97/2019. NVB határozat - L. R. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

97/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a L. R. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 15 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]          Beadványozó 2019. május 6-án 19 óra 4 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be. Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy a múlt szombati Ferencváros -Újpest mérkőzés szünetében az M4 sport csatorna az 1 perc Híradó című műsorában lejátszotta a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség egész kampányvideóját. Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a „jogszabály sértést alapítsa meg és a legmagasabb pénzbüntetést szabja ki mivel meg sértették a választási törvény egyenlő tájékoztatás alapelvét.”

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[2]           A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[3]          A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[4]           A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell:

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

[5]          A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogásban választásra irányadó jogszabály nem került megjelölésre. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli visszautasítása vagy a visszautasított fellebbezés helybenhagyása egyértelmű, ha a kérelmező semmilyen jogszabályhelyet nem jelöl meg a jogorvoslati kérelemben. A jogsértés absztrakt állítása önmagában nem elegendő, meg kell jelölni, hogy konkrétan mely jogszabály sérült az adott cselekmény, vagy választási szervi döntés kapcsán. [Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.296/2014/2. számú végzések]

[6]          A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás vizsgálata alapján megállapítja továbbá, hogy az nem tartalmazza Beadványozó lakcímét sem. A Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt személyes adatok megadásának kötelezettségét annak érdekében írja elő a törvény, hogy a választási szervek ellenőrizhessék, hogy a kifogást az arra jogosult nyújtotta-e be. Ezek hiánya a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi.

[7]          A Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.

[8]          A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza annak a Ve. 212. § (2) bekezdésben foglalt kötelező tartalmi elemeit, mely miatt azt a Ve. 215. § c) pontja alapján azt érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

[9]          A Nemzeti Választási Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a jogorvoslatok benyújtásának formai és tartalmi feltételeit tartalmazó formanyomtatványok (jogorvoslat típusonként) a www.valasztas.hu honlapon elérhetőek, amelyek használata nagyban segítheti az érdemi elbírálásra alkalmas jogorvoslati kérelem benyújtását.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[10]       A határozat a Ve. 208. §-án, 212. §-án, 215. § c) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdésének a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. május 7.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke