934/2018. NVB határozat - V. Z. és a J. P. valamint az Együtt – a Korszakváltók Pártja által benyújtott fellebbezések tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

934/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a V. Z. (a továbbiakban: Beadványozó1) és a J. P. valamint az Együtt – a Korszakváltók Pártja (1065 Budapest, Nagymező utca 4., 3. emelet; a továbbiakban együtt: Beadványozó2) által benyújtott fellebbezések tárgyában – 15 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 49/2018. (IV.14.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és a fellebbezés tartalma]

[1]           A Budapest 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 49/2018. (IV.14.) számú határozatában megállapította, hogy a választókerületben a választás eredményes volt és a megválasztott egyéni képviselő Szatmáry Kristóf, a Fidesz-KDNP jelöltje 23.328 érvényes szavazattal.

[A fellebbezés tartalma]

[2]           Beadványozó1 a határozat ellen 2018. április 17-én 14 óra  56 perckor fellebbezést nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése és a 241. § (1) bekezdésére figyelemmel. Rögzítette, hogy a támadott határozat a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel törvénysértő.

[3]           Álláspontja szerint a következő jogszabálysértések valósultak meg: sérült a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása, a c) pont szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint az f) pont szerinti a választási eljárás nyilvánossága alapelvek, a 14.§ (1) bekezdése, a 19.§ (1) bekezdése, a 103.§ (2) bekezdés b) pontja, a 203.§ (1) és (2) bekezdései, a 250.§-a, a 269.§ (4) bekezdése.

[4]           Hivatkozott arra, hogy „a választások hivatalos honlapja a szavazás napján és azt követően csökkentett üzemmódban működött. Emiatt – többek közt – a szavazás napjának volt olyan időszaka, amikor nem volt lehetséges a mozgóurna iránti igényt elektronikusan benyújtani, holott a Ve. 91. § (1) bekezdése szerint a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet elektronikusan is benyújthatja. Ez a választókerületben is ellehetetlenítette az adott időszakban a mozgóurna online igénylését.

[5]          A  Ve. 250. § szerint az országgyűlési választáson lehetőség van átjelentkezéssel szavazni. Több fővárosi kerületben nem voltak alkalmasak nagyszámú átjelentkezéssel szavazó választópolgár fogadására, emiatt a szavazás napján a 19 órai hivatalos zárás után még órákig folytatni kellett a szavazást. Erre tekintettel a Nemzeti Választási Iroda úgy döntött, hogy amíg nem fejeződik be mindenhol a szavazás, nem lehet nyilvánosságra hozni az eredményeket. Ennek a döntésnek nem volt törvényes alapja. A Ve. 150.§ csak az exit poll eredményének nyilvánosságra hozását tiltja, az eredmény közlését nem. Emiatt sérült a Ve. 2.§ (1) bekezdésében felsorolt alapelvek közül a választási eljárás nyilvánossága. Ugyanakkor a választókerületben működő választási irodák nem tudták teljesíteni a Ve. 203.§ (2) bekezdésében előírt kötelességüket, mely szerint a választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat a szavazás lezárását követően nyilvánosságra hozzák.

[6]           Az átjelentkezéssel szavazók választáson való részvételével kapcsolatos anomáliákhoz hasonlóak adódtak néhány külképviseleten is.

[7]           A Ve. 203.§ (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - a szavazatszámlálás befejezését és a jegyzőkönyvek kitöltését követően haladéktalanul - a helyi választási irodához szállítja, amely a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti.

[8]           A választókerületben több esetben előfordult, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai nem lehettek jelen az adattartalom rögzítése során. Ez az eljárás sérti a Ve. 14.§ (1) bekezdését, mely szerint a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása, valamint a 19.§ (1) bekezdését is mely szerint a választási bizottság tagjainak jogai azonosak.

[9]           Mindezek a törvénysértések olyan súlyúak, olyan mértékben befolyásolták a választás eredményét, hogy a törvényes állapot helyreállítása, a választók akaratának érvényesítése csak a szavazás megismétlésével orvosolható a választókerületben.

[10]       Előzőekre tekintettel kérte, hogy a sérelmezett határozatot, mint törvénysértő kerüljön megváltoztatásra, és az országgyűlési egyéni választókerületben a Ve. 218.§ (2) bekezdésének c) pontja szerint a szavazást az egyéni jelöltek vonatkozásában megismételtetésre kerüljön.

[11]       Beadványozó2 a határozat ellen 2018. április 17-én 15 óra 33 perckor szintén fellebbezést nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése és a 241. § (1) bekezdésére figyelemmel. A hivatkozott határozat a Ve. 241. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel törvénysértő.

[12]        A mellékelten csatolt személyes nyilatkozatok valamint az ennek alátámasztásául szintén a mellékletben csatolt üzenetváltások tanúsága szerint az OEVB 2018.04.14-én, ülésén megállapította a választókerület érvényes végeredményét. Ehhez a választókerület 22. sz. Szavazókörzete eredményének meghozatala volt szükséges, mely meghozatalra 2018. 04. 14-én 19 óráig kellett a Bizottságnak várakoznia. Ehhez képest az eredmény a jegyzőkönyv elkészülte előtt, 17.37-kor már elektronikusan elérhető volt, holott a szavazókör számlálásának eredményének jegyzőkönyve ekkor még nem volt ismert.

[13]        A jogsértés további indokaként előadta, hogy a Ve. 75. § (1) bekezdése szerint a választási irodák feladat- és hatáskörébe tartozik többek között, hogy biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi és technikai feltételeit, továbbá gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről. Gondoskodnak továbbá a választási iratok kezeléséről, valamint technikai háttér biztosításával segítséget nyújtanak a szavazatok összesítéséhez, a választási eredmény megállapításához.

[14]        A  Ve. X-XI. FEJEZETEIBEN foglaltak értelmében a szavazáshoz és annak eredményének megállapításhoz a törvény szigorú követelményeket állít, melynek végén (Ve. 200.§) a választási bizottság megállapítja a választás eredményét. A Ve. 202-205. §§-ban foglaltak a törvényben magában is az eredmény megállapítása után került szabályozásra, ezzel is jelezve annak jelentőségét. Amennyiben a Ve. hivatkozott fejezeteiben szabályozott eljárás esetében akár csak felmerül annak a lehetősége, hogy a választási eredmény nem feltétlenül tükrözi a valóságot, a választási eljárásban alkalmazandó alapelvek  sérül(het)nek.

[15]        A valasztas.hu oldal a NVI által működtetett közhitelesnek tekintendő oldal, ahonnan az állampolgárok és a sajtó is hiteles, a választások eredményét hűen tükröző információt kell kapjon. A Ve. 294. §-ában írt eljárás sérült, amikor az adott szavazóköri eredményt hamarabb közölték, mint az eredmény megállapítása megtörtént volna.  Ez az elv és kívánalom súlyosan sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglaltakat. 

[16]       Álláspontja szerint sérült a választások tisztasága megóvásának a követelménye is, hiszen a választási eredmény hitelt érdemlő pontossága alapvető, egyúttal az országgyűlési választás végeredményére is kihat.

[17]       Kéri a tisztelt Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a fent nevezett OEVK választási eredményét megállapító határozatának meghozatala valamint annak nyilvános közzétételére vonatkozó eljárás jogellenességét.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság eljárása]

[18]       A Nemzeti Választási Bizottság a benyújtott fellebbezéseket egy eljárásban bírálta el Az elsőfokú határozat ellen többen nyújtottak be fellebbezést, de a másodfokú eljárásban ezzel nem keletkezik több ügy, mert valamennyi fellebbezés ugyanabban az ügyben hozott, ugyanazon döntést tartalmazó határozatot támadja, melyek a másodfokú eljárásban csak egy ügyként és egységesen bírálhatók el. (Fővárosi Ítélőtábla 1.Pk.50.075/2014/2. számú végzése)

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[19]       A fellebbezések nem megalapozottak.

[20]       A fellebbezések az OEVB egyéni választókerületi választási eredményt megállapító döntését támadják. A választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat speciális, annak egyes, az általánostól eltérő szabályait a Ve. 241. §-a rögzíti.

[21]       A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott OEVB döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében. Míg az általános szabály szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben lehet benyújtani, a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A Ve. tehát pontosan meghatározza azt, hogy a választás eredménye elleni fellebbezésben milyen indokokra lehet hivatkozni.

[22]       Beadványozók álláspontja szerint az OEVB határozata a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel, vagyis a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára tekintettel törvénysértő.

[23]       A Ve. 199. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság (SZSZB) a szavazatok megszámlálását követően állapítja meg a választás szavazóköri eredményét. A szavazatszámlálás szabályait a Ve. 188-198.§-a tartalmazzák. A szavazatszámlálás egyik legfontosabb részmozzanata, hogy az SZSZB minősíti a szavazólapokat és a szavazatokat, azaz döntést hoz arról, hogy a szavazólap, illetve a szavazat megfelel-e a Ve.-ben előírt követelményeknek, érvényes-e vagy sem.

[24]       Beadványozók hivatkoznak a választási alapelvek sérelmére azt azonban nem fejti ki, hogy az alapelvek sérelme hogyan okozta az OEVB konkrét eredménymegállapító határozatának alapjául szolgáló, szavazatszámláló bizottsági szavazóköri eredményt megállapító döntések törvénysértő voltát, miben áll a kettő közötti ok-okozati kapcsolat. A Ve. 188-198. §-a tételesen leírják a szavazatszámlálás menetét, így a Ve. 241. § sérelmére alapított eredmény elleni fellebbezésben alapvetően azt kellene valószínűsíteni, hogy e szabályokat az SZSZB nem megfelelően alkalmazta, így például az érvényesség körében nem megfelelően értékelte egyes szavazólapokat vagy szavazatokat, vagy pl. nem vette figyelembe, hogy a mozgóurnában nem volt ellenőrzőlap, és a Ve. 191. § (2) bekezdésében foglalt érvénytelenségi szabály figyelmen kívül hagyásával összekeverte az urnában és a mozgóurnában lévő szavazólapokat.

[25]       A Bizottság álláspontja szerint Beadványozó1 által hivatkozott, vélelmezett jogsértések - honlap leállása, más kerületben történő sorállás, eredmények nyilvánosságra hozásának korlátozása - nincsenek okozati kapcsolatban azzal, hogy az OEVK valamennyi szavazókörében a szavazatszámláló bizottságok a szavazóköri eredményt törvénysértő módon állapították volna meg. Beadványozó által hivatkozott jogsérelem az absztrakció olyan szintjén marad, amely semmilyen módon nem alapozza meg a választókerületi eredmény vizsgálatát. Amint a Kúria megállapította: „a választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket.” (Kvk.II.37.500/2014/6.)

[26]       Beadványozók fellebbezései nem tartalmaznak olyan konkrét jogsértést és olyan konkrét tényállítást, amely közvetlen összefüggést mutatna a Ve. 241. § (2) bekezdésével. A Bizottság hivatkozva a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú döntésére, amelyben szintén egyéni választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat alapján történt az eljárás, rögzíti, hogy „az általánosságban megjelölt és kellően nem is valószínűsített jogsértés(ek) alapján nincs mód a kérelem szerinti döntés meghozatalára. Az elszigetelt, egyedi és más jellegű jogsértések esetleges igazolása sem vezethet oda, hogy az adott országgyűlési egyéni választókerületi választási eredmény megállapításának törvényességét kétségbe lehessen vonni közelebbről meg nem határozott jogsértésekre utalással”. A végzés rögzítette azt is, hogy: „Kúria álláspontja szerint az adott esetben a fellebbezőt nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem kellő valószínűsítése terhelte, feltételezésekre a jogorvoslati kérelem nem alapulhat.”

[27]       Beadványozó1 által kérelmezett, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása (azaz a választási eljárás egészének vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése) alapvetően a kifogás alapján indult eljárásokban lehetséges, a választási eredményt megállapító OEVB döntést azonban ilyen, a kifogás elbírálását jelentő eljárás nem előzi meg. Ezt a fajta jogkövetkezményt a választási eredmény elleni jogorvoslat esetén maga a Ve. konkretizálja, amikor a szavazatok újraszámolásáról rendelkezik, hiszen ez a mozzanat maga a választási eljárás egy kiemelkedően fontos, és az eredmény-megállapítás alapjául szolgáló részének - a szavazatok megszámolásának -  a megismétlése.

[28]       Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[29]       A határozat a Ve. 188-199. §-ain, 231. § (5) bekezdés a) pontján, 241. §-án, 294. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 20.

 

 

                                                                                                            

                                                                                         Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke