309/2024. NVB határozat - a H. K. magánszemélyáltal benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

309/2024. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a H. K. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. május 12. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

  1. Kifogástevő 2024. május 8. napján 19 óra 06 perckor elektronikus levél útján kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának megsértése okán.
  2. Kifogásának tárgya az általa megadott internetes elérhetőségen szereplő kép (grafika), amely sérti a Kormány „pártatlanságát és a választási eljárás tisztaságát”. A grafikán három piros ’STOP’ tábla, és ezek mellett egy-egy fekete szövegdoboz látható a következő feliratokkal: "További fegyverszállítások", "Ukrán katonák kiképzése", "A háború pénzelése". Az alsó, piros hátterű részen nagy fehér betűkkel a következő felirat található: "Csak úgy garantálhatjuk a magyar emberek biztonságát, ha továbbra is kimaradunk a háborúból."
  3.  A Kifogástevő szerint a Kormány „köteles pártatlanságot tanúsítani a választási kampányban”, azonban a kép és az azon látható szöveg a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: Fidesz) és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: KDNP) által folytatott kampány anyagaival azonos. Az Alaptörvény B) cikk (2) bekezdésére hivatkozva a Kifogástevő úgy véli, hogy a Kormánynak tartózkodnia kell „minden olyan cselekedettől, amely a választási folyamatokban történő visszaélést jelenthet”, mert ez garantálja a „választási eljárások tisztaságát és átláthatóságát”. Az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdéséből arra következtet a Kifogástevő, hogy a Kormánynak „tisztességesen kell eljárnia, és elkerülnie minden olyan gyakorlatot, amely a választási kampány során versenyelőnyt biztosíthat számára. Végül a Kifogástevő rögzíti, hogy az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdésére figyelemmel a Kormány „köteles betartani azokat a szabályokat, amelyek a választások integritását és pártatlanságát hivatottak biztosítani.
  4. A kifogás szerint, a Ve. 140. §-ára tekintettel, és figyelembe véve a Kormány által kiadott „propaganda anyag ismertető jegyeit – indirekt marketing formában – egyértelműen az Fidesz-KDNP politikai hirdetéseinek megerősítését, támogatását, kiegészítését szolgálják. Ennek kapcsán felmerülhet, hogy a Magyarország Kormánya által készített propaganda, tájékoztató anyagok valójában és célzottan a Ve. 146.§-a szerint minősülő politikai reklámok és politikai hirdetések körébe tartoznak, melyek alkalmazása a Ve. 141.§-a szerinti kampánytevékenység”. A Kormány azonban politikai reklám közzétételére „nem vettette nyilvántartásba magát”.
  5. A Kifogástevő úgy véli, hogy a „választás tisztasága, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartása alapvető követelmény.” A Kormány „politikai reklámja demokratikus versenyt torzítva felerősíti a Fidesz-KDNP üzenetét. Választási kampány időszakában a Kormány feladatainak megfelelő ellátásához szükséges tájékoztatási tevékenységet valamely választási kampánytémában is folytathat feltéve, hogy a tájékoztatásnak van a választási kampánytól független, objektív indoka. A tájékoztatás módját úgy kell meghatározni, hogy a kormányzati feladat elvégzését lehetővé téve a választási kampányt a lehető legkevésbé érintse, az esélyegyenlőséget ne sértse.”
  6. Beadványában az általános európai és keresztény értékekre hivatkozik, valamint levezeti a Kifogástevő azt is, hogy az állami erőforrásokkal a verseny befolyásolása érdekében történő visszaélés elkerülése érdekében „a jogszabályoknak ki kell mondaniuk, hogy a kampányidőszak alatt nem tehető olyan nagyobb bejelentés, amelynek célja, vagy amely alkalmas arra, hogy kedvezőbb színben tüntessen fel egy pártot vagy jelöltet. Ez nem terjed ki azokra a bejelentésekre, amelyeket előre nem látható körülmények tettek szükségessé, mint például gazdasági és/vagy politikai változások az államban vagy a régióban, így különösen természeti katasztrófák vagy egyéb olyan vészhelyzetek esetében”.
  7. Előadta, hogy a „grafika tartalma, amely a további fegyverszállítások, az ukrán katonák kiképzésének megállítását és a háború finanszírozásának leállítását szorgalmazza, potenciálisan ellentmond azoknak az Alaptörvényből eredő jogi szabályozásoknak, melyek a kormányzat pártatlanságát megkövetelik különösképpen a választási kampány időszakában. Az ilyen típusú kommunikáció megkérdőjelezheti a választási folyamat pártatlanságát és a verseny tisztaságát, mivel direkt módon támogatja bizonyos politikai álláspontokat, amelyek egyértelműen befolyásolhatják a választói döntéseket”. Továbbá, a Kormány „nem Magyarország legfőbb közhatalmat gyakorló szerve vagy a közhatalom forrása ezáltal semmilyen politikai alapja nincs annak, hogy (…) ilyen grafikákat jelen időszakban vagy általában közzétegyen.”
  8. A Kifogástevő végül jelzi, hogy a grafika tartalma közvetve ellentétes a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény egyes rendelkezéseivel [hazaárulás tényállása - 258. § (1) bekezdés, és az ellenség támogatása tényállása - 260. § (1) bekezdés], mivel „felszólítást végez”, és a felszólítás eredményeként olyan helyzet állna elő, amely sérti „Magyarország, az Európai Unió és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagországainak szuverenitását és békéjét”.
  9. Mindezek alapján a Kifogástevő kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a bepanaszolt tevékenységét és tegyen meg minden szükséges lépést a választási tisztaság és pártatlanság biztosítása érdekében.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem alapos.
  2. A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A Bizottság megállapítja, hogy a kifogás határidőben érkezett.
  3. A Kifogástevő a központi névjegyzékben szereplő választópolgár. Beadványa tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését [Ve. 212. § (2) bekezdés c) pont], a kifogásolt tartalomra mutató internetes elérhetőség formájában a jogszabálysértés bizonyítékát [Ve. 212. § (2) bekezdés b) pont], valamint a Kifogástevő nevét és lakcímét [Ve. 212. § (2) bekezdés c) pont], személyi azonosítóját [Ve. 212. § (2) bekezdés d) pont], és elektronikus levélcímét [Ve. 212. § (3) bekezdés]. A fentiekre tekintettel a kifogás érdemi elbírálásának feltételei fennállnak.
  4. Kifogástevő azt sérelmezi, hogy egy, a Facebook közösségi oldalon elérhető kép, amelyet a „Magyarország Kormánya” oldal tett közzé, szövege és grafikai elemei alapján, illetve azok együttes tartalmát is figyelembe véve azt az üzenetet közvetíti, hogy az Ukrajna területén az Oroszországi Föderáció és Ukrajna fegyveres erői által vívott küzdelemben Magyarországnak nem szabad részt vennie, illetve a háború fegyverekkel, katonák kiképzésével, vagy pénzügyi eszközökkel való támogatásától is tartózkodni szükséges, mert a magyar emberek biztonsága csak így garantálható.
  5. A „Magyarország Kormánya” oldal nyitólapján található rövid áttekintésben szereplő szöveg úgy szól, hogy „Magyarország Kormánya a Facebookon.” A közösségi oldal besorolása szerint kormányzati weboldalról van szó, a névjegy emellett feltünteti webhelyként a http://kormany.hu weboldalt, és más közösségi oldalak elérhetőségeit. A kifogásolt tartalomnak helyet adó oldalt a Facebook közösségi oldalon tehát a Kormány működteti.
  6. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútumrendelet) 9. § (1) bekezdésének 2. pontja szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (a továbbiakban: Miniszter) a Kormány kormányzati kommunikációért felelős tagja. A Statútumrendelet 12. § c) pontja szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a miniszter a kormányzati kommunikáció megvalósítása tekintetében felel a kormányzati közösségi médiafelületekért, azon keresztüli kommunikációért.
  7. A Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2022. (VI. 11.) MK utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) III. Fejezete sorolja fel a Miniszter irányítása alá tartozó államtitkárokat, az III. Fejezetben található 10. alcím szerepelteti a parlamenti államtitkárra vonatkozó rendelkezéseket. Az SZMSZ 28. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a parlamenti államtitkár irányítja az Online Kommunikációért Felelős Főosztály vezetőjének tevékenységét. Az SZMSZ 2. függelékében található felsorolás 1.5.0.5. pont b) alpontja szerint az Online Kommunikációért Felelős Főosztály ellátja a kormányzati közösségi oldalak szerkesztésével kapcsolatos napi feladatokat. Az SZMSZ 2. függelékének 1.5.0.5.1. pont b) alpontja szerint pedig a Koordinációs Osztály látja el a kormányzati közösségi oldalak szerkesztésével kapcsolatos feladatokat. Az SZMSZ 3. függelékének 1.5. pontja szerint a parlamenti államtitkár, 1.5.0.5. pontja szerint az Online Kommunikációért Felelős Főosztály, és 1.5.0.5.1. pontja alapján a Koordinációs Osztály a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezeti egységei.
  8. Megállapítható tehát, hogy a Statútumrendelet 9. § (1) bekezdésének 2. pontja és 12. § c) pontja alapján a kifogásolt tartalom a Kormány álláspontja, annak közzétételéről pedig a Statútumrendelet 12. § c) pontja és az SZMSZ rendelkezései alapján a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezeti egysége gondoskodott.
  9. A Bizottság a kifogás elbírálása során először a kifogásolt kép tartalmi vizsgálatát végzi el, majd ettől elkülönülve górcső alá veszi azt, hogy összességében értékelve a kifogás tárgyává tett kép alkalmas-e a Kifogástevő által általánosságban hivatkozott Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti jogsérelemre.
  10. A Kormány, valamint a hatáskörében eljáró központi államigazgatási szervek és a települési önkormányzatok a Ve. 1-2. §-aira tekintettel nem alanyai a választási eljárásnak, ugyanakkor tevékenységük a kampányidőszakban kétségkívül érinti a választásokkal kapcsolatos egyes közjogi viszonyokat [Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzése]. Ebből következően a Kormánynak a választási eljárásban semleges pozíciót kell elfoglalnia, azonban a választási eljárás során is feladat- és hatáskörébe tartozik a tájékoztatás, az információk szolgáltatása. Ezt a tevékenységet a Ve. 142. § kifejezetten kiemeli a választási kampánytevékenység fogalma alól, nem minősül ugyanis „választási kampánynak (…) az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.”
  11. Kifogástevő nem terjesztett elő arra utaló bizonyítékot, hogy a Kormány által közzétett képen szereplő tartalom lényege megegyezne a Fidesz és a KDNP a kampányban közvetített üzenettel, ugyanakkor a Ve. 43. § (4) bekezdése alapján a Bizottság előtt – 252/2024. (V. 3) számú határozatában foglaltakra figyelemmel – ismert volt az a tény, hogy a fenti pártok a háborúval szemben tesznek állásfoglalást.
  12. A Bizottság a Kormány által a Facebook közösségi oldalon közzétett kép megítélése kapcsán figyelemmel kell lenni az Alkotmánybíróság gyakorlatára is: „a kormányzati kommunikáció a választások idején fennálló háborús helyzetben sajátos megítélés alá eshet. Egy olyan előre nem várt, rendkívüli és az állampolgárok biztonságérzetét alapjaiban meghatározó helyzetben, amikor Magyarország közvetlen szomszédságában háború van, az állampolgároknak joguk van tudni, a Kormánynak pedig az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére is visszavezethetően kötelessége közölni, mi az álláspontja a kialakult helyzetről. Nem következik egyetlen jogszabályi rendelkezésből sem az, hogy tilos volna a Kormánynak a kampányidőszakban az állampolgárokat tájékoztatnia. Éppen ellenkezőleg: az Alaptörvényből és a fent ismertetett jogszabályokból az következik, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének, jelen esetben a Kormánynak, a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva, a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia.” [3130/2022. (IV. 1.) AB határozat (38)-(39) pontja].
  13. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet 1. §-a szerint a Kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki. E rendelet 5. §-a szerint 2024. november 20-án hatályát veszti.
  14. Köztudomású ténynek tekinthető, hogy Ukrajna területén háború dúl, és a hivatkozott kormányrendeletre tekintettel ez a tény a Kormány szerint rendkívüli jogrend bevezetésére is okot ad. A Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban hivatkozott képpel a Kormány nem a választási kampány lényegét illetően fogalmazott meg kampányüzenetet, hanem közéleti kérdésben nyilvánult meg, amely az ismert háborús körülmények okán éppen kampányidőszakra esett. A plakát az országgyűlési képviselők általános választásának tényére, idejére, a választójog gyakorlásának módjára, a választópolgárok befolyásolására alkalmas üzenetet a Bizottság meglátása szerint nem hordoz, ebbéli minőségénél fogva a Ve. alkalmazási körén kívül esik.
  15. Az Alkotmánybíróság gyakorlatára is figyelemmel tehát a Kormány az Alaptörvény 15. cikke és IX. cikk (2) bekezdése szerinti feladatvégrehajtásaként kell értékelni a kifogásolt képet (grafikát). Nem alapos ezért a kifogástevő hivatkozása arra vonatkozóan, hogy a Kormány kampánytevékenységet végzett volna, hiszen a kormányzati tájékoztatás a Ve. 142. §-a szerint nem minősülhet kampánytevékenységnek, ilyen módon pedig nem is lehet jogsértő.
  16. A Kifogástevő által a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény rendelkezéseire vonatkozóan obiter dicta tett előadások értékelése körében a Bizottság rögzíti, hogy azok választásra irányadó jogszabályi rendelkezésnek nem minősülnek, így hatáskör hiányában vizsgálatuk akkor sem lett volna lehetséges, ha a beadvány kifejezetten állította volna, hogy a hivatkozott jogszabályok megsértésére sor került. A fenti körülményekre tekintettel a kifogást e részében a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítani sem volt szükséges.
  17. Mindezek alapján a Kormánynak a kifogásolt kép közzétételével kapcsolatos magatartása nem sérti a Ve. alapelveit, így a kifogást a Bizottság a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény 15. cikkén, IX) cikkén, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, a 208. §-án, 209. §-án és a 220. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. május 9.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke