A Nemzeti Választási Bizottság
951/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Dr. T. J. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 20 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2018. április 17-én 15 óra 59 perckor a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában a Kúria 2018. április 6-án hozott Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzésére hivatkozással előadta, hogy Magyarország Kormánya megsértette a pártok közötti esélyegyenlőséget azzal, hogy a 2018. március 26. napjától közzétett figyelemfelhívó kampányának STOP feliratú, tömött sorokban menetelő menedékkérőket ábrázoló plakátjával (a továbbiakban: Plakát) a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek választási kampányát erősíti, egyúttal eltiltották a Kormányt a további jogsértéstől. A plakátokat a kampányidőszakban a Kormány tette közzé, amely fizetett hirdetésekben, elektronikus felületeken is megjelent.
[2] Kifogásában idézte a Kúria határozatát, valamint a Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül közzétett 2018. április 6-i közleményét, melyet kifogásához mellékletként csatolt. Az idézett közleménnyel Beadványozó azt kívánta alátámasztani, hogy a Kormány a Kúria végzéséről 2018. április 6-án tudomást szerzett.
[3] Beadványozó 2018. április 17-én Budapesten több BKK-megállóban és egyéb hirdetési felületen észlelte a Kormány Plakátját. Ezen tapasztalatából azt a következtetést vonta le, hogy a Kormány a Kúria végzésében meghatározott kötelezettségének nem tett eleget, a Plakátok a hirdetési felületeken, valamint az elektronikus platformokon közzétéve maradtak a Kúria döntésének másnapján, és a szavazás napján, 2018. április 8-án is. A plakátokról két darab, budapesti közterületen 2018. április 17-én készített fényképmellékletet csatolt.
[4] Hivatkozik a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzésére, miszerint a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőséi alapelv érvényesítése érdekében az állami, önkormányzati szerveknek tartózkodniuk kell attól, hogy a pártok szabad versengésébe beavatkozzanak. Hivatkozik továbbá az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.VI.37/414/2018.2. számú végzése alkotmányjogi panasz ügyében hozott IV/619/2018. sz. határozatban dr. Stumpf István alkotmánybíró megállapításaira, melyben rögzítésre került, hogy kizárólag a jelölő szervezetek és a jelöltek jogosultak kampányeszközt, plakátot készíteni. Rajtuk kívül másnak nincs joga erre, így az állami szervek nem kampányolhatnak, kampányidőszakban állami szerv a Ve. 144. § (2) bekezdéséből következően eleve nem is tehet közzé a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére alkalmas plakátot.
[5] Beadványozó álláspontja szerint a Kormány a Plakátok kihelyezésével érdemi befolyást gyakorolt a választásra és annak eredményére, a FIDESZ-KDNP választási üzenetét közvetítette. Az országgyűlési választások eredménye több választókörzetben csak pár száz szavazaton, valamint a parlamenti 2/3-os többség is csak két mandátumon múlt.
[6] Fentiekre tekintettel Beadványozó kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának, a választás tisztaságának megóvása alapelvének, valamint a 144. § (2) bekezdés sérelmének a megállapítását, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjaiban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását.
[7] Ezt követően Beadványozó 2018. április 19-én 11 óra 06 perckor kifogását kiegészítette. A kiegészítésben felkérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az ügy megítélése során a STOP-plakátügyben a Kúria által megállapított tényálláshoz és a Kúria megállapításaihoz ragaszkodjon. A kifogását folyamatosan fennálló tevékenységre irányuló jogorvoslatnak tekinti, annak határidőben történt benyújtásának igazolásaként hivatkozott a Kúria Kvk.II.38.056/2014. számú végzésében foglaltakra, valamint a Ve. 216. §-ából igyekszik levezetni a kifogás kiegészítésének lehetőségét.
[8] A kifogás kiegészítésében előadta, hogy a Kormány sérelmezett tevékenysége sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű, és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is, valamint Beadványozó felsorolja az álláspontja szerint a tárgyi ügy megítélésére irányadó Ve.-beli rendelkezéseket.
[9] Jogi álláspontja bizonyítékaként becsatolta a Nemzetközi Választási Megfigyelési Misszió Előzetes Megállapítások és Következtetések c. jelentését, amelyből külön kiemel egyes, tárgyi ügyhöz kapcsolódó megállapításokat.
[10] Fentiek mellett részletesen kifejti a kifogásában kért, a Ve. 218. (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogkövetkezmény alkalmazásának kereteit, különösen a jogsértő magatartás kiterjedtségére tekintettel, és hangsúlyozza, álláspontja szerint a választás egészének megsemmisítése az indokolt.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás 2018. április 19-én 11 óra 06 perckor megküldött kiegészítése kapcsán – utalva a 13/2016. számú és az 58/2015. számú határozatában foglalt joggyakorlatra – megállapítja, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, mikor rögzíti, hogy „[a] kifogásnak tartalmaznia kell (..)”. A jogszabályhely nyelvtani és rendszertani értelmezésének az az álláspont felel meg, mely szerint a kifogásnak, mint jogorvoslati kérelemnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ily módon benyújtott kifogásnak kell tartalmaznia minden a Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemet annak érdekében, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas legyen.
[13] A kifogás benyújtását követően a kérelem benyújtójának rendelkezési joga beadványa fölött korlátozott, csak arra van lehetősége, hogy a Ve. 216. §-a alapján visszavonja azt. A benyújtástól számított három napos határidő ugyanis már a választási szervek szempontjából bír relevanciával: ezen időtartam alatt kell az ügy elbírálására felkészülni mind szervezési, mind jogi értelemben. Amennyiben a beadványozónak a kifogása elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott kifogást folyamatosan kiegészíteni, bizonyítékkal, jogsértés-megjelöléssel stb., úgy az a választási szervek munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
[15] Az eljárási határidők számításával kapcsolatos szabályokat a Ve. 10. §-a tartalmazza. A Ve. 10. § (1)-(4) bekezdése alapján az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők. A határidőket naptári napokban kell számítani. A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le. A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt – a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével – a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.
[16] A Ve. 139. §-a meghatározza a választási kampányidőszak terjedelmét, melyet a 2018. április 8. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 3/2018. (I. 11.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) konkretizál. Az IM rendelet 28. §-ának megfelelően a választási kampányidőszak 2018. február 17-től 2018. április 8-án 19.00 óráig tart.
[17] A választási kampányidőszak szabályainak megsértését a választási szervek kizárólag a kampányidőszak alatt történt jogsértésekre vizsgálhatják. Kampányidőszakon kívüli tevékenység megítélésére egy választási bizottságnak sincs hatásköre. Megállapítható, hogy Beadványozó kifogásában a választási kampány szabályainak megsértésére hivatkozik, a választási kampányra vonatkozó tevékenységet támadott. Tekintettel arra, hogy a választási kampányidőszak 2018. április 8. napján lezárult, így tárgyi ügyben 2018. április 11-én 16.00 óráig lehetett volna érdemben vizsgálható kifogással élni.
[18] A Ve. 215. § b) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha az elkésett, mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
[19] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekre tekintettel megállapítja, hogy Beadványozó kifogása elkésett, így azt a Bizottság a Ve. pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] A határozat Ve. 10. §-án, 139. §-án 208. §-án, 209. § (1) bekezdésén, 212. § (2) bekezdés, 215. § b) pontján, 216. §-án, az IM rendelet 28. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke