942/2018. NVB határozat - dr. F. E. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság
942/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság dr. F. E. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 20 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A fellebbezés tartalma]

[1]            Beadványozó 2018. április 17-én 13 óra 17 perckor és 14 óra 55 perckor azonos tartalmú fellebbezéseket (a továbbiakban: fellebbezés) nyújtott be valamennyi országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság egyéni választókerületi szavazás eredményét megállapító határozatával, valamint az országos listás eredményt megállapító határozattal szemben.

[2]            Beadványozó fellebbezésében előadja, hogy „az urnákban található identifikáló szám országosan nem lett lejegyzőkönyveztetve, és így az urnák szavazás alatti (a szavazó helység szomszédságában lévő szobából egy tartalék urna bevitelével), illetve közvetlen szavazás utáni, külföldről haza szállítás alatt ki nem cserélhetősége nem lett garantálva.” Megjegyzi, hogy a „kicserélhetést lehetetlenné tevő lejegyzőkönyvezett urnaszám nélkül az eredmények nem hitelesek, validitásuk nincs garantálva.”

[3]           A fentiekre tekintettel előadja, hogy teoretikusan és esetlegesen előfordulhatott olyat eset, hogy a plombát levágták, majd a komplett urnát kicserélték és ezzel csalást követhettek el.

[4]            Mindezek alapján kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az összes belföldi szavazóköri és külképviseleti szavazóköri eredményt, ahol plombával zárták az urnákat, semmisítse meg és ezen szavazókörökben a szavazást ismételtesse meg. Fellebbezésében hivatkozik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában foglalt alapelvek megsértésére.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[5]            Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján – tekintettel arra, hogy Beadványozó fellebbezései tárgyuk szerint összefüggenek – a beadványokat egyesíti, azokat jelen eljárás keretében vizsgálja.

[6]            A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[7]            A fellebbezés mind a 106 országgyűlési egyéni választókerületet megjelöli, amelyekben kéri a választókerületi választási eredmények megsemmisítését. A választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat speciális, annak egyes, az általánostól eltérő szabályait a Ve. 241. §-a rögzíti.

[8]            A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott OEVB döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében. Míg az általános szabály szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben lehet benyújtani, a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A Ve. tehát pontosan meghatározza azt, hogy a választás eredménye elleni fellebbezésben milyen indokokra lehet hivatkozni.

[9]            Beadványozó semmilyen formában nem hivatkozik sem az adott választókerületekben működő egyes szavazatszámláló bizottságok szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, sem arra, hogy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésre kerültek volna. A fellebbezés bár szövegszerűen idézi a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt egyes alapelveket, azonban nem társít a jogszabálysértésekhez kapcsolódó érdemi indokolást, annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy miben áll a jogsértés mibenléte, illetve azt sem tartalmazza, hogy a felhívott jogszabályhelyeknek a megsértése milyen ok-okozati kapcsolatban van a Ve. 241. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltakkal. 

[10]         A Kúria Kvk.I.37.221/2014/2. számú végzésében foglaltak szerint nem alkalmas érdemi vizsgálatra a fellebbezés, ha abban megjelölnek jogszabályhelyeket, de hogy annak körében mi a konkrét jogszabálysértés (tényállás, bizonyítékok, jogi okfejtés), már nem jelölik meg, nem részletezik. Beadványában csak a műanyagurnák plombájának elvi eltávolíthatóságára tér ki, ezzel kapcsolatban konkrét esetet nem mutat be, bizonyítékot nem csatol, álláspontja szerint is csak elvi lehetőségként számol esetleges jogsértésekkel.

[11]         A Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú döntésében az eredmény elleni jogorvoslatokkal összefüggésben megállapította, hogy: „a választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket.” 

[12]         A fellebbezés semmilyen konkrét állítást nem fogalmaz meg annak kapcsán, hogy pontosan milyen jogsértések merültek fel egyéni választókerületekben az eredmény megállapítása során.

[13]        A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem tartalmazza annak a Ve. 241. § (2) bekezdése szerinti jogalapját, mely miatt azt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések] 

[14]         A határozat a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontján, 241. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 20.

 

 

                                                                                                            

                                                                                          Prof. Dr. Patyi András

                                                                                  a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke