A Nemzeti Választási Bizottság
962/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Dr. Cz. Cs. A. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 14 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2018. április 19-én postai úton nyújtott be kifogást és mentelmi jog megsértésének megállapítása iránti indítványt a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjára, valamint 141. §-ára tekintettel. Kifogásában előadta, hogy 2018. március 19-én sajtónyilatkozatot tett a nyugat.hu internetes újság számára ügyvédjén keresztül. Erre tekintettel a Csongrád Megyei Főügyészség fegyelmi eljárást kezdeményezett a Szegedi Fegyház és Börtönnél, mivel dr. Cz. Cs. A. előzetesen letartóztatott engedély nélkül nyilatkozott a sajtónak. A fegyelmi eljárás 2018. március 21-én indult meg, az első fokú fegyelmi felelősséget megállapító határozat április 9-én, az ezt helybenhagyó másodfokú határozat április 16-án született. A másodfokú fegyelmi határozat megállapította, hogy a fogvatartott megsértette a sajtónyilatkozat tételével kapcsolatos szabályokat, mivel a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bvtv.) 406. §-a szerinti engedéllyel nem rendelkezett.
[2] Beadványozó szerint a nyilatkozatával nem véleményt nyilvánított a sajtó útján, hanem passzív választójogával élve kampánytevékenységet folytatott, amelynek korlátozására, engedélyezéshez kötésére a büntetés-végrehajtási szervnek nincs felhatalmazása. Az eljáró Szegedi Fegyház és Börtön 561/2018. számú, fegyelmi felelősséget megállapító és „feddés” fegyelmi fenyítést alkalmazó határozata Beadványozó álláspontja szerint megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti alapelveket, valamint a Ve. 140. §-át és 141. §-át.
[3] Mindemellett hivatkozott mentelmi jogának megsértésére is, tekintettel arra, hogy a Szegedi Fegyház és Börtön nem indítványozta a Nemzeti Választási Bizottságnál, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása érdekében mentelmi jogát függesszék fel.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[4] Beadványozó egy büntetés-végrehajtási intézet, a Szegedi Fegyház és Börtön 561/2018. számú határozatát kifogásolja a Nemzeti Választási Bizottság előtt. A határozat a Bvtv., valamint a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak fegyelmi felelősségéről szóló 14/2014. (XII. 17.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) rendelkezéseire hivatkozva megállapította Beadványozó fegyelmi felelősségét és ezért szankciót alkalmazott.
[5] Beadványozó mentelmi jogát a Nemzeti Választási Bizottság 159/2018. NVB határozatával felfüggesztette. A mentelmi jog felfüggesztése elhárítja a képviselőjelölti minőség jelentette akadályt a büntetőeljárás megindítása, folytatása, illetve a büntetőeljárási kényszerintézkedés alkalmazása elől. A mentelmi jog ezeknek akadályát képezi, és felfüggesztése annyit jelent, hogy a képviselővel, illetve képviselőjelölttel szemben e minőségére tekintet nélkül lehet eljárni a büntetőeljárásban. Így a kényszerintézkedéssel érintett képviselő-jelöltre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bárki másra.
[6] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó 2018. április 5-én lemondott képviselő-jelöltségéről.
[7] A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésre hivatkozással lehet benyújtani. A sérelmezett tevékenységet a Bvtv. és az IM rendelet hatóság általi alkalmazása jelenti, Beadványozó azt kívánja felülbíráltatni, megsemmisíttetni a Ve-re való hivatkozással.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Bvtv. és az IM rendelet nem választásra irányadó jogszabályok, azokat Beadványozóval szemben a Bvtv. 2. § b) pontja, illetve az IM rendelet 1. § (1) bekezdés e) pontja alapján, mint előzetes letartóztatás alatt álló személlyel szemben alkalmazták. E jogszabályok rendelkezéseit, illetve az azok alapján meghozott hatósági határozatokat választási bizottság nem vizsgálhatja felül. Önmagában a Ve. rendelkezéseire való hivatkozás nem minősíti választási üggyé a kifogásban sérelmezett tevékenységet, ha arról egyébként egyértelműen megállapítható, hogy a Bvtv. és az IM rendelet hatálya alá tartozik.
[9] A Ve. 215. § d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha az nem tartozik a választási bizottságok hatáskörébe. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[10] A határozat a Ve. 208. §-án, 215. § d) pontján, a Bvtv. 2. § b) pontján, az IM rendelet 1. § (1) bekezdés e) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 24.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke