311/2024. NVB határozat - Dudás Zoltán Szilárd polgármesterjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

311/2024. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság Dudás Zoltán Szilárd polgármesterjelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 57/2024. számú határozatát az indokolás jelen határozatban foglalt kiegészítésével helyben hagyja.

 

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. május 12. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]

[1] Beadványozó, mint a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: Fidesz) és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: KDNP) jelölő szervezetek által Budapest Főváros XXI. kerület Csepelen állított közös polgármesterjelölt, jogi képviselője útján a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján 2024. május 3. napján kifogást nyújtott be a Budapest XXI. Kerületi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB).

[2] Beadványozó a Csepeli Hírmondó (a továbbiakban: Kiadvány) tevékenységét tette jogorvoslati kérelme tárgyává. A kifogás szerint a Kiadvány 2024. május 1. napján megjelent, XV. évfolyam 11. száma nem tartalmazta a jelölt választási programjának bemutatását (arra hivatkozva, hogy a jelölt által a sajtóterméknek küldött anyag politikai hirdetés), ezzel pedig a Kiadvány megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontját. A Kiadvány ugyanezen számában megjelent, „Visszatérhet a 2010 előtti világ” című cikkben foglaltak sértik továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontját. Végül, de nem utolsósorban a kifogás rögzíti azt is, hogy a Fidesz-KDNP anyák napi köszöntője a „Visszatérhet a 2010 előtti világ” című cikk alatt, negyed oldal terjedelemben jelent meg, míg a polgármester nevében a lapban két anyák napi köszöntő jelent meg, egy negyed és egy fél oldalas terjedelemben, de ennek kapcsán a kifogás nem hivatkozik a Ve. megsértésére.

[3] A választási program bemutatása elmaradásának előzményeként a Beadványozó előadta, hogy a Kiadvány 2024. április 23. napján tájékoztatta arról, hogy a sajtótermék következő száma be kívánja mutatni az önkormányzati választáson polgármester-jelölteket indító pártok és civil szervezetek összefoglaló programját és felkérte a jelöltet programja bemutatására a felkérésben meghatározott tartalmi és formai feltételek betartása mellett. A levél arról is tájékoztatott, hogy a lapszámban milyen technikai feltételek mellett van lehetőség anyák napi köszöntő megjelentetésére. Beadványozó elküldte a megítélése szerint az előírt paramétereknek megfelelő programot és anyák napi köszöntőt. Válaszlevelében a Kiadvány jelezte, hogy a programbemutató anyagot politikai hirdetésnek tekinti és azt nem jelentetheti meg. A Kiadvány jelezte, hogy milyen tartalmi feltételeknek való megfelelés esetén vállalja az anyag megjelentetését és azt is, hogy az anyagot a korábban jelzett határidőt követően is fogadja. Beadványozó válaszában közölte, hogy ragaszkodik az eredetileg megküldött anyag megjelentetéséhez, és azt nem tartja politikai hirdetésnek.

[4] A kifogáshoz a Beadványozó jogi képviselője bizonyítékként csatolta a Beadványozó és a Kiadvány között váltott elektronikus leveleket, valamint a Kiadvány XV. évfolyam 11. számának oldalhű elektronikus változatát.

[5] A Kiadvány XV. évfolyam 11. száma alapján a sajtótermékben a fenti levélváltást követően a lap 8-11. oldalán „Európai parlamenti és helyi önkormányzati választás 2024” cím alatt a jelölttel együtt összesen hét polgármesterjelölt bemutatása jelent meg. Az egyes jelölteket bemutató szöveg feletti bekezdés megjelöli, hogy mely jelöltek szerepelnek nyilvántartásba vett és melyek erre törekvő jelöltként. A szöveg arra is utalt, hogy a sajtótermék a hét jelöltet arra kérte, hogy „a kiegyensúlyozottság jegyében – maximum 2500 karakterben foglalják össze, mi az ő, illetve pártjuk, jelölőszervezetük programja. Egyedül Dudás Zoltán Szilárd nem küldte a többi párt és jelölőszervezetük által elfogadott módon választási programját többszöri kérésre sem.”

[6] A Beadványozón kívüli jelöltek bemutatása a sajtótermékben a következő szerkesztési elvek mellett történt: a jelölt nevét, jelölő szervezetének nevét, portréját egy-egy, a jelölt programját tartalmazó felület elérhetőségét tartalmazó kétdimenziós pontkód (a továbbiakban: QR-kód), valamint – a Mi Hazánk Mozgalom jelöltjét bemutató szöveg kivételével – nagyjából azonos hosszúságú (2484 és 2810 karakterszám közötti terjedelmű) szöveg követi. A Beadványozó esetében neve, jelölő szervezeteinek neve, portréja, a QR-kód a többi bemutatott jelölt adataival azonos módon jelent meg, azonban ezt a többinél rövidebb szöveg követte, amely szerint a Beadványozó „többszöri kérésre sem küldte el a választási programját a pártokkal leegyeztetett módon a szerkesztőségünkbe. Állítása szerint azonban elképzeléseit május 1-től elolvashatják majd az érdeklődők a www.dudaszoltan.com oldalon (a QR kódot beolvasva is megtalálják). Mivel nem kaptunk részletesebb összefoglalót erről, így ezt a lehetőséget tudjuk olvasóinknak ajánlani.”

[7] A „Visszatérhet a 2010 előtti világ” című cikk a Kiadvány XV. évfolyam 11. számának 12-13. oldalán található írás. A cikk egyes szövegrészeit idézve a kifogás azt állítja, hogy a cikk a jelöltet és a jelölő szervezetet negatív színben tünteti fel, mint alkalmatlant mutatja be, valamint arra utal, hogy ők nem a csepeliek érdekeit tartják szem előtt, hanem a hivatalban lévő polgármester megbuktatására törekszenek és ehhez a baloldallal is összefognak, valamint veszélyeztetik Csepel vagyoni-társadalmi érdekeit. A kifogás megemlíti továbbá, hogy a cikk a jelölt és a jelölő szervezet alkalmatlanságát bizonyítandó megjegyzi, hogy a jelöltséghez szükséges ajánlásokat későn adták le, amely „súlyos csúsztatás”.

[8] A kifogásban foglalt kérelem arra irányult, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint a HVB állapítsa meg azt, hogy a Csepeli Hírmondó megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvét, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Csepeli Hírmondót tiltsa el a további jogszabálysértéstől.

[9] A HVB elnöke a Ve. 213. §-a és 151. § (1) bekezdése alapján 2024. május 3. napján kelt döntésében a kifogást áttette a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB), mint a helyi sajtótermékkel kapcsolatos kifogás elbírálására a médiatartalom-szolgáltató székhelye szerint illetékes területi választási bizottsághoz.

[10] Az FVB 2024. május 6. napján kelt 57/2024. számú határozatával a kifogást elutasította. Az FVB megállapította, hogy az érdemi vizsgálat feltételei fennállnak, hiszen a Beadványozó jelölti jogállása igazolt, a kifogás benyújtására vonatkozó egyéb formai előírások pedig teljesültek.

[11] Az FVB megítélése szerint a kifogás alapján a Kiadvány által elkövetett jogszabálysértés a Ve. 2. § (1) bekezdése c) és e) pontjában foglalt alapelvek együttes megsértése. Ezt támasztja alá a kifogás 1.6.1. pontja, amely szerint a Kiadvány „XV. évfolyamának 11. száma, a Dudás Zoltán polgármesterjelölt programja közzétételének elmulasztása és a Visszatérhet a 2010 előtti világ című cikkben foglaltak súlyosan sértik a Ve. 2. § (1) bekezdése c) és e) pontját.”

[12] A kifogás 1.6.2. pontja megállapítja ugyan, hogy a Beadványozó programja helyett a kifogás 1.3. pontjában idézett szöveg megjelentetése jogsértő, de a jogsérelem a kifogás ezen pontja szerint is a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvének megsértését jelenti. Ennek kapcsán a kifogás utal a politikai hirdetés Ve. 146. § b) pontjában foglalt meghatározására, amelynek fogalmi eleme az, hogy a politikai hirdetés ellenérték fejében közzétett tartalom.

[13] A kifogás – sorrendben második, feltehetően számozási hiba okán ismétlődő – 1.6.2. pontja szerint a „Visszatérhet a 2010 előtti világ című cikkben foglaltak szintén a Ve. 2. § (1) bekezdése c) és e) pontjában foglaltak sérelmét jelentik A kifogás ezen pontja szerint a cikk azáltal valósítja meg ezeknek az alapelveknek a megsértését, hogy nem pusztán közéleti írás, hanem politikai véleménynyilvánítás, nyílt politikai állásfoglalás a Beadványozó és a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltjei tekintetében, egyidejűleg határozott kiállás a jelenlegi polgármester mellett. A kifogás ezen pontja a Kúria Kvk.I.37.416/2018/3. számú végzését idézve kiemeli, hogy mivel „a helyi önkormányzat sajtótermékek a helyi közhatalmat jeleníti meg, a választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, vagy akárcsak látszat, ha a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ilyen esetekben politikai hirdetés hiányában is alkalmas lehet az adott lapszám arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esélyegyenlőségét”. A kifogás szerint a Beadványozó és a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltjeinek negatív színben történő feltüntetésével, a jelenlegi polgármester melletti nyílt kiállással a Kiadvány a törvény által megkövetelt semlegességét feladta, ezáltal súlyosan megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség elvét.

[14] A kifogás második 1.6.2. pontja szerint a Kiadvány súlyosan megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét is, mivel a sajtótermék a „formális jogkövetés – a helyi ügyekről, eseményekről történő beszámolás, a polgármester e pozíciójára való hivatkozással történő többszöri szerepeltetése (két anyák napi üdvözlet közzététele) – keretében olyan tartalmat közvetít, amelynek következtében a jelöltek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül.”

[15] Az FVB idézte a Ve. 152. § (4) bekezdését, amely szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján. A Beadványozó a Kiadvány egyetlen lapszámában megjelent cikkekre hivatkozva, bizonyítékként egyetlen lapszámot csatolva kérte a választási bizottságtól a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésének megállapítását, amelyre az FVB-nek a Ve. 152. § (4) bekezdése szerint nincs lehetősége.

[16] A fentiekre tekintettel a kifogás alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelv megsértését az FVB nem állapíthatta meg.

[17] A kifogásban a Beadványozó kérte továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt alapelv megsértésének megállapítását is, ugyanakkor a kifogás nem tartalmaz olyan állítást az FVB szerint, amely bemutatná, hogy a Beadványozó szerint a sajtótermék mely tevékenysége valósítja meg önállóan ezen alapelv megsértését. A kifogás végig együtt hivatkozza a Ve. 2. § (1) bekezdése c) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértését. Egy mondat hivatkozik kifejezetten a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő alapelv megsértésére a Ve. 2. § (1) bekezdése c) pontjának felhívása nélkül, de ezen állítás is a jelöltek közötti esélyegyenlőség megsértésére utal. Az FVB szerint a Beadványozó ezen állítása is összeköti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) bekezdésében foglalt alapelv sérelmét a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv feltételezett megsértésével. Az FVB megállapította, hogy a fenti összefüggésre tekintettel nem állapíthatja meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv megsértése nélkül a Ve. 2. § (1) bekezdés e) bekezdésében foglalt alapelv megsértését sem. A Beadványozó nem jelölte meg egyértelműen, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme vonatkozásában, hogy mi az a formálisan jogszerű, azonban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sértő tevékenység, amely alapján ezen alapelv megsértése megállapítható.

II.

[A fellebbezés tartama]

[18] A Beadványozó jogi képviselője útján 2024. május 9. napján 10 óra 09 perckor fellebbezést nyújtott be az FVB 57/2024. számú határozata ellen. A jogorvoslati kérelem arra irányul, hogy a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg az FVB hivatkozott döntését, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg, hogy a Kiadvány megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvét, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét is. A Beadványozó kéri továbbá, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Bizottság tiltsa el a Kiadványt a további jogszabálysértéstől.

[19] Beadványozó érintettségének alapjaként azt a tényt jelölte meg, hogy a HVB 14/2024. (IV. 23.) számú határozatával a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek közös polgármesterjelöltjeként nyilvántartásba vette, mely döntés jogerős.

[20] A Beadványozó arra hivatkozik egyfelől, hogy az FVB helytelenül hivatkozott az NVB 422/2019. számú határozatának indokolására. Ezzel szemben a kifogás elbírálása során megítélése szerint a KGD 2019. 21. számú döntés és annak indokolása lett volna irányadó, amely szerint egy konkrét sajtótermék meghatározott száma ellen irányuló kifogás elbírálásakor nincs jogszabályi alapja annak, hogy a lapfolyamot az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességében vizsgálják [Kúria Kvk.IV.38.044/2019/3. számú végzése]. A kifogás tárgya jelen ügyben a Kiadvány XV. évfolyam 11. száma volt, ami a Beadványozó szerint egyértelműen megsérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt elvet azzal, hogy a Beadványozó programját nem tette közzé, bár azt a Beadványozó megítélése szerint határidőben és a kért módon bocsátotta a szerkesztőség rendelkezésére. A jelölti program közzététele vonatkozásában állított jogsérelem tekintetében a kifogásban tett előadását a Beadványozó ezt követően megismétli.

[21] A felülbírálat alapjaként a Beadványozó megjelöli azt is, hogy az FVB döntése a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja megsértése tekintetében is megalapozatlan. Megítélése szerint nem alapos az a hivatkozás, amely szerint a kifogásban nem került megjelölésre, hogy mi az a formálisan jogszerű, azonban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sértő tevékenység, amely alapján ezen alapelv megsértése megállapítható. Beadványozó szerint a kifogásolt lapszámban a „Visszatérhet a 2010 előtti világ” címmel megjelent cikk formálisan jogszerű, mivel az önkormányzati lapban helyi közügyekről számol be. Tartalmát tekintve azonban politikai állásfoglalás a Beadványozóval és jelölő szervezeteivel szemben, valamint kiállás a hivatalban lévő polgármester mellett.

[22] A Kúria Kvk.I.37.416/2018/3. és Kvk.III.38.334/2019/4. számú végzéseire hivatkozással a Beadványozó úgy véli, hogy a hivatkozott cikk nem pusztán a helyi lakosság, a választók tájékoztatása, hanem a jelenlegi polgármester támogatása a Beadványozóval, illetve jelölő szervezeteinek jelöltjeivel szemben. Megítélése szerint ez önmagában sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, majd ismét a hivatkozza a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség megbontására vonatkozó joggyakorlati tételt. Felidézi továbbá az Alkotmánybíróság a közpénzből fenntartott önkormányzati lapok szerkesztési gyakorlatának vizsgálatát megengedő, 3096/2014. (IV. 11.) AB számú határozatát. Végül akként összegzi kérelmét, hogy a kifogásolt cikk sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvet, mivel a helyi közügyekről szóló tájékoztatója elfogult a jelenlegi városvezetés mellett és negatív színben tünteti fel a Beadványozót valamint a Fidesz-KDNP képviselőjelöltjeit, „ezáltal súlyosan sérti a jelöltek, jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséget”.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[23] Az NVB megállapítja, hogy a fellebbezés nem alapos.

[24] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.

[25] Az NVB elfogadta Beadványozó érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.

[26] A választási bizottság elsőfokú határozata ellen a fellebbezést a Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani.

[27] Beadványozó fellebbezésében az FVB döntésében foglaltak újraértékelését kéri, a kifogásban előterjesztett kérelmeit adja elő ismételten, tartalmilag nagyrészt azonos érveléssel.

[28] A Bizottság megítélése szerint az FVB fellebbezésben támadott 57/2024. számú határozata érdemét tekintve alapos, a döntés indokolása azonban az alábbiak szerint kiegészítésre szorul.

[29] A tényállás körében a Bizottság rögzíti, hogy a Kiadvány, mint sajtótermék a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 41.§ (4) bekezdés h)-i) pontjaira figyelemmel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által vezetett, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 97. § (2) bekezdése szerint közhiteles nyilvántartásban szerepel. A Csepeli Hírmondó néven nyilvántartott nyomtatott sajtótermék kiadója a Csepeli Városkép Kft., alapítója pedig Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, a nyilvántartásban feltüntetett internetes elérhetőségen megtalálhatók a Kiadvány kifogásolt lapszáma mellett a korábbi lapszámok is.

[30] Mindennek a kifogásolt cselekménye elkövetése szempontjából az alábbiak szerint van jelentősége. Az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) AB számú határozata értelmében a „választási kampányban más időszakokhoz képest is különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának. A demokratikus jogállamiság elve megkívánja, hogy a népképviseleti szervek megválasztására demokratikus közvélemény és a választók minél megalapozottabb döntése alapján kerüljön sor. Szabad és demokratikus választások nem képzelhetők el anélkül, hogy a sajtó ne a megfelelő tájékoztatáshoz kapcsolódó alkotmányos felelőssége szerint járna el. (…) ez mindenekelőtt és leginkább a szerkesztés szabadságának elismerését, a tartalmi beavatkozás tilalmának tiszteletben tartását igényli az állam részéről. Meghatározott körben azonban alkotmányosan indokolhatóvá és szükségessé válhat a tájékoztatást érintő egyes követelmények előírása. A médiaszolgáltatók tevékenysége mellett ebbe a körbe vonható a közpénzből fenntartott sajtótermékek működése is” [3096/2014. (IV. 11.) AB határozat, Indokolás (42) bekezdés]. Mindazonáltal, alkotmányjogi szempontból „nem kifogásolható alappal, ha választás idején a széles értelemben vett „állam” (ideértve az önkormányzatokat is) kezén lévő sajtó szerkesztésével szemben a bíróság (…) más követelményeket támaszt az általa megállapított konkrét tényállás összes jellemzőjétől függően, mint máskor” [3096/2014. (IV. 11.) AB határozat, Indokolás (42) bekezdés].

[31] A Kúria joggyakorlata szerint továbbá a választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye az egyenlő esély elve, a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Így külső, objektív feltétel egyebek mellett az, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá azokhoz az eszközökhöz, alkalmazhassák azokat a technikákat, amelyek sikeresen és hatékonyan többszörözik meg a kommunikációk meggyőző erejét. Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampányidőszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel [Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzése].

[32] A fentiekre figyelemmel megállapítható, hogy a Beadványozó által állított jogsértés megállapításának vizsgálata nyomán lényeges kérdés az, hogy a kifogásolt tartalmat megjelentető kiadvány közpénzből fenntartott sajtótermék-e. Jelen esetben a Bizottság rámutat arra, hogy a kiegyensúlyozottság követelménye a Kiadvány vonatkozásában számonkérhető, de kizárólag a Ve. vonatkozó rendelkezései alapján.

[33] Abban a vonatkozásban, hogy a Beadványozó által a Kiadvány részére megküldött, a bizonyítékok között is megjelölt anyag alappal volt-e politikai hirdetésnek tekinthető, valamint, hogy a Kiadvány jogosult volt-e annak megjelentetését visszautasítani, a Bizottság az alábbiakat jegyzi meg.

[34] A Kiadvány által a polgármesterjelöltek számára felkínált megjelenési lehetőség nem minősül a Ve. 146. § b) pontja szerinti politikai hirdetésnek. A politikai hirdetés lényegi eleme, hogy azt ellenérték fejében teszi közzé a sajtótermék és azért szerkesztői felelősséget nem visel.

[35] Jelen esetben a Kiadványt nem a Ve., vagy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.), vagy az Mttv. kötelezi arra, hogy felületet biztosítson a polgármesterjelöltek számára, hanem az teljes mértékben saját, önkéntes elhatározásán alapult.

[36] A Bizottság 646/2018. számú határozatában összegezte, hogy az Smtv. és az Mttv. rendelkezéseire tekintettel a jelölő szervezet, illetve a jelölt a választási kampány folytatásához való joga címén nem jogosult meghatározni, illetve felülírni a sajtótermék által érvényesíteni kívánt szerkesztési elveket és nem kötelezheti arra a sajtóterméket, hogy az általa kívánt tartalmat jelenítse meg, korlátozva ezzel a tartalom szerkesztésére való jogosultságát. Ezzel ellentétes álláspont azt jelentené, hogy a sajtótermék önkéntes vállalás esetén is köteles lenne a jelölt által közölni kívánt bármilyen tartalmú kampányüzenet közvetítésére és annak tartalmába annak ellenére nem szólhatna bele, hogy azért felelősséggel tartozik.

[37] A Bizottság 646/2018. számú határozatában rámutatott arra is, hogy a Ve. által nevesített kampányeszköz, a politikai hirdetés esetében a médiatartalom-szolgáltatónak nincs lehetősége vizsgálni a jelölő szervezet, jelölt által közölni kívánt tartalmat, hanem azt változtatás nélkül közölnie kell. Mindez azonban azzal is jár, hogy e tartalmak tekintetében a jogi felelősség a jelölő szervezetet és a jelöltet terheli. Éppen a jogintézményben rejlő, lényegében a szerkesztői szabadságot korlátozó rendelkezés miatt a politikai hirdetés esetén minden médiatartalom-szolgáltató jogszabályi kötelezés nélkül, szabadon dönthet arról, hogy részt vesz-e ilyen kampányeszközök közvetítésében.

[38] A Kúria a Bizottság 646/2018. számú határozatát helybenhagyó Kvk.II.37.419/2018/2. számú végzése alapján a közpénzből fenntartott sajtótermékek tekintetében is korlátozható lehet adott esetben a szerkesztői szabadság, ugyanakkor e korlátozást a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlat alapelvi követelményének érvényre juttatása nem indokolja. Ennek oka pedig abban áll, hogy a médiatartalom-szolgáltató olyan, mindenkivel szemben érvényesített objektív szerkesztési elveket határozott meg, amely a megjelentetés céljával – a jelöltek bemutatkozására adott lehetőséggel – nem áll ellentétben.

[39] A tárgyi ügyben nem volt vitatott, hogy a Kiadvány objektív szerkesztési elveket határozott meg, a Beadványozó azok alkalmazását vitatta. Mindezekre tekintettel a Bizottság a Kiadvány által a kifogás előterjesztését megelőzően tett nyilatkozatok hátterét vizsgálta.

[40] A politikai hirdetés ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom [Ve. 146. § b) pont]. A Beadványozó által közzétenni kívánt anyag nem tartalmazza a polgármesterjelölti programot, kizárólag annak egyes témáit sorolja fel, illetve egy honlap elérhetőségére mutató QR kód látható azon. Mindemellett ugyanakkor a közzétenni kért anyag központi helyen szerepelteti a Fidesz jelmondatát, valamint egy figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy a választópolgárok a Beadványozót válasszák polgármesterré.

[41] A Bizottság ezt követően azt a kérdéskört vette górcső alá, hogy jogosult-e a Kiadvány a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán politikai hirdetés közzétételére. Az Állami Számvevőszék hivatalos oldalán elérhető listán [https://www.asz.hu/arjegyzekek?onkormanyzati-valasztasok-2024] a Kiadvány mindazonáltal nem szerepel, így politikai hirdetés közzétételére a Ve. 148. § (4) bekezdése alapján a Kiadvány nem jogosult.

[42] A Beadványozó által közzétenni kért anyag tartalmi vizsgálata alapján megállapítható, hogy azt a Kiadvány nem minősítette helytelenül, amint az is, hogy a közzététellel éppen a Kiadvány követett volna el jogsértést.

[43] Végül a Bizottság azt a fellebbezésben tett előadást vizsgálta, hogy a közpénzből fenntartott sajtótermékek kiegyensúlyozottsága milyen feltételek mentén tehető jogorvoslat tárgyává, illetve, miként kell értelmezni a Ve. vonatkozó rendelkezéseit a vizsgálat, és a jogkövetkezmények megállapítása tekintetében.

[44] A Ve. 152. § (4) bekezdése szerint a 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennáll a megjelölt bizonyítékok alapján. Ezt a rendelkezést a Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül, annak értelmezése során pedig a Kúria joggyakorlatára támaszkodik. A Kúria szerint „a Ve. szabálya csak úgy értelmezhető, hogy nem kell önálló, eredményes jogorvoslattal támadni valamennyi egymást követő lapszámot ahhoz, hogy a folytonosság a későbbi lapszám tekintetében megállapítható legyen”, mivel ellenkező értelmezés „a Ve. 152. § (4) bekezdése szerinti megelőző lapszám vizsgálatát kizárná, ezzel a jogszabályi rendelkezést kiüresítené”. [Kúria Kvk.V.39.498/2022/5. számú végzése].

[45] A Bizottság szerint lényegi kérdés a fentiekre tekintettel, hogy jelen esetben a folytonosság követelményétől nem lehet eltekinteni, önmagában a Kiadvány kifogásolt lapszáma tekintetében nem lehetséges a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelmének megállapítása. Kiemelendő ugyanakkor, hogy „függetlenül attól, hogy egy korábbi lapszám tekintetében a kérelmező kifogása nem vezetett eredményre, a Ve. 152. § (4) bekezdése szerinti feltétel szempontjából vizsgálható [Kúria Kvk.V.39.498/2022/5. számú végzése].

[46] Az FVB 57/2024. számú határozatában a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja sérelme vonatkozásában kifejtettekkel a Bizottság teljes mértékben egyetért, azokat kiegészíteni csak annyiban szükséges, hogy a Beadványozó magában a fellebbezésben is úgy ismételte meg a kifogásban tett előadását, hogy fenntartotta a kapcsolatot a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelvek sérelme között. Nem állapították meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelv sérelmét sem a fellebbezésben hivatkozott kúriai végzések sem, azok éppen a kiegyensúlyozottság kérdését vizsgálták a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja alapján, ekként a fellebbezésben előadottak sem foghattak helyt.

[47] A Bizottság mindezek alapján a fellebbezést, mint alaptalant elutasítja, és az FVB 57/2024. számú határozatát Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja szerint helybenhagyja.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[48] A határozat az Mttv. 41. § (4) bekezdés h)-i) pontjain, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, a 146. § b) pontján, a 148. § (4) bekezdésén, a 152. § (4) bekezdésén, 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 224. § (3) bekezdésén, 231. § (5) bekezdésének a) pontján, és az Ákr. 97. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. május 9.

 

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke