50/2025. NVB határozat - a Vavrik Géza polgármester-jelölt által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

50/2025. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Vavrik Géza polgármester-jelölt (a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2025. november 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

  1. Kifogástevő 2025. november 16-án 14 óra 59 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB).
  2. A TVB elnöke azt 2025. november 17-én 12 óra 33 perckor elektronikus úton megküldött levelében a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 213. § (2) bekezdésére hivatkozással áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság). Az áttételről szóló levele mellékleteként megküldte továbbá a TVB november 13-i ülésének (a továbbiakban: ülés) jegyzőkönyvét.
  3. Kifogástevő beadványában előadta, hogy a TVB ülése nem volt mindvégig nyilvános, mivel aznap kiküldésre került mindenki kb. 2,5 órára, miközben a TVB tagok telefonálgattak ismeretlen személyekkel, továbbá a tiszaburai jegyzővel, holott a Ve. 40. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság ülése nyilvános, továbbá választási alapelv az, hogy a választási eljárás nyilvános. Kifogástevő előadta emellett, hogy a TVB-re is vonatkoznak a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglalt követelmények.
  4. Kifogástevő hozzátette, hogy a https://jnszvarmegye.hu/teruleti-valasztasi-bizottsag link alapján a TVB nem rendelkezik ügyrenddel, és a Ve. 41/A. § (1) bekezdése alapján kizárólag a Bizottság tarthat zárt ülést. Kifogástevő megjegyezte, hogy a Ve. nem ismeri a nyílt ülés megszakításának fogalmát.
  5. Kifogástevő a jogszabálysértés bizonyítékainak megjelölése körében hivatkozott a https://jnszvarmegye.hu/teruleti-valasztasi-bizottsag linkre, továbbá arra, hogy a linken nem elérhető a TVB ülésének jegyzőkönyve, kizárólag csak az ülésen meghozott 9/2025. (XI. 13.) TVB határozat. Kérte ugyanakkor a jegyzőkönyv hivatalból történő figyelembevételét, a Ve. 40. § (3) bekezdésére és 43. § (4) bekezdésére hivatkozással.
  6. Kifogástevő mindezekre tekintettel arra kérte a TVB-t, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, továbbá ugyanazon bekezdés b) pontja alapján önmagát a további jogszabálysértéstől tiltsa el.
  7. Kifogástevő 2025. november 20. napján 14 óra 25 perckor és 14 óra 48 perckor elektronikus úton – tartalmában megegyezően – „kifogása indokaiként” több személytől származó nyilatkozatot, továbbá fényképfelvételeket nyújtott be a Bizottsághoz. Előadása szerint azért, mert a Bizottság elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével megtartandó 2025. november 20-i ülésén nem tudja elmondani az általa benyújtott kifogása indokait.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
  2. A Ve. 215. § d) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
  3. A Ve. 307/P. §-a alapján a helyi választási bizottság dönt

a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni listás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás vagy a polgármester-választáshoz kapcsolódik.

A területi választási bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten a vármegyei vagy fővárosi önkormányzati választáshoz vagy a főpolgármester-választáshoz kapcsolódik,

b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) bekezdés alá, és az elkövetés helye a területi választási bizottság illetékességi területén található,

c) a helyi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

A Nemzeti Választási Bizottság dönt

a) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az (1) vagy a (2) bekezdés alá, és az elkövetés helye nem határozható meg,

b) a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

  1. A Bizottság rámutat, hogy a Ve. 44. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság a döntését kétféle formában hozhatja meg. Határozati formába kell foglalni az ügy érdemében hozott döntést, amely döntés jogorvoslattal (fellebbezés vagy bírósági felülvizsgálati kérelem) megtámadható. Minden egyéb, az eljárás során felmerült kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést kell hozni, amivel szemben a Ve. 221. § (2) bekezdése alapján nincs helye jogorvoslatnak.
  2. A Ve. 39. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságot az elnök képviseli. Mindebből kifolyólag a bizottság ülésének vezetése, az ülésen végzett eljárási cselekmények foganatosítása a választási bizottság elnökének, vagy akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettesének a feladata és hatásköre.
  3. A jelen ügy elbírálása során a Bizottság figyelemmel volt a Kúria Kvk.II.37.523/2009/2. számú döntésére, amelyben rögzítésre került, hogy „A Legfelsőbb Bíróság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem tartalma alapján azt állapította meg, hogy az az Országos Választási Bizottság ülésvezetésének, eljárási rendjének ügyrendben történő szabályozásának hiányát, az Országos Választási Bizottság Elnökének egy konkrét ülésen tanúsított magatartását sérelmezi a választási alapelvek megsértésére hivatkozással. Mind a kifogás, mind a jogorvoslati kérelem nem egy konkrét érdemi határozathoz kapcsolódóan az érdemre kiható eljárási szabálysértést kifogásol, hanem konkrét érdemi határozathoz nem köthető olyan eljárási cselekményt sérelmez, amelynek vizsgálatára a Legfelsőbb Bíróság hatáskörrel nem rendelkezik még akkor sem, ha formálisan a kifogás tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatára egyébként feljogosított. … Az ülésvezetés, a határozathozatalok közötti időben az ülésen történt eljárási cselekmények megítélése - az alapelvek megsértésére való hivatkozással - sem képezheti jogszabályban biztosított törvényességi felügyeleti jogkör hiányában a bírósági felülvizsgálat tárgyát.”.
  4. A Bizottság rögzíti, hogy a választási bizottság elnökének az ülés vezetése során tett – szünetet elrendelő cselekménye - nem minősül sem jegyzőkönyvi döntésnek, sem jogorvoslattal megtámadható határozatnak.
  5. Fentieknek megfelelően a Bizottság megállapítja, hogy a beérkezett kifogás mint jogorvoslati kérelem nem egy konkrét érdemi határozathoz kapcsolódóan az érdemre kiható eljárási szabálysértést kifogásol, hanem konkrét érdemi határozathoz nem köthető olyan eljárási cselekményt sérelmez, amelynek vizsgálatára a Ve. nem állapít meg hatáskört egyetlen választási bizottság részére sem, amely ténynél fogva a kifogást hatáskör hiányában a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.
  6. A Bizottság a Kifogástevő 2025. november 20. napján két alkalommal, de azonos tartalommal benyújtott beadványa kapcsán megállapítja, hogy az tartalmánál fogva a már benyújtott kifogás kiegészítésének minősül, tekintettel arra, hogy a nyilatkozatok és a fényképfelvételek bemutatásával a kifogás tárgyává tett cselekmény - utólagos - igazolására törekszik. E körben rögzíteni kívánja a Bizottság, hogy annak vizsgálatára nincs mód. A Bizottság következetes (lásd 58/2015., a 13/2016., a 129/2016., a 133/2018. 951/2018. és a 441/2019. számú, valamint 78/2022., 368/2024. NVB számú NVB határozatok) és a Kúria által megerősített {lásd Kvk.I.37.951/2016/3. végzés, Indokolás [14] Kvk.IV.37.531/2018/2. végzés, Indokolás [20]} gyakorlata szerint a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, amikor rögzíti, hogy „[a] kifogásnak tartalmaznia kell (...)”. A jogszabályhely nyelvtani és logikai értelmezésének az az álláspont felel meg, amely szerint a kifogásnak mint jogorvoslati kérelemnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ilyen módon benyújtott kifogásnak kell tartalmaznia minden, a Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemet annak érdekében, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas legyen.
  7. A Kúria Kvk.IV.37.531/2018/2. számú végzésében – egyezően a Bizottság 951/2018. számú határozatában kifejtettekhez – rögzítette, hogy „a kifogás benyújtását követően a kifogás már nem egészíthető ki. Ez nemcsak a sommás eljárás sajátosságaiból, s nemcsak a Ve. 212. § (2) bekezdésből következik, hanem a Ve. – felülvizsgálati kérelemben megjelölt – 216. §-ából is. Ugyanis, ha a választási bizottság a visszavont felülvizsgálati kérelem alapján az eljárást hivatalból mégis folytathatja, ez azt jelenti, hogy a kifogás benyújtásával a kifogás eloldódott a kifogás előterjesztőjétől, tehát a kifogás benyújtójának a „rendelkezési joga” adott esetben még a visszavonásra sem terjed ki. Az, hogy a Ve. 43. § (2) bekezdése lehetővé teszi a bizonyítékok széles körének felhasználását, vagy hogy a kérelmező szóbeli nyilatkozattételt tehet a Ve. 43. § (3) bekezdés alapján, még nem jelenti azt, hogy a benyújtott kifogást – amely alapján rögzült a vizsgálat iránya, a bizonyítandók köre – később kiegészítheti.”
  8. A benyújtástól számított három napos határidő már a választási szervek szempontjából bír relevanciával: ezen időtartam alatt kell az ügy elbírálására felkészülni mind szervezési, mind jogi értelemben. Amennyiben a kifogás benyújtójának a kifogása elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott kifogást folyamatosan kiegészíteni, bizonyítékkal, jogsértés-megjelöléssel vagy más, a kifogás kötelező tartalmi elemeinek valamelyikével, az a választási szervek munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne.
  9. Mindezekre tekintettel a Bizottság az eljárását kizárólag a 2025. november 16-án benyújtott jogorvoslati kérelem és az ahhoz csatolt bizonyítékok alapján folytatta le, a 2025. november 20-án kétszer tett kiegészítést nem vette figyelembe.
  10. Mindazonáltal a Bizottság megjegyzi, hogy a kifogáshoz utólagosan tett kiegészítések (2025. november 20. napján megküldött beadványok) a fentiek alapján abban az esetben sem lettek volna figyelembe vehetők, ha a kifogást a Bizottság hatáskör hiányában a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 208. §-án, 209. § (1) bekezdésén, 212. § (2) bekezdésén, 215. §-án, 301. §-án, 307/P. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2025. november 20.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke