A Nemzeti Választási Bizottság
95/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Borbély Lénárd, Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata (1211 Budapest, Szent Imre tér 10.) polgármestere (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 24-én 11 óra 52 perckor kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt a választások tisztaságának megóvása és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértése miatt.
Kifogásában Beadványozó előadta, hogy 2016. szeptember 20-án észlelték, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párthoz (a továbbiakban: MKKP) köthető plakátokat helyeztek el – többek között – a Csepeli Önkormányzat tulajdonában álló két hirdetőtáblán, melyek a Szent Imre tér HÉV megálló felöli sarkán, annak két oldalán találhatók. A jogsértőnek tartott plakátokról 2016. szeptember 21-én készült fényképfelvételek is csatolásra kerültek. Beadványozó nyilatkozata szerint a két helyszínen található hirdetőtábla az Önkormányzat tulajdonában van, de az Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulást sem az MKKP, sem más párt vagy személy részére nem adott ki plakátok elhelyezésével kapcsolatban. Beadványozó hangsúlyozta, hogy a két hirdetőtábla kizárólag önkormányzati célú hirdetéseket közzétételére szolgál. Beadványozó nyilatkozott arról is, hogy a táblák nem minősülnek a Ve. 144. § (6) bekezdése szerinti választási kampányt szolgáló önálló hirdető berendezésnek.
Beadványozó szerint az MKKP plakátjainak elhelyezésével a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának sérelme állapítható meg, mivel a két érintett tábla a szilárd burkolatú járda és a zöldfelület határán helyezkedik el, így azok álláspontja szerint megfelelnek az országos településrendezési és építési követelményekről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 60. pontjában meghatározott kerítés fogalmának. Beadványozó ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a két tábla a Szent Imre tér funkciójában eltérő területeit választja el egymástól, így egyértelmű, hogy a két hirdetőtábla olyan térbeli választóelemként funkcionál, melyek a gyalogosforgalmat és a zöldfelületet egymástól elválasztja. Az egyik táblára az önkormányzati beruházások, fejlesztések, rendezvények és események kerülnek kifüggesztésre, míg a másik táblán az önkormányzat által szervezett közösségi programok találhatók. Beadványozó hangsúlyozta, hogy kerítésre plakátot elhelyezni azonban a Ve. 144. § (4) bekezdése értelmében csak az önkormányzat hozzájárulásával lehetett volna, mely hozzájárulást azonban nem kértek. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg a jogsértést, és alkalmazzon megfelelő szankciót a jogsértés elkövetőjével szemben.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének rendelkezései tartalmazzák.
A választási plakátok elhelyezése és az e tárgyban benyújtott jogorvoslatok elbírálása jogi kérdésével a Kúria több határozatában is állást foglalt a 2014. évi általános választások alkalmával (Kvk.I.37.476/2014/4. számú végzés, Kvk.II.37.477/2014/3.számú végzés, Kvk.III.37.399/2014/3. számú végzés, Kvk.I.37.491/2014/3. számú végzés). Hivatkozva a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzése indokolásában megfogalmazottakra, a Bizottság rögzíti, hogy a népszavazás kezdeményezését és eljárásának rendjét szabályozó Nsztv. speciális szabályainak alkalmazására csak akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részéhez képest. Mivel jelen kifogás elbírálása szempontjából a népszavazás választási alapelveire, kampánytevékenységére és kampányeszközeire a Ve.-hez képest az Nsztv. nem tartalmaz releváns eltérő rendelkezéseket, ezért a Bizottság jelen kifogás elbírálása kapcsán figyelemmel van a Ve.-nek a Kúria fentiekben hivatkozott végzéseiben foglalt, és a Bizottság által is következetesen alkalmazott jogértelmezésre.
A népszavazási eljárásban is alkalmazandó Ve. 144. §-ának helyes értelmezéséből az következik, hogy népszavazási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-ának rendelkezései az irányadóak, mivel a Ve. 144. §-a egy zárt szabályrendszert alkot.
A Ve. 144. §-ának (3) bekezdése értelmében plakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. Ezek a kivételek a népszavazási kampányidőszakában a következők: a 144. § (4) bekezdése értelmében épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Az (5) bekezdés szerint egyes középületeken, vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A (6) bekezdés alapján a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Végül a (7) bekezdés szerinti korlátozás szerint a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó által becsatolt fényképfelvételek alapján megállapítja, hogy a kifogásolt plakátokat az önkormányzat által használt két hirdetőtábla hátoldalára helyezték el. Fent leírtak alapján rögzíthető, hogy a jogszabály egyértelműen meghatározza azon helyeket, amelyekre történő plakát-elhelyezéskor tulajdonosi, bérlői, illetve vagyonkezelői hozzájárulás szükséges. A Ve. 144. § (4) bekezdése nevesíti az épületeket, közelebbről azok falát és kerítését, melyre csak a tulajdonos, illetőleg vagyonkezelő hozzájárulásával helyezhető el plakát.
Az országos településrendezési és építési követelményekről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. számú mellékletének 60. pontja a kerítés fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: „kerítés: a telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára átadott területétől, illetve a szomszédos telkek területétől vagy a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térben elválasztó, lehatároló építmény”.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kerítés fenti, OTÉK-ban meghatározott fogalma szerint olyan építmény, melynek célja egy adott terület fizikai elhatárolása a szomszédos területtől. Ennek a feltételnek területhatáron, egymástól függetlenül elhelyezett hirdető berendezések nem felelnek meg, mivel nem képeznek folytonos, hiány nélküli elválasztást a területek között, jelen esetben az egyes, eltérő funkciójú részek között. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a hirdetőtáblák az elhatárolási célnak azért sem felelnek meg, mert funkciójuk – mely az Önkormányzat döntéseiről, rendezvényeiről szóló tájékoztató anyagok kihelyezésére szolgál – egyértelmű, sem helyzetükből, sem az egymástól való távolságukból nem lehet következtetni arra, hogy a tájékoztató anyagok kihelyezésén túl azt a célt is szolgálják, hogy eltérő használatú területeket különítsenek el.
Tekintettel arra, hogy a Ve. 144. § (4) bekezdése kizárólag épület falára, kerítésre elhelyezett plakátot vonatkozásban írja elő a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulását, így a Nemzeti Választási Bizottság a Budapest XXI. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló, a Szent Imre téren elhelyezett két hirdetőtáblára kiragasztott plakát vonatkozásában a kifogásnak a Ve. 220. §-a alapján nem adott helyt és azt elutasította.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdésén, a 144. §-án, 220. § -án, az OTÉK 1. melléklet 60. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 28.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke