313/2024. NVB határozat - a Momentum Mozgalom jelölő szervezet által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

313/2024. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (1024 Budapest, Rózsahegy utca 1-2. 1. emelet 1., a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. május 16. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]    Beadványozó 2024. május 10. napján 14 óra 28 perckor elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB).

[2]    A kifogás alapján a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt eljárási alapelvet, valamint a Ve. 147. § (1) és (2) bekezdéseiben és 147/E. §-ban foglaltakat.

[3]    Beadványozó előadta, hogy Médiaszolgáltató 2024. május 8. napján az M1 médiaszolgáltatásban sugárzott, 8 óra 00 perckor kezdődött Híradó című műsorban (a továbbiakban: Kifogásolt tartalom) a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: Fidesz) támogatására buzdító tartalmat tett közzé.

[4]    A Kifogásolt tartalom egy zenei aláfestéssel ellátott videót mutat be, melyben Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója a háború eszkalációjáról beszél, majd a kamerába nézve azt mondja: „Magyarország békéjét csak akkor tudjuk megvédeni, ha június 9-én egy egyértelmű és határozott nemet mondunk a háborúra és igent a békére és a békepárti erőkre” Beadványozó szerint a Kifogásolt tartalom felkonferálását végző műsorvezető megismétli Menczer Tamás kampányüzenetét. Emellett Beadványozó rámutat arra is, hogy a Kifogásolt tartalom legvégén Menczer Tamás hangja már nem hallható ugyan, a bevágott videó szövegének feliratozásából jól kiolvasható a bújtatott üzenet: „Június 9-én csak a béke, csak a Fidesz”.

[5]    Beadványozó véleménye alapján a Kifogásolt tartalomban az M1 híradó kizárólagosan és egyoldalúan a Fidesz kampányüzenetét közvetíti. Megítélése szerint „híradónak álcázott kampányfilm került közzétételre”, amelyben a műsorvezető és a Fidesz képviselői „egybehangzóan a választáson használt kampányüzenetüket tették közzé. Ez (…) alkalmas arra, hogy a jelöltek és jelölő szervezet közötti egyensúlyt más jelölő szervezetek hátrányára és a Fidesz előnyére bontsa meg.” Beadványozó úgy vélekedik, hogy az aláfestő zene és a Fidesz „arculatának alkalmazása egyértelműen kampányeszközként” jelenik meg, ezért a gyakorlat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdését.

[6]    E körben hivatkozza Beadványozó az NVB a Médiaszolgáltató felelősségét a Ve. 147. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése okán megállapító 252/2024. számú határozatát (a továbbiakban: Előzményi határozat) és az e döntést helybenhagyó, Kvk.IV.39.044/2024/6. számú kúriai végzést (a továbbiakban: Végzés).

[7]    A Ve. 147. §-ának sérelmét Beadványozó abban látja, hogy a kifogásolt tartalmakban megtalálható a Fidesz neve, logója, jelszava, ezek a tartalmak a fenti szervezeteket népszerűsítik, támogatásukra ösztönöznek és a reklámhoz hasonló módon jelennek meg. A Kifogásolt tartalom „célja nem több, mint kampányüzenet közvetítése”, így Médiaszolgáltató nemcsak „kampányeszközt tett közzé, mivel a műsorvezető maga is közvetíti a kampányüzenetet”, és kampánytevékenységet is végez. Beadványozó szerint Médiaszolgáltató „a Híradóba bújtatva teszi közzé a kampányeszközt, mindezt ingyenesen, ezzel tiltott pártfinanszírozást is megvalósít”.

[8]    A Ve. 147. § (1) bekezdése alapján a médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett – különös tekintettel a politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az adásba kerülés időpontjára – teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Mivel a Médiaszolgáltató kizárólag a Jelölő szervezetek reklámját tette közzé, így megsértette a Ve. 147. § (1) bekezdésében foglalt követelményt is. Ezt követően Beadványozó idézi a Ve. 147. § (2) bekezdését, arra vonatkozó előadást azonban nem tesz.

[9]    Beadványozó kifejti, hogy a bírság kiszabásánál javasolja figyelembe venni azt, hogy a Médiaszolgáltató feltűnő módon figyelmen kívül hagyta az NVB döntését így a jogszabálysértés immáron folyamatos, ezért Médiaszolgáltató folyamatos jogsértése megalapozza, hogy vele szemben bírság kerüljön kiszabásra.

[10] Mindezek okán Beadványozó a Ve. 218. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kérte az NVB-t annak megállapítására, hogy Médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet, valamint a Ve. 147. § (1)-(2) bekezdéseiben és a Ve. 147/E. §-ban foglaltakat, tiltsa el Médiaszolgáltatót a további jogszabálysértéstől és szabjon ki vele szemben bírságot. Beadványozó kérelmezte továbbá, hogy kötelezze az NVB Médiaszolgáltatót a határozat rendelkező részének közzétételére a jogsértés elhangzásával azonos napszakban és hasonló módon.

[11] Az NVB titkársága Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját.

[12] Médiaszolgáltató 2024. május 12. napján megküldött nyilatkozatában rögzítette, hogy Beadványozó immár második kifogását terjesztette elő az esélyegyenlőség alapelvének sérelmére hivatkozással. Bár a korábbi kifogás másik adásnapon és más időpontban sugárzott Híradó című műsorszámra vonatkozik, tartalmában és jogi érvelésében a jelen ügyben benyújtott kifogás az Előzményi határozatban már elbírált jogorvoslati kérelemmel megegyezik.

[13] Az Előzményi határozatra is hivatkozva Médiaszolgáltató rámutat arra, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme egyetlen műsorszám alapján nem állapítható meg, a műsorfolyam egyes részleteinek felkutatása pedig Beadványozó feladata, amely ismételten elmaradt. Az EBH2018. K.15. elvi döntés alapján [Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzés, (16) bekezdés] Médiaszolgáltató arra következtet, hogy a műsorfolyam hossza minden esetben legalább két hét, ami a tárgyi ügyben nem teljesül. Az észrevétel szerint Beadványozó által kifogásolt tartalom nem minősül olyan kivételnek, amely indokolttá tenné a kiegyensúlyozottság követelményének egy műsorszámon belüli vizsgálatát.

[14] Médiaszolgáltató rámutat továbbá arra, hogy az Előzményi határozatban elbírált kifogásra tett észrevétele bemutatta, hogy egyes jelölő szervezetek politikai aktivitását, köztük Beadványozó által közzétett kampányfilm részleteit is milyen szerkesztési elvek mentén jelenítette meg. Médiaszolgáltató szerint ez utóbbi ténnyel Beadványozó is tisztában van, ezért úgy véli, hogy Beadványozó kifogása ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti alapelvvel, mivel tevékenységével joggal való visszaélést valósít meg. Erre is figyelemmel Médiaszolgáltató a Ve. 2. § (1) bekezdés sérelmére alapított kifogási elem elutasítását kéri.

[15] Médiaszolgáltató a politikai reklám közzétételére vonatkozó rendelkezések sérelme tekintetében előadta, hogy a kifogásolt műsorszámból egy 45 másodperc hosszúságú részletet emelt ki Beadványozó. Ebből 25 másodperc a műsorvezetői konferálás és 20 másodperc az a rész, amelyben Menczer Tamás beszél. A műsorrész leiratát is mellékelve Médiaszolgáltató rámutat arra, hogy a médiatartalom túlnyomó része nem Menczer Tamás videós nyilatkozatból, hanem a műsorvezető által beolvasott szövegből áll. A sérelmezett videóban nem jelenik meg semmilyen párt logója, és nem hangzik el egyetlen jelölő szervezet neve sem. Médiaszolgáltató szerint a műsorszám Menczer Tamás álláspontjáról tájékoztatja a közvéleményt, az nem tekinthető kampányvideónak vagy politikai reklámnak.

[16] Idézve a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) politikai reklámot értelmező rendelkezését, valamint annak közzétételére vonatkozó rendelkezést [Mttv. 32. § (2) bekezdés], Médiaszolgáltató a politikai reklám formai jegyeit hangsúlyozza. A műsorszám fogalmából [Mttv. 203. § 47. pont] Médiaszolgáltató arra következtet, hogy a Híradó egy televíziós műsorszám, abban az egyes hírekhez, tudósításokhoz kapcsolódóan nemcsak az általa gyártott, hanem mások által készített anyagok is megjelenhetnek.

[17] A televíziós médiaszolgáltatásban jellemzően a témához kapcsolódó képekkel, videókkal illusztrálják a hírműsorokat a hírolvasó vagy műsorvezető hangja alatt, a hírekhez kapcsolódó kép vagy videó megválasztása pedig a szerkesztői szabadság körébe tartozó döntés Médiaszolgáltató szerint. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) és az Mttv. szerkesztői szabadság korlátjait képező rendelkezéseiből nem következik az észrevétel alapján, hogy a hírekhez kapcsolódva valamely párt kommunikációs vezetőjének álláspontját tartalmazó videójának képet ne használhatná fel a műsor szerkesztője. Ezzel „ellentétes jogalkalmazói álláspont a Médiaszolgáltató szerkesztői szabadságának olyan mértékű korlátozásával volna egyenlő, amely már a Médiaszolgáltatónak az Alaptörvény XI. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságához és sajtószabadsághoz fűződő alapjogát korlátozná indokolatlanul”.

[18] A fentiekre tekintettel Médiaszolgáltató úgy véli, hogy a kifogásolt műsorszám nem minősül politikai reklámnak, így kérik az NVB-t, hogy a Ve. 147. § (1)-(2) bekezdése és a 147. § vonatkozásában a kifogást utasítsa el.

[19] Médiaszolgáltató, elismerve, hogy a Kúria mind az általa, mind Beadványozó által az Előzményi határozattal szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta, sérelmezi továbbá, hogy Beadványozó a kúriai végzés kézhezvételét követően benyújtotta kifogását egy olyan műsorszám vonatkozásában, amelynek sugárzásakor a Kúria felülvizsgálati eljárása még folyamatban volt.

[20] Médiaszolgáltató megjegyzi: álláspontja korábban is az volt, hogy az Előzményi határozatban jogsértőnek minősített műsorszámok nem minősülnek politikai reklámnak, ezért a Kúria döntését alkotmányjogi panasszal támadja meg. Beadványozó eljárását rosszhiszeműnek és joggal való visszaélésnek tekinti a Médiaszolgáltató tekintettel arra is, hogy Médiaszolgáltató más jelölő szervezetek felvételei mellett Beadványozó kampányvideóját is felhasználta és rendszeresen felhasználja az általa szerkesztett hírek illusztrációjaként.

[21] Összegzésképpen Médiaszolgáltató jelzi, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet nem sértette meg, mivel különböző jelölő szervezetek kampánytevékenységéről tudósít, így eljárása a Ve. 2. § (1) bekezdés szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelel. Tekintettel továbbá arra, hogy a sérelmezett műsorszám szerkesztett, aktuális témákhoz kapcsolódó, szerkesztői szabadság által védett médiatartalom, Médiaszolgáltató nem sértette meg a Ve. 147. § (1)-(2) bekezdésben és a Ve. 147/E. §-ban foglaltakat sem. Erre tekintettel kéri tehát Médiaszolgáltató az NVB-t, hogy a kifogást utasítsa el.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[22] A kifogás nem alapos.

[23] Az NVB a kifogás előzményeire és tartalmára, valamint a Médiaszolgáltató észrevételeire tekintettel előzetesen fontosnak tartja rögzíteni az alábbiakat.

[24] A választási eljárás funkcióját akkor tudja betölteni, ha a választás tekintetében érintettek mindvégig törvényesen járnak el, ebbe pedig az adott választás anyagi jogi szabályainak megtartása mellett beleértendő a választás és a választási eljárás alapelveinek tiszteletben tartása is A választási eljárás törvényessége felett a választási bizottságok őrködnek egyfelől, elsődleges feladatuk a Ve. 14. § (1) bekezdése szerint éppen ebben a kérdésben ragadható meg. A választási bizottságok hatáskörükön belül, az adott törvényi rendelkezés adta felhatalmazástól függően hivatalból vagy éppen kérelemre járnak, illetve járhatnak el.

[25] A választási eljárás törvényességének egyik garanciája a széles körben biztosított jogorvoslati jog. A Ve. 208. §-a alapján választópolgárok, valamint jelöltek és jelölő szervezetek mellett az adott ügyben érintettséggel rendelkező más személyek is előterjeszthetnek kifogást, amely ügyben hozott döntéssel szemben korlátozottabb feltételekkel, de biztosított a további jogorvoslati jog. Amint azt az Előzményi határozatban is kifejtette az NVB, a jogorvoslati kérelem hozza a választási bizottságot abba a helyzetbe, hogy a kampányidőszakban valamely tevékenység vagy mulasztás vonatkozásában megállapítsa a jogsértés megtörténtét, vagy éppen annak hiányát.

[26] A választási bizottság rendkívül rövid határidők mellett végzi el az elé tárt jogorvoslati kérelmek vizsgálatát és hozza meg döntését. A választási bizottság sommás eljárása tehát szükségszerűen kizárttá tesz számos olyan, más jogterületeken alkalmazott eljárási cselekményt, amelynek időigénye önmagában meghaladja a választási eljárásban a kifogás elbírálására nyitva álló időtartamot. Hasonló okokból idegen a választási eljárástól a jogvita kontradiktórius jellege, amennyiben ugyanis a választási bizottság vagy a választási jogvitában eljáró bíróság az ellenérdekű fél számára észrevétel megtételére biztosít lehetőséget, arra az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkében foglalt, tisztességes eljáráshoz fűződő jog érvényesülése érdekében kerül sor.

[27] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelme vonatkozásában az NVB rögzíti, hogy az „alapelvek a törvény szerves részei, a törvény egészét átható zsinórmértékül szolgálnak és adott esetben külön részletszabályok léte nélkül is önállóan alkalmazhatók, hivatkozhatók a döntés meghozatalnál. A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapításához sem, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. és a Kvk.VI.37.942/2016/2. számú határozataiban kifejtett álláspontja szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül. (Kvk.III.37.465/2014/2, Kvk.V.37.540/2014/3.)” [Kúria Kvk.IV.37.657/2019/3. számú végzése]

[28] Fentiek figyelembevételével a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme koránt sem állapítható meg pusztán valamely jogorvoslati kérelemmel támadott tevékenység vagy a kifogás egyes jellegzetességei alapján. Az a tény, hogy Beadványozó kifogása számos ponton azonos az Előzményi határozatban elbírált kifogással, vagy az a körülmény, hogy a jogi képviselővel eljáró Beadványozó a Végzés által helyben hagyott Előzményi határozat tartalmát részben figyelmen kívül hagyva, lényegében ugyanazon elvi alapon terjeszti elő jogorvoslati kérelmét, önmagában rosszhiszeműnek és rendeltetésellenesnek sem tekinthető.

[29] Másfelől, különösen azon okból sem volna mellőzhető a kifogásban foglaltak vizsgálata, mivel a Médiaszolgáltató – hangsúlyozva, hogy a jogerőre emelkedett Előzményi határozatban foglaltakkal nem ért egyet – akár változtathatott is az Előzményi határozatban elbírált műsorszámrészleteknél követett szerkesztési elveken a tárgyi ügyben vizsgált tartalom tekintetében. Amennyiben tehát Médiaszolgáltató az NVB jogerőre emelkedett Előzményi határozatában foglaltak ellenére nem tette szerkesztési tevékenységet a választási kampányidőszakban követendő elveknek megfelelővé, úgy azért, ha pedig a tárgyi ügyben másképp járt el, éppen ez okból szükséges vizsgálni a kifogás tárgyává tett műsorszámrészlet jogszerűségét.

[30] Az NVB a Kifogásolt tartalom tekintetében rögzíti, hogy egy 45 másodperc hosszúságú műsorrészletről van szó, amelyben műsorvezetői felvezetés előz meg (25 másodperc tartamban) egy olyan videót, amelyet készítője – a közösségi médián keresztül történő jobb terjesztés érdekében – felirattal is ellátott. A feliratos videó a műsorvezetői narráció alatt nem látható, ugyanakkor azon a fontosnak ítélt szövegrészeknél a feliratok színes kiemelése jól látható. A hanggal és képpel is megtekinthető, a kifogásban hivatkozott mondattal záruló videó hossza 19 másodperc, a csak képpel látható részlettel együtt körülbelül 20 másodperc.

[31] A Kifogásolt tartalom szerkezeti és tartalmi jellegzetessége, hogy a műsorvezető megismétli a videó fő üzenetét, majd a felvezetést a videóból kivágott egyik tartalmi elemet ismertetve folytatja. A műsorrészlet második felében Menczer Tamás kifejti nézeteit a háborús eszkaláció veszélyével kapcsolatban, majd rámutat arra, hogy Magyarország békéje milyen feltételekkel védhető meg. Eközben a háttérzene elhalkul, majd Menczer Tamás közli, hogy a békére kell igent mondani. A Kifogásolt tartalom végén fél másodpercig a videó folytatódik hang nélkül, úgy, hogy a Médiaszolgáltató által megjelenített felirat a videós feliraton megjelenített mondat alsó részét teljesen, míg a „Június 9-én csak a béke!” szövegrészt nagy részben eltakarja.

[32] A Kifogásolt tartalom két részből áll tehát, a műsorvezető a később bevágott videó részbeni ismertetésére irányuló bevezetőjét követően látható videó Médiaszolgáltató által máshonnan átvett felvétel. A feliratozás, az egyes feliratozott szövegrészek színes kiemelése, a háttérben lejátszott zene, illetve ezek együttese arra utal, hogy a felvételt a nyilatkozattevő, vagy vele azonos érdekkörbe tartozó személy készítette. Mindezt megerősíti Médiaszolgáltató észrevétele, amelyben indokát adja annak, hogy milyen okból jogszerű az átvett tartalom megjelenítése. Ez a videó a https://www.facebook.com/menczer.tamas/videos/850283296875437/ elérhetőségen, a nyilatkozatot tevő személy saját, közéleti tartalmak közzétételére szolgáló közösségimédia-felületen jelenleg is megtekinthető.

III.

[A jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvének sérelme]

[33] Az NVB elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fenti tények ismeretében megállapítható-e a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség sérelme.

[34] Beadványozó azt állítja, hogy a Kifogásolt tartalomban a Médiaszolgáltató kizárólagosan és egyoldalúan a Fidesz kampányüzenetét közvetíti, emellett az aláfestő zene és a Fidesz arculatának megjelenése is kampányeszközként alkalmazott, vagyis a kifogás a kiegyensúlyozottság hiányát állítja.

[35] Az NVB az országos vételkörzetű lineáris médiaszolgáltatások vonatkozásában, de azon belül is különösképpen a közszolgálati médiaszolgáltató tekintetében fennálló kiegyensúlyozottsági követelményre vonatkozó joggyakorlatot az Előzményi határozatban foglalta össze [252/2024. (V. 3.) NVB határozat, (20)-(26) bekezdések]. A kiegyensúlyozottság egy, a médiajogban a lineáris médiaszolgáltatások tekintetében általában is érvényesülő követelmény, melyet a műsorfolyam alapul vételével lehet vizsgálni. Választási kampányidőszakban az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése által védett szólásszabadság szokásos védelmi szintjének megemelkedése okán azonban a kiegyensúlyozottságra vonatkozó követelmények eltérőek. A vizsgálat alapja immár a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő esélyegyenlőség alapelve, mely érvényesülésének biztosítása az NVB feladata is. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet a választási kampányban résztvevő összes médiaszolgáltatónak tiszteletben kell tartania, és érvényre kell juttatnia.

[36] A Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően lineáris médiaszolgáltatás esetében a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. Műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok értékelése lehetséges [Kúria Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3. számú végzés]. A vizsgálandó időtartam hossza lehet rövidebb is, mert egy kéthetes időtartam a kampányidőszak átfogó része ugyan [Kúria Kvk.II.37.654/2019/2. számú végzés, (22) bekezdés], és ekként a vizsgálatot lehetővé teszi, de a műsor megjelenési gyakoriságával fordítottan arányosan csökken a vizsgálandó műsorfolyam napokban mért hosszúsága is [Kúria Kvk.II.37.651/2019/4. számú végzés, (22) bekezdés]. A konkrét műsorszám is vizsgálható, ha választási vitaműsorról van szó [Kúria Kvk.VI.37.432/2018/2. számú végzés], vagy ha a kifogás a választási kampány olyan kiemelt eseményhez kapcsolódik, amelynek csak az adott napon, illetve még az azt követő rövid ideig van csak jelentősége [Kúria Kvk.VI.37.484/2019/2. számú végzése].

[37]       Az NVB emlékeztet arra, hogy a kifogástevő feladata a jogalkalmazó elé tárni, hogy mely műsorszámok és azok mely tartalmi elemei jogsértőek, ezek megjelölése tehát Beadványozó feladata. Tekintettel arra, hogy nem várható el főszabály szerint az egy műsorszámban történő teljes kiegyensúlyozottság [Kvk.III.37.608/2019/4. számú végzés], a tárgyi ügyben vizsgálnia kellett az NVB-nek, hogy a műsorfolyam vizsgálatára vonatkozó kötelezettség fennáll-e.

[38]       Beadványozó által megjelölt tartalom nem választási vitaműsor, a Kifogásolt tartalom csak a Fidesz kampányüzenetét tartalmazza, annak a jelen választási eljárás szempontjából kiemelt jelentőség nem tulajdonítható, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme a kifogásban megjelölt műsorszámban nem vizsgálható.

[39]       Tekintettel arra, hogy Beadványozó kifejezetten megjelölte a műsorszám azon részletét, amelyet jogsértőnek tart, ezzel egyértelművé tette, hogy pusztán a kifogásolt műsorszámrészletre kiterjedő vizsgálat elvégzését kezdeményezi, ez utóbbi azonban kizárt. Az a tény, hogy egy műsorszám valamely részlete akár önmagában véve is jogsértő Beadványozó szerint, nem hat vissza a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint alapelvet sértő kiegyensúlyozottság megítélésére, hiszen fő szabály szerint még csak nem is egy műsorszám, hanem azok sorozata, nem pedig egy műsorszámrészlet vizsgálata nyomán lehet az alapelvi jogsértést megállapítani.

[40]       Az NVB megítélése szerint nem sértette az esélyegyenlőségi alapelvet önmagában véve az sem, hogy a Fidesz jelmondatának első fele rövid ideig, nagyrészben takarva megjelent a műsorszámrészlet végén. Nem fog helyt a kifogás továbbá azon az alapon, hogy a Kifogásolt tartalomban a Fidesz arculati elemei, logói jelentek volna meg, hiszen Médiaszolgáltató által bevágott videórészletben kizárólag Menczer Tamás kommunikációs igazgató látható.

[41]       A fentiekre tekintettel az NVB megállapította, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelme a kifogásban leírt cselekmény alapján nem állapítható meg.

IV.

[A politikai reklám közzétételére vonatkozó korlátozások megsértése]

[42] A kifogás második része tekintetében az NVB-nek arról kellett döntenie, hogy a hivatkozott médiatartalom közzétételével sérült-e a Ve. politikai reklámra vonatkozó, a beadványban felhívott rendelkezése.

[43] A Ve. 147. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Ebből a rendelkezésből is következik tehát, hogy a politikai reklám közzétételére azon időpontot követően, és olyan módon van lehetőség, amely az egyenlő feltételek meglétét garantálja.

[44] A politikai reklám választási eljárásban való elbírálhatóságával kapcsolatban az NVB megállapítja, hogy a Ve. 151. § (1) bekezdése megfelelően megalapozza hatáskörét az ügyben. Az eljárás során a Ve. és annak 147. § (5) bekezdése alapján az Mttv. közzétételre irányadó rendelkezései alkalmazandók.

[45] Az Előzményi határozat a politikai reklám vonatkozásában kialakult gyakorlatot akként összegezte, hogy a politikai reklám a Ve. 146. § a) pontja szerinti fogalma, a 147. § (1) bekezdése, valamint a 147/E. §-a alapján közszolgálati médiaszolgáltató a politikai reklám közzététele vonatkozásában különös körültekintéssel kell, hogy eljárjon. A Ve. 147 § (1) bekezdése az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésében foglaltak törvényi leképeződése, erre is figyelemmel pedig – az NVB Kúria által is megerősített gyakorlatára tekintettel [Kúria Kvk.II.37.447/2014/5.számú végzés] a műsorszám tartalma alapján is vizsgálható, és politikai reklámnak minősíthető.

[46] A Kúria joggyakorlata szerint egyfelől „a jogi értékeléskor nem a megrendelő személyének, hanem a műsorszám tartalmának van jelentősége.” Ezzel ellentétes értelmezés arra vezetne, hogy „bármely magánszemély, civilszervezet vagy gazdasági társaság által közzétett jelölő szervezetet népszerűsítő, annak támogatására ösztönző reklám nem lenne politikai reklámnak minősíthető, mivel azok jogi státusza, funkciója teljes mértékben eltér a jelölő szervezetekétől” [Kúria Kvk.III.37.328/2014/6. számú végzése]. Nincs jelentősége annak sem, ha valamely jelölő szervezet emblémája nem szerepel a reklámon, illetve nevük sem hangzik el, mivel a Ve. 146. § a) pontja szerint politikai reklámnak minősül az is, ha a jelölő szervezet célját, jelszavát népszerűsíti a műsorszám [Kúria Kvk.III.37.328/2014/6. számú végzése].

[47] Politikai reklámnak csak a médiaszolgáltató által érdemben nem szerkesztett műsorszám minősül. A médiaszolgáltatónak fel kell ismernie, hogy „a hírműsorába ágyazott kisfilm politikai reklámnak minősül, emiatt annak teljes terjedelemben történő közlése jogsértő [Kúria Kfv.I.37.573/2019/2. számú végzés]. Érdemi tartalmi szerkesztés esetén a beágyazott kisfilmet nem lehet politikai reklámnak minősíteni. Ilyen, érdemi tartalmi szerkesztésnek tekinthető „az eredeti hangsáv helyett narrátor alkalmazása, a kampányfilm üzenetének további tömörítése annak kevésbé lényeges elemeinek kivágásával” [Kúria Kvk.III.37.608/2019/4. számú végzés, (9) bekezdés].

[48] Az Előzményi határozatot helybenhagyó Végzés egyértelművé teszi, hogy Médiaszolgáltató nézeteivel szemben a szerkesztői szabadság nem korlátlan.

[49] A Kúria szerint „a politikai reklám fogalmának meghatározása (…) során (…) figyelembe veendő az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése, amelynek értelmében „[a]” demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.” Az Alkotmánybíróság a 19/2016. (X. 28.) AB határozata szerint az Alaptörvény a politikai reklám fogalmát nem határozza meg szövegszerűen. Ugyanakkor egyrészt egyértelműen a demokratikus közvélemény kialakulásához köti azt, a véleményszabadság alapjogába ágyazva, másrészt közvetlenül összekapcsolja a választással, ezen belül a jelölő szervezetekkel, harmadrészt összekapcsolja a politikai reklám fogalmát a választási kampányidőszakkal. (…) [A] politikai reklám az Alaptörvény e rendelkezései értelmében az a közlés, amely a jelölő szervezetek jelöltjeit (…) támogatja. (…). A (…) politikai reklám fogalmát, ha az a tételes jogban megjelenik, az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni. [Végzés (23)-(24) bekezdés]

[50] A Kúria úgy véli továbbá, hogy a „sajtó szerkesztési szabadságát nemcsak a törvényi keretek határozzák meg, hanem az Alaptörvény is: politikai reklámot a médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételekkel lehet közölni (…) így (…) a politikai reklám közzététele a médiaszolgáltató szerkesztési szabadságának korlátja lehet. (…) [É]pp az alapjogi védettségből – az esélyegyenlőség biztosításának alkotmányi követelményéből – következik, hogy egy közzétett műsorszám vonatkozásában tartalmi szempontból is vizsgálható, hogy az politikai reklámnak minősül-e vagy sem. Ellenkező esetben könnyen sérülhet az Alaptörvény által előírt esélyegyenlőség biztosítása.” [Végzés (25) bekezdés]

[51] Lényegi kérdés, hogy a Kúria „elsősorban tartalmi kérdésként, nem pedig a megjelölés, illetve a megjelenés egyéb körülményei alapján dönt arról, hogy a kifogásolt tartalom politikai reklámnak minősül-e.” „[J]elentősége van annak, hogy a médiaszolgáltató érdemben szerkesztette-e a kifogásolt médiatartalmat. Az „érdemben” kifejezés szintén a tartalmi vizsgálat szükségességét veti fel. A (…) médiaszerkesztési gyakorlatban a modern kornak, a XXI. század közösségi médiára épülő struktúráját figyelembe kell venni. Így (…) a közösségi médiában található tartalmakat fel lehet használni a közszolgálati médiában is a kampány-témák illusztrációjára. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a politikai reklám fogalmát sem lehet „statikusan” értelmezni, a véleménynyilvánítási szabadság érvényesülésének, valamint az esélyegyenlőség elvének a modern kor követelményeiben is érvényesülni kell, a modern kori körülmények nem ronthatják le az alkotmányos egyensúly követelményét.” Amennyiben „a közzétett műsorszámok a tartalmi tömörítés elmaradása, a kisfilmek üzeneteinek teljes átadás, a nagymértékben megegyező képi- és azonos tartalmú hanganyag alapján érdemben nem szerkesztett anyagnak minősülnek, a kifogásolt tartalmak megfelelnek a politikai reklám tartalmi meghatározásának. Az, hogy a hírműsor szerkesztett, (…) nem jelenti azt, hogy abban politikai reklám fogalmilag sem jelenhet meg.” [Végzés (32) és (34) bekezdés].

[52] Különös gondossággal, formai és tartalmi szempontok alapján esetről-esetre ítélhető meg az, hogy a tartalom érdemben szerkesztett-e. „Ennek során döntő, de nem kizárólagos jelentősége lehet a tartalmi tömörítésnek, a vágásnak, vagy éppen a narrációnak, ha az nem szorítkozik az eredeti tartalom szó szerinti ismertetésére. Ugyanakkor nem tekinthető feltétlenül politikai reklámnak az egyes jelölő szervezetekről, vagy azok programjáról közölt tudósítás, amely szükségszerűen eljuttatja az adott jelölő szervezet üzenetét a választókhoz”. [Végzés (35) bekezdés]

[53] A Kúria rámutat arra is, hogy a politikai reklám Mttv. szerinti definíciójának azon fordulata, amely szerint az „a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám”, lényege szerint nem fogalmi elem, hanem a megjelenésre vonatkozó előírás. „Ez pedig azt jelenti, hogy nem a közzététel Mttv. 32. §-ában meghatározott módja teszi politikai reklámmá az adott médiatartalmat, hanem annak tényleges – (…) nem szerkesztett – tartalma.” A meghatározás e fordulata nem olyan definíciós elem, amely hiányában a tartalom ne volna politikai reklámnak tekinthető. Ebből nem az következik, hogy „a kifogásolt tartalmak azért sem tekinthetőek politikai reklámnak, mert azokat nem reklámhoz hasonlóan tették közzé, hanem az, hogy ha azok a tartalom szerinti minősítés alapján politikai reklámok voltak, azok közzététele nem felelt meg az Mttv. előírásainak.” [Végzés (36)-(38) bekezdés]

[54] Mindezek alapján rögzíteni szükséges egyrészt, hogy az NVB is esetről-esetre vizsgálja meg azt, hogy egyes műsorszámok tartalmi szempontból politikai reklámnak minősülnek-e.

[55] Másfelől, az NVB megítélése szerint köztudomású ténynek tekinthető, hogy Magyarországon megváltozott a médiastruktúra, valamint változóban vannak a médiafogyasztási szokások és a médiaszerkesztési gyakorlat is. A médiastruktúra változása és a médiafogyasztási szokások változása elsősorban a nyomtatott és online felületek számának változása, illetve a közösségi média térnyerése mellett a lineáris médiaszolgáltatásokban közvetített tartalmak fogyasztása vonatkozásában követhető figyelemmel.

[56] A szerkesztési gyakorlat változásának okát a Médiaszolgáltató nem jelölte meg egyértelműen észrevételében, de az NVB köztudomásúnak tekinti azt a tényt is, hogy a közéleti viták egyik kiemelt fóruma mára a közösségi média lett, mert a közszereplők, a pártok és más szervezetek a hagyományos médiafelületek megkerülésével, közvetlenül tudják eljuttatni a nyilvánossághoz nézeteiket, és ugyanezen a felületen biztosított a lehetőség a közügyeket érintő viták lefolytatására is.

[57] A Médiaszolgáltató gyakorlata azon okból bír jelentőséggel, hogy jelen ügyben nem a lineáris médiaszolgáltatás által közzétett tartalmaknak a közösségi média felületein való megjelentetésre, vagyis szélesebb kör számára történő eljuttatására törekvés képezi kifogás tárgyát. Ellenkezőleg, lineáris médiaszolgáltatások tartalmait fogyasztók számára kívánja a Médiaszolgáltató eljuttatni azon tartalmakat, amelyek egy ennél szélesebb, és folyamatosan bővülő fogyasztói kör számára már elérhetőek.

[58] A Médiaszolgáltató fenti törekvése azon körülményre tekintettel indokolható, hogy a közéleti viták során tett közlések, a pártok, választási kampányidőszakban a jelöltek és jelölő szervezetek számos alkalommal nem előre meghirdetett helyszínen, a médiaszolgáltatók munkatársainak jelenlétében, ezzel a közvetlen kommunikációt is biztosítva tesznek bejelentést vagy nyilatkozatot, illetve közölnek a nyilvánosságnak szánt információkat. Ehelyett a bejelentéstevő és a sajtó közvetlen kommunikációját kizárva a fenti személyi kör üzeneteit egyre gyakrabban szöveges formában, vagy kép- és hangfelvételbe ágyazva jeleníti meg a nyilvánosság számára.

[59] Az NVB megítélése szerint, még ha Médiaszolgáltató a fenti megfontolásokra tekintettel fogalmazta is meg észrevételeit, és arra tekintettel jár el a hírműsorok szerkesztése során, az sem vezethet olyan jogértelmezésre, hogy választási kampányidőszakban bármely jelölt vagy jelölő szervezet által közzétett felvételt érdemi szerkesztés nélkül lehet a hírműsor részévé tenni. Ezért annak vizsgálata során, hogy a hírműsorban közzétett, jogorvoslati kérelemmel érintett tartalom érdemben szerkesztett-e, az NVB a következő szempontokra van tekintettel.

[60] Az érdemi szerkesztés mennyiségi és minőségi kérdés. Az előbbi azt jelenti, hogy a más forrásból átvett tartalom hosszát a kifogásolt műsorszámrészlet hosszához, és ha lehetséges, az átvett videó egészének hosszához kell mérni. Minél hosszabb az átvett rész, annál inkább lehet következtetni az érdemi szerkesztés hiányára.

[61] A minőség szempontjából annak van jelentősége, hogy az átvett tartalom valamely részét elhagyja-e, és ha igen, miként rekeszti ki tudósításából a médiaszolgáltató. Más megítélése van annak, hogy a videó tartalmát a műsorvezető idézi vagy felerősíti-e, ahogy annak is, hogy mely részét emeli ki, illetve ezzel egyidejűleg az átvett tartalom az idézett szöveget is magába foglalja-e. Lényegi kérdés, hogy a narráció alatt az átvett képanyag bejátszásra kerül-e, valamint, hogy annak, illetve az átvett videóból hang nélkül átvett részeknek a tartalma az átvett anyag érdemi része-e, illetve arra is figyelemmel kell lenni, hogy az átvett anyagban hallható szöveg feliratként megjelenik-e, és ha igen, mely részei maradnak láthatóak.

[62] A minőségi és mennyiségi szempontok vizsgálatával tisztázható, hogy a szerkesztés járt-e olyan mértékű változtatással az átvett tartalomra nézve, amely közérdekű tájékoztatássá teszi a hírműsor vizsgált részletét. Ennek hiányában olyan következtetésre is lehet jutni, hogy a szerkesztés célja éppen és kizárólag az eredeti kampányüzenet felerősítésére, vagy átadásának megkönnyítésére irányult.

[63] A Kifogásolt tartalom vizsgálatát az NVB a fenti szempontok alapján végezte el.

[64] A Kifogásolt tartalom egy, Menczer Tamás által 2024. május 7. napján, 14 óra 04 perckor közzétett 1 perc 3 másodperc hosszúságú videóban tett közlést mutatja be. Az első 10 másodpercben Menczer Tamás látható nyilatkozat közben, aztán egy [0:10 és 0:14 időpont között], majd egy másik képkivágás látható [0:15 és 0:17 időpont között], ezt követően 10 másodpercig vágóképek tekinthetők meg. A videó második felében ismét Menczer Tamás látható [0:28 és 0:56 időpont között], a videó további részében Menczer Tamás jelmondata és portréja látható [0:56 és 1:03 időpont között].

[65] Képi tartalomként először a kampányüzenet felvezetéseként megjelent állítást alátámasztó közlés forrása és a kulcsmondat látható. Eszerint Franciaország az Idegenlégió gyalogezredének száz katonáját küldte Ukrajnába, a másik képkivágás szerint összesen 1500 katona érkezhet. Ez az átvett tartalom lényege, és ez a rész Menczer Tamás mondandójának megerősítését is szolgálja. A forrásként megjelölt wpolityce.pl oldalon egy, az Asia Times felületén megjelent cikk szemléje található, mely utóbbi egy magánszemély oldaláról került átvételre. Az angol nyelvű, eredeti cikk egy orosz nyelvű és egy oroszországi angol nyelvű felületre hivatkozik az információ forrásaként, valamint jelzi, hogy az állítólag háborúba küldött katonák olyan egység részei, amelyben a tisztek rendelkeznek csak francia állampolgársággal.

[66] A harcjárművek mozgását, majd harci cselekményekben lerombolt épületekről készült felvételeket mutató vágóképek alatti hangsávban a Francia Köztársaság elnökének nyilatkozatára utaló mondat az első állítás alátámasztására és Menczer Tamás mondandójában foglaltak megerősítésére irányul, ezáltal reálisnak mutatkozik az, hogy a háború kiterjedtebbé válik. Menczer Tamás szerint Magyarország békéjét veszély fenyegeti, ám az megvédhető, ha a néző nemet mond a háborúra és igent a békére, illetve azokra, akik a béke pártján állnak. Ezt követően hangzik el a Fidesz jelmondata, összekapcsolva az előző üzenetet a párt támogatására való felhívással.

[67] A Kifogásolt tartalom a videóval szemben több eltérést is mutat. A műsorvezető egyrészt Menczer Tamás a műsorszámrészletben később megjelenített mondatával vezeti be a hírt, majd a Menczer Tamás által tett közlés értelmét megváltoztatva rámutat arra, hogy a videóban szereplő állítást „a lengyel sajtóban és egy amerikai elemzőre hivatkozó hírek” támasztják alá. A műsorvezető szerint „állítólag 100 idegenlégiós már most Ukrajnában van, és összesen 1500 nyugati katona érkezése várható”, ami a képkivágáson látható információ részleges tartalmi megváltoztatásával történt átvétele. Ezt követően került bevágásra Menczer Tamásnak a katonáknak az ukrajnai háborúba küldésével kapcsolatos, feltételes módban lévő mondatával kezdődően a videó, amely összesen 20 másodperc hosszú. A Kifogásolt tartalom végén, amikor a videóban Menczer Tamás a Fidesz jelmondatát mondja, a hangsáv hiányzik, így a jelmondat nem hallható, a Kifogásolt tartalom saját felirata pedig kitakarja az eredeti tartalomhoz készített felirat alsó felét, így a jelmondatnak kizárólag első fele olvasható.

[68] Jelen ügyben a Fidesz politikusa által saját közösségimédia-felületen publikált videó közzétételére került sor. A Kifogásolt tartalom tekintetében a közzététel a képi anyag tekintetében csak részlegesen valósult meg, mivel – a videó feliratozására is tekintettel – az 56 másodperc hosszú kampányüzenet nagyjából harmadát elérő, 20 másodperc hosszúságú rész beszerkesztésére került sor, amely nem tartalmazza a vágóképeket, így az azokon látható információkat sem. A videóban is szereplő tartalmat szó szerint ismertető műsorvezetői narráció hossza 10 másodperc, további, nagyjából 10 másodperc időtartamban jelenik meg a videó valamely tartalma átfogalmazva, ezzel pedig a tartalmi tömörítés is megvalósul. Mindezek, együttesen az NVB megítélése szerint a Kifogásolt tartalom utolsó részében található fél másodperc hosszúságú rész értékelése függvényében megalapozhatnak olyan következtetést, hogy az átvett tartalom érdemben szerkesztettnek minősül.

[69] Az NVB nem hagyhatta figyelmen kívül a Kifogásolt tartalom azon részét, amely az átvett tartalom lényegét, fő üzenetét átadó videórészt követően fél másodperc hosszban megjeleníti a Fidesz jelmondatának első felét. A vizsgálat alapján egyértelmű, hogy Médiaszolgáltató figyelmet fordított a lenémításra, vagyis arra, hogy Menczer Tamás hangját a képanyagról leválassza. A részlet – rövid időtartama miatt, valamint a hangsáv eltávolítása okán – nem kelthette fel szükségszerűen az átlagos tévénézők figyelmét. A videóban közzétett felirat által ugyanakkor a Fidesz jelmondatának első fele ezzel együtt akár észlelhető is volt.

[70] Hangsúlyozza az NVB, hogy a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) tiltja az olyan reklám alkalmazását, melynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat [Grt. 11. § és 3. § q) pont]. Mindazonáltal a Grt. nem minősül választásra irányadó jogszabálynak, a Ve. rendelkezéseinek egyikével sem teremthető meg olyan kapcsolat, amely a Grt. itt felhívott rendelkezései, és hírműsorok szerkesztésével kapcsolatos szabályok összekapcsolását lehetővé tennék. Hasonlóan, az Smtv. és az Mttv. sem zárja ki kifejezetten ilyen műsorszámok, műsorszámrészletek közzétételét.

[71] A Médiaszolgáltató műsorszerkesztése jelen esetben azt eredményezte, hogy a videóban szereplő jelmondat megjelenítésére a Kifogásolt tartalomban nem került sor, a rövid időre felvillanó mondatrész pedig nem befolyásolhatta a nézőket. Ugyanakkor, ha mindez ellentétes eredményre is vezetett volna, figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a Kúria szerint éppen az érdemi szerkesztés nyomán előállt változtatások erősíthetik fel az ismertetett kampányfilm üzenetét, azonban annak „szerkesztett hír jellegére tekintettel azon csak a kiegyensúlyozottsági követelmények” számon kérhetők [Kúria Kvk.III.37.608/2019/4. számú végzése, (9) bekezdés].

[72] Megállapítja tehát az NVB, hogy a Menczer Tamás által közzétett videóban foglaltakról történő híradás során a Médiaszolgáltató elegendő számban és kellő minőségben eszközölt olyan változtatásokat, amelyek a tartalmat a közügyekről szóló tájékoztatás körébe sorolták, ilyen módon politikai reklám tiltott közzététele nem valósult meg.

[73] A fentiekre tekintettel a Ve.147. § (1) bekezdésében foglaltak, ezzel összefüggésben pedig a Ve. 147/E. §-ának sérelmét az NVB nem állapíthatta meg.

[74] A Ve. 147. § (2) bekezdése vonatkozásában az NVB rögzíti, hogy Beadványozó érdemi előadást nem tett arra vonatkozóan, hogy amennyiben meg is valósult volna a Ve. 147. § (1) bekezdésében foglaltak sérelme, miként terjedt volna ki a jogsértés a politikai reklámhoz fűzött vélemény, értékelő magyarázat tilalmára is.

[75] Megjegyzendő, hogy a Ve. 147. § (2) bekezdése a tárgyi ügyben egyébként sem sérthető meg. Amennyiben tartalmi vizsgálat alapján minősül valamely műsorszám vagy annak részlete politikai reklámnak, abból nem következik, hogy a politikai reklám közzététele értékelő magyarázat vagy vélemény hozzáfűzése mellett történt. Ellenkezőleg, a Ve. 147. § (2) bekezdésében foglaltak sérelmének valójában az az előfeltétele, hogy az arra irányadó eljárásrendben az arra jogosult által közzététel céljából benyújtott politikai reklámot szerkesszék olyan módon adásba, hogy annak értékelése valamely műsor keretei között megtörténhessen.

[76] Mindezekre tekintettel az NVB a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.

V.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[77] A határozat az Mttv. 32. § (2) bekezdésén, 203. § 47. pontján, a Ve. 146. § a) pontján, 147. §-ának (1)-(2) bekezdésén, a Ve. 147/E. §-án, a 151-152. §-ain, a 220. §-án, 331. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 331. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. május 13.

 

                                                           Dr. Sasvári Róbert

                                                    a Nemzeti Választási Bizottság

                                                    elnöke