A Nemzeti Választási Bizottság
96/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1114 Budapest, Villányi út 11-13.; a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 5 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. február 28-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. február 22-én 15 óra 53 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz arra való hivatkozással, hogy dr. Maruzsa Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) köznevelésért felelős államtitkára megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait.
[2] Kifogástevő előadta, hogy dr. Maruzsa Zoltán 2022. február 19-én facebook honlapján az alábbi tájékoztatást tette közzé: „A Kormány kiemelt célja a köznevelés digitalizálásának erősítése, ennek érdekében a következő 4 évben 615.000 notebookot vásárolunk. Az első szállítmány már megérkezett, így február 15. és március 31. között 120.000 notebook-ot osztunk ki a kilencedikeseknek és a pedagógusoknak. 210 notebook érkezett Dunaharasztin a Baktay Ervin Gimnáziumba.” Kifogástevő kifogása ezen része tekintetében bizonyítékul megjelöli dr. Maruzsa Zoltán 2022. február 19-ei Facebook bejegyzését, ahol rövid szöveges beszámoló olvasható a dunaharaszti Baktay Ervin Gimnáziumnak átadott laptop átadásról, valamint az eseményről készült fényképfelvételek láthatók.
[3] Kifogástevő ismerteti, hogy dr. Maruzsa Zoltán számos intézményben adott át laptopokat. Ilyen volt a salgótarjáni Bolyai Gimnázium, a miskolci Avasi Gimnázium, a szekszárdi I. Béla Gimnázium, valamint a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium is. Ezen oktatási intézmények mindegyikében dr. Maruzsa Zoltán mellett jelöltként bejelentett vagy nyilvántartásba vett képviselő jelenlétében adta át a laptopokat, amelyekről fényképek is készültek, amely fényképeket a jelöltek feltöltötték saját politikusi facebook oldalukra, amelyen egyébként választási kampánytevékenységet is folytatnak. Kifogástevő a hivatkozott eseményekről bizonyítékul csatolta Horváth István 2022. február 15-ei, Csöbör Katalin 2022. február 18-ai, Becsó Zsolt 2022. február 16-ai és dr. Vinnai Győző 2022. február 16-ai Facebook bejegyzéseit, ahol az eseményről való rövid szöveges beszámoló mellett az eseményről készült fényképfelvételek láthatók.
[4] Kifogástevő megállapítja, hogy mindegyik poszt alapján látható, hogy a jelöltként bejelentett vagy nyilvántartásba vett személyeknek a Kormány által szervezett, dr. Maruzsa Zoltán által felügyelt laptopátadási program adott lehetőséget arra, hogy gyermekek jelenlétében és tanítási időben, olyan tevékenységet folytassanak, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, így az a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység. Fontos kiemelni továbbá, hogy dr. Maruzsa Zoltán egyértelműen jelzi, hogy a laptopok iskolákban történő átadása a Kormány nevében történik.
[5] Kifogástevő a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelme kapcsán kifejtett érvelésében hivatkozik a Kúria Kvk.II.37.478/2014. számú végzésére, amely véleménye szerint egyértelművé tette, hogy a Kormány, valamint a hatáskörükben eljáró központi államigazgatási szervek és települési önkormányzatok nem alanyai a választási eljárásnak, ugyanakkor tevékenységük a kampányidőszakban kétségkívül érint a választásokkal kapcsolatos egyes közjogi viszonyokat. Álláspontja szerint dr. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak kétségtelenül joga van arra, hogy a Kormány egy programjának részét képező rendezvénysorozaton részt vegyen, ahhoz azonban nincs jogszabályban meghatározott joga, hogy ezzel a rendezvénysorozattal kampánytevékenység végzésére adjon jelölteknek lehetőséget különösen akkor, ha az adott kampánytevékenység végzése egyébként önmagában is jogsértő volna. Hivatkozik továbbá a Ve. 142. §-a kapcsán arra, hogy meglátása szerint sem dr. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak, sem a Kormánynak nincs olyan jogszabályban meghatározott feladata, ami alapján a választás tisztaságát sértve a Kormány semleges pozícióját feladva kampánytevékenységet kellene végeznie bármely jelölt érdekében.
[6] Kifogástevő rögzíti, hogy a kifogásolt, a gyermekek kampánytevékenységbe való bevonásában megnyilvánuló cselekmény a Ve. 208. §-a alapján (mint a választásra irányadó jogszabályként) alkalmazandó a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, azaz a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményeit sérti meg. Kifogástevő meglátása szerint az Alaptörvény, illetve az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerint sem tartozik az országgyűlési képviselők feladatkörébe digitális eszközök ünnepélyes átadása középiskolai tanulók részére. Kiemeli továbbá, hogy a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt Magyarország Kormányának országos szintű projektje, annak létrejöttére és megvalósulására egyéni választókerületi képviselőnek egyéni képviselői minőségében közvetlen ráhatása nem volt, így a digitális eszközök átadásában való részvétele sem indokolt.
[7] A kifogásban ismertetésre kerül, hogy az egyéni képviselők (különösen, ha egyben az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jelöltként indulnak) részvétele az eszközök átadásán azt a képet sugallja az átlagos választópolgár felé, hogy egyfelől az eszközök a képviselő közvetlen, személyes tevékenységének eredményeként kerültek az iskolába, tehát a jövőbeli hasonló juttatások, fejlesztések záloga a képviselő hasonló tevékenysége, melynek előfeltétele a jelölt újbóli megválasztása. Másfelől alkalmas annak közvetítésére, hogy a digitális eszközök beszerzése csak a FIDESZ-KDNP kormányzása alatt képzelhető el és nem a XXI. századi munkavégzés és oktatás alapvető követelménye, melynek biztosítása bármely politikai erőnek elemi érdeke. Jelen kifogásolt tevékenység (digitális eszközök átadásánál történő jelenlét) tehát kampánytevékenységnek minősül, ugyanis alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére közvetett módon, a választópolgárok gyermekein keresztül azáltal, hogy a beszerzést egy pártszövetséghez, valamint egy jelölthöz köti, ennélfogva egy politikus megjelenése, - különösen, aki a választáson maga is jelöltként indul - a választók széles rétegéhez eljut, ezáltal alkalmas a választói akarat befolyásolására és így az esélyegyenlőség megbontására.
[8] Kifogástevő a Kúria a Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozatára való hivatkozással kiemeli, hogy mind az állami, mind az önkormányzati szerveket, így dr. Maruzsa Zoltánt, az EMMI köznevelésért felelős államtitkárt is terheli a semlegesség követelménye a választási kampányokban.
[9] Összefoglalva tehát Kifogástevő Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának megsértésére alapított érvélésével kapcsolatban rögzíthető, hogy dr. Maruzsa Zoltán tevékenysége azáltal sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választások tisztaságára vonatkozó alapelvet, hogy olyan kampánylehetőséget biztosít jelöltként induló vagy indulni szándékozó személyek számára, amely a fentiekben kifejtett érvek alapján önmagában is jogszerűtlen. Tekintettel arra, hogy ezeket az átadásokat, a Facebook posztok alapján, egyértelműen nem maguk az intézmények, hanem az azok fenntartásáért felelős szervek, dr. Maruzsa Zoltán nyilatkozata alapján maga a Kormány rendezi, így dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak az átadás programjának befolyásolására lehetősége van. (Kifogástevő hivatkozik az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 16/2018. (VII. 26.) EMMI utasítás (a továbbiakban: EMMI SzMSz) 38. § (2) bekezdés b) pontjára, amely alapján a Klebelsberg Központ feletti irányítói jogkör gyakorlásában a köznevelésért felelős államtitkár működik közre. Ebben a körben dr. Maruzsa Zoltánnak kötelessége volna a a nemzeti közoktatásról szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésére tekintettel folytatnia tevékenységét és az államtitkári feladatait erre tekintettel végeznie, ideértve azt is, hogy csak olyan rendezvények lebonyolításában vegyen részt, olyan rendezvényeket szervezzen, amely ezen szabályokat nem sérti. Közvetlen kapcsolat áll fenn tehát dr. Maruzsa Zoltán tevékenysége és az intézményekben megtartott, jogszerűtlen, kampánytevékenység között, ami a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét megalapozza.
[10] Kifogástevő Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmére alapított érvelése a következő: a jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség követelményének érvényesüléséhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy a választók felé közhatalmat megjelenítő szerv (legyen az helyi vagy országos) ne tegyen semmi olyat, amely egyik jelölt vagy jelölőszervezet irányába őt elfogulttá teszi. Elfogulttá válni pedig azáltal tud, ha semleges pozícióját feladja, amelybe beleértendő az az eset is, amikor a közhatalmat gyakorló szerv olyan nyilatkozatot tesz, amely a semlegesség feladásának látszatával jár. Tekintettel azonban arra, hogy ennek a követelménynek a Kormány, illetve képviseletében dr. Maruzsa Zoltán államtitkár úr nem tett eleget, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt esélyegyenlőség követelményét.
[11] Kifogástevő előadja, hogy dr. Maruzsa Zoltán azáltal, hogy olyan kampánylehetőséget teremtett, amely annak jogszerűtlen volta miatt nem állt más jelölt rendelkezésére, a fentebb kifejtett bírósági gyakorlat alapján megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában leírt, esélyegyenlőségre vonatkozó rendelkezést, hiszen más jelöltnek a jogszabályi tilalmak miatt, esélye sincs arra, hogy a dr. Maruzsa Zoltán által képviselt Kormány rendezvényén megjelenjenek olyan formában, mint a meghívott, kivétel nélkül a Fidesz-KDNP jelölőszervezetek által állított jelöltek.
[12] Kifogástevő a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelme kapcsán többek között hivatkozik a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. és Kvk.I.37.394/2014/2. számú határozataira. A kifogás rögzíti, hogy természetesen a Kormánynak és azt képviselő EMMI államtitkárnak joga van arra, hogy az általuk megvalósított program részét képező átadásokon részt vegyen és oda bárkit meghívjon. Azonban ekkor is figyelemmel kell lenniük a Ve. rendelkezéseire. Azáltal, hogy a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek jelöltjeit meghívták ezekre a rendezvényekre, lehetőséget biztosítottak számukra arra, hogy kampánytevékenységet folytassanak, amely kampánytevékenységet a kifogás elején csatolt facebook internetes hivatkozások egyértelműen rögzítenek, dr. Maruzsa Zoltán ezt a jogát visszaélésszerűen gyakorolta, hiszen tudnia kellett, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjai által meghatározott tilalmak ezekre a rendezvényekre is kiterjednek.
[13] Összefoglalva Kifogástevő kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai megsértésének megállapítását, továbbá dr. Maruzsa Zoltánnak EMMI köznevelésért felelős államtitkárának mint jogsértőnek a további jogszabálysértéstől való eltiltását, valamint a szándékos jogsértések miatt bírság kiszabását is.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[14] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem alapos.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás tárgya dr. Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár tevékenysége és annak internetes felületen (közösségi oldalon) való közzététele.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata alapján, a közösségi médiafelületen való közzététel tekintetében értelmezhető a folyamatosan fennálló tevékenység, ezért azzal kapcsolatban a kifogás benyújtási határidejét a Ve. 209. § (2) bekezdése alapján kell megítélni. A Ve. 10. § (3) bekezdése és a 209. § (2) bekezdésének együttes értelmezéséből az következik, hogy a kifogást úgy kell benyújtani, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy a sérelmezett állapot a kifogás benyújtásakor még fennállt. Tekintettel arra, hogy Kifogástevő a sérelmezett állapotnak a kifogás benyújtáskori fennállását igazolta, így az határidőben benyújtottnak minősíthető. [Kúria Kvk.II.38.056/2014/3. számú határozata, 64/2019. NVB határozat]
[17] A Bizottságnak mindenekelőtt abban kell állást foglalnia, hogy a kifogásolt cselekmény kampánytevékenységnek minősül-e vagy sem. Ugyanis a Ve. 142. §-a szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
[18] Kifogástevő álláspontja szerint dr. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak és a Kormánynak nincs olyan jogszabályban meghatározott feladata, amely alapján a választás tisztaságát sértve kampánytevékenységet kellene végeznie. Majd a kifogás egy későbbi részében előadja, hogy a Kormánynak és az azt képviselő EMMI államtitkárnak joga van arra, hogy az általuk megvalósított program részét képező átadásokon részt vegyen, és oda bárkit meghívjon.
[19] A Bizottság rámutat arra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma önálló jogi személyiséggel rendelkező, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv. A Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásában szerepel, alapítója a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény alapján az Országgyűlés, irányító szerve pedig a Kormány, így megfeleltethető a Ve. 142. § -a szerinti „állami szerv” fogalmának.
[20] A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútumrendelet) 92. § (1) bekezdés 8. pontja kimondja, hogy az emberi erőforrások minisztere a Kormány oktatásért felelős tagja. A Statútumrendelet 100. § (2) bekezdése alapján az emberi erőforrások minisztere az oktatásért való felelőssége keretében többek között felel a Kormány köznevelési oktatáspolitikájának kialakításáért, ezen belül meghatározza a köznevelési oktatáspolitika ellátásának eszközrendszerét; elemzi és ellenőrzi annak működését.
[21] Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2018. (VII. 26.) EMMI utasítás (a továbbiakban: (EMMI SzMSz) 1. mellékletének 14. § -a határozza meg, hogy a minisztériumban milyen államtitkárok működnek, itt kerül felsorolásra a köznevelésért felelős államtitkár is. A 15. § aa) pontja szerint az államtitkárok részt vesznek az ágazat szakmai, politikai és fejlesztéspolitikai elveinek és stratégiáinak meghatározásában, az ab) pont szerint pedig eljárnak az ágazat szakmapolitikai ügyeiben, meghozzák a miniszteri döntést nem igénylő szakmapolitikai döntéseket, szükség esetén közvetlenül intézkednek vagy a miniszternél intézkedést kezdeményeznek.
[22] Az EMMI SzMSz 1. mellékletének 37. §-a alapján a köznevelésért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol többek között a nemzeti köznevelés; a köznevelési ágazat működése, hazai és európai uniós forrásokból történő fejlesztése; az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményekkel kapcsolatos egyes fenntartói feladatok ellátása tekintetében.
[23] A köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszer digitális átalakításáról és Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájáról szóló 1536/2016. (X. 13.) Korm. határozat 4. pontjában meghatározott feladat – azaz a köznevelés és a szakképzés méltányos és hatékony működése, valamint a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében meghatározott digitális eszközállomány biztosítása a köznevelési és szakképzési intézményekben, külön figyelmet fordítva a sajátos nevelési igényű tanulókra – elsődleges felelőseként az emberi erőforrások minisztere került megjelölésre.
[24] A Bizottság megállapítja, hogy dr. Maruzsa Zoltán a Kifogástevő által hivatkozott eseményeken a köznevelésért felelős államtitkárként vett részt és adott tájékoztatást a megvalósult fejlesztésről.
[25] A Ve. 142. §-ának az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 5. §-ával elfogadott, 2018. december 28-tól hatályos szövege értelmezését végezte el a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésében. A módosított rendelkezés ugyanis a választási szervek mellett az Alkotmánybíróság, a bíróságok, helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályon alapuló tevékenységét vette ki a Ve. hatálya alól. A Kúria e rendelkezéssel összefüggésben a Kormány és tagjai tevékenységét vizsgálta a döntésében. Álláspontja szerint a „[e] szervek, (…) a hatalommegosztás rendszerében természetüknél fogva az Országgyűlés és a Kormány politikáját hajtják végre, ez a funkciójuk, ekként jogszabályban meghatározott feladataik jelentős részben szükségszerűen politikai jellegűek, politikai döntéseken alapulnak, és politikai mérlegelés által meghatározottak. Az így gyakorolt tevékenységek egy része olyan kormányzati tevékenység, amely nem csak jelen Ve. szabályai szerint, de eltérő rendelkezés hiányában mögöttes szabályként alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 4. § (4) bekezdés a) pontja szerint közigazgatási per tárgyai sem lehetnek épp azért, mert azok jogi kötöttsége igen csekély vagy egyáltalán nincs, tipikusan csak a feladatköri-hatásköri szabályokban jelenik meg. A kormányzati tevékenység körébe tartozó közigazgatási cselekmények (mint egy miniszter kommunikációja) – fő szabály szerint – szabad belátáson alapulnak, diszkrecionális és döntően politikai döntések, mely törvényességi kontroll tárgyai sem a Kp. általános szabályai, sem a jelenlegi Ve. szabályai – a Ve. 142. §-ának módosítása óta – alapján nem lehetnek.”
[26] A Ve. 142. §-ának rendelkezése tehát csak abban az esetben teszi lehetővé a Kormány vagy a Kormány képviseletében végzett tevékenység vizsgálatát, ha az kívül esik a Kormány feladatkörén.
[27] Ezzel szemben éppen az állapítható meg, hogy a köznevelésért felelős államtitkár 2022. február 19. napján, a közösségi oldalán megjelenő tevékenysége kifejtése során az ismertetett jogszabályokban meghatározott feladatát végezte, így Kifogástevő ezt vitató érvelése nem foghat helyt. Ugyanígy nem foghat helyt az az érvelés sem, amely az országgyűlési képviselők jelenlétét kifogásolja a jogszabályi feladatellátás során. Mivel a feladatellátás a kormányzati politika végrehajtásában nyilvánul meg, ezért a kormányzó párt képviselőjének jelenléte a feladatellátás politikai alapja miatt nem kifogásolható.
[28] A Bizottság a rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján megállapítja, hogy a hivatkozott, közösségi oldalon megjelent bejegyzésekben nem szerepel olyan állítás, vagy arra utaló államtitkári magatartás sem, amely az államtitkár jogszabályi feladatain túlmutatna, vagy ami arra utalna, hogy a jogszabályban meghatározott feladatait túllépte volna.
[29] A Bizottság megvizsgálta továbbá Kifogástevő azon érvelését is, amely szerint a bejegyzésben hivatkozott esemény azért minősül kampánytevékenységnek, mert „egyéni képviselők részvétele az eszközök átadásán azt a képet sugallja az átlagos választópolgár felé, hogy egyfelől az eszközök a képviselő közvetlen, személyes tevékenységének eredményeként kerültek az iskolába, tehát a jövőbeli hasonló juttatások, fejlesztések záloga a képviselő hasonló tevékenysége”; azzal tehát, hogy kampánylehetőséget biztosított jelöltként induló vagy indulni szándékozó személyek számára, Kifogástevő szerint megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választások tisztaságára vonatkozó alapelvet.
[30] Ezzel kapcsolatban a Bizottság szükségesnek látja elvi éllel rögzíteni, hogy a Kifogástevő által becsatolt bejegyzéseken kizárólag a kormányzati tevékenység (a laptopok, notebookok átadása) kerül megemlítésre.
[31] A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza továbbá, hogy a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésében megállapította, hogy „(…) a Ve.142.§-ának 2018. évi CXIII törvény 5. §-ával történt, 2018. december 28. napjától hatályos módosítását követően nem tartható fenn a továbbiakban a politikai pártok küzdelmében megkövetelt állam semlegességére vonatkozó kúriai joggyakorlat (Kvk.IV.37360/2014/2, BH 2014/12/397). Helyesen utalt ekként az NVB a már módosított szabályozás hatálya alatt az európai parlamenti választásokkal összefüggésben született Kvk.V. 37637/2019/6 számú kúriai ítéletre (lásd ezen ítélet 40. pontja), amely választáson már nem érvényesült az állami szervek semlegességének doktrínája.” {Indokolás [21]}
[32] A Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú határozata alapján tehát a Kifogástevő által hivatkozott – a „közhatalom semlegességét” – érintő joggyakorlat meghaladottá vált, így ennek figyelembevételét a Bizottság mellőzte.
[33] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja az, hogy dr. Maruzsa Zoltán kifogás tárgyát képező tevékenysége a Ve. 142. §-a alapján állami szerv által, feladatkörében végzett tevékenységnek minősül, ennélfogva nem a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység, ezért a Ve. alapelvei, így a kifogásban megjelölt 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontok megsértése sem állapítható meg.
[34] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[35] A határozat az Alaptörvény 15. cikk (1)-(2) bekezdésein, Kit. 3. § (2)-(3) bekezdésén, a 181-187. §-ain; a Ve. 2 § (1) bekezdés a), c) és e) pontjain, a 141-142. §-ain, a 208. §-án és a 220. §-án, a Statútumrendelet 92. § (1) bekezdés 8. pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. február 25.
Dr. Bozsóki Éva
a Nemzeti Választási Bizottság
elnökhelyettese