Az Országos Választási Bizottság
99/2012. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2012. december 12-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva M. J. magánszemély (továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15000 Ft. Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le.
Indokolás
I.
Beadványozó 2012. december 10-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a törvényes kamat mértéke évi három százalék legyen, ezt meghaladó kamat szabálysértésnek, öt százalék felett vétségnek, hét százalék felett bűntettnek minősüljön?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés — az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint — el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglaltakból nem derül ki, hogy milyen jogi ügyletek esetén, milyen feltételekkel kerülne alkalmazásra a kérdésben foglalt kamat. A kérdésből akár olyan értelmezés is levezethető, hogy az a jegybanki alapkamatra is vonatkozik. Ebben az esetben azonban megállapítható, hogy a kérdés Magyarország Alaptörvényének (továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint országos népszavazás tárgya nem lehet, tekintettel arra, hogy az nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe.
További értelmezési problémát jelent, hogy a kérdés nem határozza meg azt az elkövetési magatartást, amit büntetendővé kíván nyilvánítani, ezáltal a cselekmény társadalomra veszélyessége sem vizsgálható, ami pedig a bűncselekménnyé nyilvánítás alkotmányos feltétele.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több alkérdést tartalmaz: mind a kamat mértékének megállapítására, mind pedig azzal kapcsolatos szabálysértéssé vagy bűncselekménnyé nyilvánításra vonatkozik. Így a választópolgároknak nincs lehetőségük külön-külön véleményt nyilvánítani a kezdeményezésekről.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy nincs hatásköre helyt adni beadványozó azon kérelmének, hogy az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása esetén a kérdést átfogalmazza.
Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § a) és c) pontja alapján, mivel a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe, illetve annak megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
II.
A határozat az Nsztv. 2. §-án, a 10. § a) és c) pontján és a 13. § (1) bekezdésén, az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján alapul.
Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke