28/2023. NVB határozat - a Dani Miklósné magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

28/2023. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Dani Miklósné magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 12 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Alkotmánybíróság tagjai közül csak az kérelmezhesse a köztársasági elnöknél a bíróvá történő kinevezését, aki legalább ötéves bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkezik?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2023. május 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2023. március 3-án személyesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
2. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A vizsgálat során az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel megállapította, hogy Szervező a kezdeményezéshez 29 választópolgár támogató aláírását csatolta, amelyek közül 28 választópolgár támogató aláírása felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
3. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a fentiekben írtak eredményeként megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtása megfelelt az Nsztv. 2-4. §, 6. § és a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

4. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
5. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
6. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.

III.

[Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdéssel kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata]

7. A kérdés arra irányul, hogy az abban rögzített személyi kör tekintetében a bírói tisztség betöltésének a feltételeit az Országgyűlés a jövőre nézve megváltoztassa.
8. Az Alkotmánybíróság korábban az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjában foglalt – az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjával tartalmilag megegyező – az Országgyűlés szervezetalakítással kapcsolatos hatáskörét magában foglaló rendelkezés értelmezése során megállapította, hogy a törvényen alapuló, valamely tisztség betöltésének a módjára (valamely személy megválasztásának a rendjére) vonatkozó szabályozás az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörébe tartozó kérdésnek minősül. „Ez a választási metódus tartalmát tekintve annyit jelenthet, hogy az Országgyűlés egy adott testület vezetőjének személyére vonatkozó döntést fenntartja magának, vagy rábízza (…)” más szervre, illetve testületre. „Bármelyik megoldásra kerüljön is sor, a tisztség betöltésének módjára vonatkozóan annak az Országgyűlés általi meghatározása mindenképp szervezeti döntésnek tekintendő. A népszavazást illető alkotmányi tilalom következésképp nem pusztán a konkrét személyi döntésre, hanem a döntés módját (szintjét) meghatározó törvényi rendelkezésre is vonatkozik.” [Lásd: 9/2010. (I. 28.) AB határozat, ABH 2010, 61, 64-65.; 163./2010. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2010, 797, 800] A Kúria az Alkotmánybíróság ismertetett érvelését – az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjával összefüggésben is – irányadónak, követendőnek tekinti. {Lásd: Kúria Knk.VII.37.959/2017/3. számú végzés, Indokolás [22]}
9. A Kúria Knk.VII.38.257/2018/2. számú végzésében kifejtette, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjában megfogalmazottak szerint személyi kérdésnek minősül, azaz nem lehet olyan kérdésben népszavazást tartani, amely valamely személy státuszát, jogállását, így a megbízatása keletkezése és megszűnését, valamint jogait és kötelezettségeit érinti, ha e kérdések bármelyikéről az Országgyűlés jogosult dönteni. {Knk.VII.38.257/2018/2. számú végzés, Indokolás [25] bekezdés}.
10. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 10/A. §-a a kezdeményezésben említett személyi kör tekintetében egy, a bírói tisztség betöltésére vonatkozó speciális esetkört határoz meg, amely szerint az Alkotmánybíróság tagja kérelmezheti – az Alkotmánybíróság elnöke útján – a köztársasági elnöknél a bíróvá történő kinevezését. A kérelemről az Alkotmánybíróság elnöke – annak a köztársasági elnökhöz történő továbbításával egyidejűleg – tájékoztatja az Országos Bírósági Hivatal elnökét.  A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény (a továbbiakban: Bjtv.) 3. § (4a) pontja szerint, ha az Alkotmánybíróság tagja az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint kérelmezte bíróvá történő kinevezését, őt a köztársasági elnök pályázat kiírása nélkül határozatlan időre bíróvá kinevezi.
11. A népszavazásra javasolt kérdés alapján tartandó eredményes népszavazás következményeként – amennyiben azon az „igen” válaszok kerülnének többségbe – az Országgyűlésnek ki kellene egészítenie a Bszi. ismertetett, a bírói tisztség betöltésére (azaz annak keletkezésére) vonatkozó rendelkezését a kezdeményezésben szereplő – a bírói szolgálati viszony minimum időtartamát meghatározó – feltétellel.
12. A fentiek alapján rögzíthető, hogy a hatályos törvényi rendelkezések alapján a népszavazási kérdésben szereplő bírói kinevezésre irányuló döntés meghozatalára – az Alkotmánybíróság elnöke útján – a köztársasági elnök jogosult. Mindez tehát azt jelenti, hogy az Országgyűlés a bírói tisztségre – a kérdésben szereplő személyi kör vonatkozásában – történő kinevezést a fentiekben ismertetettek (lásd: jelen határozat, Indokolás [10]) alapján határozta meg. A népszavazásra javasolt kérdés tehát egyértelműen arra irányul, hogy az Országgyűlés a szóban forgó bírói kinevezés módját (keletkezésének feltételeit) változtassa meg, ami viszont a Kúria fentiekben hivatkozott – korábbi alkotmánybírósági gyakorlatot megerősítő – joggyakorlata értelmében olyan az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetátalakítási döntésnek minősül, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján tiltott tárgykörnek minősül, így népszavazás tárgya nem lehet.
13. A fentiek alapján megállapítható, hogy a jelen kezdeményezés – az Országgyűlés hatáskörébe tartozó – személyi döntésnek tekinthető, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján tiltott tárgykörnek minősül, így népszavazás tárgya nem lehet.

IV.

[A határozat indokolásának összegzése]

14. Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjában foglalt követelményének, amely ok miatt az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítését megtagadta.

V.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

15. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1)-(3) bekezdésein, az Alkotmány 28/C § (5) bekezdésének d) pontján, az Abtv. 6. § (1) bekezdésén, az Abtv. 10/A §-án, a Bjtv. 3. § (4a) pontján, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 4. § (1) és (3) bekezdésein, a 10. § (2) bekezdésén és a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2023. április 27.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke