A Nemzeti Választási Bizottság
93/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság K. G.-né magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó1) és dr. G. G. Gy. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó2) által benyújtott kifogások tárgyában – 9 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásoknak helyt ad abban a vonatkozásban, hogy a Párbeszéd Magyarországért Párt által szervezett „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért” elnevezésű rendezvény választási gyűlésnek tekinthető.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Párbeszéd Magyarországért Párt által szervezett „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért” elnevezésű rendezvénynek a 2016. október 2-ra kitűzött országos népszavazás szavazásának napján, Budapest V. kerület Kossuth Lajos téren 16.00 órára való meghirdetésével a szervezők megsértették a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 145. § (1) bekezdését, valamint a 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt eljárási alapelveket.
A Nemzeti Választási Bizottság felhívja az „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért” elnevezésű rendezvény szervezőit, hogy az országos népszavazás napján, 2016. október 2-án választási gyűlés megtartásától tartózkodjanak, a Bizottság a szervezőket a további jogsértéstől eltiltja.
A Nemzeti Választási Bizottság K. G.-né kifogását a Ve. 143. §-ának megsértése tekintetében elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó1 elektronikus úton 2016. szeptember 23-án 15 óra 2 perckor kifogást nyújtott be az Nsztv. 1. § (1) bekezdése és a Ve. 208. §-a alapján a Párbeszéd Magyarországért honlapján közzétett, a Párbeszéd Magyarországért, valamint számos szimpatizáns közösségi oldalán 2016. szeptemberében több ízben megjelent „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért!” felszólítással, a 2016. október 2-án 16 órára a Kossuth térre meghirdetett tüntetéssel kapcsolatban.
1. Beadványozó1 a tüntetésen való részvételre buzdítással összefüggő alábbi cikkeket, felhívásokat jelölte meg:
- 2016. szeptember 7-én a Párbeszéd Magyarországért honlapján a hírek rovatban „Október 2: Miért bojkott, miért gyere tüntetni.” címmel jelent meg cikk (https://parbeszedmagyarorszagert.hu/hu/hir/oktober-2-miert-bojkott-miert-gyere-tuntetni)
- a cikkbe beágyazott, az esemény felhívására átirányító, ugyancsak a Párbeszéd Magyarországért honlapjára közzétett „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért!” eseményre történő felhívás (https://parbeszedmagyarorszagert.hu/hu/naptar-esemeny/allj-ki-az-eroszakmentes-magyarorszagert),
- 2016. szeptember 23-án a Párbeszéd Magyarországért honlapján „Tüntetést szervezünk a szavazás délutánján a Kossuth térre” címmel megjelent cikk (https://parbeszedmagyarorszagert.hu/hu/hir/tuntetest-szervezunk-szavazas-delutanjan-kossuth-terre),
- az első két pontban említett cikkekbe beágyazott, facebook oldalra átlinkelő események (https://www.facebook.com/events/827695177363060/),
- a Párbeszéd Magyarországért hivatalos közösségi oldalán 2016. szeptember 21-én 14:33 perckor és 2016. szeptember 22-én közzétett felhívás (https://www.facebook.com/parbeszedmagyarorszagert/)
- az esemény további szervezői által, azaz Szabó Tímea országgyűlési képviselő közösségi facebook oldalán 2016. szeptember 21-én 14:44 perckor, valamint Karácsony Gergely Zugló polgármesterének a közösségi oldalán ugyancsak 2016. szeptember 21-én 14:44 perckor és 2016. szeptember 22-én közzétett felhívásai (https://www.facebook.com/szabotimeapm/,https://www.facebook.com/karacsonygergely/).
Beadványozó1 szerint a széles körben meghirdetett és több, a facebook közösségi oldalt felhasználók által megosztott, így számos választópolgárhoz eljutott, a tüntetésen megjelenésre buzdító felhívás sérti a Ve. 143. §-ában és 145. §-ában foglaltakat, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának elvét és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontban megfogalmazott esélyegyenlőség elvét.
Kifogástevő rögzítette, hogy a választási gyűlésre vonatkozó törvényi szabályozás, azaz a Ve. 145. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szavazás napján választási gyűlés nem tartható.
Beadványozó1 szerint a Párbeszéd Magyarországért honlapján 2016. szeptember 7-én megjelent „Október 2.: Miért bojkott, miért gyere tüntetni?” c. cikk szerzője a meghirdetett tüntetést a weboldalon közzétett plakáttal egyértelműen összekapcsolta az október 2-ára kitűzött népszavazással. Beadványozó1 az alábbiak szerint idézett a cikkből: „Ez a népszavazás egy gigantikus átverés. A kérdés és az egész népszavazás csak a Fidesz kommunikációs céljait, politikai érdekeit szolgálja. Orbán Viktor célja nem más, mint hogy félelemkeltő propagandával elterelje a figyelmet bűnözőkormányának botrányairól és a szétrohadó egészségügyről, a zsákutcás oktatási rendszerről, az egyre növekvő, igazságtalan egyenlőtlenségekről; és folytathassa értelmetlen és káros uszítását az EU ellen; Ezért mindenkinek azt javasoljuk, hogy maradjon távol ettől a népszavazástól, viszont jöjjön el a Párbeszéd Magyarországért október másodikai tüntetésére és bíztasson erre másokat is.”
Beadványozó1 szerint a cikk további részében több olyan kijelentés is található, ami egyértelművé teszi, hogy a tüntetésre buzdítás a népszavazásról való távolmaradásra hívja fel a választókat, ezzel kifejezve a Párbeszéd Magyarországért álláspontját, amely megítélése szerint a Ve. alapján kampánytevékenységnek minősül. A kampánytevékenységet igazoló kijelentések közül példálózó jelleggel az alábbiakat jelölte meg:„Szó sincs kötelező betelepítésről!”, „Miért nem az „igen” mellett kampányolunk?”, „Miért bojkott? Miért nem érvénytelen szavazat?”, „Mi az álláspontunk a menekültkérdésről?” A cikk szerzője a cikk végén újra a tüntetetésen való részvételre buzdít: „Október másodikán, ha eleged van belőle, hogy hülyének néznek és közben kirabolnak, akkor szavazás helyett gyere és tüntess velünk egy szolidáris, európai, erőszak és korrupciómentes Magyarországért! „
Beadványozó1 állítását a Párbeszéd Magyarországért honlapján található, a már hivatkozott cikkből átirányított felhívással is alá kívánta támasztani, amely hivatkozik Karácsony Gergely, Zugló polgármestere által elmondottakra is: „senki nem állítja, hogy nincs menekültválság. Azt állítjuk, hogy a Fidesz szándékos és nagyon aljas politikai propagandával rájátszik az emberekben meglévő félelmekre, ezzel elterelve a figyelmet például az alacsony bérekről, a korrupcióról, az oktatás vagy az egészségügy helyzetéről.” Nevezett a Kormány kampánytevékenysége által használt „Ne kockáztassunk! szlogennel buzdította támogatóit a tüntetésen történő részvételre. Beadványozó1 ennek a felhívásnak is megjelölte az elérhetőségét.
Beadványozó1 hivatkozott továbbá a Párbeszéd Magyarországért honlapján 2016. szeptember 23-án megjelent cikk tartalmára, amelyből álláspontja szerint egyértelműen kitűnik az országos népszavazással összefüggő kampánytevékenység:
„Szabó Tímea és Karácsony Gergely, az ellenzéki párt társelnökei pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatón elmondta, az erőszakmentesség jegyében meghirdetett kezdeményezésükkel a kormány "gyűlöletkampányát" kívánják elutasítani, egyúttal kimutatva, hogy egy virágzó, békés és befogadó országot szeretnének létrehozni.
A szervezők továbbra is azt tanácsolják a választóknak, hogy ne vegyenek részt a kvótareferendumon, mivel az szerintük csak egy ürügy a kormány kezében az emberek félelemben tartására.”
Fentieken túl Beadványozó1 hivatkozott a facebook közösségi oldalon „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért!” címmel közzétett felhívásra, mely megítélése szerint ugyancsak a kényszerbetelepítéssel összefüggésben a Fidesz kampányára kíván válaszolni, és amelyből ismételten kitűnik, hogy a Párbeszéd Magyarországért kampánytevékenységét a gyülekezési törvény által biztosított tüntetésként kívánja álcázni.
Beadványozó1 szerint a kifogásában is idézett nyilatkozatokból, eseményfelhívásból, plakátból, egyértelműen megállapítható, hogy a Párbeszéd Magyarországért által szervezett tüntetés a Kormány által kezdeményezett, 2016. október 2-ára kitűzött népszavazással hozható összefüggésbe. A felhívás és nyilatkozatok alkalmasak a gyűlésen részt vevők megtévesztésére is, hiszen a meghirdetett tüntetési céllal ellentétben a szervezők más tartalommal akarják azt megtölteni, kampánytevékenységet kívánnak folytatni.
Ezért Beadványozó1 szerint a rendezvény nem tartozhat a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá. Beadványozó szerint a kifogásolt, 2016. október 2-án 16:00 órára tüntetésnek meghirdetett rendezvény a Ve. értelmezése folytán kampánytevékenység, amely alkalmas arra, hogy este 19 óráig, a szavazatok leadásáig a választópolgárok akaratát befolyásolja, illetve azt megkísérelje. Megítélése szerint a Párbeszéd Magyarországért kezdeményezése a Ve. hatálya alá tartozó olyan gyűlés, amelyen a szervezők, valamint a résztvevők kampánytevékenységet folytatnak, és azt a Ve. által tiltott időpontban, az országos népszavazás napján, 2016. október 2-án rendeznek meg. Ezzel pedig álláspontja szerint sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában megfogalmazott választás tisztaságának és az esélyegyenlőségnek az eljárási alapelve is.
2. Beadványozó1 kifogásában hivatkozott továbbá a Ve. 143.§-ának megsértésére is, amely kimondja, hogy a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejárattól számított 150 méteres távolságon belül – közterülten – választási kampánytevékenység a választás napján nem folytatható. Álláspontja szerint a 2016. október 2-i népszavazással egyidejűleg meghirdetett tüntetés helyszínéhez több, a 019-es és 020-as sorszámú, Falk Miksa u. 28. szám alatti, valamint a 017-es és 018-as sorszámú, Szemere utca 3. és Szemere utca 5. szám alatti szavazókör is 150 méteren belül találhatók.
A fent leírtak alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság kifogásának adjon helyt, az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, a b) pont alapján a Párbeszéd Magyarországot és a szervezőket a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint a választási kampány szabályainak megsértése miatt szabjon ki bírságot.
II.
Beadványozó2 elektronikus úton 2016. szeptember 26-án 17 óra 03 perckor kifogást nyújtott be a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelvi sérelem, illetve a 145. § (1) bekezdésében foglalt választási gyűlés tartására előírt szabály megsértése miatt. Beadványában rögzítette, hogy a Párbeszéd Magyarországért Párt, mint a 2016. október 2-án tartandó népszavazás kezdeményezésében részt nem vevő és országgyűlési képviselőcsoporttal nem rendelkező párt az október 2-ai népszavazás napjára szervezett választási gyűlés jogellenes megrendezésével súlyosan megsérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, illetve a Ve.-ben szabályozott kampányeszköz (választási gyűlés) népszavazás napján előírt tilalmát. Beadványozó2 előadta, hogy a kifogásolt cselekmény megsérti a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt alapelvi rendelkezéseket, illetve a Ve. 145. § (1) bekezdésébe foglalt választási gyűlés népszavazás napján történő megtartásának tilalmára vonatkozó előírást.
A Párbeszéd Magyarországért Párt (a továbbiakban: PM) saját hivatalos honlapján, illetve a Facebook közösségi weboldalon a PM saját hivatalos oldalán nyilvánosan közzétett felhívása szerint 2016. október 2-án délután 16:00 órai kezdettel „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért” elnevezéssel tüntetést szervez a budapesti Kossuth Lajos térre. A PM honlapján, illetve a Facebook oldalán közzétett választási gyűlésre történő felhívást kinyomtatva kifogásához csatolta.
Választási gyűlést a Ve. szabályai alapján választási időszakban - Ve. 145 § (1) bekezdés – a választás napját megelőző 50. naptól kezdődően egészen a választás napját megelőző napig korlátozás nélkül lehet tartani (Ve. 139. §). Beadványozó2 kifejtette, hogy a választási gyűlés, mint kampányeszköz sajátossága, hogy a választási kampányidőszakon belül nem vonatkoznak rá a gyülekezési törvény generális szabályai, vagyis előzetes rendőrségi bejelentés nélkül is megrendezhetőek.
Beadványában megállapításra került, hogy ugyan az új Ve. a kampánycsend intézményét megszüntette, azonban a kampányidőszakra vonatkozóan két kampányeszköz esetében egyértelmű korlátozásokat ír elő. Egyfelől tilos politikai reklámot közzétenni a választás, jelen esetben a népszavazás napján - Ve. 147. § (4a) bekezdés - másfelől a Ve. tiltja a választási gyűlés megtartásának lehetőségét a népszavazás napján – Ve. 145. § (1) bekezdése alapján.
Beadványozó2 megjegyzi továbbá, hogy a PM által a népszavazás napján megtartandó tüntetés egyértelműen választási gyűlésnek minősül, mivel a népszavazással összefüggésben kerül megrendezésre. A csatolt mellékleteknek megfelelően a PM hivatalos honlapján, illetve Facebook oldalán közzétett – népszavazás napján megrendezésre kerülő – választási gyűlésre történő felhívásban tartalmilag egyértelműen szerepel, hogy az október 2-ai népszavazással összefüggésben kerül megrendezésre. A kifogásban rögzítésre került, hogy a választási gyűlés megtartására a szavazás napján 16:00 órakor kerül sor. Beadványozó2 leírta továbbá, hogy Ve. szerinti kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. napon kezdődik és a szavazás napján 19:00 óráig (urnazárásig) tart. Ennek megfelelően választási gyűlést a szavazás napján tilos tartani, mivel a szavazás 19:00 óráig tart, ezért 19:00 órát követően megnyílik a lehetőség tömegrendezvények megtartására, ugyan már nem mint választási gyűlés, hanem mint a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvény, amely előzetes bejelentéshez kötött.
Beadványozó2 megállapítja, hogy a PM nem október 2-án 19:00 órát követően, hanem még ezt az időpontot megelőzően, 16:00 órára szervez tüntetést, mely egyértelműen a Ve. hatálya alá tartozó választási gyűlésnek minősül. Kifogástevő rögzíti továbbá, hogy a PM azáltal, hogy a választási gyűlést szervez a szavazás napján a népszavazás tárgyával összefüggésben, egyértelműen megsérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve.-ben szereplő alapelvét is, hiszen tudatosan és szándékosan szembemegy a Ve. hivatkozott alapelvéből is fakadó konkrét jogszabályi tiltással.
A fent leírtak és a választási gyűlésre történő felhívásról készült mellékletek alapján Beadványozó2 kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásának adjon helyt, és a Ve. 218. §-ban meghatározott jogkörében eljárva állapítsa meg jogszabálysértés tényét, továbbá tiltsa el a jogsértőt a jogszabálysértéstől.
III.
A Ve. 217. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozó1 és Beadványozó2 által benyújtott kifogások tárgya és tartalma egymással összefügg, mindkét jogorvoslati kérelem a Párbeszéd Magyarországért Párt által szervezett „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért” elnevezésű rendezvény jogszerűségét vitatja, ezért jegyzőkönyvbe foglalt döntésével elrendelte azok egyesítését.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének rendelkezései tartalmazzák.
A Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzése indokolásában megfogalmazottakra hivatkozva a Bizottság rögzíti, hogy a népszavazás kezdeményezését és eljárásának rendjét szabályozó Nsztv. speciális szabályainak alkalmazására csak akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részéhez képest. Jelen kifogás elbírálása szempontjából a népszavazás választási alapelveire, kampánytevékenységére és kampányeszközeire a Ve.-hez képest az Nsztv. nem tartalmaz releváns eltérő rendelkezéseket.
A népszavazási kampány fogalmát a Ve. 141. §-a határozza meg. E szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A népszavazási kampányidőszak a Ve. 139. §-a alapján a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart, a 2016. október 2-ai népszavazás esetében 2016. augusztus 13-tól 2016. október 2-án 19.00 óráig tart.
A kampányeszköz fogalmát a Ve. 140. §-a határozza meg, és példálózó jelleggel felsorol néhányat az alábbiak szerint: ”kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.”
A Ve. alapján a választási gyűlés kampányeszköz, azaz annak célja a választói akarat befolyásolása.
A választási gyűlésre vonatkozó szabályt a Ve. 145. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:
„(1) Választási gyűlést kampányidőszakban lehet tartani. A szavazás napján választási gyűlés nem tartható. A választási gyűlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik.
(2) A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.”
A szavazás idejéről a Ve. 169. §-a rendelkezik, e szerint szavazni a szavazóhelyiségben a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet.
A 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 16/2016. (VII. 5.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 24. §-a a Ve. 145. § (1) bekezdése alapján rögzíti, hogy 2016. október 2-án választási gyűlés nem tartható.
A választási gyűlés egy olyan kampányeszköz, amelyet abból a célból szerveznek, hogy a szervezők, illetve az azon részt vevők egymás és a választók választói akaratát befolyásolják, a népszavazással, választással kapcsolatos véleményüket megosszák, a közügyeket megvitassák, a politikai véleményeiket kifejtsék, ütköztessék.
A választási gyűléssel kapcsolatos Ve.-beli szabályok speciális rendelkezés hiányában a népszavazási eljárásban is alkalmazandók. Ezek a szabályok két tilalmat tartalmaznak: az egyik, hogy szavazás napján választási gyűlés nem tartható, a másik pedig, hogy tilos állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási gyűlést tartani, ez utóbbi tilalom alól azonban a törvény meghatározott esetben felmentést ad.
A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gyülekezési tv.) 3. § a) pontja kimondja, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre.
A 2013. április 18-án kihirdetett 2013. évi XXXVI. törvény megszüntette a kampánycsend intézményét, a hatályos szabályozás szerint kampánytevékenység a szavazás napján is folytatható. Ez következik a Ve. 139. §-ának rendelkezéséből is, melynek értelmében a választási kampánytevékenység a szavazás napján is megengedett. A 143. § szerint egyedül a szavazóhelyiséget magába foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül - közterületen - érvényesül tilalom. A Ve. 144. § (2) és (3) bekezdése alapján plakát a kampányidőszak egészében, tehát a szavazás napján is készíthető és elhelyezhető. A Ve. 147. § (4a) bekezdése szerint politikai reklámot az egész kampányidőszakban közzé lehet tenni, kivéve a szavazás napján. A Ve. 149. §-a szerint közvetlen politikai kampány akár a szavazás napján is folytatható. A Ve. 145. § (1) bekezdése alapján a kampányidőszak egészében tartható választási gyűlés, csupán a szavazás napja számít ebből a szempontból kivételnek.
Összegezve tehát megállapítható, hogy a Ve. szerint kampánytevékenység alapvetően időbeli korlátozás nélkül folytatható, és amennyiben létezik is a Ve. alapján bizonyos korlátozás, az egyedül a szavazás napjára vonatkozik. Ezzel kapcsolatban az Nsztv. sem tartalmaz eltérő rendelkezést.
A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza azt a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzésével helybenhagyott, az 53/2016. számú határozatában megfogalmazott álláspontot, hogy a népszavazási kampány a választási kampánnyal egyezően a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. A népszavazási kampány kiemelt jelentőségét az adja, hogy annak során a közügyek megvitatásán túl az emberek tájékozódnak annak érdekében, hogy majd a népszavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni. A szavazás napján azonban a Ve. néhány esetben korlátozza a kampánytevékenység folytatását. Ezen korlátozások egyike, hogy a szavazás napján választási gyűlés nem tartható.
A Nemzeti Választási Bizottságnak a hatályos jogi szabályozás áttekintését követően a kifogások és a csatolt bizonyítékok alapján abban kellett állást foglalnia, hogy a kifogásokban hivatkozott, a Párbeszéd Magyarországért honlapján 2016. október 2-án 16.00 órára, Budapesten a Kossuth Lajos térre meghirdetett, „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért!” rendezvény az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Ve. 140. § d) pontja szerinti választási gyűlésnek tekinthető-e.
A Nemzeti Választási Bizottság figyelembe vette Beadványozó1 kifogásában megjelölt és 4. számú mellékletként csatolt, a Párbeszéd Magyarországért honlapján közzétett „Október 2: miért bojkott, miért gyere tüntetni?” című cikk Beadványozó1 által is hivatkozott egyes részleteit. A hivatkozott cikk címe is kifejezi, hogy az az október 2-i rendezvényről szól, a rendezvény célját, az azon képviselni kívánt politikai véleményeket, álláspontokat ismerteti, a bojkott, ahogyan arra a cikk további részleteiben utal, az országos népszavazással kapcsolatos politikai véleményt jelenti, vagyis már a cikk címe is kifejezi a rendezvény és az országos népszavazás közötti kapcsolat fennállását.
A Bizottság által a tényállás feltárása során figyelembe vett részletek az alábbiak:
„Mit gondol a Párbeszéd Magyarországért a kvótanépszavazásról, miért javasoljuk mindenkinek a távolmaradást, és miről szól a kampányunk?
Ez a népszavazás egy gigantikus átverés. A kérdés és az egész népszavazás csak a Fidesz kommunikációs céljait, politikai érdekeit szolgálja. (..) Ezért mindenkinek azt javasoljuk, hogy maradjon távol ettől a népszavazástól, viszont jöjjön el a Párbeszéd Magyarországért október másodikai tüntetésére és bíztasson erre másokat is.”
A cikk hivatkozott részei, a kérdés, a válasz első és utolsó mondata egyértelmű állásfoglalást jelent a Kormány által szervezett és 2016. október 2-ra kitűzött országos népszavazással kapcsolatban. A cikk a Párbeszéd Magyarországért Párt politikai véleményét fejezi ki az országos népszavazásról, az egyértelműen alkalmas a választói akarat befolyásolására. Abból az is kiderül, hogy a rendezvény a Párbeszéd Magyarországért Párt szervezésében kerül megrendezésre. Azzal, hogy a cikkben a párt a választópolgárokat a népszavazástól való távolmaradásra buzdítja úgy, hogy ezzel egyidejűleg arra hívja fel őket, hogy menjenek el a Párbeszéd Magyarországért Párt 2016. október 2-ai rendezvényére, a rendezvényt egyértelműen összekapcsolja az országos népszavazással, az azon való részvételt a népszavazással kapcsolatos vélemény kifejezéseként jeleníti meg.
Szintén erre utalnak a cikk további részletei:
„Miért nem az „igen” mellett kampányolunk?
Azért, mert az igen szavazatok segítenek Orbánéknak abban, hogy meglegyen a kellő számú szavazat, és érvényes legyen a népszavazás. Ráadásul ez a kérdés hazug és jogilag értelmetlen. Egy aljas és értelmetlen kérdésre nem lehet sem igennel, sem nemmel szavazni. Egy ilyen kérdés nem érdemel feleletet.
Miért bojkott? Miért nem érvénytelen szavazat?
Mindkettő működőképes megoldás. Fontos azonban látni, hogy a bojkott nem egyenlő a passzivitással; nem azt jelenti, hogy nem foglalunk állást. A bojkott egy tudatos cselekvés, a társadalmi aktivitás és véleményformálás egyik fontos eszköze.”
A cikk szerint a bojkott, vagyis a népszavazástól való távolmaradás és a rendezvényen való részvétel az országos népszavazással kapcsolatos állásfoglalást, vélemény kifejezését jelenti, mely egyértelmű utalást jelent a rendezvény témájára is. A cikk hivatkozott részletei kétség kívül arra utalnak, hogy a rendezvény célja kampánytevékenység folytatása, az azon való megjelenéssel az országos népszavazással kapcsolatos véleményüket fejezik ki a szervezők és a részt vevők, a felhívás célja, hogy a szervezők meggyőzzék a választópolgárokat politikai véleményükről, azaz a választók akaratát befolyásolják. A cikk záró mondata is ezt fejezi ki: „Október másodikán, ha eleged van belőle, hogy hülyének néznek és közben kirabolnak, akkor szavazás helyett gyere és tüntess velünk egy szolidáris, európai, erőszak és korrupciómentes Magyarországért!”
Mindez kimeríti a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység fogalmát.
A rendezvénynek az országos népszavazással való kapcsolatára utal – Beadványozó1 kifogása 3. sz. mellékleteként és Beadványozó2 által is csatolt – az eseményre való felhívás alábbi mondata is „A gyűlöletkampány tetőpontján, október másodikán civilek és a Párbeszéd Magyarországért tüntetést szerveznek Budapesten, a Kossuth térre.” A Kormány által szervezett országos népszavazás kampányának utolsó napját a gyűlöletkampány utolsó napjának nevezi a felhívás, és az idézett mondatból következik, hogy a rendezvény témája a Kormány kampányával kapcsolatos negatív, defenzív vélemények kinyilvánítása, mely alapján az október 2-ai rendezvény kampánytevékenységként értékelhető.
A PM honlapján 2016. szeptember 23-án közzétett – Beadványozó1 kifogása 2. sz. mellékleteként megjelölt – „Tüntetést szervezünk a szavazás délutánján a Kossuth térre” című cikk tartalmából kiderül, hogy az október 2-ai rendezvény célja és témája a Kormány kampánytevékenységének az elutasítása. A cikk szintén az október 2-ai rendezvény politikai üzenetét, célját fogalmazza meg, mely alkalmas a választói akarat befolyásolására. A cikk tartalma alapján a rendezvény a választói akarat befolyásolására irányul, ebben is megjelenik a szervezők részéről az arra való felhívás, buzdítás, hogy a választópolgárok ne vegyenek részt október 2-án a népszavazáson, ne gyakorolják szavazati jogukat. A cikkből az a következtetés vonható le, hogy a népszavazástól való távolmaradással és az október 2-ai rendezvényen való részvétellel fejezhetik ki a szervezők és a választópolgárok a Kormány által szervezett népszavazással kapcsolatos álláspontjukat.
A Nemzeti Választási Bizottság vizsgálta Beadványozó1 kifogásának 5. mellékletében, és Beadványozó2 által is csatolt, a közösségi oldalon az „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért!” eseményre való felhívás kapcsán közölt tartalmat. A felhívás tartalmazza az esemény pontos helyszínét és időpontját. „Elég a félelemkeltésből, az uszításból és a gyűlöletből! A Fidesz gyűlöletkampányának tetőpontján, október másodikán – amely egyben Mahatma Gandhi születésnapja és az Erőszakmentesség világnapja – a Párbeszéd Magyarországért tüntetést szervez Budapesten, a Kossuth térre. (..) A félelmek gerjesztése, az ellenségképek gyártása, az idegenek elleni uszítás központi pillére a kormány politikájának.” Az idézett szövegekből a fentiekhez hasonlóan egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy az „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért!” rendezvény tárgya és témája a Kormány október 2-ai népszavazással kapcsolatos kampánytevékenységének elutasítása, vagyis a rendezvényt a Kormány kampányát kritizáló politikai vélemények kifejtése érdekében szervezik, mely a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységként értékelhető.
A PM és Karácsony Gergely közösségi oldalán is közzétett – a Beadványozó1 kifogása 6. és 7. sz. mellékleteként csatolt – „Ne kockáztassunk! Október másodikán menjünk tüntetni” felhívás szövegkörnyezetéből „A Fidesz ostoba és nagyon aljas hergeléssel rájátszik az emberekben meglévő félelmekre” részlet szintén azt bizonyítja, hogy a rendezvényen a Kormány által szervezett országos népszavazással kapcsolatos kampánytevékenységét kritizálni kívánó, a választói akaratot befolyásolni törekvő, a kampánytevékenységként értékelhető tevékenységet kívánnak folytatni.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a csatolt bizonyítékok alapján a többek között a Párbeszéd Magyarországért Párt által szervezett, 2016. október 2-án 16.00 órára, Budapest V. kerület Kossuth Lajos téren megrendezésre kerülő, „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért” elnevezésű rendezvény szervezése, megtartása kampánytevékenységként, a rendezvény pedig a Ve. 140. § d) pontja szerinti választási gyűlésként értékelhető. Annak témája a Kormány kampánytevékenységének elutasítása, ezáltal pedig célja többek között a 2016. október 2-ai népszavazással összefüggésben a választói akarat befolyásolása.
A rendezvény megtartása nélkül is sérti a Ve. 145. § (1) bekezdését, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása alapelvet, valamint az e) pont szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét az, hogy a szervezők, a törvényi tilalom ellenére weboldalakon, közösségi oldalakon olyan rendezvényt szerveznek és hívnak fel az azon való részvételre, aminek a felhívásokkal egyező megtartása a szavazás napján a Ve. által tiltott. Sérti továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelvet is a rendezvény meghirdetése, mivel a népszavazási kampányban részt vevő jogkövető szereplők nem élhetnek a szavazás napján a Ve. 140. § d) pontja szerinti kampányeszközzel.
A rendezvény, mint választási gyűlés előkészítése és megszervezése, amint arra a bizonyítékként csatolt felhívások is utalnak, hosszabb ideig tartó, tudatos, szándékos magatartást feltételező folyamat, mely számos aktív szervezési cselekmény kifejtését foglalja magába. Maga a választási gyűlés ugyan még nem került megtartásra, így az nem állapítható meg, hogy a tilalommal érintett napon azt meg is tartották. A két kifogásban csatolt bizonyítékok alapján viszont egyértelmű, hogy a tilalommal érintett napon kívánják megtartani és erre irányuló magatartásukat már ki is fejtették a szervezők.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy mivel a Párbeszéd Magyarországért Párt által szervezett „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért” elnevezésű rendezvény választási gyűlésnek tekinthető, annak a 2016. október 2-ra kitűzött országos népszavazás szavazásának napjára, Budapest V. kerület Kossuth Lajos téren 16.00 órára való meghirdetésével a szervezők megsértették a Ve. 145. § (1) bekezdését, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt eljárási alapelveket.
A Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak tartja határozatában rögzíteni azt, hogy a népszavazási eljárásban is alkalmazandó Ve. a szavazás napján is széles körben biztosítja a kampánytevékenység folytatásának lehetőségét. Ez alól azonban kivételt jelent a választási gyűlés tartása és a politikai reklám sugárzása. A legtöbb kampányeszköz használatának lehetősége azonban a szavazás napján is nyitva áll a pártok, illetve a népszavazási kampányba bekapcsolódni kívánók részére.
Emellett fontos hangsúlyozni azt is, hogy a gyülekezési jog – csakúgy, mint a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága – szorosan kapcsolódik a véleménynyilvánítás szabadságához. A békés gyülekezés szabadsága a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető értéke. A gyülekezési jog alapján megtartott rendezvények elválaszthatatlanul kapcsolódnak a demokratikus nyilvánosság értékéhez, e rendezvények teszik lehetővé, hogy a polgárok a politikai folyamatot kritikával illessék, tiltakozásukkal befolyásolják. (4/2007. (II. 13.) AB határozat, ABH 2007, 911, 913, 914)
A jelen eljárásban elbírált kifogásokhoz kapcsolt bizonyítékok, cikkek és felhívások egyértelműen rámutattak arra, hogy az „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért” rendezvényen a szervezők a 2016. október 2-ai népszavazással kapcsolatos kampánytevékenységet kívánnak folytatni, annak célja és témája a Kormány által szervezett országos népszavazással kapcsolatos defenzív vélemények közlése, ezért az elsődlegesen a Ve. szerinti választási gyűlésként értékelhető és nem a Gyülekezési tv. 6. §-a alapján bejelentett, annak hatálya alá tartozó rendezvényként. Ebből kifolyólag pedig vonatkozik rá a Ve. 145. § (1) bekezdésében foglalt tilalom.
IV.
A Beadványozó1 kifogása 2. pontjával kapcsolatban, mely szerint az „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért” elnevezésű rendezvényhez viszonyítva a 019-es és 020-as sorszámú, Falk Miksa u. 28. szám alatti, valamint a 017-es és 018-as sorszámú, Szemere utca 3. és Szemere utca 5. szám alatti szavazókör is 150 méteren belül találhatók, a Bizottság az alábbiakat rögzíti.
A Ve. 143. §-a szerint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül - közterületen - választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható.
E jogszabályi rendelkezés tartalmát bontotta ki a Nemzeti Választási Bizottság a relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről szóló 11/2014. NVB iránymutatásában.
Az iránymutatás indokolásában a Bizottság rögzítette, hogy „A Ve. 143. §-ában foglalt szabály megtartását segíti elő, hogy a Nemzeti Választási Iroda olyan térképes alkalmazás biztosításával segíti a választási szervek munkáját, mely alapján meghatározható a szavazás napján kampánytilalommal érintett terület. Annak érdekében, hogy a szavazás napján mindenki számára rendelkezésre álljon az a szükséges információ, hogy hol nem lehet kampányt folytatni, a helyi választási irodákban megtekinthető lesz a Ve. 143. §-ában foglalt területet jelző térkép.”.
Az iránymutatásban hivatkozott térképes alkalmazás a választások hivatalos oldalán elérhető. A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a kifogásban hivatkozott, Budapest V. került 017-es [Szemere u. 5. (Szemere B. Ált. Isk. és Gimn.)], 018-as [Szemere u. 3. (Szent István Ált. Iskola)], 019-es [Falk Miksa u. 28. (Idősek klubja)] és 020-as [Falk Miksa u. 28. (Idősek klubja)] szavazókörök tekintetében azt, hogy meddig terjed a kampánytevékenységből kizárt övezet. A vizsgálat eredményeként megállapította, hogy a Kossuth Lajos tér egyik szavazókör esetében sem tartozik a kampánytevékenységből kizárt övezetbe.
A fent leírtakra, valamint arra tekintettel, hogy a Ve. 143. §-ának sérelme kizárólag egy a szavazás napján megtartott rendezvény kapcsán merülhetne fel, a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó1 kifogása a Ve. 143. §-ának megsértése tekintetében nem meglapozott, ezért azt a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság reagálva Beadványozó1 bírság kiszabására irányuló indítványára rögzíti, hogy mivel a kifogás tárgyát képező rendezvény a kifogás elbírálásakor egy jövőbeli esemény, mely szervezése tekintetében a Bizottság nem a Ve. tételes szabályának, hanem az eljárási alapelvek sérelmét állapította meg, bírság kiszabását nem tartja indokoltnak.
V.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, a 139-145. §-ain, a 147. § (4a) bekezdésén, 149. §-án, a 169. §-án, az IM rendelet 24. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 28.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke