6/2025. NVB határozat - a dr. Szabó Bálint Gábor időközi országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

6/2025. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Szabó Bálint Gábor időközi országgyűlési képviselőjelölt (a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2025. február 27. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

  1. Kifogástevő 2025. február 20. napján 18:45 órakor elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság).
  2. A kifogás szerint a Mandiner nevű internetes sajtótermékben a https://mandiner.hu/belfold/2025/02/tortenelmi-gyozelmet-arathat-a-fidesz-ujpesten elérhetőség alatt (a továbbiakban: Honlap) 2025. február 20. napján 12:45 órakor, „Történelmi győzelmet arathat a Fidesz Újpesten” című cikkben (a továbbiakban: Cikk) a Budapest 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben 2025. március 23. napjára kitűzött időközi országgyűlési képviselőválasztással összefüggésben az alábbi állítás jelent meg:

„A Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint így az alábbi jelöltek indulnak március 23-án:

• Balog Csaba (Mi Hazánk)

• Renge Zsolt (Fidesz-KDNP)

• Varju László (DK)

• Andráska László (MSZDP)

• Horváth Ildikó (független)

• Preyer Máté Márk (Munkáspárt)

• Szabó Bálint Gábor (független)

• Szécsényi István (független)”

  1. A kifogás rögzíti, hogy a Cikk 2025. február 20. napján 12:45 órakor jelent meg.
  2. Kifogástevő leszögezi, hogy az „idézett tényállítás nem valós, hiszen – ahogyan ez a Nemzeti Választási Iroda honlapján is olvasható – Andráska László (MSZDP) és Szécsényi István (független) nem kívánnak indulni a választáson. A jelöltállítás jogerősen lezárult, a megjelölt két személy nem jelölt.”
  3. A kifogás szerint a „cikkben szereplő tényállítás alkalmas a választók megtévesztésére”, ezért az a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sérti. Kifogástevő kéri a Bizottságot, hogy a kifogásnak helyt adva állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a további jogsértéstől a Mandiner Novum Zrt.-t és kötelezze arra, hogy a Bizottság határozatának közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléshez hasonló módon a határozat rendelkező részét tegye közzé.
  4. Kifogástevő jelezte továbbá, hogy Budapest 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben 2025. március 23. napjára kitűzött időközi országgyűlési képviselőválasztáson nyilvántartásba vett jelöltként érintett a kifogás vonatkozásában.
  5. A Bizottság titkársága 2025. február 20. napján a Ve. 151. § (4) bekezdése alapján rövid úton megkereste a Honlap alapítóját és kiadóját, a Mandiner Novum Zrt.-t, hogy a Cikk közzétételének időpontját hitelt érdemlően bizonyítsa. A Mandiner Novum Zrt. 2025. február 20. napján 22:25 órakor, határidőben küldött választ, eszerint: „[a]hogy az a cikkben is látszik, 2025. február 20. 12:45 a közzététel időpontja. A cikk a Magyar Nemzeten megjelent, linkelt anyag összefoglalt szemléje”.
  6. 2025. február 21. napján a reggeli órákban a Cikk kifogásolt szegmense alatt keretezve az alábbi új tartalom jelent meg:

„Frissítés 2025. 02.21-én:

Lapunk a cikk megjelenésekor (2025. február 20-án) tévesen állította, hogy Szécsényi István (független jelölt) és Andráska László (MSZDP) is elindul a március 23-ai időközi országgyűlési választáson. A valóság az, hogy Szécsényi 2025. február 14-én jelezte, mégsem kíván indulni, Andráska László pedig két nappal korábban. A hibáért szíves elnézésüket kérjük!”

  1. A fentieket követően, 2025. február 21. napján délelőtt a Cikk kifogásolt szegmensét megváltoztatták olyan módon, hogy az „Andráska László (MSZDP)” szövegrész helyébe „Andráska László (MSZDP) – mégsem indul”, a „Szécsényi István (független)” szövegrész helyébe pedig „Szécsényi István (független) – mégsem indul” szöveg került. A keretes szöveg fejlécébe pedig a „Frissítés 2025. 02.21-én:” helyett „Frissítés 2025.02.21. 9:45-kor:” szöveg került.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A kifogás nem alapos.
  2. A Bizottság elvégezte a kifogás formai vizsgálatát, és megállapította, hogy az érdemi vizsgálatra alkalmas az alábbiak szerint.
  3. A beadvány a Budapest 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben 2025. március 23. napjára kitűzött időközi országgyűlési képviselőválasztáson nyilvántartásba vett jelölttől származik. A kifogás feltünteti a jelölt azonosításához szükséges adatokat, tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését, és megjelöli a Cikk elérhetőségét mint bizonyítékot.
  4. A Bizottság rögzíti, hogy a beadvány elkésettségét az alapozta volna meg, amennyiben a Honlap kiadója hitelt érdemlően igazolja a Cikk megjelenési időpontját, és ez az adat pedig korábbi, jelen esetben: 2025. február 18. napját megelőzi. A Bizottság nem tekinthette a 2025. február 20. napján érkezett választ alkalmasnak a Cikk megjelenési időpontjaként feltüntetett dátum- és időadat megerősítésére, attól függetlenül, hogy az említett adat egyébként a Kifogástevő álláspontját támasztja alá. A Ve. 151. § (4) bekezdése a cikk megjelenésének időpontja vonatkozásában nem nyilatkozatot, hanem hitelt érdemlő bizonyítást ír elő, amely azért is indokolt különösen, mert az információs technológiák egyik sajátossága, hogy a tárolt és a megjelenített adat eltérhet. A Bizottság gyakorlata alapján puszta időpontmegjelölés nem alkalmas hitelt érdemlő bizonyításra a kifogásolt médiatartalom megjelenése tekintetében [361/2024. (VI. 3.) NVB határozat, 376/2024. (VI. 9.) NVB határozat].
  1. Ezt követően a Bizottság azt vizsgálta, hogy a Honlap sajtótermék-e [349/2024. (V. 24.) NVB határozat], mert ez a tény hatásköre szempontjából jelentőséggel bír.
  2. A Honlap mint internetes sajtótermék a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 41.§ (4) bekezdés i) pontjára figyelemmel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által vezetett, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 97. § (2) bekezdése szerint közhiteles nyilvántartásban szerepel. A Honlap alapítója és kiadója Mandiner Novum Zrt. (székhely: 1093 Budapest, Lónyay utca 28. 5. ajtó, cégjegyzékszám: 01-10-143085). A Honlap elérhetősége [mandiner.hu] és a nyilvántartásban feltüntetett elérhetőség megegyezik.
  3. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelme vonatkozásában a Bizottság rögzíti, hogy az „alapelvek a törvény szerves részei, a törvény egészét átható zsinórmértékül szolgálnak és adott esetben külön részletszabályok léte nélkül is önállóan alkalmazhatók, hivatkozhatók a döntés meghozatalnál. A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapításához sem, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. és a Kvk.VI.37.942/2016/2. számú határozataiban kifejtett álláspontja szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül. (Kvk.III.37.465/2014/2, Kvk.V.37.540/2014/3.)” [Kúria Kvk.IV.37.657/2019/3. számú végzése]
  4. Valamely sajtótermékben tett tényállítások valóságtartalmát a Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti követelményhez kapcsolódva vizsgálja. Figyelemmel kell lenni e körben a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmánybírósági és kúriai joggyakorlatra is, ugyanakkor a vékony ténybeli alap nélküli állítások valótlansága vezethet alapelvi sérelem megállapítására. Ilyen tényállítás például az, hogy valamely személlyel szembeni büntető eljárás és nyomozás indult, e tényállítás hamissága ugyanis bizonyítható [440/2019. (X. 17.) NVB határozat].
  5. Az Alkotmánybíróság a 3107/2018. (IV. 9.) AB határozatában „további alapvető alkotmányossági szempontokra mutatott rá kifejezetten annak a kérdésnek a mérlegelése körében is, hogy egy választási kampány során tett kijelentés tényállításnak vagy értékítéletnek minősül-e. Az Alkotmánybíróság egyfelől megerősítette, hogy az elhatárolásnak választási kampány során is alkotmányjogi jelentősége van, mivel a tényállításokra és az értékítéletekre eltérő mércék alkalmazandók {lásd 31/2014. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]; 5/2015. (II. 25.) AB határozat, Indokolás [27]; 9/2015. (IV. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}. Másfelől ugyanakkor az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a tényállításokra vonatkozó, a jogszerűtlenség megállapíthatósága tekintetében megengedőbb teszt alkalmazására ez esetben kifejezetten szűk körben van csak lehetőség, vagyis a tényállítás alkotmányjogi fogalmát megszorítóan kell értelmezni.” (..) „[A] szóban forgó kijelentés értékelése nem történhet csupán »megragadva a kijelentés direkt tartalmánál« {5/2015. (II. 25.) AB határozat, Indokolás [27]}, hanem a mérlegelést a választási kampány felfokozott helyzetét és az ügy összes körülményét figyelembe véve, valamint arra tekintettel kell elvégezni, hogy a jelöltek egymás programját és alkalmasságát minél szabadabban kritizálhassák {31/2014. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]-[30]; 9/2015. (IV. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}.”
  6. Az Alkotmánybíróság szerint „politikai vitákkal kapcsolatban azt is fontos kiemelni, hogy az ennek keretében megfogalmazott tényállítások meghatározása nem történhet önmagában a bizonyíthatósági teszt köznapi értelemben vett automatikus alkalmazásával, azaz nem szorítkozhat kizárólag a vizsgált kijelentés szó szerinti tartalmának értékelésére. A közügyek intenzív vitájában résztvevők jogi felelősségre vonásához nem elegendő annak kimutatása, hogy a vizsgált megszólalás bizonyos elemei ténylegesen, objektív módon cáfolhatók. A vitatott kijelentés értékelését arra is figyelemmel kell elvégezni, hogy a kijelentés milyen valódi jelentést hordoz a választópolgárok számára. Ennek az értékelésnek a szemléletét az határozza meg, hogy a közügyek demokratikus vitája során a vita érintettjei a politikai történéseket a maguk összefüggéseiben értelmező polgárok, akik tisztában vannak a pártpolitikai véleménynyilvánítások figyelemfelkeltésre és túlzásokra hajlamos jellemzőivel {a választási kampányok vonatkozásában lásd: 3107/2018. (IV. 9.) AB határozat, Indokolás [28]}. A mérlegelés tehát egyértelműen túlmutat a kijelentés elemeinek pusztán bizonyíthatósági teszttel történő vizsgálatán, és az ügy valamennyi körülményének értékelését igényli. Ha az egymásra tett kijelentések közvetlenül a közéleti szereplők politikai tevékenységére, programjára vagy közéleti hitelességére, alkalmasságára vonatkozik, akkor – még ha állító módban fogalmazták is meg – vélelmezhető a közlés véleményként való értelmezése. Szintén védelem alá tartozhat a kritika, túlzó, meghökkentő megfogalmazása akkor is, ha a túlzás esetleg ténybeli kérdést is érint. Kétség esetén ráadásul a mérlegelés arra is támaszkodhat, hogy egyes részletek tényszerű cáfolatára széles körű lehetőség nyílik {a választási kampányok vonatkozásában lásd: 3107/2018. (IV. 9.) AB határozat, Indokolás [29]}.” [3080/2024. (III. 1.) AB határozat, Indokolás (45)].
  7. Kifogástevő szerint az az állítás téveszti meg a választókat, hogy a Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint jelöltként indul a Budapest 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben 2025. március 23. napjára kitűzött időközi országgyűlési képviselőválasztáson Andráska László (MSZDP) és Szécsényi István (független).
  8. A Ve. 76. § (1) bekezdés g) pontja szerint a Nemzeti Választási Iroda működteti a választások hivatalos honlapját. E honlap közli a Budapest 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben 2025. március 23. napjára kitűzött időközi országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatos információkat, melynek elérhetősége az alábbi: https://www.valasztas.hu/orszaggyulesi-valasztasok1/budapest-11.-oevk-20250323
  9. Az említett aloldalon található a „Kire szavazhatok?” menüpont, amelyet megnyitva megtekinthető a „Jelölő szervezetek” fül alatt a választáson nyilvántartásba vett jelölő szervezetek listája, az „Egyéni jelöltek” fül alatt pedig az ajánlóívet igényelt választópolgárok, akiknek az ajánlóívigénylést követően különböző státuszai („Ajánlóívet igényelt”, „Bejelentve”, „Nyilvántartásba véve”, „Nem kíván indulni” stb.) jeleníthetők meg a nevük mellett. Amennyiben ajánlóívigénylés történt, a két fül közül alapértelmezetten az „Egyéni jelöltek” nyílik meg, melynek elérhetősége a következő: https://www.valasztas.hu/orszaggyulesi-valasztasok1/budapest-11.-oevk-20250323?p_p_id=iogyjelolesiadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=maximized&p_p_mode=
    view&_iogyjelolesiadatok_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=01&_iogyjelolesiadatok_WAR_nvinvrportlet
    _vlId=423&_iogyjelolesiadatok_WAR_nvinvrportlet_vltId=1405
  10. A fenti aloldalon található a Cikkben és a kifogásban is hivatkozott felsorolás, amely az „Egyéni jelöltek” fül alatt 8 személyt jelenít meg. A kifogás benyújtásának napján a „Nyilvántartásba véve (a nyilvántartásba vétel dátuma)”, valamint a kifogásban hivatkozott személyek esetén a „Nem kíván indulni (a vonatkozó jognyilatkozat dátuma” státuszok voltak láthatók. Ez utóbbi esetben a honlapon megtekinthető két dátum 2025. február 12. és 14. napja.
  11. A Bizottság megítélése szerint a Cikkben foglalt közlés vizsgálatakor nincs döntő jelentősége annak, hogy a kifogásolt közlés tekintetében a sajtótermék kiadója utólagos módosítást, kiegészítést eszközölt-e.
  12. Nem irányulhatott továbbá a Bizottság 2025. február 20. napján küldött felhívása arra, hogy a Mandiner internetes sajtótermék kiadója érdemi védekezést terjesszen elő a kifogással kapcsolatban, mivel a Ve. 151. § (4) bekezdés alapján tett felhívás kizárólag arra utal, hogy az adott elérhetőségen található cikkel kapcsolatban kifogás érkezett. A Mandiner Novum Zrt. által küldött válasz mégis tartalmazta azt a megállapítást, hogy a „cikk a Magyar Nemzeten megjelent, linkelt anyag összefoglalt szemléje”. Erre tekintettel a Bizottság rámutat arra, hogy a tényállás megállapítása körében figyelembe veszi a kifogásban írtak és a bizonyítékul szolgáló internetes tartalom mellett a Mandiner Novum Zrt. levelét. Bár ez utóbbi nem köteles nyilatkozatot tenni, a Bizottság megvizsgálja ezt a nyilatkozatot is [363/2024. (VI. 6.) NVB határozat].
  13. A Mandiner Novum Zrt. által a Bizottság felhívására küldött válaszban hivatkozott, a https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/02/renge-zsolt-ujpestnek-ma-nincs-valos-kepviselete-2 elérhetőségen megtekinthető közlés Renge Zsolt jelölt bemutatását, nyilatkozatának közlését, és ez utóbbiak lényegi pontjaként Varjú László jelölttel szemben megfogalmazott kritikáját tartalmazza. Ezeket a Cikk kétségtelenül szemlézi, de kizárólag a Cikk kifogásolt szegmensét követően, külön szerkezeti rész (alcím) alatt. A Mandiner Novum Zrt. említett hivatkozásának nincs tehát relevanciája jelen ügy megítélése során.
  14. A kifogásban panaszolt tényállítást – vagyis azt, hogy Andráska László (MSZDP) és Szécsényi István (független) indulna a választáson – a Cikk egészét vizsgálva sem lehet olyan közlésként értékelni, amely a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlásával állna összefüggésben. Valamely jelölt egy másik jelöltre vonatkozó kritikája keretében megfogalmazott véleményt vagy véleményeket a tárgyi ügyben nem lehet összefüggésbe hozni azzal a felsorolással, amely az ugyanazon a választáson induló többi jelöltet is tartalmazza az előző jelölteken túl.
  15. A Bizottság mindezért azt vizsgálta, hogy a választások hivatalos honlapjának tartalma és a Cikk kifogásolt szegmense között feszül-e nyilvánvaló és releváns ellentmondás, és annak következtében a szervezetek vagy jelötek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül-e.
  16. A Bizottság áttekintette a Ve. tárgyi ügyben releváns rendelkezéseit, arra irányítva figyelmét, hogy a választások hivatalos honlapján használt fogalom („jelölt”) megfelelően fedi-e le azokat a választópolgárok tájékoztatása szempontjából lényeges jogviszonyokat, amelyek a kifogásolt Cikk által hivatkozott aloldalon szerepelnek. A Ve. értelmező rendelkezései között nem található olyan általános értelmű fogalommeghatározás, amely egyértelművé tenné, hogy ki minősül jelöltnek [Ve. 3. §]. A Ve. másutt sem tartalmaz ilyen definíciót, ugyanakkor több esetben is használja ezt a kifejezést, olykor felváltva a 120. § (2) bekezdésében első alkalommal megjelenített, a jelöltként indulni szándékozó választópolgári státusszal is, amely utóbbi az ajánlóívigényléstől a jelölt bejelentéséig [Ve. 124. § (2) bekezdés] használt fogalom. Mindez azt jelenti, hogy a Ve. a jelöltként indulni szándékozó választópolgárra másutt az ajánlásgyűjtéstől, de a Ve. 121. § (1) bekezdéséből következtethetően már az ajánlóívigényléstől kezdődően is jelöltként tekint, vagyis a Ve. egyformán jelöltnek nevezi az ajánlóívet igénylő, ajánlást gyűjtő, és az ajánlóívek benyújtásával jelöltként bejelentett jelöltként indulni szándékozó választópolgárt, a nyilvántartásba vett jelöltet és a jogerősen nyilvántartásba vett jelöltet is. Az említett jelölti státuszok együttes megjelenítésekor tehát megalapozottan tüntethető fel a választások hivatalos honlapján „Egyéni jelöltek” gyűjtőnév alatt azon személyek listája, akik ajánlóívet igényeltek, ajánlást gyűjtöttek, bejelentésre kerültek, jelöltté váltak, vagy pedig indulási szándékuktól visszaléptek.
  17. A Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban említett két jelölt státusza a Cikk megjelenését megelőzően megváltozott, hiszen kifejezték szándékukat, hogy nem kívánnak indulni. Ebből következően egyértelműen megállapítható, hogy a Cikk nem tartalmazott teljeskörű információt a két megváltozott jelölt státuszát illetően.
  18. A Bizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy a pontatlan közlés vezetett-e az esélyegyenlőség tartós és súlyos sérelméhez. Ezen kérdésben a Bizottság álláspontja, hogy a választási eljárás ezen szakaszában, amikor még több mint négy hét van hátra az időközi választásig, a jelöltek között két korábban jelöltként indulni szándékozó személy megnevezése nem okozza az esélyegyenlőség sérelmét, különös figyelemmel arra, hogy a Cikk üzenete egyértelműen nem a jelöltek nagy számára irányult.
  19.  A Bizottság álláspontja szerint tehát a pontatlan szóhasználatból eredő közlés nem járt a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv sérelmével.
  20. A Bizottság megjegyzi ugyanakkor, hogy a hiteles tájékoztatás elvét követve, és a választási jogi természetű vizsgálat körén kívül eső szempontokra tekintettel a Mandiner internetes sajtótermék kiadója nem volt elzárva attól, hogy a Cikk kifogásolt szegmensét pontosítsa, aminek pedig szükségszerű következménye az is, hogy a Cikkben erre utaló közlést tüntet fel, vagyis a Cikk utólagos módosítására külön felhívja a figyelmet, (lásd jelen határozat, Indokolás [8]-[9]. Mindez pedig – általánosságban véve – éppen a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének való megfelelésre törekvésként értelmezendő a Bizottság értékelése szerint. Megjegyzi továbbá a Bizottság, hogy a médiaszolgáltatók számára a választásokról való hiteles tájékoztatás a választási eljárás minden szakaszában kiemelt jelentőséggel bír.
  21. A fentiekre tekintettel a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Mttv. 41. § (4) bekezdés i) pontján, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, 120. § (2) bekezdésén, 121. § (1) bekezdésén, 124. § (2) bekezdésén, a 151. §-án, a 220. §-án, az Ákr. 97. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2025. február 24.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke