A Nemzeti Választási Bizottság
430/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Körömi Attila (a továbbiakban: Beadványozó) jelölt által benyújtott kifogás tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy a Pécsi Kommunikációs Központ Kft. megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelvet azáltal, hogy kiadásában lévő www.pecsma.hu internetes sajtótermék a Pécs 15. számú önkormányzati egyéni választókerületben 2024. szeptember 22-én tartandó időközi önkormányzati választáson induló, nyilvántartásba vett jelöltek vonatkozásában az említett választási alapelvből fakadó kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét nem teljesítette, mivel előre deklaráltan kizárólag meghatározott jelölteknek biztosított bemutatkozási lehetőséget.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt a további jogsértéstől eltiltja és egyidejűleg kötelezi a Pécsi Kommunikációs Központ Kft.-t mint médiatartalom-szolgáltatót, hogy a pecsma.hu internetes sajtótermékben e határozat közlésétől számított három napon belül jelen határozat rendelkező részét tegye közzé.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. szeptember 22. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2024. szeptember 15-én 15 óra 51 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló Pécsi Kommunikációs Központ Kft. (továbbiakban: PKK Kft.) által kiadott pecsma.hu internetes sajtótermék és a Pécsi Hírek című nyomtatott sajtótermék a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, azaz az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv folyamatos megsértése miatt.
[2] Beadványozó kifogásában előadta, hogy Pécs 15. számú önkormányzati egyéni választókerületben, a 2024. szeptember 22-én tartandó időközi önkormányzati választáson nyilvántartásba vett független jelölt.
[3] Kifejtette továbbá, hogy a pecsma.hu oldalán 2024. szeptember 7-én név nélkül megjelent egy írás, amelynek felvezetője így szól: „Szeptember 22-én időközi képviselő-választást tartanak a kertvárosi 15-ös egyéni választókerületben, mivel június 9-én itt szavazategyenlőség alakult ki. A körzetben négy jelölt indul. Közülük lapunk azoknak biztosít bemutatkozási lehetőséget, akiknek a pécsi fideszes médiában ezt esélyük sincsen megtenni. Ma a Péterffy Attila Pécs Jövőjéért Civil Egyesület jelöltje, Fürj Csaba, szombaton a Mi Hazánk Mozgalom jelöltje, Horváth Sándor részletezi elképzeléseit a Pécsmán.” Beadványozó hozzátette, hogy a Pécsi Hírek 2024. szeptember 9-i számában jelent meg a pecsma.hu-n szeptember 7-én beharangozott két bemutatkozás
[4] Beadványozó megjegyezte, hogy a pecsma.hu-n megjelent írás felvezetőjében olvashatóknak megfelelően bemutatkozó anyag közzététele ügyében nem keresték meg. Álláspontja szerint a pecsma.hu ezzel a magatartásával súlyosan sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, amely magatartást tovább fokozza, hogy a cikk világossá is tette, hogy csak melyik két jelölt elképzeléseit hajlandó bemutatni, mintegy vállalva az alapelv tudatos megsértését.
[5] Beadványozó meglátása szerint azzal, hogy a pecsma.hu nem tesz eleget a Ve.-ben rögzített kötelezettségének, akadályozza a választópolgárokat az információhoz való hozzájutásban, amelyek biztosítása, azaz a választáson induló összes jelölt bemutatása a közpénzekből fenntartott Pécsma megkerülhetetlen törvényi kötelessége lenne.
[6] Beadványozó érveinek alátámasztásaként előadja, hogy a pecsma.hu impresszumában található e-mail címre augusztus 29-én és szeptember 2-án is küldött magáról bemutatkozó anyagokat, önéletrajzot és a részletes programot.
[7] Végezetül Beadványozó hangsúlyozza, hogy kifogását nem a PKK Kft., nem a pecsma.hu és nem a Pécsi Hírek valamely, általa sérelmezett anyagával szemben nyújtotta be, hanem a PKK Kft., a pecsma.hu és a Pécsi Hírek folyamatosan fennálló törvényi kötelezettségének folyamatos és egyértelműen szándékos nem teljesítése miatt.
[8] Mindezek alapján kérte a TVB-t, hogy kötelezze a pecsma.hu-t a független jelöltként való bemutatásának közzétételére, tiltsa el a további jogsértéstől, valamint szabjon ki bírságot is.
[9] A Baranya Vármegyei Területi Választási Bizottság elnöke 2024. szeptember 16-án a kifogást részben, jelesül a Pécsma.hu-t érintő részében – annak elbírálása végett - áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás alapos.
[11] Az NVB elsőként azt tisztázta, hogy a kifogás érdemben vizsgálható-e.
[12] Kifogás benyújtására a Ve. 208. §-a szerint központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A Ve. 212. § (2) bekezdése szerint a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését; a jogszabálysértés bizonyítékait; a benyújtó nevét, lakcímét és személyi azonosítóját.
[13] A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
[14] Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
[15] Míg az első esetben a kifogásnak a jogsértés konkrét időpontját, a második esetben azt kell alátámasztania a, hogy a vélt jogsértés a jogorvoslati kérelem benyújtását megelőző 3. napon még fennállt.
[16] A Bizottság a rendelkezésére bocsátott bizonyítékok alapján megállapított tényállás, valamint Beadványozó kifejezett nyilatkozata (lásd: „Kifogásomat tehát nem a PKK Kft., nem a Pécsma és nem a Pécsi Hírek valamely általam sérelmezett anyagával szemben nyújtom be (ezek csupán a sunyiságukat szemléltetik), hanem a PKK Kft., a Pécsma és a Pécsi Hírek folyamatosan fennálló törvényi kötelezettségének folyamatos és egyértelműen szándékos nem teljesítése miatt.”) alapján megállapítja, hogy a pecsma.hu kifogásolt tevékénysége (mulasztása) folyamatosan fennálló tevékenységnek tekinthető, valamint - figyelemmel arra, hogy a pecsma.hu mint internetes sajtótermék folyamatosan elérhető, országosan hozzáférhető - megállapítható az is, hogy a sérelmezett állapot folyamatosan, így a kifogás benyújtásakor is fennállt.
[17] Mindezekre figyelemmel a Bizottság a kifogást a Ve. 209. § (2) bekezdése szerinti határidőben benyújtottnak tekinti.
[18] Az NVB következő lépésként azt vizsgálta, hogy a www.pecsma.hu elnevezésű internetes sajtótermék-e, valamint, hogy számonkérhető-e rajta a kiegyensúlyozottság követelménye. E tekintetben az NVB a következő eredményre jutott: a pecsma.hu a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 41. § (4) bekezdés i) pontjára figyelemmel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által vezetett, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 97. § (2) bekezdése szerint közhiteles nyilvántartásban szerepel. Az internetes sajtóterméket a Pécsi Kommunikációs Központ Kft. adja ki.
[19] Az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) AB számú határozata értelmében a közpénzből fenntartott sajtótermékek tájékoztatási tevékenysége nem korlát nélküli. A Kúria szerint pedig választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel [Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzése].
[20] A Pécsi Kommunikációs Központ Kft. egyedüli tagja és tulajdonosa Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a pecsma.hu-n a kiegyensúlyozottság követelménye számonkérhető.
[21] Harmadik lépésben a Bizottság az alapelvi jogsérelmet tette vizsgálata tárgyává.
[22] A Kúria korábban megállapította, hogy az önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg, választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését, azaz tény, vagy akár csak látszat, a választási kampányban semleges pozícióját feladva egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel (Kvk.I.37.416/2018/3. számú határozat).
[23] A kiegyensúlyozottság egyszerre mennyiségi és minőségi kérdés is. Ez azt jelenti, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet más módon nem indokolt aránytalanul túlzott megjelenítése, népszerűsítése [Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzése] éppúgy vezethet a kiegyensúlyozottság sérelmére, amint olyan tartalmaknak az időszaki kiadványban való megjelenítése is, amelyek valamely jelölt vagy jelölő szervezet számára más jelöltekhez vagy jelölő szervezetekhez képest számottevő előnyt, támogatást biztosítanak [Kúria Kvk.I.37.435/2018/3. számú végzése], vagy olyan, közérdekű tájékoztatásként nem értelmezhető tartalmak, amelyek valamely jelöltet vagy jelölő szervezetet indokolatlanul kiemelnek [Kúria Kvk.III.38.223/2019/4. számú végzése].
[24] A kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és listájukon szereplő jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. (Kvk.I.37.650/2019/2., Indokolás [23])
[25] A Beadványozó által a kifogásában megjelölt linkek és becsatolt bizonyítékok értékelése után a Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy a pecsma.hu mulasztásban megnyilvánuló alapelvi sérelmet követett el azáltal, hogy tudatosan és nem is titkoltan nem minden, a tárgyi választáson induló jelölt részére biztosított azonos feltételek mellett megjelenési lehetőséget a tárgyi internetes sajtótermékben, hanem kizárólag bizonyos jelöltek számára teremtette meg e lehetőséget.
[26] Az NVB hangsúlyozza, hogy jelen ügyben a jogsértés megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a pecsma.hu ténylegesen milyen szempontok mentén rekesztette ki a Beadványozót és/vagy Beadványozón kívül más nyilvántartásba vett jelöltet a megjelenésre felhívott jelöltek köréből. Az esélyegyenlőség alapelvének megsértése szempontjából azt kell figyelembe venni, hogy a pecsma.hu tudatosan és nyíltan vállaltan (Lásd: „A körzetben négy jelölt indul. Közülük lapunk azoknak biztosít bemutatkozási lehetőséget, akiknek a pécsi fideszes médiában ezt esélyük sincsen megtenni.”) zárt el jelölteket egy közpénzből fenntartott internetes sajtótermékben való megjelenés lehetőségétől.
[27] A Bizottság kiemeli tehát, hogy abban látja a jogsérelem bekövetkezését, hogy a tárgyi választáson induló egyes jelöltek – akár negatív, akar pozitív tartalmú - szerepeltetése mellett a kiadó - más jelölt mellett - Beadványozó részére sem megjelenési lehetőséget nem biztosított, sem azt, hogy a többi jelölttel azonosan beszámolhasson tevékenységéről, programjáról.
[28] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint alaposnak találta és megállapítja, hogy Pécsi Kommunikációs Központ Kft. megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet, emellett a Ve. 152. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt is alkalmazza.
[29] A Beadványozó bírság kiszabására vonatkozó kérelmét az NVB mellőzi. A bírság kiszabása mint a jogsértés megtorló (represszív) jogkövetkezménye, nem a sérelmet szenvedett személy, hanem az állam igénye [Kúria Kvk.VII.39.105/2024/10. számú végzés]. A bírság kiszabása esetén a jogalkotó széles teret adott a bizottsági mérlegelésnek [1001/2018. (VII. 13.) NVB határozat], e vonatkozásban pedig kijelenthető, hogy a bírságkiszabás jellemzően az ismétlődő jogsértések szankciójaként kerül alkalmazásra [Kúria Kvk.VII.39.428/2022/3. számú végzése], ugyanakkor fő szabály szerint nem is indokolt, hogy a választási eljárásban első alkalommal megállapított jogsértést a jogalkalmazó bírsággal szankcionálja. A magyar jogrendszerben általánosan érvényesülő elv szerint a jogalkalmazó először mindig csak a jogsértés megállapítására törekszik, alappal bízva abban, hogy a jogsértő továbbiakban magatartását ennek ismeretében alakítja. Tekintve, hogy tárgyi időközi választási eljárásban a Pécsi Kommunikációs Központ Kft. magatartását ezt megelőzően nem nyilvánította az NVB jogszerűtlennek, a bírságszankció alkalmazása nem indokolt.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[30] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 152. § (1) bekezdés a) pontján, a 208. §-án, a 209. § (1)-(2) bekezdésein, és a 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjain, továbbá az Mttv. 41. § (4) bekezdés h) pontján, az Ákr. 220. §-án; a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke