A Nemzeti Választási Bizottság
21/2025. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a S. J. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2025. március 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2025. március 23-án 21 óra 15 perckor személyesen eljárva Budapest Főváros IV. kerületi székhelyű 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetője részére beadványt nyújtott be, amelyben előadta, hogy a választókerületben 2025. március 23. napjára kitűzött időközi országgyűlési képviselő választás vonatkozásában nem kapott értesítőt, ezért nem tudta, hogy a szavazatát hol adhatja le, amely oknál fogva nem is tudta leadni a szavazatát. Beadványában kérte az eset kivizsgálását.
[2] Budapest Főváros IV. kerületi székhelyű 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság elnöke a beadványt kifogásként értékelve, azt 2025. március 24-én 14 óra 38 perckor elektronikus úton megküldött levelében a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 210. § (1), valamint a 213. § (2) bekezdésére hivatkozással áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Az áttételről szóló levelében hivatkozott a Ve. 115. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, valamint kiemelte az 1/2025. számú NVB határozat mellékletének 4. pont 4.3. és 4.4. alpontjaiban rögzítetteket, amely kimondja, hogy annak, aki 2025. január 15-én a szavazóköri névjegyzékben szerepelt, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatta a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. Rögzítette továbbá, hogy az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére 2025. január 31-ig kellett megküldeni.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[3] A Ve. 213. § (1) bekezdése szerint, ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az ügyet - legkésőbb a beérkezését követő napon - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel átteszi az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A választási bizottság köteles eljárni a hozzá áttett ügyben.
[4] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[5] A Bizottság mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[6] A Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
[7] A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét),
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát vagy törzskönyvi számát, valamint
e) papír alapú kérelem esetén a kifogás benyújtójának aláírását.
[8] A Ve. 215. §-a alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[9] A Bizottság a kifogás formai vizsgálata során rögzíti, hogy Beadványozó - a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt tételes rendelkezés ellenére - kifogásának jogalapjaként egyetlen jogszabályhelyet sem jelölt meg.
[10] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[11] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a kifogásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a sérelmezett tevékenység milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
[12] A Bizottság megállapítja továbbá, hogy az nem tartalmazza Beadványozó személyi azonosítóját sem.
[13] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó kifogásában nem jelölte meg annak Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogalapját, valamint nem tüntette fel a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontja szerinti személyi azonosítóját, ezért a Bizottság a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a jogorvoslatok benyújtásának formai és tartalmi feltételeit tartalmazó formanyomtatványok (jogorvoslat típusonként) a https://www.valasztas.hu/jogorvoslat oldalon elérhetőek, amelyek használata nagyban segítheti az érdemi elbírálásra alkalmas jogorvoslati kérelmek benyújtását.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[15] A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2025. március 26.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke