A Nemzeti Választási Bizottság
92/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság B. B magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. szeptember 23-án 14 óra 28 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Ve. 2. § (1) bekezdése a), c) és e) pontjainak megsértése miatt Kaposváron kihelyezett plakáttal kapcsolatban. Beadványozó előadta, hogy a plakáton az "Álljunk ki Kaposvárért!" és a "Számít a véleménye!" mondatok, valamint az október 2-i népszavazásra való utalás szerepelnek és Kaposvár címere. Bizonyítékként csatolta a Kaposvár, Zrínyi és a Kálvária utca sarkán 2016. szeptember 20-án kihelyezett plakátot tartalmazó fényképfelvételt.
Beadványozó álláspontja szerint a plakáton szereplő mondatok alkalmasak a választói akarat befolyásolására akként, hogy a népszavazáson való részvételre buzdítanak. Beadványozó szerint a 2016. október 2-ára kiírt népszavazással kapcsolatban a közéleti vita nemcsak az igen és a nem válasz közötti vélemények versenye, hanem verseny van a részvételre és a távolmaradásra buzdító vélemények között is. Hivatkozott az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdésére a népszavazás érvényessége és eredményessége vonatkozásában. Beadványozó szerint közjogi status quo fenntartása nemcsak a népszavazáson feltett kérdésre adott válasszal, hanem az érvénytelenséggel is elérhető. Álláspontja szerint legitim versenyt jelent a választók részvételéről szóló diskurzus, azért a részvételre buzdító plakát elhelyezése kampánytevékenységnek minősül.
Beadványozó hivatkozott és idézte a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozatában kifejtett azon álláspontját, mely szerint az államnak és az önkormányzatnak semlegesnek kell maradnia a választási kampányban. Álláspontja szerint a Kúria fenti érvelése alkalmazandó a népszavazási kampányra is azzal, hogy – jelöltek helyett – a népszavazáson feltett kérdésre adandó egyik vagy másik válasz érdekében vagy ellen, illetve a népszavazásra feltett kérdéssel összefüggő vélemények vonatkozásában az önkormányzat nem kampányolhat.
Beadványozó szerint mivel a kifogásolt plakáton Kaposvár címere látható, a kampánytevékenységet Kaposvár Megyei Jogú Város folytatta, ezzel megsértette az önkormányzat semlegességére vonatkozó követelményt, és sérült a választások tisztaságának alapelve. Kiemelte továbbá, hogy a plakát kizárólag csak az egyik vélemény (vagyis a részvétel) mellett folytat kampánytevékenységet, ezzel sérül az esélyegyenlőség alapelve is, mivel ezzel az egyik vélemény a másik kárára kap nagyobb felületet és jut így előnyhöz.
Mindezek alapján Beadványozó kéri, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdése a), c) és e) pontjainak megsértését, a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint a jogsértőre szabjon ki bírságot.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének szabályai tartalmazzák.
A Nemzeti Választási Bizottság a becsatolt fényképfelvétel alapján megállapítja, hogy a kifogásolt plakát egyértelműen a 2016. október 2-ra kitűzött országos népszavazásra utal, szerepel rajta az „Álljunk ki Kaposvárért!” és a „Számít a véleménye!” mondat, továbbá Kaposvár Megyei Jogú városának címere is.
Kifogástevő álláspontja szerint a megjelölt plakát, vagyis kampányeszköz közzétételével az önkormányzat kampánytevékenységet folytat, továbbá magatartásával feladta semleges pozícióját azzal, hogy a választópolgárokat a népszavazáson való részvételre buzdítja.
A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint „[a] választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő elveket: (…) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között (…)”.
A Kúria Kvk.IV.37.848/2016/3. számú végzésében a Ve. hivatkozott alapelvi szabályát – a közhatalom konstituálásának folyamatában, azaz az országgyűlési választásokhoz kapcsolódó döntéseiben – a parlamenti demokrácia, a politikai pluralizmus alapjaként értelmezte. A Kúria korábbi döntéseire utalva megállapította, hogy a közhatalom létrehozásának folyamatában „[a]z azonos feltételeket tartalmazó jogi keret garantálja az állam semlegességét (…) a pártok országgyűlési mandátumáért folytatott küzdelmében (...)” (KVk.IV.37.360/2014). Az államnak – és az önkormányzatoknak – ebben a küzdelemben semlegesnek kell maradnia, amely akkor valósul meg, ha „(…) a jelölő szervezetek és a jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni” a politizáló polgárok számára (Kvk.IV.37.359/2014.).
A Kúria 2016. szeptember 26. napján kelt, Kvk.IV.37.848/2016/3. számú végzésében megállapította azt is, hogy a Ve. elsősorban a választójog gyakorlásával összefüggésben tartalmaz alapelvi szabályozást, a népszavazáshoz való politikai alapjog tartalmát az Alaptörvény és elsődlegesen az Nsztv. szabályozza. A népszavazási eljárásban a Ve. másodlagos, szubszidiárius jellegű. A Ve. 2. §-ában meghatározott alapelveket a népszavazási eljárásban a népszavazási eljárás céljához, résztvevőihez, lehetséges specialitásához igazítva lehet csak érvényesíteni. Tehát a Ve. 2. §-ában meghatározott alapelvek a népszavazási eljárásban akkor alkalmazhatók közvetlenül, ha azok nem igénylik – speciális, az adott népszavazási eljárásra vonatkozó – más jogi szabályozás közbejöttét. [Indokolás 21]
A Kúria Kvk.IV.37.848/2016/3. számú végzésében egyértelműen állást foglalt a Kormánynak és az állami szerveknek a népszavazási kampány során folytatott kampánytevékenységével kapcsolatban is. E végzésében a Kúria világosan kimondta, hogy: „A népszavazási eljárás célja, hogy a hitelesített – a jelen esetben a Kormány által feltett – kérdésre adott érvényes döntéssel a nép a már megalakított Országgyűlés helyébe lépjen. Ez a cél nem azonosítható a képviseleti demokráciában a közhatalom létrehozatalának céljával folyó választási eljárással: a népszavazási eljárásban jelölő szervek, jelöltek nincsenek, az állami szervek, így a Kormány az általuk kezdeményezett népszavazási eljárásban nincs semlegességre szorítva.” [Indokolás 22]
A Nemzeti Választási Bizottság jelen ügy kapcsán rögzíti, hogy az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdése deklarálja, hogy Magyarországon a központi hatalom mellett a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A demokratikus jogállam hatékony működése során elengedhetetlen, hogy érvényesüljön a helyi választópolgárok önkormányzáshoz való joga. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozás alapvető részét sarkalatos törvény szabályozza. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 2. § (2) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdésében rögzített önkormányzáshoz való jogot bontja ki. Az Mötv. hivatkozott rendelkezése kimondja, hogy a helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. A választópolgárok az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat az Mötv. 3. § (4) bekezdése szerint választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják.
Beadványozó a tárgyi plakáttal kapcsolatban azt kifogásolta, hogy azon a népszavazáson való részvételre történő buzdítás szerepel. Ennek kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak tartja rögzíteni arra vonatkozó véleményét, hogy nem sérti az Nsztv. illetve a Ve. szabályait az, ha az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése szerinti, a szavazásban való részvételi jog gyakorlására történik felhívás, ahogyan a szavazásról való tájékoztatás sem, amennyiben az megfelel a hatályos jogszabályoknak. Az országos népszavazás kapcsán a szavazásra való felhívás értelemszerűen az Alaptörvényben biztosított joggyakorlásra való felhívást jelent, nem pedig a népszavazási kérdésre adható valamelyik válaszra történő voksolásra való felhívást.
A Bizottság ennek körében hivatkozik továbbá a Kúria Kvk.IV.37.848/2016/3. számú végzésében kifejtett azon álláspontra is, mely szerint „a Kormány az Alaptörvényben kapott felhatalmazását gyakorolja akkor, amikor az általa megfogalmazott kérdésben a nép döntését kéri [Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdés második mondata]. Jogosítványa ebben az esetben kiterjed a tájékoztatás mellett arra is, hogy a közvetlen demokrácia kiteljesülése, a döntés legitimitása érdekében a választópolgári részvételre biztasson és – a Kúria fentiekben hivatkozott határozata értelmezésében – a választói akarat irányát befolyásolja.” [Indokolás 23]
A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza továbbá, hogy Ve. 145. § (2) bekezdésének második mondata kizárólag az önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben tiltja meg választási kampánytevékenység folytatását és választási gyűlés megtartását. A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban megjelölt plakát közzétételével Kaposvár Megyei Jogú Város a közvetlen demokrácia kiteljesülése, népszavazási döntés legitimitása érdekében fejtett ki tevékenységet azzal, hogy a választópolgárokat a népszavazáson való részvételre bíztatta.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása, a c) pont szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és az e) pontban rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvét, ezért a kifogásnak a Ve. 220. §-a alapján nem adott helyt és azt elutasította.
III.
A határozat az Alaptörvény XXIII. és 31. cikkén, a Ve. 1. §-án, a 2. §-án, a 43. §-án, a 145. §-án, a 220. §-án, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, 79. §-án, az Mötv. 2. § (2) bekezdésén és 3. § (4) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 28.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke