A Nemzeti Választási Bizottság
434/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság NOVA HVYLJA Magyarországi Ukrán Fiatalok és Családok Egyesülete (székhely: 2377 Örkény, Hunyadi utca 9; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 267/2024. (IX. 27.) számú FVB határozatát – eltérő indokolással – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. október 4. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]
[1] A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi választásán az ukrán fővárosi területi önkormányzati képviselők választásának eredményét megállapító a 234/2024. (VI. 12.) FVB határozata 2024. június 15. napján vált jogerőssé.
[2] Vakula Marianna az ukrán fővárosi területi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásának jogerős eredménye szerint a Beadványozó által állított lista 2. sorszám alatti helyén szerzett mandátumot, amely listát az FVB 75/2024. (V. 7.) számú határozatával vette nyilvántartásba. Vakula Marianna a megbízólevelét 2024. június 25. napján átvette.
[3] 2024. szeptember 23. napján 17 óra 55 perckor Vakula Marianna az FVB-hez intézett, a Fővárosi Választási Iroda (a továbbiakban: FVI) elektronikus levelek küldésére szolgáló hivatalos címére megküldött nyilatkozatában lemondott képviselői megbízatásáról. A lemondást az elektronikus levél felületébe illesztett — és nem csatolmányként mellékelt — fénykép tartalmazta. Az FVI 2024. szeptember 24. napján 9 óra 01 perckor tájékoztatta a képviselőt, hogy a lemondó nyilatkozatot személyesen vagy kézbesítési meghatalmazottja útján kell benyújtani, melynek során az átadónak okmányokkal kell igazolnia személyazonosságát. Tájékoztatta továbbá, hogy az e-mail útján történő megküldést nem tekinti hiteles elektronikus útnak, így a nyilatkozat joghatás kiváltására nem alkalmas.
[4] Ezt követően 2024. szeptember 24. napján 10 óra 35 perckor Vakula Marianna az FVI-nek küldött e-mail útján közölte, hogy meggondolta magát, nem akar lemondani a mandátumáról. 2024. szeptember 24. napján 10 óra 39 perckor a Beadványozó az FVB-hez címzett elektronikus levélben, hivatkozva Vakula Marianna 2024. szeptember 23. napján kelt lemondó nyilatkozatára, a képviselői mandátumra vonatkozólag bejelentette, hogy a fővárosi listájukról Bernáth Viktóriát jelölik a Fővárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzatba. A nyilatkozat pdf formátumban, csatolmányként is mellékelve lett.
[5] Az FVI 2024. szeptember 24. napján 15 óra 25 perckor a bejelentéssel kapcsolatban tájékoztatta a Beadványozót, hogy a fővárosi választási szervekhez nem került benyújtásra olyan nyilatkozat, amelyben Vakula Marianna joghatályosan lemondott volna a fővárosi ukrán nemzetiségi képviselői mandátumáról, lemondás hiányában a képviselői mandátum nem üresedett meg, így a képviselő helyére nem lehet senkit jelölni. Kifejtette továbbá, hogy az új képviselő e-mail útján történő bejelentése nem lehetséges, mivel a hitelesség és a biztonság érdekében a bejelentést eredeti okiratok benyújtásával kell a választási szervek felé megtenni.
[6] Grexa Liliána, a Beadványozó törvényes képviselője 2024. szeptember 24. napján 15 óra 34 perckor elektronikus levélben közölte az FVI-vel, hogy Vakula Marianna a jelölő szervezet és az FVB részére 2024. szeptember 23. napján küldte el a lemondó nyilatkozatot, amelyről képernyőfotót is csatolt.
[7] Az FVI ezt követően 2024. szeptember 25. napján 7 óra 58 perckor adott további tájékoztatásában kiemelte, hogy az e-mail útján benyújtott nyilatkozatok nem felelnek meg a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 30. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak, ezért az így benyújtott nyilatkozatokat nem tekinti joghatályosnak, figyelemmel arra, hogy azok nem alkalmasak a kívánt cél elérésére.
[8] Grexa Liliána 2024. szeptember 24. napján 17 óra 37 perckor elektronikus levélben kérte az FVI tájékoztatásának pontosítását. Az FVI 2024. szeptember 25. napján 8 óra 13 perckor e-mail útján tájékoztatta a Beadványozó képviselőjét, hogy e-mail útján lemondani nem lehet, mert a lemondó nyilatkozatot csak megfelelő elektronikus azonosítás után lehet elektronikus úton eljuttatni.
[9] 2024. szeptember 25. napján 9 óra 02 perckor az FVI hivatalos helyiségében személyesen megjelent Vakula Marianna és átadta a 2024. szeptember 23. napján kelt, az FVB-hez címzett lemondásának visszavonásáról szóló nyilatkozatát. Ezt követően 9 óra 10 perckor az FVI hivatalos helyiségében személyesen megjelent Grexa Liliána, a Beadványozó törvényes képviselője és átadta Vakula Marianna 2024. szeptember 23. napján kelt, az FVB-hez címzett lemondó nyilatkozata eredeti példányát, valamint a jelölő szervezetnek a lemondásra tekintettel – az FVB-hez címzett – Bernáth Viktória jelöléséről szóló bejelentése eredeti példányát.
[10] Az FVB 267/2024. (IX. 27.) számú határozatában (a továbbiakban: FVB határozat) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 307/S. §-ára utalva rámutatott arra, hogy a megválasztott képviselő csak írásban mondhat le, a szóbeli lemondást a törvény kizárja. Az írásbeli lemondást az illetékes választási bizottság elnökéhez kell eljuttatni: ennek módja vagy a részére való közvetlen átadás, vagy a részére való eljuttatás. Kiemelte, hogy a lemondás nem vonható vissza, ezért a lemondásnak egyértelműnek kell lenni.
[11] Az FVB megállapította, hogy Vakula Marianna képviselő, valamint a Beadványozó törvényes képviselője 2024. szeptember 23. és 24. napján a nyilatkozatokat és a bejelentéseket e-mail útján nyújtotta be az FVB-hez, ezért a jognyilatkozatok nem felelnek meg a Dáptv. 30. § (1) bekezdésében, valamint a 34. § (2) bekezdésében foglaltaknak, így azok joghatás kiváltására nem alkalmasak.
[12] Vakula Marianna képviselő 2024. szeptember 25-i személyes eljárása során átadott, a 2024. szeptember 23-i lemondó nyilatkozat visszavonásáról szóló nyilatkozata kapcsán az FVB kifejtette, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 102. § (5) bekezdésében foglalt, a lemondás visszavonását tiltó szabályra is tekintettel azért vehető figyelembe, mert a joghatályos lemondó nyilatkozat a visszavonó nyilatkozat benyújtásának időpontjában nem állt a választási szervek rendelkezésre, és amíg a lemondás joghatályosan benyújtásra nem kerül, a lemondás visszavonható.
[13] Az FVB vizsgálta a Beadványozó törvényes képviselője által, annak 2024. szeptember 25-i személyes megjelenése során az FVI részére átadott, 2024. szeptember 23-i lemondó nyilatkozatot is. Ennek kapcsán az FVB utalt arra, hogy Vakula Marianna joghatályos lemondó nyilatkozatot a FVB-hez nem juttatott el, és nem is adott át, pedig erre az FVI tájékoztatása és a személyes megjelenése során lehetősége lett volna. Megjegyezte, hogy a Dáptv. 119. § (2) bekezdése szerint az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatást (AVDH) 2024. december 31-ig biztosítani kell, Vakula Marianna ezen hitelesítési szolgáltatást igénybe véve is beadhatta volna lemondását. Kiemelte, hogy megfelelő formátumú és tartalmú lemondó nyilatkozatot a Beadványozó törvényes képviselője adta át, az átadás során ugyanakkor írásbeli kézbesítési meghatalmazás nem került bemutatásra, a Beadványozó nyilatkozataiban sem állította és az ügy más körülményeiből sem következik, hogy azt Vakula Marianna azért adta nekik, hogy a lemondó nyilatkozatot a jelölő szervezet juttassa el az FVB-hez. Ilyen nyilatkozatot Vakula Marianna sem tett, ezért az FVB a Beadványozó által 2024. szeptember 25. napján benyújtott lemondó nyilatkozatot kézbesítési jogosultság hiányában nem tudta megfelelőnek tekinteni.
[14] Összefoglalóan tehát az FVB a lemondás körülményeit nem találta törvényesnek figyelemmel arra, hogy Vakula Mariannától joghatályos írásbeli lemondó nyilatkozat nem érkezett, az általa aláírt lemondási nyilatkozatot később joghatályosan írásban visszavonta, valamint a Beadványozó törvényes képviselője a kézbesítési jogosultságát nem igazolta.
[15] Mindezekre figyelemmel az FVB határozat a Beadványozó ukrán fővárosi területi nemzetiségi listájának 2. sorszám alatti helyéről mandátumot szerzett Vakula Marianna képviselői mandátumát ugyanezen lista 9. sorszám alatti helyén szereplő Bernáth Viktóriának nem adta ki.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[16] Beadványozó törvényes képviselője útján, személyesen eljárva fellebbezést terjesztett elő az FVB határozat ellen, kérve annak megváltoztatását olyan módon, hogy az NVB a Beadványozó listájáról Vakula Mariann által megszerzett mandátumot ugyanezen lista 9. sorszám alatti helyén lévő Bernáth Viktóriának adja ki.
[17] Fellebbezését a Beadványozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:67. § (3) bekezdésében foglaltakra alapította, kiemelve, hogy annak Kúria Tanácsadó Testülete által történő értelmezése szerint az írásbeli nyilatkozatként történő minősítésnek nem feltétele a nyilatkozat abszolút hamisíthatatlansága. Bármilyen fizikai formában megjelenített közlési forma megfelelhet a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas forma követelményének. Ezért a nem hagyományos, és nem az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 17. §-ában szabályozott írásbeli alakszerűség mellett tett jognyilatkozatok alakiságának minősítése attól függ, hogy a vizsgált nyilatkozattételi és közlési forma az adott esetben alkalmas-e a tartalom változatlan visszaidézésére, továbbá a nyilatkozatot tevő személyének és nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására.
[18] Beadványozó hivatkozik arra, hogy az FVB hivatalos nyilvántartásában szerepel a nyilvántartott személyek, így Vakula Marianna saját e-mail címe is, melyen maga az FVB is kapcsolatot tart a regisztrált személlyel. Az FVB-nek ezen címről érkező nyilatkozattal kapcsolatban nem merülhet fel kétsége, hogy attól a személytől származik-e, „aki ezen e-mail címet maga rögzítette ezen közhiteles nyilvántartásban”. Beadványozó szerint Vakula Marianna maga sem vitatta, hogy az e-mail „általa íródott, azt ő maga juttatta el ezen a felületen” az FVB részére, és az FVB is ezen az e-mail címen tartott kapcsolatot a nevezett személlyel. Maga az FVI is e-mailen, elektronikus aláírás nélkül juttatja el az FVB határozatát, így kérdéses, hogy az FVI eljárása e tekintetben jogszerű-e.
[19] A lemondó nyilatkozattal kapcsolatos e-mail egyértelműen alkalmas volt a tartalom változatlan visszaidézésére a Beadványozó szerint, abból megállapítható, hogy Vakula Marianna lemondott. E nyilatkozat – mely egy teljes bizonyító erejű magánokirat scannelt illetve arról készült fotó változata – valódiságát kizárólag bírósági ítélet vonhatja kétségbe.
[20] Beadványozó rámutat arra, hogy az FVI jelzése szerint probléma volt az is, hogy a nyilatkozat nem csatolmányként, hanem az e-mailbe ágyazva érkezett. Megítélése szerint ennek nincs jelentősége, ahogy a csatolt dokumentum formátumának sem, figyelemmel a Kúria álláspontjára. A megküldött dokumentum nem tartalmaz kevesebb információt, mintha csatolmányként került volna megküldésre, emellett a képviselő az e-mail szövegrészében is megerősítette, hogy lemondását küldi meg az FVB részére. A csatolmányként vagy beágyazottként való megküldés pedig a küldő készülék beállításától függ a Beadványozó szerint.
[21] A tekintetben, hogy az FVB határozat az e-mailen keresztül történő benyújtást nem hiteles elektronikus útnak minősíti, Beadványozó hivatkozta az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eüsztv. vhr.) 154. §-át, amely szerint az e-mailes kapcsolattartás nem tekinthető elektronikus kapcsolattartásnak, így az jelen eljárásban sem tekinthető olyan elektronikus kapcsolattartásnak, amely a Dáptv. szabályainak alkalmazására vezethetne. Hivatkozza továbbá a Dáptv. személyi hatályát megállapító rendelkezéseket, és kiemeli, hogy Vakula Marianna magánszemélyként nem vett igénybe digitális szolgáltatást, így a Dáptv. rendelkezései rá nem alkalmazhatóak.
[22] Beadványozó rámutat arra is, hogy a Ve. 13/D. §-a taxatíve sorolja fel azokat a kérelmeket, amelyek esetében kizárólag a Dáptv. és a személyes kézbesítés számít joghatályos kézbesítésnek, melyek közé nem tartozhat a Ve. 307/S. § szerinti lemondás. Megítélése szerint ebben az esetben az általános szabályokat kell alkalmazni, vagyis azt, hogy Ptk. 6:7. § (3) bekezdése alapján a nyilatkozat abszolút hamisíthatatlansága legyen biztosított az írásbeli jelleg fennálltához, ennek pedig az e-mail általi közlés is megfelel.
[23] Az FVI és az FVB sem minősíthet egy átvett, hozzájuk eljuttatott dokumentumot át nem vett vagy hatálytalan dokumentumként, ha a hatálytalan nyilatkozat fogalmát maga a választási törvény nem rögzíti. Beadványozó rögzíti, hogy amennyiben az e-mailes benyújtás egyébként elfogadható, úgy nincs jelentősége a csatolmány formátumának, hiszen „nem minden képviselő részére áll rendelkezésre dokumentum-scanner”.
[24] Kifogásolja továbbá a Beadványozó, hogy a képviselő lemondása kapcsán az FVI már a lemondás megküldését követő nap reggelén kapcsolatba lépett a képviselővel, miközben a képviselő levelének másik címzettjét, a Beadványozót az FVI csak egy nappal később, három telefonhívást és többszöri levélváltást követően tájékoztatta, jelezve, hogy eredetiben kéri benyújtani az e-mailben már megküldött dokumentumokat.
[25] Beadványozó értetlenül áll az előtt is, hogy a lemondó nyilatkozat visszavonása joghatályosan benyújtásra került, és így figyelembe vehető, mivel érvelésében az FVB rögzíti, hogy álláspontja szerint a lemondó nyilatkozat joghatályosan nem került benyújtásra. Amennyiben a lemondás nem hatályos, nem lehet az annak visszavonására irányuló jognyilatkozat sem az. Rámutat továbbá a Beadványozó arra is, hogy az Njtv. 102. § (5) bekezdése szerint a lemondás nem vonható vissza.
[26] A fentiek alapján Vakula Marianna képviselő által saját e-mail címéről küldött lemondó nyilatkozata a Beadványozó szerint a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelel, joghatályosnak tekinthető. Mivel pedig az Njtv. alapján a lemondás nem vonható vissza, Vakula Marianna megbízatása megszűnt, így az FVB határozat a hivatkozott jogszabályhelyekkel ellentétes, ezért megváltoztatása indokolt.
III.
[A Nemzeti választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[27] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) megállapítja, hogy a fellebbezés a Beadványozótól származik. A beadvány feltüntette a civil szervezetek névjegyzékében 2028. május 31-ig tartó mandátummal rendelkező törvényes képviselője, Grexa Liliána mellett a benyújtó bírósági nyilvántartási számát és székhelyét. A Beadványozó nyilvánvalóan érintettnek minősül.
[28] A fellebbezés nem alapos. Az NVB az FVB határozat érdemében helyes döntését jelen határozat indokolásában foglaltak szerint tartja fenn.
[29] Az előzményekre és az FVB határozat tartalmára tekintettel az NVB fontosnak tartja rögzíteni az alábbiakat. Az előzményi iratok között megtalálható a 2024. szeptember 23. napján 17 óra 55 perckor Vakula Marianna képviselő által küldött elektronikus levél, amely nem tartalmaz csatolmányt, a lemondásról szóló okiratról készített fényképet a levélküldő az elektronikus levél szövegébe ágyazta be. Az FVI 2024. szeptember 24. napján 9 óra 01 perckor küldött tájékoztatásában nem a lemondó nyilatkozat megküldésének hiányát vetette fel, hanem az e-mail útján történő megküldés tényét kifogásolta. Megállapítható továbbá, hogy a 2024. szeptember 24. napján 10 óra 35 perckor Vakula Marianna képviselő a lemondási szándék megmásítására utaló tartalmú elektronikus levelet küldött az FVI részére.
[30] A Beadványozóval folytatott kommunikáció során, tehát a 2024. szeptember 24. napján 10 óra 39 perckor a Beadványozótól érkezett levélre válaszolva az FVI által ugyanezen napon 15 óra 25 perckor küldött levélben jelezte ugyan, hogy lemondás hiányában a képviselői mandátum nem üresedett meg, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy új képviselőt e-mail útján nem lehet bejelenteni, mivel azt az eredeti okirat benyújtásával kell a választási szervek felé megtenni. A Beadványozó törvényes képviselője által írt újabb levélre válaszul már a Dáptv. 30. § (1) bekezdésében foglaltakat hívta fel. Nem a Beadványozó leveléhez csatolt nyilatkozat alakiságát, hitelességét, és nem is azt kifogásolta, hogy a nyilatkozat beküldője a nyilatkozat megtevőjével azonos-e.
[31] Ezeket a tényeket az FVB határozat úgy értékelte, hogy Vakula Marianna képviselő és a Beadványozó által elektronikus levél útján benyújtott nyilatkozatok a Dáptv. 30. § (1) bekezdésébe és 34. § (2) bekezdésébe ütköznek, ezért joghatás kiváltására nem alkalmasak (FVB határozat [18] bekezdés). Mindazonáltal az FVB megítélése szerint a Vakula Marianna képviselő által 2024. szeptember 25. napján személyesen leadott, a 2024. szeptember 23. napján kelt lemondó nyilatkozatának visszavonásáról szóló nyilatkozata „azért vehető figyelembe, mert a joghatályos lemondó nyilatkozat (…) a visszavonó nyilatkozat benyújtásának időpontjában (2024. szeptember 25-én 09 óra 02 perckor) nem állt a választási szervek rendelkezésre, és amíg a lemondás joghatályosan benyújtásra nem kerül, addig a lemondás visszavonható” (FVB határozat [19] bekezdés).
[32] A Beadványozó fellebbezésben kifejtett álláspontja úgy összegezhető, hogy a lemondás, illetve az ügyben felmerült bármely jognyilatkozat írásbeliségére vonatkozó kritériumoknak van döntő jelentősége. A Kúria Tanácsadó Testületének értelmezése szerint pedig azt kell vizsgálni, hogy a jognyilatkozat tartalma változatlanul visszaidézhető-e, illetve a nyilatkozattevő személye és a nyilatkozat megtételének időpontja azonosítható-e.
[33] Az NVB megítélése szerint a Ptk. 1:6. §-a világossá teszi, hogy a Ptk-ban biztosított jogok érvényesítése – törvény eltérő rendelkezése hiányában – bírói útra tartozik. Helyesen utal tehát a fellebbezés arra, hogy a különböző jognyilatkozatok minősítése tekintetében korlátozott a választási szervek hatásköre. Ugyanakkor a választási eljárás során általában, és a konkrét helyzetre vonatkoztatva, a lemondás tekintetében különösen is figyelembe kell venni egyes, joghatás kiváltására irányuló nyilatkozatok megítélését befolyásoló szempontokat.
[34] A választási eljárásban kiemelt jelentősége van egyes jognyilatkozatok bizonyító erejének. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. §-a sorolja fel, hogy milyen esetben minősül teljes bizonyító erejűnek valamely magánokirat. Magánszemély esetében a legjellemzőbb formája ennek az, ha két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni [Pp. 325. § (1) bekezdés b) pont]. Másik lehetőség az, ha az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti [Pp. 325. § (1) bekezdés g) pont]. Jogi személy esetében annak képviselője az okiratot a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírhatja [Pp. 325. § (1) bekezdés d) pont], vagy az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezi el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el [Pp. 325. § (1) bekezdés f) pont].]
[35] A Pp. a teljes bizonyító erejű magánokiratokat az egyszerű magánokiratoktól úgy különbözteti meg, hogy az utóbbiakhoz nem fűződik törvényi vélelem, és bizonyító erejüket a bíróság a bizonyítás általános szabályai szerint, a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg, kivéve, ha jogszabály az adott magánokirat bizonyító erejét másként szabályozza, vagy az okirati bizonyításhoz meghatározott alakban kiállított okiratot ír elő [Pp. 326. §]. További korlátozásként írja elő a Pp. azt is, hogy a jogi személy által kiállított vagy őrzött okiratról készített papír alapú vagy elektronikus másolat abban az esetben bizonyítja teljes bizonyító erővel, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha a jogi személy, amely az okiratot kiállította vagy azt őrzi, ezt szabályszerűen igazolta a Pp. 325. § (1) bekezdés d) vagy f) pontjának megfelelő másolat kiállításával [Pp. 327. §].
[36] A Ve. egyéb rendelkezése hiányában a választási eljárásban általában véve nem kizárt valamely egyszerű magánokirat benyújtása sem a választási szervek számára, de mint minden ilyet, az érintett jogviszonyt tekintetbe véve a választási szervek megfelelően mérlegelhetnek. Kétségkívül léteznek olyan jognyilatkozatok is, amelyek esetében kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a jognyilatkozat hitelességének, az érintett jogviszony jelentősége, alkotmányos védettsége, vagy éppen a nyilatkozattétel személyes jellege miatt. Különös jelentőséggel bír ebben az esetben az okirat bizonyító ereje, e kérdésben pedig a Pp. hivatkozott rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Az NVB megítélése szerint a képviselői megbízatásról való lemondást ez utóbbi nyilatkozatok közé kell sorolni.
[37] Az Alkotmánybíróság szerint „az önkormányzati képviselői megbízatás egyben közhivatal-viselés is, amely az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdésének a védelme alatt áll. Ebből következően a tisztség betöltésére, illetve az attól való megfosztásra vonatkozó (…) szabályoknak meg kell felelniük az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ún. szükségességi-arányossági tesztnek. Emellett az összeférhetetlenség és a méltatlanság kérdésében való konkrét döntéshozatal során, melynek következménye akár a megbízatás megszüntetése is lehet, az eljáró szerveknek (…) fokozottan figyelemmel kell lenniük arra, hogy az Mötv.-ben foglalt törvényi feltételek fennállnak-e, mivel döntésük a képviselő Alaptörvényben biztosított jogát érinti (korlátozza vagy éppen kizárja ezen jogának adott körben való gyakorlását)” (3390/2020. (X. 29.) AB határozat, Indokolás [40]).
[38] A Kúria a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi LXXXIX. törvénynek (a továbbiakban: Mötv.) a helyi önkormányzati képviselő lemondásával kapcsolatos szabályozását vizsgálva megállapította, hogy a „szabályozás értelmében a lemondást a képviselő-testülethez kell intézni. (…) Az írásbeli lemondást a polgármesterhez (…) kell eljuttatni: ennek módja vagy a részükre való közvetlen átadás, vagy a részükre való eljuttatás. A lemondásról való tudomásszerzésnek minden esetben reprodukálhatónak kell lenni, mert ennek alapján történik az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnésének dokumentálása. (…) Az írásbeli bejelentés alkalmával a Mötv. nem határozza meg, milyen formában történjen a dokumentálás, tartalmi követelményt fogalmaz meg: annak a napnak a rögzítése szükséges, amikor polgármester (…) - és nem az általa irányított szervezet - igazolhatóan átvette a nyilatkozatot. Az, hogy ezen napot követően mikor kerül sor az írásbeli nyilatkozatnak a képviselő-testület előtti ismertetésére, vagy egyáltalán sor kerül-e rá, nem írja felül a már rögzült időpontot. (…) Az időpontot a lemondás elhangzásakor, vagy a lemondás írásbeli benyújtásakor kell meghatározni, arra nincs mód, hogy azt utólag megerősítsék, pontosítsák, hogy arra nézve bármilyen későbbi nyilatkozatot tegyenek.” [Kvk.I.39.068/2023/8. számú határozat, (18) bekezdés]
[39] A nemzetiségi önkormányzati képviselő lemondása tekintetében, illetve jelen helyzetben a képviselőnek a választási bizottság elnökéhez címzett lemondása tekintetében a fenti joggyakorlati tételekből analógia útján arra kell következtetni, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselő az Alaptörvény XXIX. cikkével is összefüggésben az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdésének védelme alatt áll. Ebből az okból kifolyólag mandátumának megszűnésére vonatkozó, akár a Ve., akár az Njtv. rendelkezései között megtalálható szabályozást – a Kúria helyi önkormányzati képviselő lemondására vonatkozó jogértelmezését is figyelembe véve – úgy kell alkalmazni, hogy az kiküszöbölhesse a képviselő egyértelmű lemondási szándéka hiányában történő mandátummegszűnést.
[40] A képviselői mandátumnak biztosított alaptörvényi védelméből fakadóan tehát nemcsak az várható el a képviselői lemondó nyilatkozat előterjesztésekor, hogy az önálló okiratként jelenjen meg (vagyis tartalmazza a nyilatkozattevő adatait, szerepeljen rajta az aláírása stb.), hanem a körülmények függvényében az is, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják. Másként kell megítélni egy, a választási szervek előtt személyesen megjelent képviselő által leadott egyszerű magánokiratot, mint egy olyan két tanú előtt aláírt, de nem a képviselő meghatalmazottja által a választási bizottsághoz eljuttatott lemondó nyilatkozatot, amelyről előzőleg maga a képviselő nyilatkozott úgy, hogy annak tartalma nem esik egybe az akaratával.
[41] Az előbbi megfontolásokra tekintettel a Beadványozó mandátum kiadására irányuló kérelmének az FVB határozatban foglaltakkal szemben az alábbi okokból nem lehet eleget tenni.
[42] Az NVB emlékeztet arra, hogy a választási bizottság rendkívül rövid határidők mellett végzi el az elé tárt jogorvoslati kérelmek vizsgálatát és hozza meg döntését. A választási bizottság sommás eljárása tehát szükségszerűen kizárttá tesz számos olyan, más jogterületeken alkalmazott eljárási cselekményt, amelynek időigénye önmagában meghaladja a választási eljárásban a kifogás elbírálására nyitva álló időtartamot [313/2024. (V. 13.) NVB határozat]. A bírósági gyakorlat is hasonlóan értékelte az eddigiekben a választási eljárás bírósági jogorvoslati rendszerét, amelynek sajátosságai egyébként nyilvánvalóan a választási szervek működésére is kihatnak. A Kúria szerint „a Ve. alapján folyó bírósági felülvizsgálati eljárásban az Alkotmánybíróság Abtv. 25. §-a szerinti eljárás, az EUMSz 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatali eljárás, vagy bármely más, a Kúria előtt folyó eljárás felfüggesztésével járó eljárás kezdeményezésének nincs helye, mivel az eljárás felfüggesztése a három napon belüli döntéshozatal kötelezettségének megsértésével járna” (Kvk.VII.39.089/2024/4. számú határozat [19] bekezdés]. Ebből pedig arra a következtetésre kell jutni, hogy minden olyan jogintézmény, amely a három naptári napos határidőn belüli eljárást veszélyezteti, a választási eljárásban alkalmazhatatlan.
[43] A rövid, naptári napban meghatározott határidők alkalmazásából és az előbbiek által kikényszerített bizonyítási szabályokból az is következik az NVB szerint, hogy az időtényező a választási eljárás bármely szegmensében fokozott jelentőséggel bír. Ezért engedi meg a Ve. a jogorvoslati kérelmek benyújtását elektronikus levél útján is, még ha a választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2023. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 35. §-a által meghatározott jogszabályszöveg csakis az írásbeli formára utal, hiszen ez utóbbi törvény indokolása egyértelművé teszi, hogy a „kifogást és a fellebbezést minden esetben a benyújtónak kell írásba foglalnia, és azt gyakorlatilag bármilyen módon – e-mailben, e-Papíron, személyesen átadva a választási irodában, postai úton vagy kézbesítő által megküldve – eljuttathatja a választási szervekhez”.
[44] Hasonlóan szabályozza a Ve. a választási bizottságok döntésének közlésére vonatkozó szabályokat is. Az elektronikus levélben, mint rövid úton történő megküldéssel biztosítható csak a választási eljárásban a választási bizottság határozatának olyan időben történő közlése, amelyhez képest elegendő idő marad a jogorvoslati jog gyakorlásához szükséges intézkedések megtételéhez is. Az e-mail címek származhatnak a jogorvoslati kérelem benyújtójától, vagy a nyilvántartásba vételét kérő jelölő szervezettől. A jelölő szervezet tekintetében az e-mail cím a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásában [Ve. 135. §] kerül rögzítésre [Ve. 4. melléklet a) pont af) alpont], egyéb, nyilvántartott jogi személyek esetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 97. § (2) bekezdése szerint közhiteles hatósági nyilvántartásban (pl. cégjegyzékben) megtalálható elérhetőségeket lehet kétség nélkül figyelembe venni a választási szervek eljárása során. Erre hívta fel a figyelmet az Alkotmánybíróság a bírósági felülvizsgálat alatti jogorvoslati ügyek vonatkozásában (21/2019. (VI. 26.) AB határozat, Indokolás [47] bekezdés), kiemelve azt is, hogy „a választási eljárásokban a választási eljárásról szóló törvényt, a Ve-t alkalmazni kell. Ha tehát – különös tekintettel a rendkívül rövid eljárási határidőkre – a Ve. 48. §-a egyszerűsített és egyértelmű kapcsolattartási módot ír elő, akkor azt az eljárás minden szakaszában, így a jogorvoslat során is alkalmazni kell. Jelen ügyben a határozat közlésekor és az eljárás során is kötelező volt az IM rendelet 9. melléklete szerinti e-mail cím használata. Minden olyan értelmezés, ami a Ve. 48. §-ában írtakhoz képest más, kevésbé gyors kapcsolattartás alkalmazását engedné meg, a Ve. rendkívül rövid határidőire tekintettel ellentétes az Alaptörvény 28. cikke által megkövetelt észszerűség követelményével” (21/2019. (VI. 26.) AB határozat, Indokolás [48] bekezdés).
[45] Mindezek alapján az NVB arra a kérdésre kell, hogy választ adjon, hogy a fenti körülményekre tekintettel alkalmazhatóak-e a Dáptv. hivatkozott rendelkezései a választási eljárás során. Különösen arra figyelemmel kell ezt a kérdést vizsgálni, mivel a Dáptv. által hatályon kívül helyezett Eüsztv. sem érvényesülhetett korábban addig, amíg a Módtv. kifejezetten a névjegyzéki ügyekre korlátozva az elektronikus ügyintézés egyes elemeit a választási eljárásban alkalmazhatóvá nem tette [lásd a Módtv. általános indokolását]. Lényeges ez a kérdés abból a szempontból is, hogy a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályai sem alkalmazhatók a Kúria szerint a választási ügyek bírósági felülvizsgálati eljárásában [3/2017. (XI.28.) KMK vélemény a választási eljárásban érvényesülő elektronikus kapcsolattartásról, fenntartotta: 1/2024. (I. 23.) KK vélemény a választási jogorvoslat bírósági eljárási szabályai körében alkotott korábbi kollégiumi vélemények felülvizsgálatáról].
[46] A Dáptv. alkalmazása az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges, a Kormány által nyújtott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások bármely választási eljárás alatt biztosított folyamatos elérhetősége esetén volna a jelenlegi technikai feltételek mellett lehetséges. Amennyiben a fentiek közül bármely, a választási eljárásban nyilatkozattételre, jogorvoslat benyújtására vagy más célra szükséges rendszer karbantartása miatt üzemszünetet kell tartani, vagy váratlan hiba miatt üzemzavar áll be [Eüsztv. 27. §, Eüsztv. vhr. 52-54. §], a kiesett, akárcsak órákban mérhető idő is komolyan befolyásolhatja a választási eljárásban bármely jog gyakorlását. Ezzel együtt törvényi előírás hiányában arra sincs reális lehetőség, hogy az elkésett beadványt a választási szerv figyelembe vegye, amint az egymásra épülő rövid határidők miatt az is csak elvi lehetőségként tételezhető fel, hogy a határidő számítása üzemzavar vagy üzemszünet esetén megváltozzon [lásd: Pp. 617. §].
[47] A választási eljárás fentebb említett jellegzetességei okán az elektronikus levélben történő beadványtétel lehetőségét akkor is biztosítani szükséges, ha egyébként főszabály szerint a Dáptv. keretei között kellene eljárni. Ezért tehát a hatályos jogszabályi környezetben fennálló részletszabályok hiányában semelyik választási szerv sem háríthatja el azon elektronikus levél útján benyújtott jognyilatkozatok érdemi vizsgálatát a benyújtási módot kifogásolva, amelyeknek tekintetében a benyújtó adataira, illetve a nyilatkozat okirati jellegére tekintettel semmilyen alapos kétség nem merült fel.
[48] A fenti álláspontot követve az előzményiratok és az FVB határozat alapján az NVB megállapítja, hogy a Beadványozó mandátumkiadásra irányuló kérelme nem teljesíthető.
[49] Vakula Marianna képviselő által 2024. szeptember 23. napján küldött elektronikus levél lemondásra vonatkozó jognyilatkozatnak nem tekinthető. Joghatályos lemondó nyilatkozat a Beadványozó által 2024. szeptember 24. napján 10 óra 39 perckor küldött bejelentésig nem érkezett az FVI-hez, így a Beadványozó eredeti kérelmét az FVB nem teljesíthette.
[50] Az FVI a megítélése szerint kizárólag tájékoztatási célra alkalmazható csatornán 2024. szeptember 24. napján 10 óra 35 perckor szerezhetett tudomást írásos formában arról, hogy Vakula Marianna képviselő „meggondolta magát”, vagyis kétség merülhetett fel az előző nap küldött, lemondó nyilatkozatnak nem tekinthető levél tartalmával kapcsolatban. Vakula Marianna képviselő által 2024. szeptember 25. napján tett, ugyanezen napon 9 óra 02 perckor személyesen benyújtott nyilatkozata átvételéig ugyanakkor a korábban küldött „Köszönöm, de meggondoltam magam. Nem akarok lemondani a mandátumomról.” szövegű e-mail éppen az FVI jogértelmezése miatt nem lett volna figyelembe vehető annak bizonyítékaként, hogy a Beadványozó és a képviselő között érdekellentét áll fenn.
[51] Az NVB rámutat arra, hogy a Vakula Marianna által leadott visszavonó nyilatkozat az FVB határozatban foglaltakkal ellentétben nyilvánvalóan nem tekinthető joghatályosnak, hiszen a képviselői mandátumról történő joghatályos lemondás hiányában nem értelmezhető a lemondás visszavonása sem.
[52] Megerősíti végül az NVB az FVB határozatban tett azon megállapítást, amely szerint a Beadványozó által, de Vakula Marianna képviselő kézbesítésre adott meghatalmazása nélkül benyújtott lemondó nyilatkozat alapján a mandátum nem adható ki. A tárgyi ügyben a lemondó nyilatkozat benyújtására vonatkozó meghatalmazás hiánya mellett Vakula Marianna képviselőtől származó különböző okirati és egyéb bizonyítékok olyan fokú kétséget ébresztettek a képviselő egyértelmű lemondási szándéka tekintetében, hogy az összes körülmény, és a képviselői mandátum alaptörvényi védelméből fakadó követelmények figyelembevételével a mandátum megszűnése nem volt megállapítható.
[53] A fentiekre tekintettel az NVB az FVB határozatot – jelen határozatában foglalt indokolással – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[54] A határozat az Njtv. 102. § (4) és (5) bekezdésén, a Ptk. 1:6. §-án és 6:67. § (3) bekezdésén, Ve. 135. §-án, 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 224. § (1)-(3) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés a) és d) pontján, 4. melléklet a) pontján, az Eüsztv. 27. §-án, a Pp. 325. § (1) bekezdésén, 326. §-án és 327. §-án, az Ákr. 97. § (2) bekezdésén, az Eüsztv. vhr. 52-54. §-án, a Módtv. 35. §-án, a Dáptv. 30. § (1) bekezdésén és 34. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. október 1.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke