 óra 14 perckor elektronikus úton, valamint 11 óra 00 perckor eredetben megküldte a Nemzeti Választási Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság).

[8]          Beadványozó fellebbezésében feltüntette nevét, lakcímét, valamint személyi azonosítóját, azonban érintettségét egyebekkel nem támasztotta alá.

[9]          Beadványozó előadta, hogy a Józsefvárosi Választási Irodának adtak le választási regisztrációs kérelmeket, amiket elmondása szerint 2024. május 7-én a reggeli órákban rögzítettek be a rendszerbe.

[10]       Beadványozó előadta továbbá, hogy az FVI-nek 2024. május 7-én 15 óra 00 perc körül adta át a roma nemzetiségi területi lista bejelentéshez szükséges L5 jelű és SZ5 jelű formanyomtatványokat. Kiemelte, hogy ebben az időpontban az ajánló választó magyar roma polgárok regisztrációja már megtörtént. Hangsúlyozta, hogy amennyiben nem történt meg a roma választópolgárok regisztrációja, az nem a jelölő szervezet hibája.

[11]       Beadványozó kérte a Bizottságot, hogy ellenőrizze ismét az ajánlásokat, és ha megvan a szükséges számú ajánlás, fogadja el a területi lista állítást. Fellebbezésében azt kérte továbbá, hogy annak elfogadása esetén a 28. ajánlóíven szereplő két érvényes ajánlást is számolják bele a listaállításhoz szükséges ajánlásszámba.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[12]       A Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[13]       A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[14]       A Ve. 223. § (3) bekezdése szerint fellebbezést lehet benyújtani

a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve

b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

[1] A fellebbezésnek a Ve. 224. § (3) bekezdése szerint tartalmaznia kell

a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját,

b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,

c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

[15]       A Ve. 231. § (1) bekezdése szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) nem a 221. § (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be,

b) elkésett,

c) nem a 224. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be,

d) nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.

[16]       A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”

[17]       A Kúria „az Alkotmánybíróság 3081/2014. (IV.01.) döntésére is figyelemmel már a választási ügyek minden típusára nézve megfogalmazta, hogy az érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire, azaz az érintettség kimutatható, közvetlen és nyilvánvaló (pl. Kvk.II.37.111/2014.2.,Kvk.I.37.493/2014/3.,Kvk.III.37.182/2014/3.,Kvk.IV.37.196/2014/2.,
Kvk.I.37.439/2014/2.,Kvk.V.37.489/2014/2.,Kvk.V.37.985/2019/6.,Kvk.VI.38.250/2019/4. számú végzés).” { Kvk.I.39.275/2022/4. Indokolás [13]}

[18]       Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).” {Kvk.III.37.322/2019/3. végzés, Indokolás [7]; Kvk.II.37.515/2019/2.végzés, Indokolás [22]}

[19]       A következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának az érintettségét a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}.

[20]       A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó mint magánszemély nyújtotta be fellebbezését, amely során az érintettség alátámasztására fellebbezése nem tartalmazott megállapításokat. Figyelemmel a Bizottság következetes és a Kúria által is megerősített joggyakorlatára, a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó tekintetében nem valósul meg a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt követelmény.

[21]       A Bizottság megjegyzi, Beadványozó fellebbezésének megfogalmazása szerint korábban a jelölő szervezet nevében vett részt a lista bejelentéssel kapcsolatban, ugyanakkor arra vonatkozóan Beadványozó semmilyen módon nem hivatkozott, hogy fellebbezését is a jelölő szervezet nevében teszi meg. A Bizottság utal rá, hogy amennyiben ez megtörtént volna, a fellebbezés ebben az esetben is formai hibában szenvedne, mert Beadványozó a fellebbezésében nem adta meg a Ve. 224. § (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott, a jelölő szervezet székhelyére, valamint a nyilvántartásba-vételi számára vonatkozó adatait, amelyek a fellebbezés kötelező tartalmi elemei.

[22]       A Bizottság Beadványozó fellebbezésének kapcsán továbbá megállapítja, hogy az nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogalapot. A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.

[23]       A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].

[24]       A Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú – hasonló ügyben született – határozatában kifejtette, hogy a „(…) jelölő szervezet az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően kapott tájékoztatás alapján tájékozódhat az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról, ezért a fellebbezésben a jogszabálysértés megjelölésében, a jogsértés mibenlétének kifejtésében nem lehetett a kérelmező akadályoztatott”.

[25]       A Bizottság a fentiekben részletesen kifejtettek alapján megállapítja, hogy a fellebbezés kizárólag az általánosság szintjén jelöli meg, hogy voltak meghatározott időpontban regisztrált személyek az ajánlók között, de jogorvoslati kérelmében nem jelölte meg (az ajánlóív sorszáma és ezen belül az ajánlás sorszámának a feltüntetésével) azt, hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta azok érvénytelenné nyilvánítását, illetve, hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni.

[26]       A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezésében nem jelölte meg továbbá azt sem, hogy a fellebbezésében előadott jogsértéssel konkrétan mely jogforrás és annak pontosan mely szakasza, illetve bekezdése sérült.

[27]       A Bizottság mindezek alapján megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemek hiánya, valamint a Beadványozó érintettségének alátámasztása miatt érdemi vizsgálatra nem alkalmas, ezért azt a Ve. 231. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

[28]       A Bizottság megjegyzi, hogy a választások hivatalos oldalán a kifogás és fellebbezés benyújtásának szabályait részletesen ismertető tájékoztató, valamint a kifogás és fellebbezés benyújtását segítő mintadokumentumok is közzétételre kerültek. A tájékoztató áttekintése és a mintadokumentumok használata nagyban elősegítheti az érdemi elbírálásra alkalmas jogorvoslati kérelem benyújtását.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[29]       A határozat a Ve. 132. §-án, 133. § (1) bekezdésén, 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 224. §-án, 231. § (1) bekezdés a) és d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. május 15.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke