A Nemzeti Választási Bizottság
932/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a F. J. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 20 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Zala Megyei 03. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 48/2018. (IV. 14.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Az OEVB 48/2018. (IV. 14.) számú határozatában a választókerülethez tartozó települések szavazóköri jegyzőkönyvi adatainak összesítése alapján megállapította, hogy az országgyűlési képviselők 2018. évi választása eredményes volt, és a Zala Megyei 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben Cseresnyés Péter, a FIDESZ-KDNP jelöltje kapta a legtöbb érvényes szavazatot.
II.
[2] [A fellebbezés tartalma]
[3] Beadványozó a határozat ellen 2018. április 17-én 14 óra 01 perckor, elektronikus úton nyújtott be fellebbezést. Ebben hivatkozott a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaira, az 51. §-ra, a 122. § (2) bekezdésére, a 123. § (4) bekezdésére, a 125. § (2) bekezdésére, a 126. §-ra, a 132-133. §-okra, 134. §-ra, valamint a 209. § (2) bekezdésére és a 241. §-ra.
[4] Határozott álláspontja szerint a Ve. közjogilag alkotmányellenes, ezért minden olyan határozat és álláspont alkotmánysértő, amely ezen a törvényen alapul. Közjogi érvénytelenségen alapulva kifogásolja a választási eljárásban, így a jogorvoslati eljárás során a személyazonosító jel alkalmazásának előírását és annak szükségességét, hogy jogorvoslati kérelemhez a fellebbezőnek azonosítania kell magát.
[5] A Ve. 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozással, közjogi érvénytelenségre alapozva tekinti törvénysértőnek a szavazóköri eredményt megállapító döntést. A Nemzeti Választási Bizottságnak nincs alkotmányos felhatalmazása. Emellett a választási szervek szándékos és tudatos törvénysértést követtek el azzal, hogy képviselőjelölteknek jogszerűtlenül engedték az elindulást a választásokon. Ezzel kapcsolatban az 5/2014. NVB iránymutatásra hivatkozással, egyúttal annak kritizálásával sérelmezi a választókerületben mandátumot szerzett jelölt, Cseresnyés Péter és mások ajánlásainak ellenőrzését. A képviselőjelöltek ajánlásainak ellenőrzésére vonatkozó nézeteit a Ve. szabályaira és az NVB gyakorlatára figyelemmel részletesen kifejti. Fellebbezéséhez csatolta a Zala Megyei Rendőr-Főkapitányság bűnügy áttételéről szóló határozatát.
[6] Fellebbezésében azt kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól, hogy az OEVB támadott határozatát semmisítse meg, állapítsa meg, hogy a választás eredményének megállapítása nem volt törvényes, valamint rendelje el a választás megismétlését a Zala Megyei 03. sz. országgyűlési egyéni választókerületben. Kérelmét egyúttal az ország valamennyi választókerületében lebonyolított választásra vonatkozóan kezdeményezi.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A fellebbezés nem alapos.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[9] A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdései szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. A Ve. 43. § (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[10] A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott OEVB döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében. Míg az általános szabály szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben lehet benyújtani, a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A Ve. tehát pontosan meghatározza azt, hogy a választás eredménye elleni fellebbezésben milyen indokokra lehet hivatkozni.
[11] Beadványozó fellebbezésében az egyéni választókerületekben jogerősen nyilvántartásba vett jelöltek részvételét támadja a választási eljárásban közjogi érvénytelenségre és a Ve. VII. fejezetében található ajánlásellenőrzésre vonatkozó szabályok megsértésére alapozva. Az OEVB egyéni választókerületi választási eredményt megállapító 48/2018. (IV. 14.) számú határozatát a Ve. 241. §-ára hivatkozással szintén azzal a meghatározott indokolással támadja, hogy a megválasztott képviselőt a jelöltállítás során törvényellenesen vették nyilvántartásba. Beadványozó álláspontja szerint az OEVB határozata a Ve. 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel, vagyis a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára és a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére tekintettel törvénysértő.
[12] A Ve. 199. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság (SZSZB) a szavazatok megszámlálását követően állapítja meg a választás szavazóköri eredményét. A szavazatszámlálás szabályait a Ve. 188-198.§-a tartalmazzák. A szavazatszámlálás egyik legfontosabb részmozzanata, hogy az SZSZB minősíti a szavazólapokat és a szavazatokat, azaz döntést hoz arról, hogy a szavazólap, illetve a szavazat megfelel-e a Ve.-ben előírt követelményeknek, érvényes-e vagy sem.
[13] A fellebbezés vizsgálata során megállapítható, hogy Beadványozó érvelése, illetve indokolása nem tartalmaz okfejtést arra nézve, hogy az SZSZB szavazatszámláló tevékenységére, illetve az eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok milyen módon hatott a jelöltállítás során gyűjtött ajánlások fellebbezésben vitatott ellenőrzése.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése nem tartalmaz egyik megjelölt ok tekintetében sem olyan konkrét jogsértést és olyan konkrét tényállítást, amely közvetlen összefüggést mutatna a Ve. 241. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjával. A Bizottság hivatkozva a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú döntésére, amelyben szintén egyéni választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat alapján történt az eljárás, rögzíti, hogy „az általánosságban megjelölt és kellően nem is valószínűsített jogsértés(ek) alapján nincs mód a kérelem szerinti döntés meghozatalára. Az elszigetelt, egyedi és más jellegű jogsértések esetleges igazolása sem vezethet oda, hogy az adott országgyűlési egyéni választókerületi választási eredmény megállapításának törvényességét kétségbe lehessen vonni közelebbről meg nem határozott jogsértésekre utalással”. A végzés rögzítette azt is, hogy: „Kúria álláspontja szerint az adott esetben a fellebbezőt nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem kellő valószínűsítése terhelte, feltételezésekre a jogorvoslati kérelem nem alapulhat.”
[15] A Ve. 241. § szerinti jogorvoslat sajátosságai kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú határozatára, amely rögzítette, hogy „[a] választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket.”
[16] A fellebbezésben megjelölt, a Ve. 241. § (2) bekezdésére alapítva a választás eredménye elleni jogorvoslat során a (3) bekezdésben meghatározott szavazat-újraszámlálás kérhető. Beadványozó a szavazatok újraszámolását nem kérte.
[17] Beadványozó által kérelmezett, a fellebbezésben egyébként meg nem jelölt Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása (azaz a választási eljárás egészének vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése) alapvetően a kifogás alapján indult eljárásokban lehetséges, a választási eredményt megállapító OEVB döntést azonban ilyen, a kifogás elbírálását jelentő eljárás nem előzi meg. Ezt a fajta jogkövetkezményt a választási eredmény elleni jogorvoslat esetén maga a Ve. konkretizálja, amikor a szavazatok újraszámolásáról rendelkezik, hiszen ez a mozzanat maga a választási eljárás egy kiemelkedően fontos, és az eredmény-megállapítás alapjául szolgáló részének - a szavazatok megszámolásának - a megismétlése.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek mellett rögzíti, hogy a választási eljárásban jogerősen nyilvántartásba vett jelöltekkel szemben az OEVB egyéni választókerületi választás eredményét megállapító határozata ellen az ajánlásellenőrzés szabályait tartalmazó Ve. 125-126. §-okra hivatkozással jogorvoslat nem kereshető.
[19] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] A határozat a Ve. 43. §-án, 125. §-án, 126. §-án, 188-198. §-ain, a 218. § (2) bekezdés c) pontján, 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, 241. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke