3/2025. NVB határozat - a Gyirán István magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

3/2025. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Gyirán István (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 9 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

»Akarja-e, hogy - elsősorban a televízióreklámok csökkentése érdekében - az Országgyűlés a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 35. § (1) bekezdését az alábbi szövegre módosítsa? "A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok időtartama - 6.00 és 24.00 óra között - egyetlen egész órától egész óráig tartó időszakon belül sem haladhatja meg ezen időszakok tíz-tíz százalékát, beleértve az osztott képernyős reklámot, a virtuális reklámot, a televíziós vásárlási műsorablakot, a 26. § (2) bekezdés szerinti támogatói közleményeket, valamint a saját, és más médiaszolgáltatás műsorszámainak népszerűsítését.”«

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2025. február 26. 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2024. december 18-án postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
2. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez – Szervezőt is figyelembe véve – 28 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 28 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
3. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, és az alábbi megállapításokat tette.
4. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a fentiekben írtak eredményeként megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtása megfelelt az Nsztv. 2-4. és 6. §-ában, valamint 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így azt a Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

5. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
6. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
7. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem kezdeményezhető és nem tartható népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.

III.

[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]

8. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
9. A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség kétirányú, a választópolgár és a jogalkotó irányába fennálló követelményének is. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
10. A Bizottság mindenekelőtt rámutat arra, hogy a népszavazási egyértelműség két eleme, a választópolgári és jogalkotói egyértelműség nem azonos, szinonim fogalmak, közéjük nem lehet egyenlőségjelet tenni. Egy kérdés esetében a választópolgári egyértelműség ugyanis nem azonosítható a jogalkotói egyértelműséggel. Míg a népszavazási eljárás eredményeképp keletkező törvényalkotási kötelezettség előkészítéséért a jogszabályalkotásban jártas, erre vonatkozó szakértelemmel bíró szakemberek tesznek eleget, addig a kérdésben döntési lehetősége – a kérdés támogatása és a kérdésben való szavazás alkalmával – az átlagos tudással és ismeretekkel bíró, a hatályos jogi szabályozások körében átlagosan jártas ismeretekkel rendelkező választópolgárnak van. Éppen ezért szükséges elhatárolni és külön-külön megvizsgálni a népszavazási egyértelműség két elemét, és emiatt elsődleges szempont a népszavazási kérdés megfogalmazása során az, hogy a kérdést a választópolgár valóban értse. Tisztában legyen a kérdésben szereplő fogalmak hétköznapi jelentésével és ezáltal azokat a következményeket, amelyek a kérdésre adott válasza alapján lehetségesek felmérhetők, előre láthatók legyenek. Csak így tudja valóban meghatározni és felelősen eldönteni az Országgyűlés jogalkotói munkájának tartalmát. (lásd 9/2016. NVB határozat, 61/2023. NVB határozat, 50/2023. NVB határozat, Knk.IV.37.457/2015/3. számú végzés)
11. A Bizottság emellett utal a Kúria egységes és következetes gyakorlatára is, amely szerint a választópolgári és jogalkotói egyértelműség, amellett, hogy nem azonos fogalmak, nem is külön-külön értelmezendőek, hanem összekapcsolódó, együttes követelményként állnak szemben a népszavazási kezdeményezés megfogalmazásával, hiszen a jogalkotónak olyan jogszabályt kell alkotnia, amely megfelel a választópolgárok akaratának, mert ez biztosítja a népakarat érvényesülését. {Knk.II.39.058/2022/8. számú végzés, Indokolás [59]}
12. A Bizottság a fentiek figyelembevételével először a kérdés jogalkotói, majd választópolgári egyértelműség követelményének való megfelelését vizsgálta.
13. A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen. (Kúria Knk.IV.37.340/2015/3. számú végzés)
14. A jelen eljárás tárgyát képező kérdés célja a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 35. § (1) bekezdésének módosítása a lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok időtartamának meghatározása tekintetében. A Bizottság megállapítja, hogy Szervező – konkrét szövegjavaslattal élve – a kérdésbe belefoglalta az Mttv. hivatkozott szerkezeti egységének tervezett szövegét. A Bizottság álláspontja szerint – figyelembe véve a hatályos jogszabály-szerkesztési követelményeket – a kezdeményezés megfogalmazása kodifikációs, jogtechnikai szempontból egyértelmű eligazítást ad a törvényalkotó számára abban, hogy a népszavazás pontosan mire kötelezi [az Mttv. 35. § (1) bekezdésének újraszabályozása, továbbá az ezzel összefüggő esetleges további jogszabálymódosítás]. A kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás – az igenlő válaszok többsége esetén – olyan szabályozás megalkotására kötelezné tehát az Országgyűlést, amelynek mind megszövegezése, mind az Mttv. szerkezetébe való illesztésének módja egyértelműn meghatározott. A Bizottság mindezek alapján megállapítja, hogy a kezdeményezés a jogalkotói egyértelműség követelményének teljes mértékben eleget tesz.
15. A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára. A Knk.II.39.058/2022/8. számú végzés szerint a „népszavazásra javasolt kérdés választópolgári egyértelműsége kapcsán a Kúria egységes és következetes gyakorlata szerint követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni. (Lásd Knk.VII.37.997/2016/4., Knk.VII.37.336/2017/3., Knk.VII.38.391/2018/2. és Knk.VI.37.014/2020/2. számú kúriai végzések.)” {Knk.II.39.058/2022/8. számú végzés, Indokolás [59]} Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet, nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz. A Kúria Knk.VII.37.371/2017/2. számú határozatában az egyértelműség vonatkozásában arra mutatott rá, hogy a választópolgárnak tudatában kell lennie, hogy mi a népszavazási kérdés valódi tartalma, annak milyen tényleges hatása lehet, és az eredményes népszavazást követően a kérdéshez kapcsolódó jogviszonyok hogyan változhatnak.
16.  A Bizottság fontosnak tartja megjegyezni ugyanakkor, hogy az egységes és következetes kúriai gyakorlat szerint kidolgozott egyértelműség követelményét nem lehet akként értelmezni és érvényesíteni, hogy ezáltal teljesíthetetlen követelményeket fogalmazzon meg a Kúria és ezáltal egyes tárgyköröket kizárjon a népszavazásra feltehető kérdések köréből {Knk.IV.39.645/2021/19. számú határozat, [48] bekezdés}. Amennyiben megállapítható a kérdés jelentése, további magyarázatra nem szorul, nem sérül a választópolgári egyértelműség követelménye. {Knk.II.39.058/2022/8. számú végzés, Indokolás [60], Knk.II.39.058/2023/2. végzés, Indokolás [34]}
17. A Bizottság a bemutatott, kimunkált joggyakorlati tézisek alapján végezte el a tárgyi kérdés – választópolgári egyértelműséget érintő – hitelesíthetőségének vizsgálatát, ennek során mindenekelőtt a kérdés jogszabályi hátterét térképezte fel.
18. Az Mttv. hatályos 35. § (1) bekezdése szerint a „lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok időtartama a 6.00 és 18.00 óra közötti időszakban, továbbá a 18.00 és 24.00 óra közötti időszakban sem haladhatja meg ezen időszakok húsz-húsz százalékát, beleértve az osztott képernyős reklámot, a virtuális reklámot, valamint – a (2) bekezdés e) pontjában foglalt kivétel mellett – a más médiaszolgáltatás műsorszámainak népszerűsítését”. A rendelkezés óránkénti reklámkeret helyett tágabb időkeretet (a 6.00 és 18.00 óra közötti, továbbá a 18.00 és 24.00 óra közötti időszak) biztosít a lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok megjelenítésére vonatkozóan, az egyes időszakok tekintetében 20-20 százalékban maximalizált reklámkerettel.
19. Az Mttv. 203. §-a rendelkezik a népszavazási kezdeményezéssel érintett fogalmak tartalmáról. Eszerint a reklám olyan – műsorszámnak minősülő – közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket –, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul. Műsorszámnak tekintjük a hangok, illetőleg hangos vagy néma mozgóképek sorozatát, mely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban önálló egységet alkot, és amelynek formája és tartalma a rádiós vagy televíziós médiaszolgáltatáséhoz hasonlítható. Médiaszolgáltató az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. Médiaszolgáltatásnak minősül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56-57. cikkében meghatározott gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. Ezen belül a lineáris médiaszolgáltatás a médiaszolgáltató által nyújtott, műsorszámok műsorrend alapján történő egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását lehetővé tevő médiaszolgáltatás.
20. A kezdeményezés szerinti javaslat szerint az Mttv. 35. § (1) bekezdése úgy rendelkezne, hogy a „lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok időtartama - 6.00 és 24.00 óra között - egyetlen egész órától egész óráig tartó időszakon belül sem haladhatja meg ezen időszakok tíz-tíz százalékát, beleértve az osztott képernyős reklámot, a virtuális reklámot, a televíziós vásárlási műsorablakot, a 26. § (2) bekezdés szerinti támogatói közleményeket, valamint a saját, és más médiaszolgáltatás műsorszámainak népszerűsítését”. A kezdeményezés – a hatályos szabályozással ellentétben – a reklámok időbeli elosztása tekintetében kevésbé rugalmas megoldást javasol, mikor egyrészt egy időkeretbe vonja a 6.00 és 18.00 óra közötti, valamint a 18.00 és 24.00 óra közötti időszakot, másrészt – ezen időszakon belül – bevezeti az óránkénti 10 százalékos reklámkeretet. Emellett a kezdeményezés az Mttv. 35. § (1) bekezdés második tagmondatát egészíti ki a szakasz (2) bekezdésében meghatározott, a szakasz (1) bekezdése alóli egyes kivételi esetekkel.
21. A Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az alábbiak szerint több szempontból sem felel meg az Nsztv. által támasztott választópolgári egyértelműségi követelménynek.
22. Szervező az Mttv. hatályos 35. § (1) bekezdését részben alapul véve és megtartva fogalmazta meg a törvénymódosítás szövegét, ami pontosan tartalmazza az Mttv. szerinti jogi terminológiát. A hatályos szabályozás egy tizenkét órás (6.00-18.00) és egy hat órás (18.00-24.00) időtartam (összesen 18 óra/nap) maximum húsz-húsz százalékában határozza meg a közzétehető reklámok időtartamát, beleértve az osztott képernyős reklámot, a virtuális reklámot, valamint – az Mttv. 35. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt kivétel mellett – a más médiaszolgáltatás műsorszámainak népszerűsítését.
23. A kezdeményezés szerinti javaslat ezzel szemben az Mttv.-ben meghatározott maximális időtartamot megfelezve, 6.00-24.00 óra között (azaz mindösszesen tizennyolc órás keretben), egyetlen egész órától egész óráig tartó időszakon belül (tehát óránként) tíz-tíz százalékban határozza meg ezt a mennyiséget, beleértve az osztott képernyős reklámot, a virtuális reklámot, a televíziós vásárlási műsorablakot, az Mttv. 26. § (2) bekezdése szerinti támogatói közleményeket, valamint a saját, és más médiaszolgáltatás műsorszámainak népszerűsítését.
24. A Bizottság megállapítja, hogy míg akár a hatályos, akár a kezdeményezés szerinti reklámidő-meghatározás a médiaszolgáltatásban és így annak fogalmi rendszerében jártas, e szakterületen mélyebb ismeretekkel bíró szakemberek, közvetlen érintettek, jogalkalmazók számára egyértelmű eligazítást jelent, addig egy átlagos ismeretekkel rendelkező választópolgár számára nem feltétlenül átlátható az, hogy a kérdésre adandó igen válasz esetén e bonyolult kiszámítási módszer eredményeképpen ténylegesen mennyivel csökken a közzétehető reklámok ideje.
25. A kúriai gyakorlatban kifejtettek figyelembevételével a Bizottság jelen ügyben is úgy ítéli meg, hogy a kérdés olyan szakpolitikai kérdést érint, amelynek megértéséhez a választópolgároknak nemcsak szövegértési képességre, de átfogó szaktudásra lenne szükségük. (lásd pl. Knk.IV.37.939/2018/2., Knk.VII.37.647/2018/2., Knk.IV.39.014/2024/6.) A Bizottság álláspontja szerint nem állítható minden kétséget kizáróan, hogy a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítése esetén a választópolgárok – a hatályos szabályozással összhangban álló, következetes fogalomhasználat ellenére – jól értenék a kérdés lényegét, tudatában lennének azzal, hogy mi a népszavazási kérdés valódi tartalma, vagyis az Országgyűlés az Mttv. módosításával – a kezdeményezésben is felhívott módon – hány perccel csökkentené a „televízióreklámokat”. A jelen eljárásban tárgyalt kérdés tehát, ugyan pontosan, ámde a választópolgárok számára nem közérthető módon fogalmazza meg az Mttv. reklámidő számítására irányadó rendelkezéseit, ami az egyértelműség követelményének sérelmére hat. {lásd 385/2022. NVB határozat, Indokolás [28] bekezdés}
26. A Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi klauzula azt követeli meg, hogy a népszavazásra javasolt kérdés úgy legyen megfogalmazva, hogy a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét, annak érdekében, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni. Itt utal rá a Bizottság, hogy az Alkotmánybíróság egyértelműség részének tekinti, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan [26/2007. (IV. 25.) AB határozat, 58/2011. (VI. 30.) AB határozat, az egyértelműségre vonatkozó követelmény megerősítve az Alkotmánybíróság Alaptörvényhez fűződő gyakorlatában: 33/2021. (XII. 22.) AB határozat]. A Kúria Knk.VII.37.336/2017/3. számú határozatában rámutatott, hogy sérül az előreláthatóság kritériuma, ha a kérdés alapján tartandó népszavazás érdemi következményeit a választópolgár nem látja át.
27. A Bizottság – összhangban a kúriai gyakorlattal – a választópolgári egyértelműség ellen ható körülményként értékelte továbbá, hogy a választópolgárnak a feltett kérdés alapján nincs módjában átlátni a döntése érdemi következményeit, mert annak nem ismerheti lényegi összefüggéseit, ugyanis ahhoz olyan speciális szakmai ismeretek kellenének, ami tőle nem várható el. (Knk.IV.37.391/2017/3., Knk.VII.37.411/2017/3., Knk.VII.37.941/2018/2., Knk.II.37.302/2020/3.)
28.  A népszavazásra javasolt kérdés az Mttv. egy egyértelműen megjelölt szerkezeti egységének – konkrét szövegjavaslat szerinti – módosítását irányozza elő. A Bizottság hangsúlyozni kívánja, hogy ez a cél látszólag egyszerűnek, a kérdés pedig könnyen megválaszolhatónak tűnik (akarja-e a választópolgár a kérdés szerinti törvénymódosítást vagy sem), a valóságban azonban e kérdés megválaszolása gondos szakmai mérlegelést és előkészítést igényel, hiszen a reklámidő meghatározása egy összetett, kifejezetten szakpolitikai folyamat. A népszavazási kérdés ezen előzetes ismeretek hiányában nem alkalmas arra, hogy a választópolgár minden tekintetben átlássa döntése következményeit. A választópolgár például nem rendelkezik kellő ismerettel, szakterületi jártassággal annak megítéléséhez, hogy a reklámidő – számára nem feltétlenül pontosan meghatározott mértékű – csökkentése befolyásolja-e, és ha igen, milyen módon a műsorszerkezetet, a műsoridőt. Emellett a választópolgártól nem elvárható az sem, hogy tisztában legyen a médiaszolgáltató gazdálkodásával. Kérdéses, hogy átláthatja-e így azt, hogy az igenlő válaszok többsége esetén az Országgyűlés jogalkotói kötelezettsége a médiaszolgáltató számára bevételkieséssel jár-e vagy sem, és ez adott esetben milyen további következményekkel járna a médiaszolgáltatás tekintetében.
29. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az átlagos tudással és ismeretekkel rendelkező választópolgártól nem várható el, hogy a kérdésben szereplő reklámidő-meghatározás folyamatával, eredményével, ennek a hatályos törvényi reklámidőhöz viszonyított arányával, a mindennek alapját képező terminológiával, összességében tehát azzal tisztában legyen, hogy az Mttv. 35. § (1) bekezdésének kezdeményezés szerinti módosítása milyen hatással lehet a lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok időtartamára, és az ezt érintő tételes részletszabályok alkalmazására. A Bizottság álláspontja szerint ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra javasolt kérdésben felelős döntést tudjon hozni, szükséges lenne átlátnia a médiaszolgáltatók, a lineáris médiaszolgáltatás, valamint a reklámok szabályozásának rendszerét.
30. A Bizottság rávilágít arra is, hogy bár a kérdés nyelvtanilag, logikailag megválaszolható egyetlen igennel vagy nemmel, valójában azonban az érintett törvényi rendelkezésnek a kérdés szerinti megváltoztatása és ezen jogalkotói aktus következményeinek átlátása olyan jogkérdésben és fogalmi rendszerben való jártasságot igényel, amellyel csak a közvetlen érintettek vagy e szakterületen mélyebb ismeretekkel bíró szakemberek rendelkeznek. A bizottság megítélése szerint a választópolgár a nyelvtanilag egyszerűen megfogalmazott kérdésre történő válaszadás során nincs abban a helyzetben, hogy átlássa döntése következményeit, jelesül azt, hogy a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás – az igenlő válaszok többsége esetén – összegszerűen hogyan hat ki a reklámok időtartamára, és ennek mik a következményei. Összhangban a kúriai gyakorlattal, a Bizottság megállapítja, hogy önmagában a kérdés választópolgár felé eljuttatott információja nem nyújt megfelelő alapot és tájékozottságot ahhoz, hogy a választópolgár döntését kellőképpen mérlegelje és megalapozott döntést hozzon. {Knk.III.39.012/2024/9. [60] bekezdés}
31. A Bizottság, összegezve a fenti megállapításokat, arra a következtetésre jutott, hogy az Mttv. 35. § (1) bekezdésének megszövegezése olyannyira összetett jellegű, hogy annak tartalmát a választópolgár tudata szavazatának leadása pillanatában nem feltétlenül fogja át, döntésének következményeit és hatásait komplexen és egészében átlátni az adott pillanatban nem biztos, hogy képes.
32. Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményének.

IV.

[A határozat indokolásának összegzése]

33. Mivel a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, ezért a Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.

V.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

34. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1)-(3) bekezdésén, az Nsztv. 2-4. §-án, 8. § (1) bekezdésén, 9. § (1) bekezdésén, 10. § (1) bekezdésén és 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2025. február 11.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke