A Nemzeti Választási Bizottság
93/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. H. M. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 15 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. május 3. napján 21 óra 17 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában előadta, hogy a Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) MR1 médiaszolgáltatásának 2019. május 2-i reggeli műsorával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjaiban foglalt eljárási alapelveit az alábbi tevékenységeivel.
[2] Beadványozó kifogásában sérelmezte az MR1 rádió 2019. május 2-i, reggeli Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elhangzó elemzést, amelyben Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője (a továbbiakban: Elemző) számolt be az ellenzéki pártok május 1-jei kampányáról.
[3] Kifejtette, hogy Elemző „sorban megemlíti a jelentősebb ellenzéki pártokat, a parlamenti pártokat és a Mi Hazánk Mozgalmat is Minden felsorolt pártról dehonesztálóan beszél, hogy képtelenek bármilyen üzenetet átadni. A Momentum rendezvényét, az ott elhangzottakat pedig teljesen kihagyja. (A Momentum a jelenlegi állás szerint EP mandátum szerzésére alkalmas lehet, ezért is érdekes a párt kihagyása)”. Hozzátette, hogy a közmédia műsorvezetője és az Elemző ezt követően közösen „áztatják az ellenzéki pártokat”.
[4] Kifejtette továbbá, hogy a műsorban Elemző szerint május 1-je alkalmas lett volna arra, hogy az ellenzéki pártok kifejtsék fontos kérdésekben a véleményüket, de az ellenzék képtelen volt erre.
[5] Beadványozó hangsúlyozta, hogy „a műsorban szereplő szakértőtől a lakosság tényszerű elemzést vár”. Véleménye szerint ehelyett „átverés történik az ilyen csúsztatásokkal a közmédiában”. Álláspontja szerint „a műsor fideszes kampányműsorrá alakul abban az esetben, ha nem a tényeket veszik figyelembe, elhallgatják azokat és mellette a tájékoztatás látszatát keltik”. Ez a társadalmi vitát, akadályozza.
[6] Javasolta, hogy „az ilyen műsorokat számítsák fel a Fidesz kampányműsor idejébe és a választási bizottság gondolkodjon el azon hogyan lehet a következő hetekben a választások törvényességét biztosítani a média esélyegyenlőség érdekében”.
[7] Álláspontja szerint „az utóbbi hónapokban és az utóbbi hetekben a kampány idején a közmédiában sorozatosan történtek olyan mértékű aránytalanságot jelentenek, hogy a választások legitimitását sértik”.
[8] Véleménye szerint a riport – a Ve. mellett – sérti az Alaptörvény IX. cikk (2) és (3) bekezdését, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt is.
[9] Kifogása alátámasztására bizonyítékként csatolta a sérelmezett reggeli műsor online elérhetőségét, és megjelölte a 8 óra 23 perc 55 másodperctől kezdődő 4 perces, kifogásolt riportot. Megjelölt továbbá több online híradást (24.hu, 444.hu, hirado.hu, magyarnemzet.hu és index.hu), amelyek a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, a Lehet Más a Politika és a Mi Hazánk Mozgalom május 1-i rendezvényeiről számoltak be, valamint kommentár nélkül megjelölte a nezopontintezet.hu internetes oldalt, továbbá a napi.hu és a mertek.eu internetes portálok írásait.
[10] Mindezek alapján Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy vizsgálja ki a megjelölt esetet, és a további jogsértések elkerülése érdekében hatékonyan lépjen fel.
[11] A Nemzeti Választási Iroda a Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját.
[12] Médiaszolgáltató a számára kijelölt határidőben a kifogással kapcsolatban kifejtette, hogy a kifogásolt műsorszám közéleti tájékoztató műsor. Véleménye szerint nem lehet kifogás tárgya, hogy a műsorszám kampányidőszakban nem kizárólag politikai szereplők számára nyújt megjelenési lehetőséget, ahogy az sem, hogy mely szakértő álláspontja kerül ismertetésre. Álláspontja szerint az is erősen vitatható, hogy a megszólalás értelmezhető-e kampánytevékenységként.
[13] Médiaszolgáltató a választás tisztaságának alapelve kapcsán kifejtette, hogy ez abban az esetben merülhet fel, amennyiben egy szervezet úgy gyakorolja jogát, vagy teljesíti kötelezettségét, hogy annak eredményeképpen közvetlenül vagy közvetve a választópolgári akarat szabad kifejezését akadályozza, különösen, ha a választókat megtéveszti. A jelöltek és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség elvével összefüggésben előadta, hogy e követelmény a választási kampányban részt vevő politikai szereplők megjelenése fényében számon kérhető követelmény, amelyet nem egyes műsorok, hanem műsorfolyam tekintetében szükséges vizsgálni. Előadta továbbá, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelme akkor állapítható meg, ha a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan sérült.
[14] Álláspontja szerint a kifogásolt 4 perces beszélgetés kapcsán nem állapítható meg a kifogásban megjelölt alapelvek sérelme, ezért kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól a kifogás elutasítását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[15] Beadványozó a Médiaszolgáltató tevékenységét az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választása választási kampányidőszakában támadta. A Ve. 151. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – a Ve. rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.
[16] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint az Európai Parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 30. §-a alapján az Európai Parlament tagjainak választása során a választási kampányidőszak 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19.00 óráig tart.
[17] A választási bizottságok és a bíróságok következetes gyakorlata szerint a választási kampányban részt vevő médiaszolgáltatókkal szembeni esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. A Nemzeti Választási Bizottság és jogelődje, az Országos Választási Bizottság – a Kúria által jóváhagyott – több eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. [137/2014. NVB határozat, 960/2014. NVB határozat, 1106/2014. NVB határozat, 70/2015. NVB határozat, 73/2015. NVB határozat, 74/2015. NVB határozat, 55/2016. NVB határozat, 556/2018. NVB határozat, Kvk.IV.37.214/2006/2., Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3. számú végzések.]
[18] Az esélyegyenlőség alapelve és erre tekintettel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölttel, illetve jelölő szervezettel szemben. [Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzések.]
[19] A fentiek alapján a Ve. alapelvi követelmények teljesülését a lineáris médiaszolgáltatás esetében nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatával kell elvégezni. A műsorfolyam az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok összességét jelenti. A műsorfolyam tekintetében további kritérium az irányadó gyakorlat szerint, hogy az időtartamában ölelje fel a kampányidőszak átfogó részét. Figyelemmel a választási kampány ötven napos időtartamára, a Nemzeti Választási Bizottság gyakorlata két hét időtartamot már elegendőnek tart ahhoz, hogy egy műsorfolyamban az alapelvek érvényesülését vizsgálni lehessen. Ezzel egyező érvelést rögzített például 510/2018. számú határozatában, amely megállapítást a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésében szintén osztott.
[20] A fenti gyakorlattól való eltérést az indokolhatja, ha a választási eljárásban olyan egyedi esemény történik, amellyel kapcsolatban a tájékoztatás akár rövidebb időszakban vagy egyetlen műsorszámban is vizsgálható, vagy ugyanezt a vizsgálatot a médiaszolgáltató szerkesztési gyakorlatában jelentkező egyedi körülmény indokolja. [45/2019. NVB, 663/2018. NVB határozatok, illetve Kvk.IV.37.516/2019/4., Kvk.VI.37.484/2019/2. és Kvk.VI.37.432/2018/2. végzések.]
[21] Beadványozó jelen ügyben egy adásnapot és ezen belül egyetlen műsorrészt jelölt meg a jogszabálysértés meglapozására. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint ez önmagában nem felel meg a műsorfolyam vizsgálatához szükséges minimumnak. A szélesebb műsorfolyam elfogultsága tekintetében tett kifogását semmivel nem támasztotta alá, így az érdemben nem volt vizsgálható. A Bizottság ezen felül sem a választási eljáráshoz kapcsolódóan, sem a sérelmezett műsorszám vizsgálata alapján nem talált olyan egyedi körülményt, amely a kifogásban megjelölt riportra tekintettel az önálló vizsgálatot megalapozta volna.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban megfogalmazott követelmény érvényesülésének vizsgálata során nem járhat el az egyes műsorszámokat kiragadva, hanem figyelemmel kell lennie valamennyi, a választásokkal kapcsolatba hozható tartalmú hír- és politikai műsorra. Az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozatában foglalt érvelése rögzítette, „a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. A Bizottság ezért megállapítja, hogy önmagában a megjelölt riportra leszűkítve az esélyegyenlőség sérelme nem vizsgálható.
[23] Beadványozó kifogásában a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja, valamint az Alaptörvény és más jogszabályok megsértésének megállapítását is kérte, azonban a Nemzeti Választási Bizottság semmilyen jogszabálysértő elemet nem talált a tényállásban megjelölt műsorrész tartalmában, az ügyben értékelhető további bizonyítékot Beadványozó pedig nem jelölt meg.
[24] A Bizottság a Kúria Kvk.I.37.388/2018/2. számú végzésével helybenhagyott 556/2018. számú NVB határozatában foglaltakkal megegyező álláspontja szerint a sérelmezett műsorrész szakértő által végzett politikai elemző tevékenység volt, amelyet el kell határolni a választási időszakban kifejtett kampánytevékenységtől. Elemző kifejtett véleménye szakmai megnyilvánulásnak tekinthető, részben vagy egészben közvélemény-kutatási adatokon alapul, így kívül esik a Ve. 141. §-a szerinti tevékenységen, a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség vonatkozásában nem vizsgálható, tartalma, közzététele pedig a választási eljárás más alapelvét, vagy választásra irányadó egyéb jogszabály rendelkezését sem sértette.
[25] A fenti indokok alapján a Bizottság a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[26] A határozat a Ve. 139. § (1) bekezdésén, a 141. §-án, a 151. §-án, a 220. §-án, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés a) pontján, az IM Rendelet 30. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 7.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke