90/2022. NVB határozat -  a N. A. által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

90/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a N. A. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 6 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Csongrád-Csanád 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 8/2022. (II. 18.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. február 26-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

  1. Beadványozó 2022. február 18-án 12 óra 30 perckor kifogást nyújtott be a Csongrád-Csanád 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Csongrád-Csanád 04. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagjainak megválasztása tárgyú döntése ellen, továbbá ezen döntésnek a Csongrád-Csanád 04. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetője (a továbbiakban: OEVI vezető) általi előkészítő eljárása kapcsán.
  2. Beadványozó kifogásában előadta, hogy álláspontja szerint az OEVB tagjainak megválasztása tárgyában hozott közgyűlési határozat, valamint a döntés előterjesztésének az OEVI vezető általi előkészítése sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, a Ve. 14. § (1) bekezdésében, valamint a Ve. 25. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket.
  3. Beadványozó kifejtette, hogy az OEVI vezető által 2022. február 15. napjára keltezett eredeti előterjesztésben a bizottság tagjainak Feketéné Dr. Szemző Margitot, Dr. Bartha Béláné dr. Farkas Margitot, Faragóné Szénásy Emesét, a bizottság póttagjainak Dr. Tóth Györgynét, valamint Madácsy Józsefnét javasolta. Majd ezt követően készített egy, szintén 2022. február 15. napjára keltezett „javított előterjesztést”, amelyben a bizottság tagjaként Faragóné Szénásy Emese helyett Dr. Kecskés Fannit, a bizottság póttagjaként így Faragóné Szénásy Emesét és Madácsy Józsefnét javasolta.
  4. Beadványozó kifogásában hivatkozott az Ügyrendi és Mandátumvizsgáló Bizottság elnökének a 2022. február 15-i közgyűlésen elhangzott hozzászólására, amelynek lényege szerint a „javított előterjesztést” azért tartja támogathatónak, mert abban a saját politikai oldaláról is szerepel tag. Beadványozó álláspontja szerint a hozzászólás teljes körűen leírja az OEVB tagjainak megválasztása előkészítésének körülményeit, és amely szerint a hozzászólónak és egy másik képviselőnek a nyomására módosította az OEVI vezetője az eredeti előterjesztést.
  5. Beadványozó mindezek alapján előadta, hogy az OEVI vezetője azért módosított a bizottsági tagok megválasztására vonatkozó eredeti előterjesztésén, „mert erre két – egyébként erre nem jogosult – önkormányzati képviselő rászorította,” amely eljárás nem egyeztethető össze a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában írt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével.
  6. Előadta, hogy meglátása szerint az OEVB tagjaira vonatkozó indítvány OEVI vezető általi módosítása sérti a Ve. 25. § (1) bekezdésében foglalt azon rendelkezést, amely az indítványhoz módosító javaslat benyújtásának a lehetőségét kizárja. Beadványozó hangsúlyozta, hogy jelen ügyben az OEVI vezetőjének az indítvány módosítását szűk körben, taxatív okok alapján lehetővé tevő Ve. 25. § (2) bekezdésében felsorolt esetek egyike sem merült fel.
  7. Kifogásában azt is kihangsúlyozta, hogy a korábbi indítványban nem szereplő tag a módosított indítványba azért került be, mert „valamely választáson induló politikai oldal érdekét képviseli,” amely a Ve. 14. § (1) bekezdésében rögzített, a választási bizottságok függetlenségére vonatkozó követelményt és a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt alapelvet sérti.
  8. Beadványozó kifogásához bizonyítékként csatolta az eredeti és javított indítványt, illetve az Ügyrendi és Mandátumvizsgáló Bizottság elnökének hivatkozott hozzászólását tartalmazó internetes linket is megjelölte.
  9. Mindezekre tekintettel kérte, hogy az OEVB a Ve. 208. § (2) bekezdés a) pontja értelmében állapítsa meg a jogszabálysértést és ugyanezen bekezdés c) pontja alapján ismételtesse meg jogszerűen az OEVB tagjainak megválasztását, azaz az eredeti „előterjesztés” szerinti bizottsági tagok megválasztására kötelezze Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlését.
  10. Az OEVB a 8/2022. (II. 18.) számú határozatában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  11. Az OEVB határozata indokolásában rögzítette, hogy a kifogás egyrészt az OEVI vezetőjének az OEVB tagjainak megválasztására vonatkozó tevékenysége, az erre irányuló indítvány megváltoztatása, másrészt a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2022. február 15. napján tartott ülésén elhangzottak és a Közgyűlés döntése ellen irányul.
  12. Az OEVB megállapította, hogy a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése és annak hatáskör-gyakorlása nem tartozik a Ve. hatálya alá, így ebben a tárgykörben egyetlen választási bizottság sem rendelkezik hatáskörrel. Az OEVI vezetőjének tevékenysége tekintetében pedig kifejtette, hogy a kifogás elkésettnek bizonyul, tekintettel arra, hogy a módosított indítványt az OEVI vezetője a Közgyűlés tagjainak 2022. február 14-én 16 óra 46 perckor küldte meg, így ezen előterjesztés módosítása miatt kifogást 2022. február 17-én 16 óráig lehetett volna előterjeszteni.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2022. február 21-én 15 óra 43 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 8/2022. (II.18.) számú határozata ellen, amelyet az OEVI vezetője ugyanazon a napon 17 óra 02 perckor felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottság részére.
  2. Beadványozó fellebbezésében rögzítette, hogy álláspontja szerint az OEVB 8/2022. (II.18.) számú határozata megsértette a Ve. 209. § (1) bekezdését, továbbá a 215. § d) pontját.
  3. Beadványozó vitatta az OEVB azon érvelését, amely szerint a módosított előterjesztés miatt a kifogást csak 2022. február 17-én 16 óráig lehetett volna benyújtani, mivel az OEVI vezetője a Közgyűlés tagjainak 2022. február 14-én 16 óra 46 perckor küldte meg a módosított előterjesztést. Álláspontja szerint ugyan a jogsértő állapotot az OEVI vezetőjének módosított előterjesztése idézte elő, azonban a jogsértés a közgyűlés 2022. február 15-i döntésével valósult meg.
  4. Mindezek alapján véleménye szerint az OEVB jogtalanul állapította meg, hogy a kifogását elkésetten nyújtotta be, tekintettel arra, hogy a jogszabálysértés nem lehetett egy elektronikus levél kiküldésének az időpontja, mivel a nem jogszerű előkészítés érdemi joghatást csupán a Közgyűlés döntésével nyert, így ez az időpont tekintendő a jogszabálysértés kezdő időpontjának. E gondolatmenet alátámasztására felhívta a Kúria Kvk.I.38.215/2019/2. számú végzését is.
  5. Beadványozó a fellebbezéséhez új bizonyítékként csatolt egy videófelvételt is, amelyben állítása szerint dr. Márki-Zay Péter az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának egyik, nyilvántartásba vett egyéni képviselőjelöltje, egyben Hódmezővásárhely polgármestere, így a döntést hozó közgyűlés tagja, maga ismeri el, hogy az OEVB tagjaira vonatkozó eredeti döntést politikai okokból módosították.
  6. Mindezekre tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy kifogását érdemben vizsgálja meg és az abban foglalt kérelemnek adjon helyt.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
  2. A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  3. Az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
  4. A Kúria a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
  5. Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
  6. A Bizottság megállapította, hogy Beadványozó fellebbezése az érintettség alátámasztására egyáltalán nem tartalmazott érvelést, holott azt a következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}. Mindebből következően az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak sem {lásd például: Kvk.I.37.510/2019/2. végzés, Indokolás [9]}, így jelen eljárás tekintetében a Bizottság Beadványozó érintettségének fennállását nem tudta megállapítani.
  7. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja értelmében érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha azt nem a Ve. 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
  8. A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy Beadványozó nem igazolta érintettségét, ezért a Bizottság a fentiekben ismertetett kúriai joggyakorlatra is figyelemmel a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés a) pontján a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. február 23.

 

 

                                                                                              Dr. Bozsóki Éva

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                              elnökhelyettese