19/2025. NVB határozat - Váradi Barna magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 A Nemzeti Választási Bizottság

19/2025. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Váradi Barna (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 9 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény hatályát veszti?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2025. április 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2025. február 5-én postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
  2. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez – Szervezőt is figyelembe véve – 30 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 26 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
  3. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, és az alábbi megállapításokat tette.
  4. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a fentiekben írtak eredményeként megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtása megfelelt az Nsztv. 2-4. és 6. §-ában, valamint 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így azt a Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
  2. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
  3. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem kezdeményezhető és nem tartható népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.

III.

[A népszavazási kezdeményezés vizsgálatának szempontjai]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt felidézi, hogy valamely már hatályos törvény hatályon kívül helyezésére irányuló országos népszavazás is a népszavazás jogintézményének hagyományos tárgya. {Knk.IV.37.257/2016/7., Indokolás [21]} A Nemzeti Választási Bizottság szükségesnek tartja rögzíteni, hogy abban az esetben, ha valamely országos népszavazási kezdeményezés szervezője a hitelesítésre benyújtott kérdésben egy teljes törvény hatályon kívül helyezését szorgalmazza, az értelemszerűen azt is jelenti, hogy a szervező a törvény egészével nem ért egyet, tehát a kezdeményezés által szándékolt jogalkotásra kötelezés – a hatályon kívül helyezésről rendelkező törvény meghozatalának a – célja, hogy az adott törvényben foglalt rendelkezések mindegyike kikerüljön a hatályos jogrendből.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy valamely törvény hatályon kívül helyezését szorgalmazó népszavazási kezdeményezés esetén is azt vizsgálja, hogy az országos népszavazási tárgyában az „Alaptörvény alapján valóban lehet népszavazást tartani”, vagyis a vizsgált kérdést az országos népszavazás vonatkozásában a tiltott tárgyköröknek az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében foglalt listájával kell összevetni. Másfelől, az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerint a kérdés egyértelműségét is vizsgálni kell (lásd: 16/2025. NVB határozat, Indokolás [8]; 17/2025. NVB határozat, Indokolás [8]).
  3. A következetes alkotmánybírósági és kúriai gyakorlat [24/2012. (V. 11.) AB határozat, Knk.IV.37.484/2013/2. és a Knk.IV.37.485/2013/2. számú döntések] szerint az állampolgároktól a népszavazási kérdés tekintetében elvárható, hogy a vonatkozó jogszabályok ismeretének birtokában legyenek és ennek megfelelően adják le a szavazatukat. Ennek megfelelően a hatályon kívül helyezni kívánt törvényt cím és szám szerint megjelölő népszavazási kérdés főszabály szerint nem sérti a választópolgári egyértelműség követelményét” {Knk.IV.37.686/2017/3., Indokolás [24]; Knk.VII.39.092/2023/4., Indokolás [10]}. E körben a Kúria azt is kifejtette, hogy római jogi alapokon nyugvó általános elvárás, hogy a polgárok a jogszabályokat megismerjék, megértsék és betartsák (ignorantia iuris non excusat), ebből következően alappal feltételezhető az is, hogy egy konkrét jogszabály hatályon kívül helyezésére irányuló kérdés és annak jelentőségének, illetve közvetlen, lényegi következményeinek megértése a választópolgárok számára nem jelenthet nehézséget. Az Nsztv. 9. § (1) bekezdéséből ugyanis nem vezethető le olyan elvárás, hogy a választópolgároknak a népszavazás eredménye esetleges közvetett következményeivel, tovagyűrűző hatásainak minden egyes – adott esetben még alapos hatásvizsgálattal sem teljeskörűen prognosztizálható – részletével tisztában kellene lenniük. {Knk.VII.39.092/2023/4., Indokolás [10]}.
  4. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy valamely törvény hatályon kívül helyezését célzó népszavazási kezdeményezés esetén a tiltott tárgykörök vizsgálatánál figyelemmel kell lennie arra is, hogy ebben az esetben az Országgyűlésnek a jogalkotási kötelezettsége – egy érvényes és eredményes népszavazást követően, az igen válaszok többsége esetén – értelemszerűen a kérdésben szereplő törvény hatályon kívül helyezéséről rendelkező törvény megalkotására irányul, ugyanakkor – az Nsztv. 31. § (2) bekezdésében foglalt kötőerő természetét is figyelembe véve – az érvényes és eredményes népszavazás arra is kötelezi az Országgyűlést, hogy a hatályon kívül helyezésről rendelkező törvény hatálybalépésétől számított három évig nem alkothat olyan törvényt, amely a hatályon kívül helyezett törvényben foglalt rendelkezésekkel azonos tartalmú. Az ellenkező álláspont elfogadása – tehát ha az Országgyűlés, a kérdésben szereplő törvény hatályon kívül helyezését követően, a kötőerő időtartama alatt hatályosuló törvényben megismételhetné a hatályon kívül helyezett törvény rendelkezéseit, vagy azok egy részét – kiüresítené a népszavazáshoz való jogot és egyben a népszuverenitás egyik megvalósulási formáját jelentő közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos rendelkezéseinek a sérelméhez vezetne. (Vesd össze: 27/2007. (V. 17.) AB határozat, ABH 2007, 343, 353.)
  5. A fentiek okán tehát a Bizottságnak a hitelesítésről való döntés során különös hangsúllyal kell vizsgálnia a hatályon kívül helyezni szándékozott törvény tartalmát abból a szempontból is, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás megtartását követően, az igen válaszok többsége esetén azonos tartalmú szabályozás a kötőerő időszaka alatt nem hozható.

IV.

[A népszavazási kérdés jogi háttere]

  1. A jelen eljárás tárgyát képező kérdés digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) hatályon kívül helyezésére irányul. 
  2. A Bizottság mindenekelőtt szükségesnek tartja – a kérdés elbírálása szempontjából releváns mértékben – a digitális állampolgárság jogi környezetének áttekintését, a Dáptv. hatályos szabályozásának rövid ismertetését.
  3. A Dáptv. preambulumában megfogalmazást nyer, hogy e törvény megalkotásának szükségességét a mindennapi életünket nagymértékben befolyásoló információs és kommunikációs technológiák fejlődése alapozta meg, ezért azt az Országgyűlés az Alaptörvény XXVI. cikke alapján az állam és a társadalom kapcsolatának digitális térbe helyezése, valamint a modern kormányzati digitális felületek és szolgáltatások létrehozása érdekében fogadta el.
  4. Előzményként szükséges megemlíteni, hogy az elektronikus közigazgatás első nagy mérföldköve az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) volt, azonban a jogalkotó felismerte, hogy az információs és kommunikációs technológiák fejlődése életünk gyökeres átalakulását hozza magával, ezért szükséges egy olyan megújuló szabályozási környezet létrehozása, amely képes a gyors társadalmi és technológiai változások adaptálására. A Dáptv. 121. §-a helyezte hatályon kívül az E-ügyintézési tv. rendelkezéseit 2024. szeptember 1-jei hatállyal.
  5. A Dáptv.-hez fűzött általános indokolás rögzíti, hogy a XXI. század harmadik évtizedében a digitalizáció legfontosabb eszköze az okostelefon. Ezért 2024 végétől Magyarországon a felhasználók egy mobilalkalmazás segítségével igazolhatják majd a személyazonosságukat, könnyebben és gyorsabban intézhetik el ügyeiket a különböző hatóságok előtt akár egy gombnyomással.
  6. A Dáptv. legjelentősebb újítása a digitális állampolgárság létrehozása, melynek keretében a digitális térben történő ügyintézést és szolgáltatások nyújtását felhasználóbarát alapokra helyezi [Dáptv. 1. §]. Az Alaptörvény XXVI. cikkének (1) bekezdése államcélként fogalmazza meg, hogy az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására. Az Alaptörvény XXVI. cikkének (2) bekezdése értelmében e célok érvényesítése érdekében Magyarországon az ügyek digitális intézése elsőbbséget élvez, amelyhez az állam törvényben meghatározottak szerint mindenki számára egy egyedi digitális azonosítót biztosít [Alaptörvény XXVI. cikk (1) és (2) bekezdés]. Az Alaptörvény foglalt jogalkotási kötelezettségnek az Országgyűlés a Dáptv. 3. § (3) bekezdésében tett eleget, amely arról rendelkezik, hogy a digitális térben történő ügyintézéshez való egységes hozzáférés érdekében az állam egy egyedi és tartós digitális állampolgár azonosítót biztosít.
  7. A Dáptv. alapvető célja, hogy az állampolgárok számára elérhetővé tegye a különféle digitális szolgáltatásokat, beleértve az online azonosítást és aláírást, a biztonságos elektronikus kommunikációt és dokumentumkezelést, valamint az online fizetési rendszereket, mindezeket mobiltelefonon és egyéb hordozható eszközökön, ezáltal lehetővé téve azt, hogy az állampolgárok bárhol és bármikor hozzáférjenek a szükséges szolgáltatásokhoz. Elősegíti továbbá az állami szolgáltatások digitalizációját és optimalizálását, hogy azok hatékonyabban működjenek és jobban kiszolgálják a társadalmat. A Dáptv. egy egységes digitális ügyintézést kíván bevezetni, megteremtve a digitális állampolgárság kereteit, szabályozva a digitális szolgáltatások nyújtását. Támogatja az állami nyilvántartásokban rendelkezésre álló adatok közérdekű felhasználását és elősegíti az állami szervek közötti együttműködést, valamint előmozdítja a magánjogi jogviszonyok digitális formában történő kezelését, ezáltal modernizálva a jogi folyamatokat és tranzakciókat.
  8. A Dáptv. kétféle ügyintézési formát hoz létre, az egyik az életesemény-alapú, a másik pedig a már jelenleg is ismert és széles körben használt ügyintézési lehetőségek, ezek között a teljeskörűen megújuló ePapír. Az életesemény-alapú ügyintézésnél a leggyakoribb ügyek a születéssel és az autóátírással függenek össze. Ezért a törvényjavaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy ez a két ügytípus az elsők között váljon elérhetővé mobileszközön. A piaci szereplők bevonásával pedig az állampolgárok egy szerződéskötésnél, banki ügyintézésnél vagy biztosítási ügyintézésnél is használni tudják a központi mobilalkalmazás részeként az egyszerűsített azonosítást és a digitális aláírást. A digitális állampolgárság amellett, hogy jelentősen egyszerűsíti az állampolgárok életét, digitalizálja az állam működését, ami a magyar gazdaság minden ágazatát versenyelőnyhöz juttatja.
  9. A Dáptv. 3. § (5) bekezdése alapján a legtöbb állami digitális szolgáltatás ingyenes, hacsak törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik. A Dáptv. 4. § (2) bekezdése szerint a felhasználói profil jogosultja szabadon eldöntheti, hogy használja-e a digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatásokat, ugyanakkor a digitális állampolgár azonosítón alapuló felhasználói profil minősül az állammal való kapcsolattartás elsődleges formájának [4. § (1) bekezdés].
  10. A Dáptv. szerkezetét áttekintve a Bizottság rögzíti, hogy az nyolc részből áll, amely húsz fejezetre tagolódik. Első része tartalmazza a törvény általános rendelkezéseit, köztük a törvény célját, hatályát, alapelveit és alapvető rendelkezéseit, valamint az értelmező rendelkezéseket. Második rész rögzíti a digitális állampolgárságra vonatkozó szabályokat, harmadik, a törvény legterjedelmesebb része pedig az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat, köztük többek között annak alapvető szabályait, az elektronikus kapcsolattartás szabályait, a felhasználó jogait és kötelezettségeit, a digitális, a szabályzott elektronikus ügyintézési, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, továbbá a digitális szolgáltatások felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket. Kiemelendő továbbá a törvény hatodik része, amely tartalmazza a bizalmi szolgáltatások nyújtásának általános feltételeit, azok megszüntetésére vonatkozó szabályokat, a bizalmi szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint a bizalmi szolgáltatások felügyeletét. A nyolcadik rész alcímei között található felhatalmazó rendelkezések a rendeleti szintű szabályozás körét bővítik, elősegítve a rugalmas alkalmazkodást a technológiai és szolgáltatásbeli változásokhoz, fejlesztésekhez. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg többek között a digitális szolgáltatások nyújtása és igénybevétele, valamint az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás részletes szabályait, a digitális állampolgárság szolgáltatásokat és támogató szolgáltatásokat, e szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének részletes követelményeit, nyújtásukra vonatkozó szervezési és a szolgáltató által teljesítendő személyi és pénzügyi feltételeket, a szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos rendelkezéseket stb. (Dáptv. 113.§, 114. § és 115. §). Mindezek alapján megállapítható, hogy a Dáptv. e körben egyfajta „keretként” funkcionál, a részletszabályok kidolgozása rendeleti szinten történik.

V.

[Az Alaptörvény módosítására irányuló tiltott tárgykör vizsgálata]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság jelen ügyben is megvizsgálta, hogy a kezdeményezés által szorgalmazott jogalkotás (azaz a hatályon kívül helyező törvény megalkotása) az Alaptörvény keretei között marad-e [Kúria Knk.IV.37.387/2015/3. és Knk.IV.40.648/2021/23. számú végzés].
  2. Az Alaptörvény az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza. Az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy „MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.” Az 1. cikk (2) bekezdés a) pont az Országgyűlés hatáskörén belül szabályozza az Alaptörvény megalkotását és módosítását, vagyis az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés. Az Alaptörvény elfogadásával és módosításával kapcsolatos rendelkezéseket az S) cikk tartalmaz. Az Alaptörvény módosítására csak az itt meghatározott követelmények betartásával kerülhet sor. [Knk.IV.37.728/2013/3. számú végzés]
  3. A népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően történhet. A népszavazásra bocsátott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást. Ennek oka az – ahogy arra az Alkotmánybíróság a 45/2012. (XII. 29.) AB határozatában is hivatkozott 2/1993. (I. 22.) és 25/1999. (VII. 7.) AB határozatában rámutatott –, hogy az Alaptörvény az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza, ezért csak a saját rendszerén belül, az általa feljogosított alkotmányozó hatalom által és a benne meghatározott eljárás szerint módosítható. Ezen túlmenően viszont népszavazásnak van helye – ha az tiltott tárgykört nem érint – valamennyi az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben.
  4. A Nemzeti Választási Bizottság ehelyütt is rögzíti, hogy a kezdeményezésben szándékolt jogalkotás eredményeként hatályát vesztené a Dáptv. minden rendelkezése. Ahogy az fentebb (lásd: jelen határozat, Indokolás [18]) ismertetésre került, a Dáptv. egyik fontos rendelkezése a digitális állampolgársághoz kötődő ún. digitális állampolgár azonosító létrehozása [lásd: Dáptv. 3. § (3) bekezdés és 10-11. §§]. A Nemzeti Választási Bizottság e körben fontosnak tartja ismételten rögzíteni, hogy a digitális állampolgár azonosító létrehozásának kötelezettsége egyenesen következik az Alaptörvény XXVI. cikkéből, különösen annak (2) bekezdéséből. A Dáptv. digitális állampolgárság azonosítót létrehozó szabályai tehát az ismertetett államcél megvalósítását elősegítő, konkrét jogalkotási kötelezettséget előíró alaptörvényi rendelkezés végrehajtását szolgálják.
  5. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy egy, a kérdésben lezajlott eredményes népszavazás esetén, amennyiben az igen válaszok kerülnének többségbe, az Országgyűlésnek a népszavazás eredményéből következő jogalkotási kötelezettsége nyomán a Dáptv.-nek a digitális azonosító létrehozására vonatkozó rendelkezései is hatályon kívül kerülnének és a népszavazás kötőerejének természetéből adódóan az Országgyűlés a hatályon kívül helyező törvény hatálybalépését követő három éves időtartam alatt nem is alkothatna olyan törvényt, amellyel a digitális azonosítót (ismét) létrehozhatná.
  6. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint tehát a kezdeményezés által szándékolt – hatályon kívül helyezésről rendelkező – jogalkotás kiüresítené az Alaptörvény XXVI. cikk (2) bekezdését, egyúttal jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség létrehozására kényszerítené az Országgyűlést. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 46. § (2) bekezdés b) pontja értelmében ugyanis jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességnek minősül, ha a kifejezett jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladat ellenére nem került sor a jogszabály megalkotására.
  7. A fentiek alapján megállapítható, hogy a kezdeményezés – az Alaptörvény XXVI. cikk (2) bekezdésének a sérelme folytán – olyan szabályozás megalkotására kötelezné az Országgyűlést, amely nincs összhangban az Alaptörvénnyel, így annak kizárólag az Alaptörvény módosításával lehetne eleget tenni, azaz a kérdés burkolt alaptörvény-módosítást foglal magában, ezért az az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglalt tilalomba ütközik.

VI.

[A határozat indokolásának összegzése]

  1. Mivel a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglalt követelménynek, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.

VII.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1)-(3) bekezdésén, az 1. cikk (1) és (2) bekezdésén, az S) cikken, a XXVI. cikk (2) bekezdésén, az Nsztv. 2-4. §-án, 8. § (1) bekezdésén, 9. § (1) bekezdésén, 10. § (1) bekezdésén és 11. §-án, az Abtv. 46. § (2) bekezdésének b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2025. március 26.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke