A Nemzeti Választási Bizottság
7/2025. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. Szabó Bálint Gábor (a továbbiakban: Beadványozó) időközi országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 15 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest Főváros IV. kerületi székhelyű 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 17/2025. (II.26.) számú határozatát megváltoztatja, a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy a Budapest Főváros IV. kerületi székhelyű 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 37. § (5) bekezdése szerinti előírásokat megsértve gondoskodott Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság egyes megbízott tagjainak eskü-, illetve fogadalomtételéről.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás miatti alapelvsérelem tekintetében elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2025. március 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]
[1] Beadványozó 2025. február 24-én 12 óra 18 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[2] A kifogás jogalapjaként Beadványozó a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 37. § (5) bekezdését jelölte meg. A beadványban kifejtésre kerül, hogy Dr. Gottlieb Péter és további egy fő mint a Budapest Főváros IV. kerület székhelyű 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság megbízott tagjai 2025. február 20-án esküt tettek.
[3] Az esküt a polgármester akadályoztatása okán az alpolgármester vette ki, aki azonban nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester. Ennek következtében az eskütétel közjogilag érvénytelennek minősül, mivel az esküt nem az arra jogosult személy vette ki.
[4] Arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt és állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének, valamint a Ve. 37. § (5) bekezdésének sérelmét. Továbbá indítványozta, hogy az érintett szervet a Nemzeti Választási Bizottság tiltsa el a további jogsértéstől, és tegyen intézkedést a Ve. szabályainak megfelelő eskü megtartása érdekében.
[5] A Nemzeti Választási Bizottság Elnöke 2025. február 24-én a beadványt elbírálás végett áttette a Budapest Főváros IV. kerületi székhelyű 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Az áttételben a NVB elnöke rámutatott arra, hogy a Ve. 75. § (1) bekezdés a) pontja, továbbá az 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 15. § n) pontja alapján a választási irodák feladata gondoskodni az OEVB tagjainak eskü-, illetve fogadalomtételéről. A Ve. 210. § (1) bekezdése szerinti, a választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásnak minősül, amelynek elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik.
[6] Az OEVB 17/2025. (II. 26.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[7] Az OEVB határozatának indokolásában kifejtette, hogy a kifogás benyújtására nyitva álló határidő a jogszabálysértés elkövetésétől számít, nem pedig annak észlelésétől vagy az arról való tudomásszerzés időpontjától. Tekintettel arra, hogy az OEVB-be megbízott tagok 2025. február 20. napján tettek esküt és írták alá ugyanezen a napon az esküokmányukat, így ez a nap nap számít a jogszabálysértés elkövetési napjának. Erre figyelemmel a kifogás benyújtásának napja, azaz 2025. február 24-e kívül esik a kifogás benyújtására nyitva álló 3 napos határidőből, így az elkésett, ezért azt érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[8] Beadványozó az OEVB 17/2025. (II. 26.) számú határozatával szemben 2025. március 1-jén 11 óra 50 perckor elektronikus úton nyújtotta be fellebbezését az OEVB-nél.
[9] Beadványozó előadta, hogy az OEVB 17/2025. (II. 26.) számú határozata sérti a Ve. 209. § (2) bekezdését.
[10] Sérelmezte továbbá, hogy az OEVB kizárólag formailag vizsgálta meg a kifogást, ezért tévesen jutott arra a következtetésre, hogy annak kizárólag a 2025. február 20-i eskü jogszerűsége a tárgya. Rámutatott arra, hogy a kifogásban egyértelműen rögzítette azon kérését, hogy történjen intézkedés aziránt, hogy az arra jogosult előtt közjogi értelemben érvényes esküt tudjon tenni a Beadványozó által delegált személy, azaz a kifogás benyújtásakor még a jogszabályi előírásoknak megfelelő eskü kivétele nem történt meg.
[11] Beadványozó hangsúlyozza, hogy a kifogás tehát tartalma szerint egy folyamatosan fennálló mulasztás orvosolására is irányult. A mulasztás pedig abban nyilvánult meg, hogy a Budapest Főváros IV. kerületi székhelyű 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) nem gondoskodott arról, hogy a Beadványozó által megbízott választási bizottsági tag a bejelentéstől számított 5 napon belül esküt tudjon tenni az eskü kivételére jogosult előtt.
[12] Utalt a fellebbezés arra is, hogy a jogsértés ténye az OEVI részéről sem volt vitatott, hiszen az OEVI időközben orvosolta a helyzetet és a minden jogszabályi feltételnek megfelelő eskütételre 2025. február 26. napján sor került.
[13] Beadványozó mindezek alapján kérte a fellebbezéssel támadott határozat megváltoztatását és a jogsértés megállapítását.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[14] Az NVB megállapítja, hogy a fellebbezés alapos.
[15] Az NVB a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[16] A Beadványozó az ügyben érintett, ezért a fellebbezés érdemben vizsgálható.
[17] A választási bizottság elsőfokú határozata ellen a fellebbezést a Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani.
[18] Jelen határozat a kifogás tárgyává tett jogszabálysértéseket követve két pilléren nyugszik. Első pillérként a Ve. 37. § (5) bekezdése szerinti jogsértés definiálható, míg a második pillért a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelme testesíti meg.
[19] Tárgyi ügy elbírálása során az NVB-nek mindenekelőtt – első pillérként - abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a 2025. február 24-én benyújtott kifogás határidőben került-e benyújtásra, vagyis a kifogásolt cselekmény folyamatosan fennálló tevékenység/mulasztás-e, ahogy az a fellebbezésben is szerepel.
[20] A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
[21] Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
[22] Míg az első esetben a kifogásnak a jogsértés konkrét időpontját, a második esetben azt kell alátámasztania, hogy a vélt jogsértés a jogorvoslati kérelem benyújtását megelőző 3. napon még fennállt.
[23] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó által állított jogsértés abban áll, hogy az OEVB ugyan gondoskodott a megbízott tagok eskü vagy fogadalom tételéről, azonban az nem felelt meg a Ve. 37. § (5) bekezdése szerinti követelményeknek, azaz a jogértés egy kötelezettség elmulasztásában nyilvánul meg. Mindebből következik, hogy a jogsértés a törvényben foglalt határidő elmulasztásának időpontjától folyamatosan fennáll, így a kifogás benyújtásának határidejére a Ve. 209. § (2) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint a folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja (jelen esetben a Ve. szabályaiba ütköző eskütétel időpontja, azaz 2025. február 20-a), hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. A Bizottság – utalva arra is, hogy a Ve. követelményeinek megfelelő eskü vagy fogadalomtétel időpontja 2025. február 26-a - megállapítja, hogy nem merült fel kétely a vonatkozásban, hogy a kifogás benyújtásának időpontjában a mulasztásban megnyilvánuló állapot még fennállt.
[24] A Bizottság megállapítja tehát, hogy Beadványozó kifogását határidőben nyújtotta be, tehát az OEVB tévesen utasította el Beadványozó kifogását érdemi vizsgálat nélkül.
[25] Következő lépésben a Nemzeti Választási Bizottság a konkrét jogsértést tette vizsgálata tárgyává, amely szoros összefüggést mutat a kifogás határidőben történő benyújtása körében, már korábban kifejtett érveléssel. A jogsértés abban foglalható össze, hogy az OEVB-be megbízott tagoktól az esküt olyan alpolgármester vette ki, aki nem tagja a képviselő-testületnek.
[26] A Ve. 37. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság tagja a megválasztását vagy bejelentését követő öt napon belül, a szavazatszámláló bizottság tagja legkésőbb a szavazást megelőző második napon esküt vagy fogadalmat tesz.
[27] Ugyanezen szakasz (3) bekezdése kimondja, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság tagja és póttagja a polgármester előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel tesz esküt vagy fogadalmat. Az (5) bekezdés szerint, ha az eskü vagy fogadalom kivételében a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés elnöke akadályoztatva van, az esküt vagy a fogadalmat a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, főpolgármester-helyettes, a vármegyei közgyűlés tagjai közül választott alelnök, illetve az Országgyűlés alelnöke is kiveheti.
[28] Végezetül említett szakasz (6) bekezdése rögzíti, hogy a választási bizottság tagja az eskü- vagy fogadalomtételt követően gyakorolhatja jogait.
[29] A Bizottság megállapítja, hogy a nem megfelelő, azaz a Ve-be ütköző eskü kivétele/letétele tényével szemben ellenkező tény vagy körülmény nem merült fel.
[30] Mindebből és a Bizottság kifogás határidőben történő benyújtás körében kifejtett érvéléséből pedig az következik, hogy a Ve. 37. § (5) bekezdése szerinti jogsértés (mulasztás) egyértelműen megvalósult.
[31] A Bizottság következő lépésben a második pillérként megnevezett, Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi sérelmét vonta górcső alá.
[32] A Bizottság az alapelvi jogsértéssel kapcsolatban utal a Kúria által is követett azon következetes joggyakorlatára, mely szerint a választási eljárás alapelvei kiemelt jelentőséggel bírnak, iránymutató és hézagpótló szerepük van, megsértésük – normatív tartalmuk miatt – jogszabálysértésnek minősül. Amennyiben azonban egy adott jogviszonyt tételes jogi rendelkezések szabályoznak, akkor nem lehet a jogvitát alapelvi rendelkezések alapján eldönteni. Mivel a tételes előírás sérelme magában foglalja az alapelvi sérelmet is, a Ve. tételes rendelkezése megsértésének megállapítása mellett a választási eljárási alapelv sérelmét nem kell megállapítani. [Kvk.VI.39.309/2022/5., Kvk.III.37.799/2020/3. és Kvk.IV.37.468/2009/2. számú végzések, 67/2016. NVB határozat, 79/2016. NVB határozat, 91/2016. NVB határozat, 119/2016. NVB határozat, 166/2022. NVB határozat, 169/2022. NVB határozat].
[33] Tekintettel arra, hogy jelen ügyben a kifogás tárgyává tett magatartás (mulasztás) tételes jogszabályi rendelkezés alapján szabályozott, ezért e tekintetben az alapelvi jogsértés megállapítása nem lehetséges.
[34] Fentiek alapján a Bizottság rögzíti, hogy jelen ügyben kizárólag a Ve. 37. § (5) bekezdésében foglalt szabály sérelme – azaz a polgármester akadályoztatása esetén, az esküt vagy a fogadalmat a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester is kiveheti – állapítható meg, a Ve. alapelvének megsértése nem.
[35] A Nemzeti Választási Bizottság Titkársága a fellebbezés beérkezését követően, 2025. március 3. napján telefonon megkereste az OEVB mellett működő választási irodát és tájékoztatást kért az eskütételek ügyében. A választási iroda tájékoztatása szerint a Ve. szabályainak megfelelő eskü és fogadalomtétel kivétele 2025. február 26. napján megtörtént, az esküt a Beadványozó által megbízott tag is letette.
[36] Tekintettel arra, hogy a fellebbezés elbírálásakor az elmulasztott cselekmény pótlásra került, a jogsértés megállapításán kívül a Bizottság további jogkövetkezmény alkalmazását nem látta indokoltnak.
[37] Összegezve a fentieket a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB nem minősítette megfelelően a tényállást és ebből kifolyólag jogszabálysértő döntést hozott. Mindezek alapján a Bizottság az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[38] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, a 37. §-án, 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 224. § (3) bekezdésén, 231. § (5) bekezdésének b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2025. március 4.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke