915/2018. NVB határozat - B. B. által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

915/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a B. B. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 19 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság Baranya Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 66/2018. (04.14.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1]            Baranya Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 66/2018. (04.14.) számú határozatában megállapította, hogy a választókerületben a választás eredményes volt, és a megválasztott egyéni képviselő Dr. Hoppál Péter Tamás a FIDESZ-KDNP jelöltje 21.471 érvényes szavazattal.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[2]           Beadványozó a határozat ellen 2018. április 17-én 14 óra 27 perckor fellebbezést nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése és a 241. § (1) bekezdésére figyelemmel. Rögzítette, hogy a támadott határozat a Ve. 241. § (2) bekezdése alapján törvénysértő.

[3]           A jogsértés indokaként egyrészt hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 753/2018. számú határozatában foglaltakra, mely szerint „a választások hivatalos honlapja a szavazás napján és azt követően csökkentett üzemmódban működött, és a túlterheltség miatti leállás megakadályozása érdekében eltérő felületen, kevesebb szolgáltatást nyújtott”. Emiatt álláspontja szerint a szavazás napján volt olyan időszak, amikor a Ve. 91. § (1) bekezdése ellenére nem volt lehetséges a mozgóurna iránti igényt elektronikusan benyújtani, és ez a választókerületben is ellehetetlenítette az adott időszakban a mozgóurna online igénylését. Megítélése szerint az átjelentkezéssel szavazók választáson való részvételével kapcsolatos anomáliákhoz hasonlóak adódtak néhány külképviseleten is, ami a Ve. 269. § (4) bekezdése sérelmére vezetett.

[4]           Másodlagosan a Ve. 250. §-ára és az átjelentkezéssel történő szavazásra hivatkozott, amely kapcsán kifejtette, hogy a „kijelölt szavazókörök” több fővárosi kerületben nem voltak alkalmasak nagyszámú átjelentkezéssel szavazó választópolgár fogadására, emiatt a szavazás napján a 19 órai hivatalos zárás után még órákig folytatni kellett a szavazást. Kifejtette, hogy a Nemzeti Választási Iroda emiatt úgy döntött, hogy amíg nem fejeződik be mindenhol a szavazás, nem lehet nyilvánosságra hozni az eredményeket. A Ve. 150. § csak az exit poll eredményének nyilvánosságra hozását tiltja, az eredmény közlését nem. Emiatt sérült a Ve. 2. § (1) bekezdésében felsorolt alapelvek közül a választási eljárás nyilvánossága. Ezzel egyidejűleg álláspontja szerint a választókerületben működő választási irodák nem tudták teljesíteni a Ve. 203. § (2) bekezdésében előírt kötelességüket.

[5]           Végül a Ve. 203. § (1) bekezdésével kapcsolatosan kifejtette, hogy a választókerületben több esetben előfordult, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai nem lehettek jelen az adattartalom rögzítése során. Ez az eljárás megítélése szerint sérti a Ve. 14. § (1) bekezdését, valamint a 19. § (1) bekezdését is.

[6]           Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB törvénysértő határozatát változtassa meg és a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint az egyéni választókerületben az egyéni választókerületi szavazást ismételtesse meg.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[7]           A fellebbezés nem megalapozott.

[8]           A fellebbezés az OEVB egyéni választókerületi választási eredményt megállapító döntését támadja. A választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat speciális, annak egyes, az általánostól eltérő szabályait a Ve. 241. §-a rögzíti.

[9]           A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott OEVB döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében. Míg az általános szabály szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben lehet benyújtani, a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A Ve. tehát pontosan meghatározza azt, hogy a választás eredménye elleni fellebbezésben milyen indokokra lehet hivatkozni.

[10]        Beadványozó álláspontja szerint az OEVB határozata azonban nem a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel, vagyis nem a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő volta és nem is a b) pontjára, azaz a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértése miatt törvénysértő, hanem elsődlegesen a Nemzeti Választási Iroda informatikai rendszerének „csökkentett üzemmódú működése” és ezzel összefüggésben a mozgóurna online igénylése ellehetetlenült a választókerületben. Továbbá az átjelentkezések miatt „több fővárosi kerületében” kialakult 19 órát meghaladó szavazás és a külképviseleti szavazás miatt az eredmények nyilvánosságra hozatala csúszott. Továbbá azon okból is, mivel „több esetben” a szavazatszámláló bizottsági tagok nem lehettek jelen az adattartalom rögzítése során”.

[11]        A fenti érveléssel kapcsolatban is megállapítható, hogy Beadványozó nem fejtette ki, hogy a valasztas.hu oldal csökkentett adattartalommal való működése hogyan függ össze az SZSZB-k szavazóköri eredményt megállapító döntésével és az azon alapuló választókerületi eredménnyel. Nincs érvelés, illetve indokolás a fellebbezésben azzal kapcsolatban, hogy az SZSZB szavazatszámláló tevékenységére mégis milyen módon hatott az, hogy az NVI 2018. április 8-án átállt a választások hivatalos oldalának csökkentett üzemmódú változatára, amelynek indoka éppen az volt, hogy a részvételi és a választás előzetes eredményével kapcsolatos tájékoztató adatok iránti rendkívül magas érdeklődést zökkenőmentesen kiszolgálhassa. A fellebbezés nélkülözi az azzal kapcsolatos jogi okfejtést, hogy hogyan függ össze a választások hivatalos oldalán közölt információ az SZSZB-k szavazatszámláló tevékenységével, a kettő közötti ok-okozati kapcsolat hiányában azonban ebből az okból kifolyólag sem vizsgálható felül a választókerületi választás eredménye.

[12]        Beadványozó jogorvoslati kérelmében egyáltalán nem hivatkozott az általa meghatározott szavazókörben működő szavazatszámláló bizottság jogsértő tevékenységére, erre vonatkozóan konkrét bizonyítékot jogorvoslati kérelméhez nem mellékelt, állításait semmivel nem támasztotta alá. A Bizottság rögzíti, hogy a Beadványozó által sérelmezett cselekmények elsődlegesen nem az eredmény elleni jogorvoslatban lehetett volna kifogásolni, mivel azok mindegyike a szavazás napján történt esemény. Az itt írtak kifogásolására leginkább a szavazás napját követő 3. napon 16.00 óráig benyújtott kifogásban lehetett volna hivatkozni. Mindez nem jelenti azt, hogy ezeknek az eseményeknek ne lehetne hatása a választás eredményére, ebben az esetben azonban pontosan meg kell jelölni, ki kell fejteni a fellebbezésben az arra vonatkozó jogi okfejtést, hogy azok hogyan eredményezték a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltát, vagy hogyan eredményezte a szavazóköri eredmények jogsértő összesítését és ezáltal a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértését. A vélelmezett jogsértések és a szavazóköri eredményt megállapító döntés meghozatala, valamint a szavazóköri eredmények összesítése közötti ok-okozati kapcsolat feltárása nélkül a fellebbezés nem eredményezheti a választási eredmény felülvizsgálatát.

[13]        Beadványozó fellebbezése nem tartalmaz tehát egyik megjelölt jogsértési ok tekintetében sem olyan konkrét jogsértést és olyan konkrét tényállítást, amely közvetlen összefüggést mutatna a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjával. A Bizottság hivatkozva a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú döntésére, amelyben szintén egyéni választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat alapján történt az eljárás, rögzíti, hogy „az általánosságban megjelölt és kellően nem is valószínűsített jogsértés(ek) alapján nincs mód a kérelem szerinti döntés meghozatalára. Az elszigetelt, egyedi és más jellegű jogsértések esetleges igazolása sem vezethet oda, hogy az adott országgyűlési egyéni választókerületi választási eredmény megállapításának törvényességét kétségbe lehessen vonni közelebbről meg nem határozott jogsértésekre utalással”. A végzés rögzítette azt is, hogy: „Kúria álláspontja szerint az adott esetben a fellebbezőt nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem kellő valószínűsítése terhelte, feltételezésekre a jogorvoslati kérelem nem alapulhat.”

[14]        Beadványozó által kérelmezett, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása (azaz a választási eljárás egészének vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése) alapvetően a kifogás alapján indult eljárásokban lehetséges, a választási eredményt megállapító OEVB döntést azonban ilyen, a kifogás elbírálását jelentő eljárás nem előzi meg. Ezt a fajta jogkövetkezményt a választási eredmény elleni jogorvoslat esetén maga a Ve. konkretizálja, amikor a szavazatok újraszámolásáról rendelkezik, hiszen ez a mozzanat maga a választási eljárás egy kiemelkedően fontos, és az eredmény-megállapítás alapjául szolgáló részének - a szavazatok megszámolásának -  a megismétlése.

[15]        Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[16]        A határozat a Ve. 188-199. §-ain, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a 241. §-án, 294. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 20.

 

                                                                                                            

                                                                                                 Prof. Dr. Patyi András

                                                                                  a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke