25/2023. NVB határozat - a Dani Miklósné magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

25/2023. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság Dani Miklósné (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeknek, hogy a www.parlament.hu weboldalon nyilvánosan kereshető adatbázisba kelljen feltölteniük vagyonnyilatkozataikat és ehhez az adatbázishoz bárki ingyenesen és regisztráció nélkül hozzáférhessen?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2023. május 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2023. március 3-án személyesen eljárva nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
  2. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 27 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 26 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
  3. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát és az alábbi megállapításokat tette.
  4. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a fentiekben írtak eredményeként megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtása megfelelt az Nsztv. 2-4. §, 6. § és a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
  2. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
  3. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.

III.

[Az Alaptörvény módosítása, mint tiltott tárgykör vizsgálata]

  1. A jelen ügy tárgyát képező népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy az Országgyűlés fogadjon el egy olyan törvényt, amely alapján a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeknek a www.parlament.hu weboldalon nyilvánosan kereshető adatbázisba kelljen feltölteniük vagyonnyilatkozataikat és ehhez az adatbázishoz bárki ingyenesen és regisztráció nélkül hozzáférhessen.
  2. A Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy korábban a Kúria Knk.IV.37.416/2015/2. számú végzése alapján meghozott 176/2019. számú határozatában kifejtett álláspontját a jelen ügyben tárgyalt kérdés vizsgálata során is irányadónak tekinti, figyelemmel arra, hogy annak tárgya a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozatának nyilvánossá tétele volt és a kérdés tárgykörét érintő jogszabályi környezetben érdemi módosulás nem történt.
  3.  Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 1. § (1) bekezdése szerint a vagyonnyilatkozat tétel célja az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése. E cél biztosítása érdekében a Vnytv. 3. §-ában meghatározott személyek a Vnytv. melléklete szerinti vagy külön törvényben meghatározott formában tesznek vagyonnyilatkozatot.
  4.  A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek között megkülönböztetünk olyan tisztséget, munkakört betöltő, valamint bizonyos feladatokat ellátó személyeket, akik által tett vagyonnyilatkozat nyilvános, azaz bárki számára megismerhető. Nyilvános vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett többek között az országgyűlési képviselő, az alkotmánybíró, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 183. §-a szerinti országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, illetve elnökhelyettesei, a legfőbb ügyész és helyettese.
  5.  Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban Ogytv.) 90. § (2) bekezdése szerint a képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (családtagjainak) a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. A 94. § (2) bekezdése szerint a családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, amelyet a Mentelmi Bizottság az Országgyűlés honlapján közzétesz. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése alapján a családtag vagyonnyilatkozatába csak a Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
  6.  Szintén vagyonnyilatkozat-tételére kötelezettek az alkotmánybírók és családtagjaik. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 11. § (3) bekezdése, hasonlóan az Ogytv. 94. § (2) bekezdésében rögzített szabállyal kimondja, hogy a családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatai kivételével - a főtitkár az Alkotmánybíróság Hivatalának honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
  7.  A Kit. 183. §-a alapján az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető és családtagjai, a választási eljárásról szóló 2013. XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 57. és 63. §-ai szerint a Nemzeti Választási Iroda elnöke, elnökhelyettese, illetve a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 16. § (6) bekezdése szerint a legfőbb ügyész és helyettese által tett vagyonnyilatkozatra szintén az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok alkalmazandók, amennyiben a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető által tett vagyonnyilatkozatot a Miniszterelnöki Kormányiroda honlapján, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, elnökhelyettese által tett vagyonnyilatkozatokat pedig a választások hivatalos honlapján teszik közzé.
  8.  A Vnytv. 8. § (3) bekezdése szerint a vagyonnyilatkozat tartalmazza a kötelezett nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, valamint a munkáltatójára vonatkozó adatokat, a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozójának nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat is. A Vnytv. 2. § 2. pontja határozza meg a hozzátartozó fogalmát. Hozzátartozó a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermek.
  9.  A fentiekből kitűnik, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége nem csupán a Vnytv. 3. §-ában meghatározott személyeknek van, az egyes törvények (például: Ogytv., Abtv., Kit.) bizonyos tisztséget betöltő személyek családtagjaival szemben is, a kötelezettel azonos tartalmú vagyonnyilatkozat-tételt követelnek meg. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyekkel egy háztartásban élő hozzátartozók Vnytv. 8. § (3) bekezdés b) pontja szerinti személyes adatait, valamint a Vnytv. 8. § (3) bekezdés c) pontja szerinti jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatait ugyanakkor - a fentiekben példaként bemutatott, külön jogszabályi rendelkezés hiányában is - tartalmazza a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy vagyonnyilatkozata.
  10.  A Bizottság rámutat arra, hogy amennyiben a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét tágan értelmezzük, akkor ezen értelmezés alá esnek a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozók, – figyelemmel arra, hogy a kötelezett Vnytv. 8. § szerinti vagyonnyilatkozata tartalmazza a személyes adataikat, valamint a jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaikra vonatkozó adatokat is – valamint az egyes törvényekben (például: Ogytv., Abtv., Kit.), a kötelezettel azonos tartalmú vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett családtagok is. A Bizottság megjegyzi, hogy az Ogytv.-ben, az Abtv.-ben, valamint a Kit.-ben használt családtag fogalma szűkebb személyi kört jelöl, mint a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozó fogalma, tekintettel arra, hogy családtag alatt a hivatkozott törvényi rendelkezések alapján, csak a kötelezettel közös háztartásban élő házas- vagy élettárs, illetve gyermek értendő.
  11.  A Bizottság álláspontja szerint jelen népszavazási kezdeményezésben feltett kérdés célja a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körének kibővítése.
  12.  A Vnytv. 3. §-ában meghatározott kötelezettek által tett vagyonnyilatkozatok Szervező szándéka alapján történő nyilvánossá tétele ugyanakkor magával vonná a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozók Vnytv. 8. § (3) bekezdésében meghatározott, valamint a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek családtagjai személyes adatainak korlátozásmentes megismerését is.
  13.  Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alaptörvény a személyes adatok védelméhez való jogot a magánszféra védelme körében helyezte el, a VI. cikk (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
  14.  A Kúria joggyakorlata szerint, abban az esetben, ha az országos népszavazásra javasolt kérdés alapjog-korlátozást érint, adott esetben vizsgálandó az is, hogy a kérdésre vonatkozó alapjog-korlátozás az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alapján az Alaptörvény keretei között marad-e. Ha akár a Nemzeti Választási Bizottság, akár a Kúria arra a következtetésre jut, hogy a kérdésben rejlő alapjogi kollízió, vagy az adott alapjog valamely alkotmányos értékkel való ütközése csak az Alaptörvény módosításával oldható fel, akkor a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem bocsátható országos népszavazásra. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés és a 8. cikk (3) bekezdés a) pont ekként kapcsolódik össze. [Knk.IV.37.387/2015/3. számú végzés]
  15.  A Bizottság a 176/2019. számú határozatában, egyezően a Kúria Knk.IV.37.416/2015/2. számú végzésében írtakkal rögzítette, hogy a hatályos jogi szabályozás az alapjog – a személyes adatok védelméhez való jog – korlátozását eltérően kezeli a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy és a családtag vonatkozásában. Az alapvető különbség abban ragadható meg, hogy a családtag, valamint a hozzátartozó vagyonnyilatkozata nem nyilvános. A családtag személyes adatainak védelmét a hatályos szabályozás abban a vonatkozásban is védi, hogy a családtag személyes adatait még a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett vagyonnyilatkozatában sem kell a nyilvánosság elé tárni. Ezt juttatja kifejezésre az Ogytv. 94. § (2) bekezdésének és az Abtv. 11. § (3) bekezdésének rendelkezése is. A 176/2019. számú határozatban vizsgált, népszavazásra feltenni szándékozott kérdés ezt a hatályos jog által tett lényeges különbséget szüntetné meg azzal, hogy a közös háztartásban élő hozzátartozók, családtagok személyes adatait is nyilvánossá tenné.
  16.  A Kúria megítélése szerint „[a] hozzátartozói vagyonnyilatkozat a közélet tisztaságához kapcsolódóan a személyes adatok védelméhez való jog szükséges korlátozásának tekinthető, azonban ennek nyilvánossá tétele e személyi kört (azaz a közös háztartásban élő hozzátartozókat) tekintve az alapjog aránytalan korlátozását eredményezi. Amíg az országgyűlési képviselők a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát előíró szabályok ismeretében maguk döntenek úgy, hogy az anyagi helyzetük nyilvánosságát is vállalva megmérettetik magukat a választásokon, addig a velük egy háztartásban élő hozzátartozóknak e körben döntési joguk nincs. Ugyanígy egyéb esetben is: maga döntheti el az érintett személy, hogy vállal-e olyan közjogi tisztséget, amely a vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozásával jár, míg a hozzátartozónak e vonatkozásban döntési szabadsága nincs. Egy érvényes és eredményes országos népszavazás esetén a hozzátartozói vagyonnyilatkozatra kötelezettek olyan helyzetbe kerülnek, amelyben személyes adataik nyilvánosságra hozását illetően – ebben a szituációban – mások rendelkeznek, azt megakadályozni nem tudják.” [Knk.IV.37.416/2015/2. számú végzés]
  17.  Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében rögzített szükségességi-arányossági teszt szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
  18.  A Bizottság rámutat arra, hogy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek által tett vagyonnyilatkozatok teljes tartalmának, minden korlátozás nélkül, egy internetes adatbázisban történő feltöltése, érinti a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozók, családtagok személyes adatainak védelméhez fűződő jogát. A Kúria a Knk.IV.37.584/2016/2. számú végzésében kiemelte, hogy „[a] személyes adatok védelmének adott esetben engednie kell a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülése érdekében, azonban mivel ez utóbbi nem abszolút jog, a korlátozásnál az arányosság elvének érvényesülnie kell.”
  19.  A Bizottság a fentiekben kifejtettek alapján fenntartja a korábban meghozott határozatában rögíztett azon álláspontját, amely szerint a kérdés által elérni kívánt cél a hozzátartozók információs önrendelkezési jogának az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében tiltott aránytalan korlátozásával járna, annak hangsúlyozása mellett, hogy a közélet tisztasága az alapjog-korlátozás szükséges oka lehet. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés szerinti korlátozás azonban az elérni kívánt célhoz képest aránytalan.
  20.  Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése a) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.
  21.  A fenti jogi érvelés alapján a Bizottság megállapítja, hogy jelen eljárás tárgyául szolgáló kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti tiltott tárgykört érinti, így az népszavazásra nem bocsájtható, ezért annak hitelesítését az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva megtagadja.

IV.

[A határozat indokolásának összegzése]

  1. [A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tiltott tárgykörbe ütközik, amely okán az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítését megtagadja.

V.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény a 8. cikk (1)-(2) bekezdésein és a 3) bekezdés a) pontján, I. cikk (3) bekezdésén, VI. cikk (1) és (3) bekezdésein; az Abtv. 11. § (3) bekezdésén; a Kit. 183. §-án; az Ogytv. 90. § (2) bekezdésén és 94. § (2) és (3) bekezdésén; az Üsztv. 16. § (6) bekezdésén; a Ve. 57. §-án és 63. §-án; a Vnytv. 1. § (1) bekezdésén, 3. §-án, 2. § 2. pontján, 8. § (3) bekezdésén; az Nsztv. 2-4. §-án, 6. §-án, 8. § (1) bekezdésén, 10. § (1) bekezdésén, 11. §-án; a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2023. április 27.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke