A Nemzeti Választási Bizottság
98/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Dorosz Dávid (a továbbiakban: Beadványozó) országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 5 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 4/2022. (II.21.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. február 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Kifogástevő 2022. február 21. napján 17 óra 22 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be Pest megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek, valamint az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (1) bekezdésének és 2. § (6) bekezdésének megsértésére hivatkozással.
[2] A kifogásban foglaltak alátámasztására kifogásához csatolta a Zöld Terasz Alapítvány bírósági nyilvántartási lapját, valamint Dorosz Dávid országgyűlési képviselőjelölt facebook-hirdetéseinek print-screenjét is.
[3] Kifogástevő előadta, hogy Dorosz Dávid, Pest Megye 5. számú választókerületében nyilvántartásba vett képviselőjelölt facebook-oldalán a kifogáshoz mellékelt hirdetések láthatóak, amelyet a Zöld Terasz Alapítvány finanszírozott.
[4] Kifejtette, hogy véleménye szerint a Zöld Terasz Alapítvány nem maga a jelölt és nem minősül nyilvántartásba vett jelölő szervezetnek sem. Előadta továbbá, hogy a hirdetések közül egy jelenleg is aktív (2022. február 15-től), kettő pedig már a kampányidőszakban aktív volt (2022. február 14-től, illetve 2022. február 16-tól február 20-ig).
[5] Kifogástevő álláspontja szerint ezek a hirdetések – figyelemmel a Ve. 140. §-ában szereplő példálózó felsorolásra tekintettel – kampányeszköznek minősülnek és mint ilyenek, alkalmasak a választói akarat befolyásolására, vagy annak megkísérlésére.
[6] Előadta továbbá, hogy az ilyen politikai hirdetés jellegű tartalmak kampányidőszakban történő használata kampánytevékenységnek minősül. Megítélése szerint emiatt a Ve. kampányeszközökre és kampánytevékenységre vonatkozó előírásait a közösségi médiában a kampányidőszakban megjelenő, politikai hirdetés jellegű tartalmak esetében is alkalmazni kell.
[7] Hivatkozott a Kftv. rendelkezéseire is, amelynek alapján a kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására csak a jelölt, vagy a jelölő szervezet költhet, minden más, a fentiektől eltérő entitás által eszközölt ráfordítás tiltott.
[8] Mindezekre figyelemmel kérte az OEVBT-t, hogy a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el és szabjon ki bírságot.
[9] Az OEVB 4/2022. (II.21.) számú határozatában a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy Dorosz Dávid megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglaltakat, továbbá a Zöld Terasz Alapítványt eltiltotta a további jogsértéstől, egyebekben a kifogást elutasította.
[10] Az OEVB a hatáskörét a Ve. 214. §-ának (1) bekezdésére alapozta.
[11] Határozatának indokolásában az OEVB kifejtette, hogy Kifogástevő bizonyította, hogy a Facebook hirdetés finanszírozója a Zöld Terasz Alapítvány és nem a jelölt, vagy a jelölő szervezet és az OEVB álláspontja szerint Beadványozó ezzel megsértette a Kftv. 1. §-ának (1) bekezdését, valamint a 2. §-ának (6) bekezdését is.
[12] Az OEVB továbbá azt is rögzítette, hogy a Kftv. hivatkozott rendelkezéseinek megsértésével sérült a választás tisztaságának alapelve, valamint az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek között alapelv is. Álláspontja szerint azonban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértése nem valósult meg, tekintettel arra, hogy kifejezett tételes jogi rendelkezés megsértését nem állapította meg.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[13] Beadványozó 2022. február 23-án elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 4/2022. (II.21.) számú határozata ellen, részben a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen, részben a Ve. 43. §-ának (1) és (2) bekezdése, a Ve. 218. § (1) bekezdés b) pontjának, valamint a Ve. 46. § d), da), dc) és dd) alpontjainak megsértésére hivatkozással.
[14] Beadványozó fellebbezésében előadta, hogy a sérelmezett határozat a Kftv. 1. § (1) bekezdésének és 2. § (6) bekezdésének sérelmét állapítja meg személyével összefüggésben – ebből levezetve a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban nevesített választási alapelvek sérelmét –, amelyért az OEVB határozatában a Zöld Terasz Alapítványt tiltotta el a további jogsértésektől.
[15] Fellebbezésében rögzítette, hogy álláspontja szerint teljességgel kizárt az ő személyét elmarasztalni olyasvalamiért, amelyet sem Kifogástevő, sem az OEVB álláspontja alapján nem ő követett el.
[16] A továbbiakban vitatta a Kftv. 1. § (1) és (2) bekezdése sérelmének megállapíthatóságát. A Kftv. 2. § (6) bekezdésének sérelmével kapcsolatban pedig részletesen kifejtette, hogy Kifogástevő és az OEVB határozata is hivatkozik arra, hogy a sérelmezett hirdetéseket nem ő finanszírozta, így azok nyilvánvalóan nem kerülhetnek elszámolásra a Kftv. 1. § (1) bekezdésében juttatott támogatás terhére, illetőleg Kifogástevő nem csatolt olyan bizonyítékot, amely azt igazolná, hogy annak terhére került volna elszámolásra.
[17] Beadványozó véleménye szerint, mivel az OEVB nem állapított meg jogsértést a Zöld Terasz Alapítvány tekintetében, így annak további jogsértéstől eltiltása a Ve. 218. § (1) bekezdésének b) pontja alapján jogsértő.
[18] Beadványozó meglátása szerint az OEVB határozata jogsértő, annak indokolásából ugyanis nem derül ki, hogy a sérelmezett tevékenység az OEVB álláspontja szerint miért, milyen módon, milyen okból és milyen jogszabályhely alapján törvénysértő. E körben idézte a Ve. 46. §-ának d) pontját is, valamint a sérelmezett OEVB határozat indokolásának alábbi két mondatát is:
„A kifogást tevő bizonyította, hogy a Facebook hirdetés finanszírozója a Zöld Terasz Alapítvány és nem a jelölt, vagy a jelölő szervezet. A jelölt ezzel megsértette a Költségtv. 1. § (1) bekezdését, valamint a 2. § (6) bekezdését.”
[19] Beadványozó véleménye szerint a két mondat egymásból semmilyen formában nem következik. Arra vonatkozóan pedig, hogy az első mondatból miért vonható le a második mondatban foglalt következtetés, az OEVB sem rögzített a határozatában semmiféle jogi érvelést.
[20] Rögzíti, hogy a határozat mindennemű indokolást mellőz a jogszabálysértés körében, ezzel álláspontja szerint sérti a Ve. 46. § d) pont, da, dc és dd) alpontjait is.
[21] Mindezek alapján összefoglalóan megállapította, hogy a sérelmezett határozat „jogszabálysértő, minden jogi alapot nélkülöző, a határozatokkal szemben támasztható legminimálisabb jogi követelményeknek, jogszabályi és értelmezési kritériumoknak sem felel meg.”
[22] Álláspontja szerint az OEVB hibásan mérlegelte a körülményeket, hibás következtetést vont le a jogszabálysértésre vonatkozóan, továbbá határozatában nem jelölte meg, hogy mivel sértette meg a Ve. vagy más választásra irányadó jogszabály rendelkezéseit egy olyan hirdetéssel, amely Kifogástevő és OEVB álláspontja szerint sem tőle ered.
[23] Előadta továbbá, hogy a határozat arra vonatkozóan sem tartalmaz indokolást, hogy a Zöld Terasz Alapítvány által finanszírozott hirdetés mivel sértette meg a Ve. vagy más, a választásra irányadó jogszabály rendelkezéseit, továbbá arra is kitért, hogy az OEVB jogszerűtlenül tiltotta el a Zöld Terasz Alapítványt a további jogsértéstől.
[24] Mindezekre figyelemmel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB 4/2022. (II.21.) határozatát változtassa meg és a kifogást utasítsa el.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[25] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[26] A Ve. 208. §-ának alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[27] A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[28] A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) az elkésett
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy,
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[29] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Kifogástevő által hivatkozott Kftv. rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről.
[30] A Kftv.8. §-ának (1) bekezdése alapján a jelöltnek – ha a 2. § szerint a kincstárral megállapodást köt – az országgyűlési képviselők egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát az 1. § szerinti támogatás összegének felhasználásáról.
[31] A Kftv. 8. §-ának (2) bekezdése továbbá akként rendelkezik, hogy a kincstár az elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy
a) a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik-e,
b) a kiadás bizonylatolása megfelel-e a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak,
c) a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt, de legkésőbb a kampányidőszak végét követő harmadik munkanapon kincstári kártyával vagy átutalással történt-e.
[32] A fentekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár (MÁK) jogosult eljárni.
[33] A Nemzeti Választási Bizottság a Kftv. hatálya alá tartozó személyi kör vizsgálata kapcsán megállapítja, hogy a Kftv. az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Magyar Államkincstár (MÁK) részére állapít meg számos feladat- és hatáskört.
[34] A Bizottság továbbá rögzíti, hogy a Kftv. a választási szervek részéről kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda számára határoz meg feladat- és hatáskört. E két központi választási szerven kívül a Kftv. azonban más választási szerv részére – így például az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság részére – semmilyen feladatot vagy hatáskört nem állapít meg.
[35] A Kftv. a Nemzeti Választási Iroda részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ennek keretében az NVI a központi költségvetésből juttatott támogatás folyósításához szükséges, a pártlistát állító párt által állított jelöltek számáról a) a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon, b) a párt összes egyéni választókerületi jelöltjeinek a nyilvántartásba vételére irányuló eljárás jogerőre emelkedését követő napon értesíti a Magyar Államkincstárt (MÁK).
[36] A Nemzeti Választási Bizottság részére pedig kizárólag szűk körben, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg a Kftv. feladat- és hatáskört.
[37] A fent kifejtettekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Emellett pedig önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy Kifogástevő kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel.
[38] A Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.
[39] E körben a Bizottság rögzíti, hogy téves álláspontra helyezkedett az OEVB akkor, amikor Kifogástevő kifogását a Kftv. 8. § (2) bekezdésének tételes rendelkezése ellenére saját hatáskörben vizsgálta.
[40] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás tárgyát képező ügyben az OEVB hatáskör hiányában járt el és hozott érdemi döntést. A tárgyi ügy elbírálása ugyanis nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem, ezért a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB 4/2022. (II.21.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogást hatáskör hiányában a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[41] A határozat a Ve. 208. §-án, 212. §-án, 215. §-án, a Kftv.-n, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. február 25.
Dr. Bozsóki Éva
a Nemzeti Választási Bizottság
elnökhelyettese