914/2018. NVB határozat - K-T. J. Z. által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság
914/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság K-T. J. Z. [képviseli: dr. H. T. ügyvéd (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 10 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Baranya Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 63/2018. (04. 14.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1]            Beadványozó 2018. április 11. napján az OEVB-hez érkezett kifogásában előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának napján, a Pécs 040. számú szavazatszámláló bizottságának (a továbbiakban: szavazatszámláló bizottság) tagjaként több, a Ve.-t sértő eseményt tapasztalt.

[2]            Előadta, hogy 2018. április 8-án reggel 9 órakor egy választópolgár a szavazóhelyiségben segítséget kért szavazata leadásához, melyet a szavazatszámláló bizottság két tagja (szavazatszámláló bizottság elnöke és Beadványozó) teljesített. A választópolgár a szavazatszámláló bizottság két tagja részére elmondta, hogy a FIDESZ-KDNP jelöltjére, dr. Hoppál Péterre kíván szavazni, mert neki ezért fizetnek. A tagok tájékoztatták a választópolgárt, hogy a nevezett jelölt nem ebben a választókerületben indult, így rá nem tud szavazni. A választópolgár erre a szavazóhelyiséget elhagyta, a szavazóhelyiség előtt álló furgonhoz ment, ahol beszélt a gépjárműben ülő személlyel, majd visszatért a szavazóhelyiségbe és leadta szavazatát. A járműről Beadványozó fényképfelvételt készített, melyet a kifogásához a csatolt. Az esetről a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet vett fel, melyet Beadványozó a kifogáshoz szintén csatolt.

[3]            Beadványozó előadta, továbbá, hogy 2018. április 8-án 9 óra 30 perc körül három személy érkezett a szavazóhelyiségbe, akik közül ketten szavazólapokat is átvettek. A harmadik személy arra a kérdésre, hogy kíván-e szavazni, azt a tájékoztatást adta, hogy nem, mert ez nem az ő körzete. Ezt követően mindhárman a szavazófülkéhez mentek és jól hallhatóan megbeszélték egymás között, hogy kire kell szavazniuk. A nem szavazó személynek papírlap volt a kezében, melyen nevek voltak felsorolva, melyek közül néhány ki volt húzva. Az esetről a szavazatszámláló bizottság elnöke és Beadványozó jegyzőkönyvet vett fel, melyet Beadványozó kifogásához csatolt. Beadványozó kifogásában megjegyezte, hogy hivatalos jegyzőkönyv felvételére azért nem került sor, mert a jegyzőkönyvvezető tájékoztatása szerint nem történt rendkívüli esemény.

[4]            Beadványozó kifogásában rögzítette, hogy fentiek alapján titkos hangfelvétel készítése mellett döntött, melyet szintén csatolt kifogásához, és amelyből kifogásában egyes elhangzott mondatrészeket idéz.

[5]            Beadványozó a két választópolgárról, valamint az őket kísérő harmadik személyről és annak járművéről is fényképfelvételt készített, melyet beadványához is csatolt. Álláspontja szerint a fényképfelvételeken jól látható a nemszavazó választópolgár kezében lévő papír és toll. Mindezek mellett Beadványozó megjegyezte azt is, hogy fültanúja volt két szavazó választópolgár és a nem szavazó, harmadik személy közti beszélgetésnek is, melyben azt vitatták meg, hogy kit lehet még elhozni a szavazókörhöz annak érdekében, hogy szavazzon. Mindezek mellett Beadványozó beadványában azt is előadta, hogy a nem szavazó személy az „Ez-e az a hely, ahol a FIDESZ-re kell szavazni?” kérdést is feltette számára, mely kérdésfeltevésnek a szavazatszámláló bizottság egyik tagja is fültanúja volt.

[6]            Beadványozó álláspontja szerint az előzőekben írt tevékenységek sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), valamint e) pontokban foglalt alapelveket, továbbá a Ve. 173. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat, tekintettel egyrészről arra, hogy olyan személy is tartózkodott a szavazókörben, aki arra nem volt jogosult, másrészről arra, hogy e személy a szavazófülkében tartózkodó választópolgárokkal hangosan beszélgetett arról, hogy „kire kell szavazni”.

[7]            Mindemellett Beadványozó álláspontja szerint meghatározott jelöltre, jelölő szervezetre leadott szavazatért előny kilátásba helyezése, valamint az a tevékenység, ha a választópolgárokat előre összeállított lista alapján bizonyos személyek felkeresik, hogy meghatározott jelöltet, jelölő szervezetet szavazatukkal támogassanak, illetve ezen személyek szavazókörhöz történő szállítása szintén sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) valamint e) pontjában foglalt alapelveket.

[8]            Beadványozó beadványában hivatkozott a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.019/2014/2. számú végzésére, mely a szavazópolgárok szavazatának befolyásolása kérdését vizsgálta, illetve hivatkozott a Pécsi Ítélőtábla Pk.III.20.021/2014/2. számú végzésre is, mely a választás helyszínére történő szervezett szállítás és a leadott szavazatokért pénz fizetése vonatkozásban állapította meg az önkéntes részvétel a választási eljárásban és a választás tisztaságának megóvása alapelvek sérelmét.

[9]            Beadványozó mindezek mellett hivatkozott a Kúria Kvk. II.37.500/2014. számú döntésére is, melynek értelmében álláspontja szerint a jogorvoslatot kezdeményezőtől a bizonyítási kötelezettséget kizárólag az eljárás jogi lehetősége által meghatározott mederben lehet megkövetelni, a Beadványozótól tehát nem várható el olyan tények bizonyítása, amely tények bizonyítására nincs jogszerű lehetősége.

[10]         Beadványozó kifogásában kérte az OEVB-t, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a [2] bekezdésben írt tevékenységek sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, valamint a [3] bekezdésben írt tevékenységek sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, valamint a Ve. 173. § (2) – (3) bekezdéseiben foglaltakat.

[11]         Mindezek mellett Beadványozó kérte, hogy az OEVB az előzőekben írt jogsértésekkel összefüggésben, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét semmisítse meg és rendelje el annak megismétlését legalább az érintett szavazókörben.

[12]         Az OEVB határozatában a kifogást elutasította. Indokolásában az alábbiakat rögzítette.

[13]          Az OEVB álláspontja szerint abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az elsőként megjelölt tevékenység, vagyis az, hogy a szavazókörben szavazás céljából megjelent választópolgárok részére történő segítségnyújtás és tájékoztatás milyen módon tehető meg jogszerűen. Az OEVB-nek továbbá azt a cselekményt kellett értékelnie, hogy a választópolgár a szavazóhelyiséget elhagyta, majd a szavazóhelyiség előtt álló furgonhoz ment, ahol beszélt a gépjárműben ülő személlyel, majd visszatért a szavazóhelyiségbe és leadta szavazatát.

[14]         Az OEVB megállapította, hogy a szavazatszámláló bizottság helyesen járt el akkor, amikor a választópolgár jelzése alapján két tag együttesen nyújtott segítséget az azt igénylő választópolgárnak. E segítségnyújtás során szükség esetén megvalósuló tájékoztató tevékenysége kapcsán a szavazatszámláló bizottság – az OEVB álláspontja szerint – akkor jár el jogszerűen, ha ez a tevékenység tárgyilagos és mindennemű befolyástól mentes. E körben azonban a szavazatszámláló bizottság nem értékelheti a választópolgárok által elhangzott véleményeket, megjegyzéseket, hiszen ezzel pont ő sértené meg a Ve. 2. § (1) bekezdésben foglalt választási alapelveket, különösen az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettségét, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

[15]         A fentiek alapján az OEVB álláspontja szerint annak a körülménynek önmagában nem lehet és nem is szabad jelentőséget biztosítania a szavazatszámláló bizottságnak, hogy a választópolgár milyen egyéb megjegyzéseket tesz a szavazóhelyiségben.

[16]         Az OEVB a Beadványozó által rögzített következő eseményt értékelte, mely szerint a választópolgár a szavazóhelyiséget elhagyta, majd a szavazóhelyiség előtt álló furgonhoz ment, ahol beszélt a gépjárműben ülő személlyel, majd visszatért a szavazóhelyiségbe és leadta szavazatát.

[17]         Az OEVB e vonatkozásban megjegyzte, hogy a vonatkozó jogszabályok nem tiltják a választópolgároknak azt, hogy Beadványozó által leírt cselekményeket végezzenek, sőt azt sem, hogy akár a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejárat mellett egymás között politikai tartalmú megjegyzéseket tegyenek, ilyen témákról beszélgessenek, ugyanis a választási kampány a közügyek szabad megvitatásának egyik, a választójog szabályai körbe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, kire szavazzanak. E vonatkozásban azonban az OEVB utalt a Ve. 142. §-ára, mely rögzíti, hogy az állampolgárok, mint magánszemélyek közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától nem minősíthető választási kampánynak, így arra, akár a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejárattól számított 150 méteres távolságon belül is lehetőségük van. Az OEVBmegjegyezte, hogy előző okfejtése is csak feltételezésen alapul, ugyanis Beadványozó nem rögzítette beadványában, hogy a szóban forgó személyek közti kommunikációt miért véli jogszabálysértőnek.

[18]         Az OEVB álláspontja szerint az sem lehetett jogszabálysértő, hogy a választópolgároknál papír és toll van. E vonatkozásban Az OEVB szerint Beadványozónak azt kellett volna bizonyítania, hogy a szóban forgó papírlapon mi szerepelt és az azon szereplő tartalmat milyen bizonyítékok alapján véli jogszabálysértőnek.

[19]         Az OEVB továbbá rögzítette, hogy Beadványozó által csatolt fényképfelvételt, mely egy járművet ábrázol, bizonyítékként értékelni nem tudta, tekintettel arra, hogy a fényképfelvétel nem tartalmazza készítésének időpontját, illetve tartalma sem utal arra, hogy azon jogszabályba ütköző tevékenység került volna rögzítésre.

[20]         Az OEVB a következőkben Beadványozó által később rögzített tevékenységeket vizsgálta. E tevékenységek vonatozásában az OEVB megjegyezte, hogy Beadványozó beadványához csatolt jegyzőkönyv, valamint kifogásának tartalma az OEVB álláspontja szerint ellentmond egymásnak, ugyanis Beadványozó a releváns részeknél beletold a jegyzőkönyv által rögzítettekbe.

[21]         Az OEVB rögzítette továbbá, hogy Beadványozó beadványából nem derült ki az sem, hogy az általa megjelölt személyek azonosak-e, vagy pedig különbözőek, melynek az előzőekben írtak mellett amiatt lenne jelentősége, mert beadványához csatolt bizonyítékok és a beadványának szövegezése között a ellentmondás húzódik, így a döntéshozatalhoz szükséges logikai lánc nem teljes.

[22]         Az OEVB Beadványozó által csatolt hangfelvételt is megvizsgálta. E vonatkozásban megállapította, hogy a beszélgetés véleménynyilvánítást tartalmaz. A hangfelvételből azonban nem derült ki, hogy Beadványozó kiket szólított meg, valamint a hangfelvétel készítésének időpontját sem igazolta. Megállapította továbbá, hogy Beadványozó a hangfelvétel összefüggő tartalmából részeket ragadott ki, melyeket összefüggésükben megvizsgálva az OEVB utalt arra, hogy az állampolgárok, mint magánszemélyek közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától nem minősíthető jogellenesnek.

[23]         Az OEVB végül a szervezett gépjárműves személyszállításra vonatkozó megállapításokat vizsgálta. E vonatkozásban az OEVB utalt a Nemzeti Választási Bizottság 3/2014. NVB iránymutatásában írtakra, mely alapján az OEVB szerint akkor valósult volna meg a szervezett szállítás, ha ugyanazon gépjármű, több esetben több személyt szállított volna a szavazóhelyiséghez, melyet Beadványozó szintén nem bizonyított.

[24]         Mindezek alapján Az OEVB a kifogás elutasításáról döntött a 68/2018. (04. 14.)számú határozatában.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[25]         Beadványozó 2018. április 17-én 10 óra 30 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az OEVB 68/2018. (04. 14.)számú határozatával szemben.

[26]         Fellebbezésében a kifogásában előadottakat megismétli, és fenntartja azon álláspontját, hogy a [2] bekezdésben írt tevékenységek sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, valamint a [3] bekezdésben írt tevékenységek sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, továbbá a Ve. 173. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat.

[27]         Általános jellegű észrevételként előadja Beadványozó, hogy az OEVB nem vette figyelembe határozata meghozatalakor az általa is jelzett kúriai joggyakorlatot, hanem azzal kifejezetten ellentétes álláspontot foglalt el, amikor a szavazatszámláló bizottság delegált tagjának tanúvallomásának semmiféle önálló bizonyító erőt nem tulajdonít és ehelyett kizárólag az okirati bizonyítékokat értékelte, annak ellenére, hogy a szavazatszámláló bizottság elmondásának kiemelt jelentősége van.

[28]         Részletes észrevételei között előadja Beadványozó, hogy az OEVB határozata tévesen tartalmazza azt a beadványozói nyilatkozatot, amely szerint 9 órakor két választópolgár jelent meg a szavazóhelyiségben, mert a kifogásban Beadványozó ehhez az eseményhez egy választópolgárt társított.

[29]         Előadja továbbá, hogy az OEVB határozatában tévesen értékelte a kifogásnak azon tartalmát, amelyben Beadványozó előadja, hogy a választópolgárt jogszerűtlen anyagi ellentételezés befolyásolta szavazata leadásakor, ugyanis az OEVB annyit állapított meg, hogy a választópolgárok közötti kommunikáció és egymás között politikai tartalmú megjegyzések önmagában nem jogsértőek. Előadja, hogy nem az egyes mozzanatok, hanem az eset összes körülményét mérlegelve megállapítható, hogy a választópolgár saját bevallása szerint is anyagi előnyért cserébe kívánt szavazni és a választás érdekében a „furgonban ülőhöz” ment „további instrukciókért”, melyet Beadványozó tanúvallomásával, valamint további bizonyítékokkal támasztott alá, amely megalapozza és bizonyítja az általa hivatkozott jogsértést.

[30]         Álláspontja szerint az OEVB szintén tévesen értékelte Beadványozó arra vonatkozó nyilatkozatát, amelyben a harmadik személy birtokában lévő dokumentumra utalt, továbbá az erre vonatkozó fényképfelvételt egyáltalán nem is értékelte bizonyítékként. Beadványozó szerint a dokumentumon „nevek voltak felsorolva”, amelyből álláspontja szerint arra lehetett következtetni, hogy azon „dokumentálták és ellenőrizték egyes választópolgároknak a választáson való részvételét”, ugyanakkor az OEVB határozatában ezen bizonyítékot – tévesen – nem találta jogszabálysértőnek, tekintettel arra, hogy az OEVB szerint Beadványozó sikertelenül bizonyította erre vonatkozó nyilatkozatát.

[31]         Beadványozó továbbá sérelmesnek találta, hogy a járműveket ábrázoló fényképfelvételeket nem értékelte bizonyítékként az OEVB, mivel azok nem tartalmazták a készítés időpontját, illetve tartalma sem utalt arra, hogy jogszabályba ütköző tevékenység került volna rögzítésre. Beadványozó fellebbezésében előadta, hogy két gépjárműről készült felvétel, és az OEVB nem határozta meg, hogy melyik fényképet rekesztette ki a bizonyítékok köréből. E helyütt Beadványozó ismételten utal arra, hogy az OEVB-nek nem csak az egyes bizonyítókat kell önmagukban értékelnie, hanem azokat egy okozati lánc egy elemeként, összességében, mert ennek eredményeképpen megállapítható lett volna, hogy azok egy „kiterjedtebb jogszabálysértés” egyes részcselekményei. Előadja továbbá, hogy a fénykép készítésének időpontját a fénykép fájlok meta adatai tartalmazzák, valamint a képek vizuális tartalmából is egyértelműen következik, hogy azt a választás napján a szavazókörben tartózkodó szavazatszámláló bizottsági tag készíthette, így az OEVB erre irányuló megállapítása – azaz, hogy azok időpontja nem állapítható meg – téves.

[32]         Beadványozó fellebbezésében utal a [21] bekezdésben ismertetett „betoldás”-ra is, amely álláspontja szerint az „kifejezetten a helyzet leírását, a tapasztaltak magyarázatát és a jobb megvilágítását szolgálja”.

[33]         Beadványozó előadja, hogy az OEVB azon megállapítása, mely szerint „a kifogást tevő beadványából nem derül ki az sem, hogy az általa megjelölt személyek azonosak-e, vagy pedig különbözőek, melynek (…) amiatt lenne jelentősége, mert a beadványához csatolt bizonyítékok és a beadványának szövegezése között a Választási Bizottság álláspontja szerint ellentmondás húzódik, így a döntéshozatal szükséges logikai lánc nem teljes”, azon oknál fogva téves, mert a beadványból egyértelműen látszik, hogy ki és mikor érkezett, távozott, és mely személy kinek feleltethető meg.

[34]         Az OEVB-nek a hangfelvétellel kapcsolatos értékelésével összefüggésben Beadványozó előadja, hogy a beszélgetés nem véleménynyilvánítást tartalmaz, hanem tényállításokat, arra vonatkozóan, hogy a felvételen szavazók kire szavaztak, ki szállította őket a szavazóhelyiségéhez, és hogy ők ezért ellentételezést kaptak. Az, hogy a hangfelvételen kik szólalnak meg, a kifogást tevő a kifogást részét képező tanúvallomásban meghatározta, ezért ezt is bizonyítékként kellett volna értékelni. A hangfelvétel készítésének időpontjával kapcsolatban előadja, hogy a fényképfelvételekkel azonos módon a meta adatokból megismerhető lett volna, hogy az mikor készült.

[35]         Végül fellebbezésében előadja, hogy az OEVB-nek a Nemzeti Választási Bizottság 3/2014. számú iránymutatására való hivatkozás nem helytálló, tekintettel arra, hogy az kizárólag autóbuszos személyszállításra vonatkozik, jelen ügyben pedig ilyen magatartás nem merült fel, miközben az OEVB a Kúria irányadó joggyakorlatát nem vette figyelembe a választópolgárok szervezett szállítása kapcsán.

[36]         Beadványozó fellebbezésében – kifogásában foglaltakat megismételve – kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg, hogy a [2] bekezdésben írt tevékenységek sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) foglalt alapelveket, valamint, hogy a [3] bekezdésben írt tevékenységek sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, valamint a Ve. 173. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat.

[37]         Mindezek mellett Beadványozó kérte, hogy az Nemzeti Választási Bizottság az előzőekben írt jogsértésekkel összefüggésben, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét semmisítse meg és rendelje el annak megismétlését legalább az érintett szavazókörben.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[38]         A fellebbezés nem alapos.

[39]         A [2] bekezdésben részletezett eseménnyel kapcsolatban – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a 2018. április 8. napján 9 óra körül a jelzett szavazókörben, egy választópolgár élni kívánt szavazati jogával, a szavazáshoz a szavazatszámláló bizottság segítségét kérte, a szavazatszámláló bizottság két tagja (az elnök és a Beadványozó) a szavazata érvényesítéséhez segítséget nyújtottak. A választópolgár nyilatkozata alapján a szavazatszámláló bizottság két tagja tájékoztatta választópolgárt, hogy az a jelölt, amelyre le kívánja adni szavazatát nem azon országgyűlési egyéni választókerület jelöltje, amelyben szavazatát érvényesítheti. A választópolgár kijelentette, hogy szavazatát azért kívánja leadni ezen jelöltre, mert ezért „neki fizetnek”, azaz szavazata ilyen irányú érvényesítése esetén anyagi juttatást fogad el. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a választópolgár a szavazatszámláló bizottság fenti tájékoztatása után elhagyja a szavazókört, majd rövid időn belül visszatérve leadja szavazatát.

[40]         A Nemzeti Választási Bizottság az választópolgár kijelentése alapján, nem találja bizonyítottnak, hogy a választópolgár szavazata meghatározott irányú érvényesítése esetén anyagi juttatást fogadott el vagy annak nyújtásától tette függővé szavazata leadását. Önmagában az, hogy egy választópolgár ilyen irányú kijelentést tesz, és ez további bizonyítékkal minden kétséget kizáróan nem bizonyítható, nem alapozza meg Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértését.

[41]         Beadványozó azon kijelentése, hogy a választópolgár politikai preferenciáját jogszerűtlenül anyagi ellentételezés befolyásolta, illetve, hogy a „furgonban ülőhöz további instrukciókért ment a tekintetben, hogy a választópolgár saját bevallása szerint anyagi előnyért cserébe választani kívánt jelölt hiányában kire adja le a szavazatát” pusztán következtetés. Beadványozó arról nem csatolt közvetlen bizonyítékot, hogy a választópolgár a furgonban ülő személyhez csatlakozott, vele szót váltott, köztük párbeszéd hangzott volna el, hogy ha párbeszéd hangzott el, akkor annak mi volt a tartalma, és hogy ennek következményeként szavazatát miképpen befolyásolhatta a furgonban ülő személy; hogy szavazatát anyagi juttatás nyújtásától tette függővé, illetve, hogy szavazatáért anyagi juttatást fogadott volna el. A csatolt bizonyítékok alapján az állapítható meg, hogy a választópolgár elhagyta a szavazóhelyiséget „segítséget kért” – azt, hogy kitől, milyen segítséget a jegyzőkönyv további információt nem tartalmaz – és ezt követően leadta szavazatát. A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó nyilatkozatát bizonyítási eszközként értékeli e tekintetben, azonban a Beadványozó által tapasztaltakat semmilyen más bizonyíték nem támasztja alá, így kétséget kizáróan nem fogadható el, az erre hivatkozott tényállási elem. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a 2. mellékletként csatolt fényképfelvételen az látható, hogy egy, a megjelölt időben és megjelölt helyen, utas és vezető nélküli gépjármű várakozik, amelyhez további konzekvencia nem kapcsolódik, abból következtetés nem vonható le.

[42]         A [3] bekezdésben részletezett eseménnyel kapcsolatban – a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a 2018. április 8. napján 9 óra 30 perc körül a jelzett szavazókörben, három személy megérkezik, közülük kettő választópolgár, akik átvették a szavazólapokat. A három személy együttesen a szavazófülkébe mentek, ahol hangos szóval párbeszédet folytattak, hogy mely jelöltre, illetve jelölő szervezetre adják le szavazatukat. A választópolgárok szavazataikat az urnába helyezték. Azon személy kezében, aki nem szavazott, egy dokumentum volt található, amelyeken nevek voltak, amelyek közül „néhány” áthúzásra került.

[43]         Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a szavazóhelyiségben párbeszédet folytató személyekre vonatozóan csupán annyi állapítható meg, hogy hangosan beszélgettek, illetve, hogy a beszélgetés tartalmazhatta azt, hogy mely jelöltre, illetve jelölő szervezetre kívánják leadni szavazatukat. Az a mondatrész, hogy „kire kell szavazni” mire irányul, nevezetesen, ahogy Beadványozó vélelmezi, ez egy külső befolyásra, anyagi juttatásra vonatkozna, nem bizonyított Beadványozó kifogásában, erre vonatkozóan bizonyítékot nem csatol, jogi okfejtésbe nem bocsátkozik, álláspontja szerint az, hogy a „kire kell szavazni” tagmondat elhangzik, önmagában alkalmas a jogsértés megvalósításra. Bizonyítékok hiányában szintén nem állapítható meg, hogy az elhangzottak a szavazatszámláló bizottság tagjain kívül mást, esetleg a szavazókörben jelen lévő választópolgárt befolyásolhatott volna. A harmadik személy birtokában lévő dokumentumról olyan következtetés szintén nem vonható le bizonyossággal, hogy azon olyan választópolgárok nevei szerepelnek, amelyek szavazókörhöz történő szállítására a harmadik személyt megbízták. Ezt Beadványozó vélelmén kívül semmilyen más bizonyíték nem támasztja alá. Mindezeket összevetve a Nemzeti Választási Bizottság az ezen eseménnyel kapcsolatban megállapított tényállítás alapján, nem találja bizonyítottnak Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelmét.

[44]         Beadványozó ez utóbbi esemény kapcsán hivatkozik a Ve. 173. § (2)-(3) bekezdésének megsértésére is, mellyel kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy ezen jogsértésre hivatkozással a Ve. 211. § alapján lett volna helye kifogás benyújtására a Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül. Beadványozó kifogását a jelzett határidőn túl nyújtotta be, azt e tekintetben és jelen eljárás során a Nemzeti Választási Bizottság nem értékeli, tekintettel arra, hogy ezirányú jogorvoslati kérelme elkésett, azaz a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania az OEVB-nek.

[45]         Beadványozó készített és csatolt egy titkos hangfelvételt is, mert álláspontja szerint a [3] bekezdés szerinti események felkeltették a jogszerűtlenség gyanúját. Kifogásában és fellebbezésében azonban Beadványozó nem jelöli meg, hogy ezek a személyek megegyeznek-e a fentiekben ismertetett két választópolgárral, ezt a Nemzeti Választási akként értékeli, hogy a Beadványozó két választópolgárral történő beszélgetését rögzítette és ennek ismeretében állapítja meg erre vonatkozó tényállását.

[46]         A felvételen a következő hangzik el:

  •  Mi volt ez itt? Mit csináltok? - Beadványozó
  •  Fideszre szavaztunk. – Választópolgár
  •  De ki ez az ember, aki itt veletek egyeztetett? - Beadványozó
  •  Ez a nagybátyánk … (nem érthető rész) – Választópolgár
  •  És ő meg mit akart? - Beadványozó
  •  Hát őt is fizeti a valaki … fuvaros. – Választópolgár
  •  Hogy mit mondtál? - Beadványozó
  •  Fizetik, őt is, ő is egy ilyen izé … megbízott. – Választópolgár
  •  És kire kellett szavaznod? - Beadványozó
  •  Fidesz, fideszre, mindegyikünk arra szavazatott, az az Orbán Viktor, nem? – Választópolgár

[47]         A fenti párbeszédből a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó egy vagy két személlyel, akiket a választás napján nagybátyjuk szállított szavazni, beszélgetésbe elegyedik. Ezek a személyek nyilatkozataik szerint szavaztak, azonban arra való utalás nem hangzik el, hogy szavazatukra tekintettel anyagi juttatást fogadtak volna el. A felvétel alapján az egyik személy nagybátyáról kijelenti, hogy „neki fizettek”, de az, hogy pontosan ki, mikor, milyen összegben, és főleg, hogy milyen tevékenységéért cserében, szintén nem állapítható meg kétséget kizáróan.

[48]         Beadványozó ezen eseménykör bizonyítására becsatolt további négy fényképfelvételt, amelyen – állítása szerint – a két választópolgár és a „fuvaros” látható. Kifogásában hozzáteszi továbbá, hogy fültanúja volt, ahogy ezen személyek párbeszédet folytatnak arról, hogy „kit lehetné még elhozni a szavazókörhöz annak érdekében, hogy szavazzon”, továbbá a nem szavazó személy Beadványozó felé személyesen a következő kérdést intézte: „Ez-e az a hely, ahol a Fideszre kell szavazni?”. Beadványozó ezzel kapcsoltban álláspontját ugyan részletesen nem fejti ki, de szerinte ezen tények is alkalmasak arra, hogy a Ve. hivatkozott alapelveinek megsértése megállapítható legyen.

[49]         A Beadványozó által csatol további négy fényképfelvételek alapján megállapítható, hogy a jelzett időpontban voltak személyek a szavazókör előtt, akik – Beadványozó nyilatkozatát elfogadva – megtehették a fentiekben idézett nyilatkozatokat, azonban ezekből sem következik az, amit Beadványozó vélelmez, nevezetesen, hogy olyan események valósultak volna meg, amelyek a választás alapelveit sértenék. A beszélgetés tartalmából nem lehet kétséget kizáróan, és a hiányos, közvetett bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutni, hogy a három személy ezen magánbeszélgetése több annál mint ami elhangzik, azaz, hogy további választópolgárokat jogszerűtlenül kívánnának szavazásra „rávenni”, agitálni.

[50]         A Nemzetei Választási Bizottság a fentiekben is utalt arra, és ismételten megerősíti, hogy nem állapítható meg a hangfelvételen elhangzott esemény és Beadványozó által fényképekkel igazolt esemény között bizonyított okozati vagy történeti kapcsolat, így a két eseményt a Nemzeti Választási Bizottság külön-külön értékelte.

[51]         Mindezeket összevetve a Nemzeti Választási Bizottság az ezen eseménnyel kapcsolatban megállapított tényállítás alapján sem találja bizonyítottnak Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelmét.

[52]         A Nemzeti Választási Bizottság döntése meghozatala során figyelembe vette a Kúria fellebbezésben hivatkozott döntését, így azon esetekben, ahol az kétséget kizáróan igazolható volt, bizonyítékként értékelte Beadványozó által tett tényállításokat, azonban önmagában a Beadványozó által tett nyilatkozatokra nem alapíthatta valamennyi tényállásának megállapítását, így a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelte, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapította meg a tényállásokat.

[53]         A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni Beadványozónak, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja a bekövetkezett jogsértéseket, azonban Beadványozó ezen kívánalomnak nem tett eleget, ezért Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjában szabályozott eljárási alapelveket megsértését sikertelenül bizonyította Beadványozó, nincs helye a jogszabálysértés megállapításának, valamint az érintett választási eljárás megismétlésének.

[54]         A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.

 

 

 

IV.

[55]         [A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[56]         A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontján, 173.§ (2) és (3) bekezdésén, 197. §-án, 209. § (1) bekezdésén, 215. § b) pontján, 218. § (2) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén, és (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 20.

 

 

                                                                                                            

                                                                                          Prof. Dr. Patyi András

                                                                                  a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke