A Nemzeti Választási Bizottság
23/2025. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. Szabó Bálint Gábor időközi országgyűlési képviselőjelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest Főváros IV. kerületi székhelyű 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 22/2025. (III. 27.) OEVB határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2025. április 5. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A Budapest Főváros IV. kerületi székhelyű 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 22/2025. (III. 27.) OEVB számú határozatának tartalma]
[1] A Budapest Főváros IV. kerületi székhelyű 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 2025. március 23. napján megtartott időközi országgyűlési képviselő választás eredményét a 22/2025. (III.27.) számú határozatának mellékletét képező külön jegyzőkönyvében foglaltak szerint állapította meg, amely szerint Budapest 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben Varju László a Demokratikus Koalíció jelölő szervezet képviselő jelöltje szerzett országgyűlési egyéni választókerületi képviselői mandátumot.
[2] Az időközi országgyűlési képviselő választás eredményéről szóló jegyzőkönyv szerint Renge Zsoltra leadott szavazatok száma 8.128, Dr. Szabó Bálint Gáborra 659, Balog Csabára 1.486, Preyer Máté Márkra 79, Horváth Ildikóra 1.180, Varju Lászlóra pedig 12.434 szavazat került leadásra. Megállapítást nyert továbbá, hogy az urnában és beérkezett borítékokban lévő szavazólapok száma 24.202, az érvénytelen szavazólapok száma 236, az érvényes szavazólapok száma pedig 23.966 volt.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[3] Beadványozó az OEVB 22/2025. (III. 27.) számú határozatával szemben 2025. március 30-án 15 óra 46 perckor elektronikus úton nyújtotta be fellebbezését (továbbiakban: Fellebbezés). Az OEVB a fellebbezést az ügy iratanyagaival együtt 2025. március 30-án 16 óra 24 perckor elektronikus úton megküldte a Nemzeti Választási Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság).
[4] Fellebbezésében Beadványozó elsődleges és másodlagos kérelmet adott elő.
[5] Elsődlegesen a támadott OEVB határozat megsemmisítését és a Budapest 11. számú országgyűlési egyéni választókerületben 2025. március 23. napjára kitűzött időközi országgyűlési képviselő-választás kapcsán a szavazás megismételtetését kérte (a továbbiakban: Elsődleges kérelem).
[6] Másodlagosan a támadott határozat részbeni megváltoztatását indítványozta a következők szerint: „Érvénytelen szavazólapok száma (ME): 568 (236+332), Érvényes szavazólapok száma (NE): 23.634 (23.966-332), Az egyes jelöltekre leadott érvényes szavaztok száma:
Renge Zsolt - érvényes szavazatok száma: 8.013 (8.128-115)
dr. Szabó Bálint Gábor - érvényes szavazatok száma: 649 (659-10)
Balog Csaba - érvényes szavazatok száma: 1.461 (1.486-25)
Preyer Máté Márk - érvényes szavazatok száma: 77 (79-2)
Horváth Ildikó - érvényes szavazatok száma: 1.164 (1.180-16)
Varju László - érvényes szavazatok száma: 12.270 (12.434-164)” (a továbbiakban: Másodlagos kérelem).
[7] Az Elsődleges kérelem körében Beadványozó a következő indokokat sorakoztatta fel.
[8] Elsőként említette, hogy több választópolgár nem kapta meg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 115. §-a szerinti értesítőt. E kapcsán utalt a Bizottság 20/2025. számú határozatára, valamint bizonyítékként hivatkozott a Bizottság 21/2025. számú határozatának alapját képező kifogásra.
[9] Második indokként a külképviseleti urnák lezárásának jogszabályellenes voltára hivatkozott. Beadványozó álláspontja szerint a Bizottság a Ve. 285. § (2) bekezdése szerinti hatáskörében eljárva megsértette a Ve. 273. §-át. Véleménye szerint a Ve. 273. §-ának és a 285. § (2) bekezdésének együttes helyes értelmezése - figyelemmel arra, hogy a Ve. 273. §-a nyitva hagyja az urnalezárás pontos módjának kérdését - az, hogy az urnákat akként kell lezárni a külképviseleteken, hogy az urnáknak a Nemzeti Választási Irodához megérkezését követően a Bizottság kétséget kizáróan meg tudja állapítani, hogy az urnák a külképviseleti lezárását követően a legnagyobb valószínűség szerint végig akként voltak lezárva, hogy azokba nem lehetett szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani. A lezárásra ezért – Beadványozó szerint - olyan módszert kell választani, ami ezt képes igazolni. Az okfejtés szerint a Bizottság 2025. március 26. napján megtartott ülésén csak azt tudta megállapítani, hogy az urnák a megtekintéskor plombákkal le voltak zárva, amely módszer nem képes a folyamatos lezárás tényét bizonyítani, ugyanis egy plombából több is készülhet, így az elvi lehetősége fennáll annak, hogy az urnákat felnyissák és újra lezárják egy ugyanolyan adattartalmú plombával. Mindezekre figyelemmel, Beadványozó álláspontja szerint a Bizottság akkor járt volna el helyesen, ha azt állapította volna meg, hogy a külképviseleten leadott szavazatokat tartalmazó urnák nem a Ve. 273. §-ban meghatározott módon lezárt állapotban vannak. Nem azért, mert az urnák nem voltak lezárva vagy más utalt volna a szavazást befolyásoló jogsértésre, hanem egyszerűen azért, mert a lezárás módszere a Ve. 273. §-ában írtakat nem garantálta olyan magas szinten, hogy ezt a Bizottság megállapíthassa.
[10] Harmadik okként Beadványozó azt jelölte meg, hogy több szavazókörben előfordult, hogy a mozgóurnát igénylő nem tudott szavazni, mert kórházba került. Ez meglátása szerint nem elfogadható és ez ugyancsak alátámasztja a szavazás megismételtetésének szükségességét.
[11] Negyedik érvként Beadványozó azt említette, hogy Budapest IV. kerület 003. sz. szavazókörben 298 választópolgár jelent meg szavazni. Az urnában 297 lebélyegzett szavazólap volt, 1 bélyegzőlenyomat nélküli.
[12] Ötödikként pedig azt, hogy Budapest IV. kerület 010. sz. szavazókörben 379 választópolgár jelent meg szavazni. Az urnában ennek ellenére több, 380 lebélyegzett szavazólap volt. Mindebből Beadványozó arra a következtetésre jutott, hogy a szavazatszámláló bizottság megsértette a Ve. 178. § (1) bekezdését. E körben Beadványozó sérelmezte, hogy a választások hivatalos honlapján a többletszavazólap miatt levont szavazatokról szóló jegyzőkönyv nem található meg.
[13] Az érvrendszer hatodik elemeként Beadványozó kiemelte, hogy a Budapest IV. kerület 017. sz. szavazókörben 424 választópolgár jelent meg szavazni. Az urnában 423 lebélyegzett szavazólap volt, 1 bélyegzőlenyomat nélküli.
[14] Hetedikként utalt arra, hogy a Budapest IV. kerület 022. sz. szavazókörben 438 választópolgár jelent meg szavazni. Az urnában ennek ellenére 438 lebélyegzett és egy bélyegző nélküli szavazólap volt.
[15] Nyolcadik, egyben utolsó elemként pedig hivatkozta a Bizottság 7/2025. számú határozatát, amelyben megállapításra került, hogy a Budapest Főváros IV. kerületi székhelyű 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda a Ve. 37. § (5) bekezdése szerinti előírásokat megsértve gondoskodott Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság egyes megbízott tagjainak eskü-, illetve fogadalomtételéről.
[16] Beadványozó Másodlagos kérelme – az Elsődleges kérelem teljesítésének hiányában – a külképviseleti szavazás során alkalmazott urnák lezárásával kapcsolatban kifejtettekhez kapcsolódik. Ennek lényegi tartalma szerint a Budapest IV. kerület 54. sz. szavazókörben leadott szavazatok és a külképviseleten leadott szavazatokat mint érvénytelen szavazatokat kell figyelembe venni, és ennek megfelelően szükséges az eredményt megváltoztatni. A Beadványozó által elvégzett számítást és annak végeredményét fellebbezésében fel is tüntette.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[17] A Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[18] A Bizottság Beadványozó érintettségére vonatkozó érvelését elfogadta.
[19] A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.
[20] A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei:
a) a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja;
b) a fellebbezés benyújtójának neve, lakcíme (székhelye);
c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítója, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusa és száma, vagy jelölő szervezet, vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma vagy törzskönyvi azonosítója, valamint
d) papír alapú kérelem eseten a kérelem benyújtójának aláírása.
[21] A Ve. 241. § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.
[22] A Ve. 241. § (2) bekezdése alapján a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen
a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy
b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére
hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
231. § (1) A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 221. § (1) bekezdés, illetve a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem a 224. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be,
d) nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[23] A Bizottság mindenekelőtt megállapítja, hogy hogy a fellebbezés nem tartalmazza a Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapját, ugyanis abban Beadványozó nem hivatkozik jogszabálysértésre, azaz hiányzik a fellebbezésből az arra vonatkozó – konkrét jogszabályhelyet megjelölő – jogi okfejtés, hogy az OEVB határozat milyen okból jogszabálysértő.
[24] A Kúria Kvk.V.37.985/2019/6. számú határozatában kimondta, hogy „[a] jogalkotó előírta továbbá a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjában, hogy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A megjelölt törvényhely: a 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját [a b) és a c) pontok a kérelem benyújtójára tartalmaznak előírásokat]. A Ve. 223. § (3) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy fellebbezést lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.” {Indokolás [18]}
[25] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2.Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3., Kvk.I.37.221/2014/2. és Kvk.II.37.271/2014/2. számú végzések].
[26] A Bizottság megállapítja, hogy az érdemi vizsgálat akadályát képezte az is, hogy Beadványozó a fellebbezésben írt állításait semmivel nem igazolta, támasztotta alá. Így például nem ad magyarázatot Beadványozó többek között arra sem, hogy milyen okból kifolyólag kell az 54. számú szavazóköri jegyzőkönyvben feltüntetett összes érvényes szavazatot (332) érvénytelennek minősíteni, miért nem lenne elegendő – feltéve, ha a Beadványozó érvelése helyt fogna - a külképviseletről beérkezett borítékoknak (17 db) megfelelő számú szavazat érvénytelennek minősítése.
[27] A Kúriának a Bizottság által is követett joggyakorlata szerint a választási eljárás sommás jellege és a Ve.-ben a jogorvoslatra előírt rövid határidők kizárják a bizonyítási eljárás lefolytatásának, és ennek keretében hiánypótlási felhívás kibocsátásának a lehetőségét. Ebből következően a választási bizottságok és a Kúria is kizárólag a kérelmezők által a jogorvoslati kérelemmel egyidejűleg benyújtott bizonyítékok alapján hozzák meg döntésüket (lásd: Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.IV.37.657/2019/3. számú végzések).
[28] Végül a Bizottság Beadványozó Elsődleges kérelmével kapcsolatban megjegyzi, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint a választási eljárás vagy annak jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése kizárólag a kifogás mint jogorvoslati forma keretei között értelmező, e jogkövetkezmény alkalmazására eredmény elleni jogorvoslat, azaz a Ve. 241. §-a szerinti eljárás során nem kerülhet sor.
[29] A Bizottság hangsúlyozza, hogy a Kúria irányadó gyakorlata (Kvk.VI.37.524/2018/2.) szerint a két jogorvoslati forma [azaz a Ve. 211. §-a szerinti kifogás és a Ve. 241. § (1) bekezdése szerinti, a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése elleni fellebbezés] eltér egymástól a jogorvoslati határidő, a jogorvoslat indoka és az elbírálási fórumrendszer tekintetében is. A kifogás a választások napján a szavazatszámláló bizottság jogsértő eljárása ellen irányul, és nem minősül a szavazóköri eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslatnak, mivel egyértelműen a szavazatszámláló bizottság eljárási cselekményének jogszerűségét kérdőjelezi meg. Bár a kifogás alapján indított eljárás eredményezheti a választási eljárás jogorvoslattal érintett részének a megsemmisítését [Ve. 218. § (2) bekezdés d) pont], a Ve. 211. §-a alapján benyújtott kifogás ennek ellenére nem tekinthető a Ve. 241. §-a szerinti jogorvoslatnak, azzal nem azonosítható. Minden olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintően kerül előterjesztésre, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó fellebbezésnek minősül. Ebből is kiindulva vonta le a Kúria a Kvk. VII.39.544/2022/2. számú határozatában azt a következtetést, hogy a választási eljárás során tapasztalt szabálytalanságot kifogással, a választás eredményét fellebbezéssel lehet támadni. {Lásd: Kvk.III.39.159/2024/4. [19] bekezdés}
[30] A Bizottság a fentiekben kifejtettek alapján a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[31] A határozat a Ve. 211. §-án, a 218. § (2) bekezdés c) pontján; 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 224. § (1)-(3) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés c) és d) pontján, a 241. §-án; a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2025. április 2.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke