9/2025. NVB határozat - a Stekler Ottó magánszemély által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

9/2025. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Stekler Ottó (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 10 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Egyetért Ön azzal, hogy a köztársasági elnöknek a mandátuma lejárta után, ezzel a tisztségével összefüggésben ne járjon semmilyen további járandóság?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2025. március 26. 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2025. január 17-án személyesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
  2. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez – Szervezőt is figyelembe véve – 25 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 24 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
  3. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, és az alábbi megállapításokat tette.
  4. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a fentiekben írtak eredményeként megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtása megfelelt az Nsztv. 2-4. és 6. §-ában, valamint 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így azt a Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
  2. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
  3. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem kezdeményezhető és nem tartható népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.

III.

[A népszavazási kérdés jogi háttere]

  1. A jelen eljárás tárgyát képező kérdés célja, hogy a „köztársasági elnöknek a mandátuma lejárta után, ezzel a tisztségével összefüggésben ne járjon semmilyen további járandóság”. A Bizottság mindenekelőtt szükségesnek tartja – a kérdés elbírálása szempontjából releváns mértékben – áttekinteni a hivatalban lévő és az egykori köztársasági elnök jogállásának és javadalmazásának hatályos szabályozását.
  2. A köztársasági elnök jogállására vonatkozó legfontosabb szabályokat – úgymint a megbízatás keletkezése, tartama és megszűnése – az Alaptörvény határozza meg [lásd: Alaptörvény 11. cikk és 12. cikk (1)-(4) bekezdése]. A jogállás és javadalmazás részletes szabályait sarkalatos törvény, a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény tartalmazza (a továbbiakban: KEtv.).
  3. Ahogy azt a jogállását meghatározó szabályok is alátámasztják, a köztársasági elnök kiemelkedő jelentőségű közjogi tisztségviselő, az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése szerint a nemzet egységének kifejezője. Indokolt, hogy e tisztségéhez méltó tiszteletdíjra és juttatásokra legyen jogosult. A KEtv. – az államfői intézmény ezen megkülönböztetése okán – a volt köztársasági elnökök jogállását és az őket megillető juttatásokat is rendezi a megbízatásuk megszűnését követő időszakra. Mivel a köztársasági elnök megbízatása megszűnését követően is a közélet fontos résztvevője marad, a KEtv. – ugyan a hivatalban lévő köztársasági elnök juttatásaihoz képest szűkebb körben, de – kellő részletességgel rendelkezik az egykori köztársasági elnöknek biztosítandó méltó életfeltételekről, valamint a közéleti részvételét is lehetővé tevő juttatásokról.
  4. Az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése 2012. június 19-ével akként módosult [lásd Magyarország Alaptörvényének első módosítása (2012. június 18.)], hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök mellett az egykori köztársasági elnök jogállásával és javadalmazásával kapcsolatos szabályokat is sarkalatos törvény határozza meg. Az Országgyűlés szükségesnek ítélte az Alaptörvény módosítását a már nem hivatalban lévő köztársasági elnök kiemelt közjogi státuszának fenntartása okán, figyelemmel arra, hogy a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét.
  5. A volt köztársasági elnök jogállása és javadalmazása szabályait a KEtv. 7. alcíme tartalmazza. Röviden összegezve a szerkezeti egység tartalmát, elmondható, hogy a volt köztársasági elnök a megbízatása megszűnése után is jogosult a megbízatására utaló elnevezést használni, emellett a megélhetését biztosító, valamint a közéletben való aktív részvételét elősegítő juttatások illetik meg. A KEtv. ilyen juttatásként állapítja meg a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű pénzbeli juttatást, a kérelemre biztosított lakáshasználati jogot, a személyes gépkocsi-használatot, valamint a térítésmentes egészségügyi szolgáltatást. A közéletben való aktív részvétel elősegítésére hivatott a legfeljebb háromfős titkárság alkalmazásának lehetővé tétele, továbbá a központi költségvetésről szóló törvény szerinti olyan előirányzat feletti rendelkezés, amelyet a volt köztársasági elnök pályáztatás nélkül közcélú felajánlásokra, adományokra fordíthat. Emellett a volt köztársasági elnök a közéletben való szerepvállalásával összefüggő, külföldi hivatalos programon való részvétele esetén kíséretre és költségtérítésre is jogosult.
  6. A KEtv. a hivatalban lévő köztársasági elnökhöz hasonlóan, az egykori köztársasági elnök özvegyét megillető juttatásokról is rendelkezik. A volt köztársasági elnök halála esetén özvegye – özvegy hiányában örököse, örökösei – egy összegben a volt köztársasági elnök hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatásra jogosult. Emellett a köztársasági elnöki tisztségből, illetve ennek kapcsán az egykori köztársasági elnök házastársa által betöltött szerepből fakadó feladatok ellátására tekintettel biztosítja a KEtv. a volt köztársasági elnök özvegye részére az özvegyi ellátást mindaddig, amíg számára özvegyi nyugdíjat nem állapítanak meg, vagy újabb házasságot nem köt. Kérelemre jogosult továbbá – a KEtv. szerinti feltételekkel – megfelelő lakás használatára, személyes gépkocsihasználatra, térítésmentes egészségügyi szolgáltatásra, továbbá legfeljebb kétfős titkárság alkalmazására.
  7. Fontos megjegyezni, hogy a volt köztársasági elnököt, valamint özvegyét nem illetik meg a KEtv. szerinti jogosultságok és juttatások, ha a köztársasági elnök megbízatása összeférhetetlenség kimondásával vagy a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással szűnt meg [lásd Alaptörvény 12. cikk (3) bekezdés e) és g) pontja]. Mindebből következik, hogy a volt köztársasági elnök és özvegye – e két eset kivételével – akkor is jogosult valamennyi juttatásra, ha a köztársasági elnök nem töltötte ki ötéves hivatali idejét.
  8. A Bizottság megemlíti emellett, hogy a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján a köztársasági elnök tisztségének megszűnését követően utóbiztosításra (életének, testi épségének megóvására, továbbá munkahelye, lakása vagy egyéb tartózkodási helye őrszemélyzettel, illetve technikai eszközzel biztosított védelmére) jogosult egy év időtartamban. A volt köztársasági elnököt hivatalos és magáncélra egyaránt hivatásos állományú gépjárművezető által vezetett, felső középkategóriájú gépjármű használata illeti meg.

IV.

[Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdéssel kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata]

  1. A Bizottság jelzi, hogy a közelmúltban nem döntött – részben vagy egészben – hasonló tárgykörű népszavazási kezdeményezés hitelesítéséről, de 2018-ban az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnököt megillető juttatások körébe ne tartozzon egészségügyi ellátás?” tárgyú népszavazási kezdeményezés hitelesítését az 1040/2018. számú határozatával megtagadta. A Bizottság szóban forgó döntését a Kúria a Knk.VII.38.256/2018/2. számú végzésével helybenhagyta.
  2. A Bizottság, tekintettel arra, hogy az abban foglalt kérdés tárgya egy, az Alaptörvény által meghatározott jogállású tisztséget betöltő személyt megillető juttatás volt, továbbra is fenntartja a 1040/2018. számú határozatában tett megállapításait, és jelen népszavazási kezdeményezés elbírálása során a határozatban kifejtett jogi érvelést, valamint – azóta született eltérő kúriai döntés hiányában – az azt megerősítő Knk.VII.38.256/2018/2. számú végzést vette alapul.
  3. A Bizottság továbbá már itt kíván utalni arra, hogy álláspontja szerint a kezdeményezésben foglalt kérdés egyértelműségi problémákat is felvett (erről lásd jelen határozat, Indokolás V. része), ugyanakkor szükségesnek tartotta mindenekelőtt annak vizsgálatát, hogy a kezdeményezés tárgyköre az Alaptörvény keretei között marad-e, nem ütközik-e az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja szerinti tiltott tárgykörbe. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja szerint nem lehet ugyanis országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről.
  4. A Bizottság – figyelemmel arra, hogy nincs pontos jogszabályi meghatározása az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási hatáskörének, mivel e feladatokat az Alaptörvényen kívül számos törvény esetről esetre határozza meg – először áttekintette az Alkotmánybíróságnak az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási hatáskörét értelmező – az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjával tartalmában megegyező korábbi Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontján alapuló – releváns gyakorlatát, valamint a Kúria e tiltott tárgykört érintő korábbi döntéseit.
  5. Az Alkotmánybíróság több határozatában értelmezte az Országgyűlés ebbéli hatáskörét, és a népszavazási kérdés hitelesítésének akadályát képező tárgyúnak minősítette valamely

- szerv létrehozására, átalakítására, vagy megszüntetésére [25/2004. (VII. 7.) AB határozat ABH 2004, 381; 45/2010. (IV. 22.) AB határozat, ABH 2010, 315],

- szerv eljárási rendjének szabályozására [126/2010. (VII. 8.) AB határozat, ABH 2010, 797],

- szerv székhelyének meghatározására [131/2010. (VII. 8.) AB határozat, ABH 2010, 652; Knk.IV.37.356/2015/2. sz. határozat], valamint

- tisztség betöltésének módjára [163/2010. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2010, 797; 9/2010. (I. 28.) AB határozat, ABH 2010, 61]

vonatkozó népszavazási kérdést.

  1. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság értelmezése alapján e körbe tehát nem valamennyi állami intézményen belüli szervezetalakítási kérdés tartozik bele, hanem csak azok a szervezeti és személyi kérdések, amelyek kifejezetten az Országgyűlés hatáskörébe tartoznak.
  2. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjába ütköző, személyi kérdésnek minősülő népszavazási kezdeményezést a Kúria is több esetben vizsgált. A Kúria megállapította, hogy a személyi és szervezetalakítási kérdések országos népszavazás alól történő kivétele azt jeleníti meg, hogy az alkotmányozó hatalom e kérdéseket az Országgyűlés szuverenitása körébe tartozó döntéseknek tekintette, amelyekre – akár elvi megfontolásból, akár az államszervezet működésének fenntartása körében megfogalmazható praktikus okokból – a közvetlen hatalomgyakorlás nem terjed ki. {Knk.IV.37.393/2017/3. számú végzés, Indokolás [29]} Szintén a személyi kérdés fogalmának meghatározása körében utalt a Kúria arra, hogy azok a népszavazási kérdések tartoznak ebbe a körbe, amelyek esetében „az Országgyűlés által megválasztható valamely személyeket érint a népszavazás kimenetele” (Knk.IV.37.416/2015/2.).
  3. A fentieken túl a Kúria több határozatában személyi kérdésnek, ezáltal pedig az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjába ütközőnek minősítette az olyan népszavazási kezdeményezést, amely valamely személy Országgyűlés általi megválasztására, újraválasztására vonatkozó (Knk.IV.37.790/2013/2., Knk.IV.37.393/2017/3.), illetve a megbízatás megszűnésének módjával kapcsolatos kérdés (Knk.VII.37.959/2017/3.) hitelesítését kívánta elérni.
  4. Az Alkotmánybíróság álláspontja alapján a Bizottságnak esetileg kell eldöntenie, hogy az adott népszavazási kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és/vagy szervezetalakítási kérdés-e. [25/2004. (VII. 7.) AB határozat] A köztársasági elnök státuszáról az Alaptörvény rendelkezik, míg jogállásának részletes szabályait és javadalmazását a volt köztársasági elnökkel egyetemben a KEtv. rendezi. A Bizottság – a III. részben felvázolt jogi szabályozás áttekintését követően, és egyben előre is utalva az V. részben a kérdésegyértelműséggel kapcsolatban kifejtettekre – kiindulópontként kívánja rögzíteni, hogy a népszavazási kezdeményezés szerinti járandóság(ok) köre – bármelyik értelmezését is vesszük alapul – a KEtv. 7. alcímének szabályozási tárgykörét legalábbis részben mindenképpen magában foglalja. Jelen esetben a Bizottságnak tehát abban a kérdésben is állást kell foglalnia, hogy e járandóságok jogalkotó általi biztosítása besorolható-e a „személyi kérdés” meghatározás alá.
  5. A Bizottság a releváns alkotmánybírósági és kúriai joggyakorlat áttekintését követően megállapítja, hogy akár egy tisztség létrehozatalakor, akár egy szervezet felállításakor elengedhetetlen a létesítéshez, majd a működéshez szükséges források hozzárendelése. Anyagi forrás hiányában a jogszabályi rendelkezés kiüresedik, a tisztségviselő, illetve a szervezet nem tudja betölteni szerepét, ellátni feladatait. {1040/2018. NVB határozat, Indokolás [19]}
  6. A Kúria megállapítása szerint „az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási hatáskörét akként kell értelmezni, hogy ez a tiltott tárgykör olyan népszavazási kérdések esetében ad okot a hitelesítés megtagadására, ahol az adott személyi és szervezetalakítási hatáskört az Országgyűléstől részben vagy egészben elvonnák, vagy kiüresítenék azt.” {Knk.VII.37.959/2017/3. Indokolás [28]}
  7. A Kúria a miniszterelnök kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetését célzó népszavazásra javasolt kérdés vizsgálata során, a Knk.VII.38.256/2018/2. számú végzésében kifejtette, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja szerinti tiltott tárgykör részét képező személyi kérdést a Kúria több határozatában is értelmezte, és eddigi gyakorlatában ilyennek minősítette a valamely személy Országgyűlés általi megválasztására, újraválasztására vonatkozó kérdést (Knk.IV.37.790/2013/2., Knk.IV.37.393/2017/3.), a megbízatás megszűnésének módjával kapcsolatos kérdést is (Knk.VII.37.959/2017/3.). Rögzítette továbbá, hogy az Alaptörvény hivatkozott rendelkezése alapján a „[m]iniszterelnök jogállásával, javadalmazásával kapcsolatos kérdések is az Országgyűlés hatáskörébe tartoznak. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja szerint azonban nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésről. Ebből következően nem lehet olyan kérdésben népszavazást tartani, amely valamely személy – jelen esetben a miniszterelnök – státuszát, jogállását, így a megbízatása keletkezése és megszűnését, valamint jogait és kötelezettségeit érinti, ha e kérdések bármelyikéről az Országgyűlés jogosult dönteni.” {Knk.VII.38.256/2018/2. számú végzés, Indokolás [22]}
  8. A Knk.VII.38.256/2018/2. számú végzésben a miniszterelnöki tisztséggel összefüggésben írtakat a köztársasági elnökre vetítve a Bizottság rámutat arra, hogy a köztársasági elnök jogrendben elfoglalt szerepe – az alkotmányos berendezkedés által meghatározott helyzetére, továbbá arra figyelemmel, hogy tisztségét az Országgyűlés mint legfőbb törvényhozó által nyeri el, – az Alaptörvény által védett és szabályozott. Ezt erősíti, hogy megbízatása keletkezésének és megszűnésének eseteit az Országgyűlés alkotmányozó jogkörében eljárva az Alaptörvényben szabályozta. A köztársasági elnöki tisztség viseléséért, a feladatok ellátásáért járó illetményre és egyéb, a tisztséghez köthető juttatásokra vonatkozó szabályozás a tisztség tartalmára vonatkozik, evidensen a köztársasági elnök személyéhez szorosan kötődik, ennélfogva annak meghatározása az Országgyűlés számára fenntartott, a népszavazás számára pedig tiltott tárgykörbe tartozik. Amennyiben a köztársasági elnöknek járó juttatások népszavazás tárgyául szolgálhatnának, lehetővé válna akár az illetmény, valamint a juttatások teljes körének megvonása is, amely a köztársasági elnök alkotmányos státuszát is merőben új pozícióba helyezné. {hasonlóan: 1040/2018. NVB határozat, Indokolás [19]-[20]} Mindezek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a köztársasági elnök jogállásával kapcsolatos kérdések az Országgyűlés hatáskörébe tartoznak. {178/2019. NVB határozat, Indokolás [19]}
  9. A Bizottság a fentiekben kifejtettek alapulvételével hangsúlyozza, hogy mivel a megkülönböztetett jelentőségű köztársasági elnöki tisztséggel szorosan összefügg, indokolt a már nem hivatalban lévő köztársasági elnök kiemelt közjogi státuszának fenntartása is. E tisztség jelentőségét az Alaptörvény is alátámasztja azzal, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök mellett az egykori köztársasági elnök jogállásával és javadalmazásával kapcsolatos szabályokat is sarkalatos törvény alá rendeli. Az egykori köztársasági elnök jogállása és az ebből fakadó minden jogosultsága származékos, szorosan összefügg a(z általa korábban betöltött) köztársasági elnöki tisztséggel. A Bizottság álláspontja szerint mindezek alapján megállapítható, hogy a volt köztársasági elnök jogállásával és javadalmazásával kapcsolatos kérdések szintén lényegi elemét jelentik a volt köztársasági elnök státuszának, és ezáltal az Országgyűlés hatáskörébe tartoznak.
  10. A fentieket az eljárás tárgyát képező kezdeményezésre vetítve, kijelenthető, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén – az igenlő válaszok többségével – az Országgyűlésnek nagy valószínűséggel a KEtv.-ben meghatározott, a volt köztársasági elnöki juttatások rendszerét kellene megszüntetnie, deregulálnia. A népszavazás tehát elvonná az Országgyűlés arra vonatkozó jogát, hogy a volt köztársasági elnök személyéhez kötődően, az általa korábban betöltött pozícióból következően bármilyen juttatásfajtát biztosítson. A Bizottság megállapítása szerint a volt köztársasági elnök jogállásával, javadalmazásával kapcsolatos kérdések is az Országgyűlés hatáskörébe tartoznak, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja szerint azonban nem lehet országos népszavazást tartani az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésről.
  11. Fentiekre tekintettel, mivel a népszavazási kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási hatáskörébe tartozik, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján a kérdésben nem tartható országos népszavazás.

V.

[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség kétirányú, a választópolgár és a jogalkotó irányába fennálló követelményének is. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
  2. A Bizottság utal a Kúria egységes és következetes gyakorlatára, amely szerint a választópolgári és jogalkotói egyértelműség összekapcsolódó, együttes követelményként állnak szemben a népszavazási kezdeményezés megfogalmazásával, hiszen a jogalkotónak olyan jogszabályt kell alkotnia, amely megfelel a választópolgárok akaratának, mert ez biztosítja a népakarat érvényesülését. {Knk.II.39.058/2022/8. számú végzés, Indokolás [59]}
  3. A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen. (Kúria Knk.IV.37.340/2015/3. számú végzés)
  4. A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára. A Knk.II.39.058/2022/8. számú végzés szerint a „népszavazásra javasolt kérdés választópolgári egyértelműsége kapcsán a Kúria egységes és következetes gyakorlata szerint követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni. (Lásd Knk.VII.37.997/2016/4., Knk.VII.37.336/2017/3., Knk.VII.38.391/2018/2. és Knk.VI.37.014/2020/2. számú kúriai végzések.)” {Knk.II.39.058/2022/8. számú végzés, Indokolás [59]} Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet, nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz. A Kúria Knk.VII.37.371/2017/2. számú határozatában az egyértelműség vonatkozásában arra mutatott rá, hogy a választópolgárnak tudatában kell lennie, hogy mi a népszavazási kérdés valódi tartalma, annak milyen tényleges hatása lehet, és az eredményes népszavazást követően a kérdéshez kapcsolódó jogviszonyok hogyan változhatnak.
  5. A Bizottság fontosnak tartja megjegyezni ugyanakkor, hogy az egységes és következetes kúriai gyakorlat szerint kidolgozott egyértelműség követelményét nem lehet akként értelmezni és érvényesíteni, hogy ezáltal teljesíthetetlen követelményeket fogalmazzon meg a Kúria és ezáltal egyes tárgyköröket kizárjon a népszavazásra feltehető kérdések köréből {Knk.IV.39.645/2021/19. számú határozat, [48] bekezdés}. Amennyiben megállapítható a kérdés jelentése, további magyarázatra nem szorul, nem sérül a választópolgári egyértelműség követelménye. {Knk.II.39.058/2022/8. számú végzés, Indokolás [60], Knk.II.39.058/2023/2. végzés, Indokolás [34]}
  6. A Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az alábbiak szerint több szempontból sem felel meg az Nsztv. által támasztott választópolgári és jogalkotói egyértelműségi követelménynek.
  7. Ahogy azt a Bizottság a fentiekben megállapította, Szervező azt kívánja elérni, hogy a volt köztársasági elnököt „semmilyen további járandóság” ne illesse meg „mandátuma lejárta után”, azaz köztársasági elnöki megbízatása megszűnését követően. A Bizottság jelen ügyben is a Kúria egységes, egyértelműség követelményével kapcsolatos gyakorlata és a döntéseiben megerősített elvek mentén vizsgálta az egyértelműség követelményének érvényesülését. Erre tekintettel a Bizottság hangsúlyozza, hogy a népszavazásra feltett kérdés választópolgári egyértelműségének a megítélésekor elsősorban a szavak általános, nyelvtanilag elfogadott jelentését kell figyelembe venni, ebből kell kiindulni, mely alapján megállapítható egy elsődleges, hétköznapi jelentés, ahogy azt egy átlagosan tájékozott, racionális választópolgár érti. {Knk.II.39.058/2022/8. számú végzés, Indokolás [61]} Nem elvárás a pontos jogi fogalmak (terminus technikusok), szaknyelvi fordulatok és fogalmak alkalmazása, mert az átlagos választópolgár jellemzően nem ismeri azokat. (Knk.VII.39.224/2024/5., Knk.I.39.095/2023/6., Knk.III.40.644/2021/15.)
  8. A Bizottság mindenekelőtt azt kívánja tisztázni, hogy a kérdésben szereplő „semmilyen további járandóság” fordulat jelentése, tartalma egyértelmű-e a választópolgár (és a jogalkotó) számára. A Bizottság tehát egy átlagosan tájékozott, racionális választópolgár szempontjából vizsgálta meg először a „járandóság”, majd a „további” kifejezést a szavak általános, hétköznapokban használt jelentése szerint.
  9. A Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint „járandóság” az a pénzösszeg, amely fizetésként, munkabérként, illetményként vagy valamely szolgáltatás egyéb ellenértékeként jár valakinek, vagy illet meg valakit. Dologi, természetbeni juttatásból pedig az a mennyiség értendő e fogalom alatt, amely valamely szokásjog, megállapodás, szerződés alapján megillet valakit. (Vesd össze: A magyar nyelv értelmező kéziszótára; https://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=j%C3%A1rand%C3%B3s%C3%A1g) A fogalom pontos jelentéstartalmának megállapításhoz a Bizottság szükségesnek tartja összevetni annak köznapi jelentését a KEtv. szabályozási tárgyköreivel. A Bizottság a KEtv. „7. A volt köztársasági elnök jogállása és juttatásai” alcímének áttekintése után megállapítja, hogy a volt köztársasági elnök törvényileg szabályozott juttatásai tágabb kört képeznek a járandóság köznapi jelentésénél, ugyanis azok alá a KEtv. 18. § (1) bekezdése szerinti pénzbeli juttatás mellett egyéb szolgáltatások is besorolhatók (pl. lakáshasználati jog, személyes gépkocsi-használat, titkárság alkalmazása).
  10. A Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint a „további” melléknév jelentése a) időrendben valami után bekövetkező vagy folytatólagosan következő, b) az említett(ek) után még következő; az(ok)on kívüli vagy felüli, egyéb, még más, többi. (Vesd össze: A magyar nyelv értelmező kéziszótára; https://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=tov%C3%A1bbi).
  11. A Bizottság mindezek alapján a kérdésegyértelműség sérelmét elsődlegesen abban látja, hogy a kérdés megfogalmazása nem igazítja el egyértelműen annak valódi célja felől a választópolgárt és a jogalkotót. A járandóság fogalom a választópolgárok számára ugyan a szavak köznapi jelentése szerint értelmezhető lehet, azonban a volt köztársasági elnök hatályos szabályok által lefedett juttatásai e körön túlterjeszkednek. Így a megfogalmazott kérdés alapján nem világos a választópolgár számára minden kétséget kizáróan, hogy mi azon járandóságok köre, amik tekintetében szavaz, pontosan milyen juttatások elvonása a kérdés célja.
  12. A Bizottság megállapítása szerint a „semmilyen további” fordulat is az egyértelműség sérelmére hat, mivel – a szavak általános, nyelvtanilag elfogadott jelentését alapul véve – többféle értelmezési lehetőséget kínál. A kérdés célja egyfelől értelmezhető akként, hogy a volt köztársasági elnöknek ne járjanak a hatályos jogszabályok alapján őt jelenleg megillető juttatások {Vesd össze: [41] bekezdés a) pontja szerinti értelmezés}, vagy b) a volt köztársasági elnöknek ne járjon a hatályos jogszabályok által biztosított juttatásokon felül semmilyen további járandóság {Vesd össze: [41] bekezdés b) pontja szerinti értelmezés}. A Bizottság megállapítja, hogy a kérdés ezáltal nem kizárólag egyféleképpen értelmezhető, a választópolgár nem láthatja át annak lényegét, jelentőségét, ami kizárja, hogy tudatosan és átgondoltan adja le szavazatát.
  13. Az Alaptörvény 12. cikk (3) bekezdése rendelkezik a köztársasági elnök megbízatása megszűnésének eseteiről (megbízatási idejének lejárta, halála, kilencven napot meghaladó időn át feladatköreinek ellátására való képtelenség, a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn, összeférhetetlenség kimondása, felmondás, lemondás, valamint a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztás). A Bizottság a „mandátuma lejárta után” fordulat és e megszűnési esetek egymásra vetítésével összefüggésben szintén fenntartja a kérdésegyértelműség tekintetében fentebb leírtakat, mivel e szövegrészlet sem ad egyértelmű eligazítást a kérdés valódi tartalma felől. Nem eldönthető ugyanis, hogy a Szervező kizárólag abban az esetben kívánja elvonni a már nem hivatalban lévő köztársasági elnök járandóságait, ha megbízatása az Alaptörvény 12. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint, megbízatási idejének lejártával szűnt meg {ezen értelmezés szerint a kérdés a KEtv. hatályos rendelkezéseinél szűkebb körben, és más esetben vonná el a juttatásokat, erről lásd jelen határozat, Indokolás III. rész [14] bekezdés}, vagy szándéka valamennyi megszűnési esetkört átfogja.
  14. Ahogyan az már a III. részben kifejtésre került, a KEtv. a volt köztársasági elnök mellett halála esetén az özvegyét (örökösét, örököseit) megillető juttatásokat is szabályozza. A Bizottság rámutat arra, hogy e személyi kör KEtv. szerinti jogosultsága származékos, az szorosan összefügg a volt köztársasági elnök személyével. A Bizottság álláspontja szerint ez a tény szintén a kérdés valódi céljának meghatározása ellen hat, és ezáltal az egyértelműség követelményét gyengíti, mivel a kérdés elsődleges jelentését alapul véve az özvegy és az örökös(ök) juttatásainak újraszabályozása, eltörlése nem képezi a kérdés tartalmát. A Bizottság véleménye szerint erősen feltételezhető viszont, hogy a Szervező a kérdés benyújtásával a volt köztársasági elnök mellett e személyeket is ki kívánja zárni a KEtv. által meghatározott jogosultságokból. Ez azonban – a minden kétséget kizáró megfogalmazás hiányában – megmarad a valószínűsítés szintjén.
  15. A Bizottság álláspontja szerint a kérdés a fentiek tükrében a jogalkotói egyértelműség követelményének sem tesz eleget, hiszen a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás – az igenlő válaszok többsége esetén – olyan szabályozás megalkotására kötelezné az Országgyűlést, aminek konkrét tartalma nem ismert a jogalkotó előtt.  A jogalkotó számára – a választópolgári egyértelműséggel összefüggésben az előzőek során jelzett okokból – nem világos, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi.
  16. A Bizottság a kérdés megszövegezésének vizsgálata során tehát megállapítja, hogy annak jelentéstartalma sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem világos, ezért a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményének.

IV.

[A határozat indokolásának összegzése]

  1. A Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés e) pontjában meghatározott tiltott tárgykörbe ütközik, valamint nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, ezért a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.

V.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1)-(3) bekezdésén, 12. cikk (3) és (5) bekezdésén, az Nsztv. 2-4. §-án, 8. § (1) bekezdésén, 9. § (1) bekezdésén, 10. § (1) bekezdésén és 11. §-án, a KEtv.-en, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2025. március 11.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke