A Nemzeti Választási Bizottság
338/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. K. Zs. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást részben érdemi vizsgálat nélkül, részben érdemben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. május 18-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2024. május 12-én 14 óra 53 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) arra való hivatkozással, hogy Magyarország Kormánya 2024. május 10-én megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztasága, b) pontja szerinti a választási eljárásban való önkéntes részvétel, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. CXII. törvény 4. § (1) bekezdését, valamint az EU 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elvét, valamint az 5. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti célhoz kötöttség elvét.
[2] Kifogástevő előadta, hogy 2024. május 10-én a Kormányzati Tájékoztatási Központ az info@kormany.hu e-mail címről e-mailben, a kifogáshoz csatolt „A Kormány álláspontja a NATO terveivel kapcsolatban” tárgyú elektronikus levelet küldte ki, amellyel álláspontja szerint a Ve. 140. §-a szerinti kampánytevékenységet végzett.
[3] Kifogástevő ismerteti, hogy a koronavírus elleni védőoltáshoz jutás érdekében a https://vakcinainfo.gov.hu felületen regisztráló állampolgárok hozzájárultak e-mail címük, mint személyes adatuk kezeléséhez. Hivatkozott a Kormány hivatalos oldalán elérhető adatkezelési tájékoztatóra, amely értelmében az állampolgárok hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy adataikat Magyarország Kormánya „további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából kezelje”. Kifogástevő kifogásában a Kormány adatkezelési tájékoztatójára mutató hivatkozást helyezett el.
[4] Kifogástevő álláspontja szerint - tekintettel arra, hogy a Ve. 139. §-a alapján a kampányidőszak 2024. április 20-án megkezdődött - az elektronikus levélben megfogalmazottak, azaz egy nemzetközi szervezet kül- és biztonságpolitikai álláspontjának kifejtése, azzal szemben Magyarország Kormánya álláspontjának megfogalmazása, majd annak közlése azokkal a választópolgárokkal, akik a védőoltással kapcsolatban e-mail címük kezeléséhez hozzájáruló nyilatkozatot tettek, egyértelműen a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység.
[5] A kifogásban ismertetésre kerülnek a Bizottság hatáskörére, a kifogástételi jogosultságra, érintettségre, valamint a határidő megtartására vonatkozó szabályok is.
[6] Kifogástevő előadta, hogy a kifogásolt e-mail kiküldésével az adataival visszaélt a Kormány, figyelemmel arra, hogy kampányüzenetet közvetített számára, holott nem e célból adta meg e-mail címét, hanem az oltáshoz való regisztrációhoz.
[7] Kifogástevő álláspontja szerint a jogsértés abban áll, hogy Magyarország Kormánya állami erőforrások felhasználásával, az irányadó adatvédelmi előírások megsértésével jelölő szervezetek (a Fidesz Magyar Polgári Szövetség és a vele az Európai Parlament tagjainak megválasztása során közös listán induló Kereszténydemokrata Néppárt) mellett kampányol, holott a Kormánynak a választási eljárás résztvevőitől független szervként kell eljárnia.
[8] Kifogástevő előadta, hogy a megfogalmazott üzenet átfedést mutat a Fidesz Magyar Polgári Szövetségnek a választási kampány során köztudomásúlag használt „Csak a béke! Csak a Fidesz!” jelszavával, valamint a párt politikusai által köztudomásúan képviselt, az orosz-ukrán háborút érintő álláspontjával.
[9] Kifogástevő megállapítja, hogy e-mail címét a koronavírus elleni védőoltás regisztrációjához adta meg Magyarország Kormányának mint adatkezelőnek. Az adatkezelési hozzájárulás, miszerint a regisztrációval hozzájárult, hogy személyes adatait Magyarország Kormánya „további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából kezelje”, a GDPR (32) preambulumbekezdése értelmében nem tekinthető érvényes hozzájárulásnak, mert álláspontja szerint nem kellően határozott célra irányul.
[10] Kifogástevő előadja, hogy még ha a fenti adatkezelési hozzájárulás a kampánytevékenység kategóriába tartozó kommunikációra biztosan nem terjed ki. Véleménye szerint a feliratkozó állampolgárok kormányzati tájékoztatásra, nem pedig kampánytevékenységre iratkoztak fel, amennyiben arról leiratkoznának a Kormány tájékoztató tevékenysége sem jut el hozzájuk, így elesnének olyan információkról is, amelyekről fontos lenne tudniuk.
[11] Kifogástevő véleménye szerint különösen visszás és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást súlyosan sértő magatartás olyan személyes adatok felhasználása, melyek esetében kétség merül fel az önkéntes és tájékozott hozzájárulás megléte kapcsán. Álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban foglalt alapelveket sérti az, hogy a Kormány kampánycélokra használja fel azokat az adatokat, amelyeket a koronavírus elleni védőoltás regisztrációjához adtak meg az állampolgárok.
[12] Kifogástevő hivatkozik a Ve. 208. §-ában foglaltakra, amely alapján megállapítja, hogy a GDPR és az Infotv. véleménye szerint választásra irányadó jogszabálynak minősül, ennek alátámasztása tekintetben hivatkozik a Ve. 2. § (3) bekezdésében foglaltakra, valamint a Nemzeti Választási Bizottság 132/2019. NVB határozat indokolásának [17] bekezdésére, amelyben - álláspontja szerint - megállapítást nyert, hogy a GDPR mint választásokra is irányadó jogszabály figyelembe vehető a Ve. keretei között.
[13] Kifogástevő kifejti, hogy az önkéntes részvétel elvét sértő cselekmény, ha a választói akarat befolyásolására alkalmas tartalmat olyan módon juttatnak el a választópolgárhoz, amely megkeresési módhoz ő nem adta kifejezett hozzájárulását. Véleménye szerint ahogyan a kéretlen telefonos kampány jogsértőnek minősül, úgy az e-mailben folytatott kampányt is annak kell tekinteni.
[14] Kifogástevő előadta, hogy Magyarország Kormánya megsértette a Ve. 2. § c) pontjában foglalt jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét, amikor kormányzati kommunikációként, állami erőforrásból kampányüzenetet juttat el egy olyan felület felhasználásával, amelyet a koronavírus okozta járvánnyal összefüggésben hoztak létre. Véleménye szerint a Kormány a kormánypártokat pozitív színben tünteti fel a választók előtt. Álláspontja szerint ezáltal olyan eszközt használ fel, amelynek alkalmazására a jelölő szervezeteknek objektíve nincs lehetőségük, tekintettel arra, hogy kormányzati tájékoztatás csak a Kormány által végezhető.
[15] Kifogástevő rámutat arra, hogy amennyiben a Bizottság a kifogásban előadott tevékenységet a Ve. 142. §- a által meghatározott állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenységeként értékelné, úgy elismerné azt, hogy a költségvetési forrásokból, állami intézmények igénybevételével korlátok nélkül lehet egy jelölő szervezet népszerűsítését, azaz kampánytevékenységet végezni. Véleménye szerint ez a jogszabály parttalan értelmezéséhez vezetne.
[16] A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve.-ben rögzített követelményére figyelemmel hivatkozik a Ve. Nagykommentárjában, a 18/2008. (III. 12.) AB határozatban foglaltakra, valamint a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. és Kvk.II.37.394/2015/2. számú határozataiban foglalt álláspontjára.
[17] Kifogástevő rámutat arra, hogy a kifogással érintett állami szerv a Miniszterelnöki Kabinetiroda, pontosabban az azt vezető miniszter, aki a Kormány kormányzati kommunikációért felelős tagja. Kiemeli, hogy a kormányzati és tájékoztató tevékenységet csak jogszabályi keretek között, az adatvédelmi szabályok betartása mellett végezheti. Álláspontja szerint rosszhiszemű és rendeltetésellenes a tájékoztató tevékenység, ha a kommunikációval nem a jogintézmény céljához és tartalmához kötötten élnek.
[18] Kifogástevő előadta, hogy Magyarország külügyminisztere 2024. május 2-án a kifogásban hivatkozott levéllel azonos tartalmú nyilatkozatot tett közzé, ezt követően május 7-én a kormánypártok kommunikációs igazgatója is, aki elmondása szerint nem tagja a Kormánynak, így ő a Kormány nevében nem a Statútumrendelet alapján kommunikál. Álláspontja szerint egy párt üzeneteit állami eszközökkel nem jogszerű „felhangosítani”, eltérő megfogalmazás esetén sem.
[19] Hivatkozik arra, hogy a Kormány tagjai mint politikusok és mint a választási kampány résztvevői minden további nélkül kifejthetik álláspontjukat a kialakult kül- és biztonságpolitikai helyzetről, mindez azonban nem a Kormány mint közjogi testület jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenysége, mivel a Kormány és a kormánypártok (illetve azok tagjai) kommunikációja elválasztandó.
[20] Kifogástevő hivatkozik a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatára, mely kimondja, hogy az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és a jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz.
[21] Állítása szerint az esélyegyenlőség sérelme nemcsak akkor valósul meg, ha más jelölő szervezetnek vagy más jelölteknek nem teszik lehetővé az adott – kampánynak minősülő – tevékenység folytatását, hanem akkor is, ha valamely jelölt vagy jelölő szervezet jogellenes kampánytevékenységből származó előnyhöz jut.
[22] Kifogástevő utal a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzésére, amelyet álláspontja szerint a Kormányra is irányadónak kell tekinteni, azaz a Kormány – mint közhatalommal bíró szervezet – nem vehet részt a pártok mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene.
[23] Összefoglalva Kifogástevő meglátása szerint a Kormány a választásokon közös listát állító, jelölő szervezetként fellépő pártokat (Fidesz és KDNP) jogszerűtlen előnyhöz juttatta, mivel olyan szervként, amelynek közjogi szerepénél fogva kötelessége tartózkodni attól, hogy a választási eljárásban bármelyik jelöltet vagy jelölő szervezetet támogassa, segítette e pártokat főbb üzeneteinek a választópolgárokhoz való eljuttatásában.
[24] Fent kifejtettek alapján Kifogástevő kéri, hogy a Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg, hogy Magyarország Kormánya megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontja szerinti alapelveket; továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerint tiltsa el a további hasonló jogszabálysértéstől, tehát a koronavírus elleni oltásra regisztráció során átadott személyes adatok kampánycélú felhasználásától, a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján szabjon ki bírságot a választási kampány szabályainak megsértése miatt, amely során legyen figyelemmel arra, hogy a jogsértés tömeges, közelebbről meg nem határozható számú, de a köztudomású tények alapján milliós nagyságrendű választópolgárt érint és a jogsértést egy rendeltetésétől eltérően használt adatbázis felhasználásával, az adatvédelmi szabályok állam általi tudatos megsértésével követték el.
[25] Kifogástevő kifogásához csatolta a Kormányzati Tájékoztatási Központ által megküldött elektronikus levélről készült képernyőfelvételt, valamint 3 darab, a kormánypártok kampányüzeneteit tartalmazó linket.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[26] A Bizottság rögzíti, hogy a kifogás alapvetően két pilléren nyugszik, egyrészt az adatvédelmi (személyes adat kampánycélú felhasználása) szabályok vélt vagy valós megsértését teszi kifogás tárgyává (továbbiakban: Kifogás I. része), másrészt Magyarország Kormányának tevékenységét kifogásolja (továbbiakban: Kifogás II. része).
[27] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Kifogás I. része érdemi vizsgálatra nem alkalmas, a Kifogás II. része alaptalan.
[28] A Kifogás I. részének elbírálása során az első eldöntendő kérdés, hogy az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú rendelete (továbbiakban: GDPR), valamint az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) minősülhet-e a Ve. 208. §-a szerinti választásra irányadó jogszabálynak.
[29] A Ve. 2. § (3) bekezdése alapján a választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, de legfeljebb 5 munkanapon belül tesznek eleget.
[30] A Ve. 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerint választási szerv a választási bizottság és a választási iroda.
[31] A Ve. 1. § e) pontja elvi éllel rögzíti a Ve. alkalmazásának azon kötelező esetkörét, hogy azt abban az eljárásban kell alkalmazni, amelyre a Ve. alkalmazását törvény elrendeli.
[32] A Kúria állandó joggyakorlata szerint a Ve. zárt szabályozási rendszert alkot. Ennek megfelelően a Kvk.III.37.608/2019/4. számú végzésében foglaltakkal összhangban a Bizottság megállapítja, hogy a választásra irányadó jogszabály kérhető számon, más törvény szabályai csak annyiban, amennyiben azokra maga a Ve. utal, vagy az adott külön jogszabály a Ve.-re utal vissza, és ilyen módon azok közvetlen alkalmazását választási eljárásban lehetővé teszi.
[33] A Bizottság rávilágít, hogy az Infotv. a hatálya alá tartozó eljárásokban nem rendeli alkalmazni a Ve-t. A Ve. alapján a választási eljárásban ugyan valóban alkalmazandó az Infotv., de a Ve. kifejezetten és kizárólag a választási szervek tekintetében tartalmaz kötelezést erre. Ugyanez a következtetés vonható le a Ve. – Kifogástevő által felhívott és a fentiekben ismertetett – 2. § (3) bekezdése alapján is. Mindez tehát a Bizottság álláspontja szerint azt jelenti, hogy a kötelezettség személyi hatályát tekintve korlátozott, hiszen az alkalmazás csak a választási irodák és bizottságok (együttesen választási szervek) vonatkozásában kötelező.
[34] Fentiek alapján Kifogástevő azon érvelése, hogy a GDPR és az Infotv. a Ve. utaló szabálya alapján olyan választásra irányadó jogszabálynak tekintendő, amely általánosan (mindenkitől) számon kérhető a választási szervek által, nem foghat helyt. Mindez irányadó jelen ügyben is, hiszen Magyarország Kormánya nem minősül választási szervnek.
[35] A Bizottság rámutat arra, hogy a tárgyi jogszabályok fentiektől eltérő értelmezése lényegében azt eredményezné, hogy a választási bizottságok - kvázi hatáskört vindikálva maguknak - eljárhatnának olyan ügyekben, amelyekben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság rendelkezik hatáskörrel (lásd például a jelen ügyben releváns Infotv. 52. §-át), amely a hatáskör elvonás tilalmába ütközne. Ennélfogva kitágításra kerülne a joggyakorlat által kimunkált „Ve. zárt rendszert alkot” klauzula, hiszen a választási bizottságok nemcsak a Ve. által tételesen rögzített vagy más törvény által a Ve. alkalmazási körébe utalt ügyekben járhatnának el, hanem a Ve. által fel nem hívott, más hatóság, szerv hatáskörébe tartozó ügyekben is.
[36] A Bizottság a Kúria Kvk.II.39.356/2022/2. számú határozatában foglaltakra figyelemmel rögzíti, hogy a személyes adat – jelen esetben egy e-mail cím – mint adat kezelése és felhasználása önmagában nem minősíthető politikai tevékenységnek. A személyes adat jogszabályoknak nem megfelelő felhasználása nem a választási jogvita keretei között vizsgálható. {Kvk.II.39.356/2022/2. számú végzése Indokolás [79]}
[37] Mindezekre figyelemmel a Bizottság megállapítja, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogorvoslat tekintetében – így Kifogástevő által hivatkozott Infotv. 4. § (1) bekezdése kapcsán –sem az Infotv., sem a Ve. nem állapít meg hatáskört egyetlen választási bizottság részére sem, amely ténynél fogva a Kifogás I. részét hatáskör hiányában a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.
[38] A Kifogás II. részének elbírálása során a Bizottság azt tette vizsgálata tárgyává, hogy a kifogásolt cselekményt, nevezetesen, hogy a Kormány „A Kormány álláspontja a NATO terveivel kapcsolatban” tárgyú elektronikus levélét egy bizonyos érintetti körnek eljuttatta kampánytevékenységnek minősül-e vagy sem. A kérdésre adott igen válasz esetén vizsgálható az, hogy e tevékenység megfelelt-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjaiban rögzített eljárási alapelveknek.
[39] A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[40] A Ve. 142. §-a szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
[41] Kifogástevő a kifogásában előadta, hogy az elektronikus levélben megfogalmazott üzenet átfedést mutat a Fidesz Magyar Polgári Szövetségnek a választási kampány során köztudomásúlag használt jelszavával, valamint a párt orosz-ukrán háborút érintő álláspontjával. Véleménye szerint a Kormány állami erőforrások felhasználásával kormányzati kommunikációként kampányüzenetet juttat el a választópolgárok felé, amellyel a választásokon indulni szándékozó jelölő szervezetekhez képest előnyhöz jut. Mindezek alapján Kifogástevő álláspontja szerint a szóban forgó kommunikáció nem sorolható a Ve. 142. §-a által meghatározott „más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége” kategóriába, mivel a közlés véleménye szerint alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, ezért álláspontja szerint az kampánytevékenységnek minősül.
[42] Mindenekelőtt a Bizottság szükségesnek tartja rögzíteni, hogy annak elbírálása, hogy valamely cselekmény a Ve. 142. §-a szerint minősül-e, egyrészt a cselekvő személye (szervi, illetve személyi hatály) másrészt a közlés tartalma határozza meg, e két komponens együttes értelmezésével alkalmazható a Ve. 142. §-a szerinti kivételszabály.
[43] A Bizottság megállapítja, hogy a Kifogástevő által becsatolt e-mailen aláíróként a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerepel. Erre való tekintettel a Bizottság szükségesnek találta a Kormányzati Tájékoztatási Központ jogállását is vizsgálata tárgyává tenni.
[44] Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény 2. §-a alapján a miniszterelnök munkaszervezeteként működik a Miniszterelnöki Kabinetiroda, amelynek része kormányzati igazgatási munkaszervezetként a Miniszterelnöki Kormányiroda.
[45] A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútumrendelet) 9. § (1) bekezdés 2. pontja alapján a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kormány kormányzati kommunikációért felelős tagja.
[46] A Bizottság megállapítja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda (Székhely: 1014 Budapest, Színház utca 1.) önálló jogi személyiséggel rendelkező, olyan költségvetési szerv, amely a Miniszterelnök munkaszerveként működik. A Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásában szerepel, alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szervként az Országgyűlés került feltüntetésre.
[47] A Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2022. (VI. 11.) MK utasítása (a továbbiakban: Szmsz) alapján megállapítható, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Kormányzati Tájékoztatási Központ irányításáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egység. A Tartalom-előkészítő Főosztály, a Sajtószervezési Főosztály és a Kormányzati Kommunikáció Koordinációjáért Felelős Főosztály összefoglaló elnevezése Kormányzati Tájékoztatási Központ. A Kormányzati Tájékoztatási Központ működését a Kormányzati Tájékoztatási Központ irányításáért felelős helyettes államtitkár felügyeli és irányítja.
[48] Az Szmsz 63. §-a alapján a Kormányzati Tájékoztatási Központ irányításáért felelős helyettes államtitkár kormányzati kommunikációért való felelősségi körébe tartozó feladatai keretében meghatározza a kormányzati kommunikáció fő irányait, és figyelemmel kíséri a kormányzati kommunikáció céljainak megvalósulását, ellátja a kormányzati kommunikációs tevékenységet, követi a kormányzati döntéshozatalt, figyelemmel kíséri a kormányzati kommunikáció céljainak megvalósulását, feladatai hatékony végrehajtása érdekében folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium állami vezetőivel, a miniszterelnöki biztossal, a miniszterelnöki megbízottal, a miniszterelnök főtanácsadóival és tanácsadóival, valamint a szervezeti egységek vezetőivel, valamint felügyeli és irányítja a Kormányzati Tájékoztatási Központ működését.
[49] A Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezeti egységeként működő Kormányzati Tájékoztatási Központ, fentiekben bemutatott jogállásának részletes elemzése után a Bizottság rámutat arra, hogy az megfeleltethető a Ve. 142. § -a szerinti „állami szerv” fogalmának. Ezen érvelést támasztja alá a Kifogástevő által hivatkozott adatkezelési tájékoztató is, amely dokumentum rögzíti, hogy „A kezelt személyes adatok jogszerűségét és célszerűségét a Miniszterelnöki Kabinetiroda (…) mint Magyarország Kormánya nevében eljáró adatkezelő (…) biztosítja”.
[50] A Ve. 142. §-ának rendelkezése csak abban az esetben teszi lehetővé a Kormány vagy a Kormány képviseletében végzett tevékenység vizsgálatát, ha az kívül esik a Kormány feladatkörén. A Bizottság ezért elvégezte a Kormányzati Tájékoztatási Központ által megküldött e-mail tartalmi vizsgálatát.
[51] A Ve. 140. §-a határozza meg, hogy mi minősül kampányeszköznek. Kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a plakát, a jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, a politikai reklám és politikai hirdetés és a választási gyűlés.
[52] A Kormányzati Tájékoztatási Központ elektronikus úton megküldött levele, ahogyan annak tárgya is jelzi, a Kormány a NATO terveivel kapcsolatban kifejtett álláspontját ismerteti, amelyben egyértelműen rögzítésre kerül, hogy Magyarországnak legfontosabb célja a háború elkerülése és a béke megteremtése. A Bizottság rögzíti, hogy a levélben nem történik utalás a 2024. évi választásokra, nem esik szó továbbá a 2024. évi általános választásokon induló egyetlen jelölő szervezet vagy jelölt privilegizálásáról sem, , annak célja az ismert háborús körülmények okán csupán az állampolgárok Kormány álláspontjáról való tájékoztatása, amely önmagában nem hordoz semmiféle kampányüzenetet.
[53] Az Alkotmánybíróság a 3130/2022. (IV. 1.) AB határozatában egy hasonló tárgyú, szintén a Kormányzati Tájékoztatási Központ által megküldött levél kapcsán vizsgálta, hogy a Kormánynak a kampányidőszakban kiküldött, az ukrajnai háborús helyzetről tájékoztató levele a Ve. 141. §-a szerint vagy a 142. §-a szerinti tevékenységnek minősül-e.Az Alkotmánybíróság határozatában rögzítette, hogy „a Kormány tényleges szerepköre, kommunikációs és egyéb funkciója is kifejezetten komplex, különösen háborús helyzetben. […] Az Alkotmánybíróság értelmezésében a kormányzati kommunikáció a választások idején fennálló háborús helyzetben sajátos megítélés alá eshet. Egy olyan előre nem várt, rendkívüli és az állampolgárok biztonságérzetét alapjaiban meghatározó helyzetben, amikor Magyarország közvetlen szomszédságában háború van, az állampolgároknak joguk van tudni, a Kormánynak pedig az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére is visszavezethetően kötelessége közölni, mi az álláspontja a kialakult helyzetről. Nem következik egyetlen jogszabályi rendelkezésből sem az, hogy tilos volna a Kormánynak a kampányidőszakban az állampolgárokat tájékoztatnia. Éppen ellenkezőleg: az Alaptörvényből és a fent ismertetett jogszabályokból az következik, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének, jelen esetben a Kormánynak, a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva, a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia. […] [A] Kormány tájékoztatási feladata körébe tartozik az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás […]. {3130/2022. (IV. 1.) AB határozat, Indokolás [35]-[40] bekezdései}
[54] A Bizottság a fentiekben kifejtettekre figyelemmel megállapítja, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ által megküldött elektronikus levél tartalmát tekintve nem a választópolgári akarat befolyásolására irányul, hanem a Kormány Alaptörvény 15. cikke szerinti feladatvégrehajtásként - azaz állami szerv által, feladatkörében végzett tájékoztató tevékenységnek minősül -, ezért az nem tekinthető a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, ennélfogva a Ve. alapelveinek, így a kifogásban megjelölt 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontok megsértése sem állapítható meg.
[55] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[56] A határozat az Alaptörvény 15. cikkén; a Ve. 1. § e) pontján, 2 § (1) bekezdés a), b) c) valamint e) pontján és (3) bekezdésén, 3. § (1) bekezdésén, 4. § (1) bekezdésén, a 140-142. §-ain, a 215. § d) pontján, a 220. §-án; Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény 2. §-án; Szmsz 63. §-án; a Statútumrendelet 9. § (1) bekezdés 2. pontján; a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. május 15.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke