A Nemzeti Választási Bizottság
933/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. A. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 15 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 58/2018. (IV. 14.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és a fellebbezés tartalma]
[1] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 58/2018. (IV. 14.) számú határozatában megállapította, hogy a választókerületben a választás eredményes volt, a legtöbb érvényes szavazatot Pócs János, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelöltje szerezte meg, így a megválasztott képviselő Pócs János lett.
[A fellebbezés tartalma]
[2] Beadványozó az OEVB határozata ellen 2018. április 17-én 15 óra 59 perckor fellebbezést nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 241. § (2) bekezdés b) pontja alapján. Kifogásában előadta, hogy 2018. április 9-én 8.00 óra körül észlelte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság hivatalos oldalán nem tudja követni a valós és nyilvános, hiteles adatokat, információkat az országgyűlési választásokról, azokat nem volt lehetősége a korábbi eredményekkel összevetni. Megítélése szerint ezzel olyan adatkezelési hiba történt, ami sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) és f) pontjait, a Ve. 76. § 81) bekezdés c), f), és g) pontjait, valamint a Ve. 202. §-át.
[3] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az adatok korrigálását követően változtassa meg az OEVB határozatát úgy, hogy a nagyszámú hiba és gyanús esetek miatt semmisítse meg az eredményt és rendeljen el ismételt szavazást.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[4] A fellebbezés nem megalapozott.
[5] A fellebbezés az OEVB egyéni választókerületi választási eredményt megállapító döntését támadja. A választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat speciális, annak egyes, az általánostól eltérő szabályait a Ve. 241. §-a rögzíti.
[6] A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott OEVB döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében. Míg az általános szabály szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben lehet benyújtani, a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A Ve. tehát pontosan meghatározza azt, hogy a választás eredménye elleni fellebbezésben milyen indokokra lehet hivatkozni.
[7] Beadványozó fellebbezésében a választókerületi választás eredményét támadta, azzal az érveléssel, hogy 2018. április 9-én 8.00 órakor észlelte, hogy a valasztas.hu oldalon közzétett adatok számára nem voltak követhetőek, nem voltak hitelesek illetve nem tudta az aktuális választás adatait összevetni a korábbi választás adataival.
[8] Beadványozó fellebbezésében foglaltakra elsődlegesen a vélelmezett jogsértéstől számított 3 napon belül benyújtott kifogásban lehetett volna hivatkozni. Természetesen lehetnek olyan, leginkább a szavazás napján történt események, amelyeknek kihatása hatása lehet a választás eredményére, ebben az esetben azonban pontosan meg kell jelölni, ki kell fejteni a választás eredménye elleni fellebbezésben az arra vonatkozó jogi okfejtést, hogy azok hogyan eredményezték a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltát, vagy hogyan eredményezte a szavazóköri eredmények jogsértő összesítését és ezáltal a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértését. A vélelmezett jogsértések és a szavazóköri eredményt megállapító döntés meghozatala, valamint a szavazóköri eredmények összesítése közötti ok-okozati kapcsolat feltárása nélkül a fellebbezés nem eredményezheti a választási eredmény felülvizsgálatát.
[9] Beadványozó fellebbezése semmilyen érdemi okfejtést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy miben nyilvánult meg az, hogy nem tudta követni a választások hivatalos oldalán a választással kapcsolatos adatokat, és hogy mindez hogyan kapcsolható össze, mi az okozati összefüggés a Ve. 241. § (2) bekezdés b) pontjával, azaz a szavazóköri eredmények összesítésével. Ezzel kapcsolatban indokolt megjegyezni, hogy az egyéni választókerületi választási bizottság a Ve. 294. § (2) bekezdése alapján az egyéni választókerületi választás eredményét a szavazóköri jegyzőkönyvek és nem a honlapon megjelenő, a választás nem hiteles eredményét rögzítő, tájékoztató adatokból állapítja meg. Az eredmény megállapítása során az OEVB nem veszi figyelembe az előző választások eredményadatait sem. Azt, hogy a honlapon megjelenő tájékoztató adatok nem hitelesek, maga a Ve. tartalmazza. Az országgyűlési képviselők választásán eredménymegállapító hatásköre az egyéni választókerületi választási bizottságoknak és a Nemzeti Választási Bizottságnak van. Amíg ezek a szervek nem hoznak döntést egyéni választókerületi és az országos listás választás eredményéről, a honlapon az eredménnyel kapcsolatban közölt információk előzetese, nem hiteles, tájékoztató adatok.
[10] A Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú döntésében megállapította, hogy „a választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket.”
[11] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése nem tartalmaz sem olyan konkrét jogsértést és olyan konkrét tényállítást, amely közvetlen összefüggést mutatna a Ve. 241. § (2) bekezdés b) pontjával, azaz valószínűsítene bármilyen, a szavazóköri eredmény összesítése, illetve a választási eredmény megállapítása során elkövetett jogsértést. A Bizottság hivatkozva a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú döntésére, amelyben szintén egyéni választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat alapján történt az eljárás, rögzíti, hogy „az általánosságban megjelölt és kellően nem is valószínűsített jogsértés(ek) alapján nincs mód a kérelem szerinti döntés meghozatalára. Az elszigetelt, egyedi és más jellegű jogsértések esetleges igazolása sem vezethet oda, hogy az adott országgyűlési egyéni választókerületi választási eredmény megállapításának törvényességét kétségbe lehessen vonni közelebbről meg nem határozott jogsértésekre utalással”. A végzés rögzítette azt is, hogy: „Kúria álláspontja szerint az adott esetben a fellebbezőt nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem kellő valószínűsítése terhelte, feltételezésekre a jogorvoslati kérelem nem alapulhat.”
[12] Beadványozó által kérelmezett, a választási eredmény megsemmisítése és megismételtetése alapvetően a kifogás alapján indult eljárásokban lehetséges, a választási eredményt megállapító OEVB döntést azonban ilyen, a kifogás elbírálását jelentő eljárás nem előzi meg. Ezt a fajta jogkövetkezményt a választási eredmény elleni jogorvoslat esetén maga a Ve. konkretizálja, amikor a szavazatok újraszámolásáról rendelkezik, hiszen ez a mozzanat maga a választási eljárás egy kiemelkedően fontos, és az eredmény-megállapítás alapjául szolgáló részének - a szavazatok megszámolásának - a megismétlése.
[13] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[14] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdésén, 231. § (5) bekezdés a) pontján, 241. §-án, 294. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke