437/2024. NVB határozat - Tompos Márton Kristóf magánszemély által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

437/2024. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság Tompos Márton Kristóf (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 7 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a település olimpiai játékok megrendezésének jogára vonatkozó pályázata benyújtásához az ott lakó választópolgárok helyi népszavazással kinyilvánított többségi támogatását tegye szükségessé?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. november 28. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2024. szeptember 19. napján személyesen nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is beleértve 27 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 27 felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
  2. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
  2. Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
  3. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A népszavazáshoz való jog további korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem tartható és nem kezdeményezhető népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.

III.

[A népszavazási kérdés jogi háttere]

  1. Jelen népszavazási kezdeményezés célja az, hogy az Országgyűlés a település olimpiai játékok megrendezésének jogára vonatkozó pályázata benyújtását az ügydöntő helyi népszavazás kötelező elrendelésének egy eddig nem létező, új, törvényi okaként kodifikálja.
  2. Tekintettel arra, hogy a kezdeményezés az olimpiai játékok megrendezésének jogára vonatkozó pályázat benyújtásával kapcsolatos hatáskörön keresztül, a helyi népszavazásra vonatkozó hatályos szabályozás módosítására irányul, a Nemzeti Választási Bizottság szükségesnek ítélte az Olimpiai Karta (a továbbiakban: Karta), a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) alapszabálya releváns rendelkezéseinek áttekintését.
  3. A Karta 32. §-a értelmében az Olimpiai Játékok megrendezésének megtiszteltetését és jogát a NOB adományozza annak a városnak, amelyet az Olimpiai Játékok rendező városának választ. A 33. § szerint a rendező város megválasztása a Közgyűlés előjoga, a választás eljárási rendjének meghatározása a NOB Végrehajtó Bizottság hatásköre.
  4. A 33 § Kiegészítő rendelkezésének 1. pontja szerint az Olimpiai Játékok rendezési jogáért való jelentkezés elfogadhatósága érdekében bármely város az Olimpiai Játékok rendezési jogáért benyújtott jelentkezését a város országának Nemzeti Olimpiai Bizottsága hagyja előzetesen jóvá. A jelentkező város köteles eleget tenni a pályázatra vonatkozó eljárási szabályoknak, amelyeket a NOB Végrehajtó Bizottsága állapít meg.
  5. A Karta idézett rendelkezései egyértelművé teszik, hogy az olimpiai játékok megrendezésének jogára vonatkozó pályázat benyújtására valamely település jogosult. A kérdés szerint minden esetben helyi népszavazást kellene tartani egy olyan kérdésben, amelyet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) jelenleg nem nevesít a helyi népszavazás kötelező elrendelésének okai között.
  6. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek okán a helyi népszavazás jogintézményét érintő, a jelen ügyben vizsgált népszavazási kérdés elbírálása szempontjából releváns jogszabályi rendelkezéseket is áttekinti.
  7. Az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdése értelmében helyi népszavazást – törvényben meghatározottak szerint – a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről lehet tartani. A helyi népszavazás elrendelésére a helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult [Nsztv. 32. § (1) bekezdés]. A helyi népszavazással kapcsolatos tiltott tárgyköröket az Nsztv. tartalmazza, amelynek megfelelően nem lehet helyi népszavazást elrendelni a költségvetésről és zárszámadásról; a helyi adókról; a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; illetve a képviselő-testület feloszlásának kimondásáról [Nsztv. 32. § (2) bekezdés]. Az Nsztv. meghatározza azt is, hogy ki kezdeményezhet helyi népszavazást: a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede; a képviselő-testület bizottsága; valamint az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál [Nsztv. 34. § (1) bekezdés].
  8. Az Nsztv. rendelkezései különbséget tesznek a helyi népszavazás kötelezően elrendelendő esete és az ún. fakultatív esete között. Amennyiben ugyanis az adott önkormányzat rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte (támogatta aláírásával) a helyi népszavazásra szánt kérdést, a képviselő-testületnek kötelezően el kell rendelnie a népszavazást [Nsztv. 34. § (2) bekezdés], míg a képviselő-testület egynegyedének, illetve képviselő-testület bizottságának a kezdeményezése esetén a képviselő-testület mérlegelheti a helyi népszavazás elrendelését.
  9. Az Nsztv. 33. §-a értelmében a képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben törvény vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő. Törvényi szinten az Nsztv. említett, kötelező helyi népszavazást előíró rendelkezésén kívül az Mötv. ír elő kötelező helyi népszavazás tartására vonatkozó kötelezettséget a különböző, önkormányzatokat érintő területszervezési eljárások (lásd: Mötv. V. fejezet) során.

IV.

[Az Alaptörvény módosítására irányuló tiltott tárgykör vizsgálata]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság jelen ügyben is megvizsgálta, hogy a kezdeményezés által szorgalmazott jogalkotás az Alaptörvény keretei között marad-e [Kúria Knk.IV.37.387/2015/3. és Knk.IV.40.648/2021/23. számú végzés]. Ennek során figyelemmel volt a helyi népszavazás kötelező elrendelésének okai bővítésére irányuló korábbi népszavazási kezdeményezés ügyében hozott, a Kúria Knk.VII.39.034/2023/6. számú végzésével (a továbbiakban: Végzés) helybenhagyott 13/2023. (III. 21.) NVB határozatban (a továbbiakban: NVBh1.) foglaltakra, valamint a 76/2023. (VI. 27.) NVB határozatra (a továbbiakban: NVBh2.) is.
  2. Amint az fentebb ismertetésre került, a kérdés arra irányul, hogy az Országgyűlés a kérdésben szereplő esetkört (település olimpiai játékok megrendezésének jogára vonatkozó pályázata benyújtását) az ügydöntő helyi népszavazás kötelező elrendelésének egy eddig nem létező, új okaként kodifikálja. Erre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság a helyi népszavazásra vonatkozóan megalkotandó szabályozás Alaptörvénnyel való kapcsolatát járta körül.
  3. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság (azon belül a jogbiztonság) elve részének tekinti az alkotmányozásra, illetve a jogalkotásra irányadó tartalmi és szerkezeti koherencia követelményét. E gyakorlat szerint – esetlegesen más alaptörvényi rendelkezés mellett – a jogállamiság elve sérül, ha egy jogszabály módosításával, kiegészítésével a jogszabályban feloldhatatlan ellentmondás keletkezik, vagy a jogszabály módosítása a szabályozott jogterület valamely jogintézményét érintően jelentősen megbontja a szabályozás koherens egységét. {vesd össze: 101/B/2008. AB határozat, ABH 2010, 1810, 1818-1819.; 45/2012. (XII. 29.) AB határozat, Indokolás [85]; 3032/2012. (VI. 21.) AB határozat, Indokolás [35]; 23/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [57], [62]; hasonlóan: 44/2021. NVB határozat, Indokolás [29]; 54/2021. NVB határozat, Indokolás [15]; Kúria Knk.II.41.212/2021/4. számú végzés, Indokolás [28]}
  4. Az Alaptörvény B) cikk (4) bekezdése értelmében a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy „a »népszavazás alkotmányos joga« a parlamentáris rendszerben a hatalom képviseleti gyakorlásának kiegészítésére, befolyásolására irányul, tehát komplementer jellegű. A közvetlen hatalomgyakorlás ugyanakkor kivételes megvalósulása eseteiben a képviseleti hatalomgyakorlás felett áll. A népszavazásban való részvételhez való jog célja ennek megfelelően az, hogy a közhatalom – közvetlen formában történő – gyakorlását biztosítsa. A népszavazáshoz való jog mint alanyi jog kiterjed a népszavazás kezdeményezésére, támogatására (beleértve az aláírást és aláírások gyűjtését), illetve a szavazásban való részvételre. A népszavazás intézménye ugyanis egyaránt magában foglalja a népszavazás kezdeményezését, támogatását, és magát a szavazási eljárást {összefoglalóan lásd: 31/2013. (X. 28.) AB határozat, Indokolás [28], hasonlóan: 1/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [25]}.” {lásd: 22/2020. (VIII. 4.) AB határozat, Indokolás [22]}
  5. A Kúria ítélkezési gyakorlata szerint a népszavazás jogintézménye az Alaptörvény rendszerében is komplementer jellegű, a képviseleti hatalomgyakorlást egészíti ki {Kúria Knk.37.807/2012/2. számú végzés, Indokolás III/5. pont; Knk.VII.37.695/2016/3. számú végzés, Indokolás [19]; Knk.VII.37.647/2018/2. számú végzés, Indokolás [28]}.
  6. Az Alkotmánybíróság szerint „a helyi önkormányzás jogának gyakorlásában – az országos népszavazáshoz hasonlóan – elsődleges a képviselet és a helyi népszavazás kiegészítő jellegű” [22/1993. (IV. 2.) AB határozat, ABH 1993, 182, 185.], mindezek alapján a fenti, országos népszavazás kapcsán tett megállapítások a tárgyi ügyre is vonatkoztathatók. A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint az idézett alaptörvényi rendelkezésben foglalt kivételesség normatív követelménye általánosan irányadó a közvetlen hatalomgyakorlásra, így az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdése szerinti helyi közhatalom közvetlen gyakorlása során is érvényesülnie kell.
  7. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a helyi népszavazás jogintézményének a kereteit az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdése határozza meg, az Nsztv. 33. §-a pedig általános felhatalmazást ad az Országgyűlés számára arra vonatkozóan, hogy törvényben állapítson meg a helyi népszavazás megtartását kötelezően előíró, új oko(ka)t. E rendelkezés alapján az Országgyűlés jogalkotási szabadsága széles körben érvényesül, ugyanakkor azt is szükséges leszögezni, hogy a jogalkotás ebben az esetben sem lehet korlátlan, a szabályozás megalkotásakor a jogalkotó mérlegelési jogának gyakorlása során nem kerülhet ellentétbe az Alaptörvény rendelkezéseivel.
  8. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a jelen ügyben vizsgált kezdeményezés alapján a törvényhozónak az ügydöntő helyi népszavazás egy olyan – választópolgári kezdeményezők számától független – kötelezően megtartandó esetét szükséges kodifikálnia, amely a népszavazásra szánt kérdést a tartalma (tárgya) alapján konkrétan nevesíti.
  9. A Nemzeti Választási Bizottság korábban megállapította, hogy a jelenlegi szabályozás a helyi népszavazás kivételes jellegét oly módon biztosítja, hogy a helyi népszavazás lehetőségének általános biztosítása mellett nyomós indokkal teszi lehetővé azt, hogy a közvetett helyi hatalomgyakorlás helyett a közvetlen helyi hatalomgyakorlás érvényesüljön kényszerítő módon. Ennek egyik eszköze, hogy – a kérdés tárgyától függetlenül – akkor kötelező elrendelni a(z ügydöntő) helyi népszavazást, ha azt megfelelő számú választópolgár kezdeményezi. E rendelkezésre figyelemmel a helyi népszavazás törvényi szintű szabályozásában a népszavazás tárgyának nevesítése és ahhoz joghatás fűzése csak szűk körben jelenik meg, így negatív irányban a tiltott tárgykörök esetén, illetve szintén a helyi népszavazás – választópolgári támogatottságától független kötelező elrendelésének jogkövetkezményével a különböző területszervezési eljárásokkal kapcsolatban jut szerephez {lásd: NVBh1., Indokolás [24]; NVBh2., Indokolás [28]}.
  10. A Nemzeti Választási Bizottság szerint önmagában nem ütközik az Alaptörvénybe az, hogy a helyi népszavazás elrendelésének egyik esetkörét – a kezdeményezés céljának megfelelően – a törvényhozó annak tárgya alapján szabályozza. Amikor a Nemzeti Választási Bizottság azt mérlegeli, hogy a kezdeményezéssel célzott jogalkotás a jogbiztonságból eredő szerkezeti és tartalmi koherencia követelményével összhangban módosítja-e vagy egészíti-e ki az érintett jogintézmény jelenleg hatályos szabályozását, a célzott jogalkotást nyilvánvalóan nem önmagában, hanem a hatályos szabályozással szerves egységben szükséges vizsgálnia. Márpedig a helyi népszavazás jelenleg hatályos szabályozási rendszerében a népszavazás esetkörének törvényi szintű, tárgy alapján történő meghatározása kivételesnek tekinthető, ennek oka pedig egyértelműen az, hogy a törvényi szabályozás jelenleg – meghatározott számú választópolgári támogatás esetén – a tiltott tárgyköröket leszámítva a kérdés tárgyától függetlenül, mérlegelés nélkül, kötelezően elrendelendő, ügydöntő helyi népszavazás megtartását írja elő. A jogalkotó e rendelkezéssel teremtette meg az összhangot a helyi népszavazás kivételes jellegének alkotmányos követelménye és azon igény között, hogy adott esetben szinte minden, a helyi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyben kényszerítő módon el lehessen rendelni helyi népszavazást.
  11. Az Nsztv. 33. §-ának felhatalmazása alapján a helyi népszavazás kötelező elrendelésének eseteit a törvényi szint mellett önkormányzati rendeleti szinten is meg lehet határozni, ennek oka pedig a Nemzeti Választási Bizottság szerint nyilvánvalóan az, hogy törvényi szinten a helyi népszavazásnak kizárólag azon kötelező esetkörei jelenjenek meg, amelyek általános jelentőséggel bírnak. Ennek megfelelően szintén a kivételesség követelményét szolgálja az a törvényi szabályozás, hogy a helyi önkormányzatokat hatalmazza fel arra, hogy a helyi körülményekhez igazodva, rendeleti szinten határozzanak meg újabb, speciális, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő és közvetlenül csak az adott települést érintő okokat a helyi népszavazás kötelező elrendelésére.
  12. Mindezeket megerősítve a Kúria rögzíti, hogy „csak olyan országos népszavazási kérdés tekinthető az Alaptörvény keretei között megengedhetőnek, amely nem áll ellentétben a helyi népszavazás alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével. Ettől független az a körülmény (…), hogy a hangsúlyozottan kivételes megvalósulása esetén a (helyi) népszavazás, mint közvetlen hatalomgyakorlás, a képviseleti hatalomgyakorlás fölött áll” [Végzés, Indokolás (16)]. A Kúria hangsúlyozza továbbá, hogy „Magyarország alkotmányos rendjében a népszuverenitás gyakorlásának elsődleges formája a képviselet. A választópolgárok általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabad választások útján választják meg a képviseleti szerveket, ezen alapul e szervek legitimációja, működése. A képviselet útján történő hatalomgyakorlás elsődlegességét az Alaptörvény rögzíti, így amikor a választópolgárok a választásokon szavaznak, azt annak tudatában kell tenniük, hogy a választási cikluson belül a közhatalom gyakorlásba történő közvetlen beleszólásuk – azaz, amikor népszavazás dönt az adott kérdésben – kivételes, ennek megfelelően a kötelezően elrendelendő helyi népszavazás tárgykörei az adott alkotmányos berendezkedésben korlátozottak” {Végzés, Indokolás [17]}.
  13. A Kúria rámutatott arra is, hogy „szinte bármilyen tárgyban bármely érintett településen nyitva áll a lehetőség a kötelezően elrendelendő, ügydöntő helyi népszavazásra, de csak akkor, ha abban a helyi közösség kifejezetten maga kíván dönteni. A közvetlen helyi hatalomgyakorlás kivételes lehetősége tehát a hatályos szabályozásban is biztosított, ehhez képest a vizsgált kezdeményezés azzal a következménnyel járhatna, hogy általa a helyi közösség akarata megkerülhetővé válhat a tekintetben, hogy a választópolgárok egyáltalán szükségesnek tartják-e az adott kérdés közvetlen eldöntését. Ezáltal a kérelmező az egyedi helyzettől, sajátosságoktól, a választói akarat markáns voltától függetlenül, mindezt figyelmen kívül hagyva tenné kötelezővé helyi népszavazás megtartását” {Végzés [18] megfontolás}.
  14. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az olimpiai és a paralimpiai játékok megrendezésére vonatkozó pályázat benyújtása, vagyis a tárgyi kezdeményezésben foglalt ok az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésére, a Mötv.10. § (1) és (2) bekezdésére, valamint 13. § (1) bekezdés 15. pontjára figyelemmel helyi önkormányzati hatáskör, amely a Mötv. 23. § (4) bekezdés 8. pontja és a Kúria joggyakorlata (Knk.IV.38.143/2015/6. számú végzés, Indokolás [4], Knk.VII.39.224/2024/5. számú végzés, Indokolás [17]) alapján önkormányzati hatáskör (így például Budapesten a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik).
  15. A Nemzeti Választási Bizottság megállapította emellett, hogy a helyi népszavazás jelenleg is létező, kivételesnek tekinthető – kifejezetten a tárgyuk alapján meghatározott – kötelezően elrendelendő eseteinek mindegyike egyértelmű és felismerhető alkotmányos indokon alapul [vesd össze: NVBh1., Indokolás (25)]. Ehhez képest a tárgyi ügyben vizsgált kezdeményezés egy, a helyi közhatalom választott képviselők útján történő hatalomgyakorlásának részét képező sportrendezvénnyel kapcsolatos döntése esetén kívánja megteremteni a kötelezően elrendelendő, ügydöntő helyi népszavazás új, a tárgya alapján konkrétan meghatározott esetkörét. A hatályos szabályozás ugyanakkor jelenleg is lehetővé teszi kötelezően elrendelendő helyi népszavazás kikényszerítését. A tárgyi kezdeményezés annyiban jelentene eltérést a hatályos szabályozás biztosította rendelkezésektől, hogy a helyi népszavazás elrendelését a kezdeményező választópolgárok számától függetlenül tenné kötelezővé. Mindez ugyanakkor egyértelműen a helyi népszavazás kivételes jellegét megfogalmazó alaptörvényi követelmény ellen hat, anélkül, hogy ennek kellő alkotmányos indokoltsága lenne {lásd: NVBh1., Indokolás [34]-[35], NVBh2., Indokolás [32]}.
  16. A kezdeményezésben célzott jogalkotás a Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint sérti a közvetlen helyi hatalomgyakorlás kivételességének alaptörvényi követelményét és ezzel párhuzamosan megbontaná a helyi népszavazás szabályozásának koherens egységét is azáltal, hogy a jelenleg hatályos szabályok által biztosított lehetőség mellett – kellő alkotmányos indok nélkül – a választópolgári támogatottságtól függetlenül, kötelező, ügydöntő helyi népszavazás új esetkörét kodifikálná törvényi szinten egy, a tárgya alapján konkrétan meghatározott, kifejezetten a helyi önkormányzatok sportrendezvényekkel kapcsolatos hatáskörébe tartozó kérdésben. Mindezekre figyelemmel a kezdeményezés alapján megalkotandó szabályozás sérti az Alaptörvény B) cikk (1) és (4) bekezdéseit.
  17. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekre figyelemmel megállapítja, hogy a kezdeményezésből szükségszerűen következik az Alaptörvény módosítása, amely miatt a 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján országos népszavazás tárgya nem lehet. A szóban forgó kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás tehát – az igenlő válaszok többsége esetén – olyan szabályozás megalkotására kötelezné az Országgyűlést, amely nincs összhangban az Alaptörvénnyel, így annak kizárólag az Alaptörvény módosításával lehetne eleget tenni, azaz a kérdés burkolt alaptörvény-módosítást foglal magában, ezért az az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglalt tilalomba ütközik, amely miatt országos népszavazás tárgya nem lehet.

V.

[A határozat indokolásának összegzése]

  1. A népszavazásra javasolt kérdés sérti az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontját, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében fogalt hatáskörében eljárva – megtagadja.

VI.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény B) cikk (1) és (4) bekezdésén, az I. cikk (3) bekezdésén, a 8. cikk (1) és (2) bekezdésén, valamint a (3) bekezdés a) pontján, a 31. cikk (2) bekezdésén, 32. cikk (1) bekezdésén, a Mötv. 10. § (1) és (2) bekezdésén, 13. § (1) bekezdés 15. pontján, 23. § (4) bekezdés 8. pontján, valamint V. fejezetén, Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, 4. § (3) bekezdésén, 10. § (1) bekezdésén, 11. § (1) bekezdésén, 32. § (1) és (2) bekezdésén, a 33. §-án, a 34. § (1) és (2) bekezdésén a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 222-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. november 13.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke