A Nemzeti Választási Bizottság
90/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Sz. V. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 8 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. július 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[1] Beadványozó 2017. július 19-én 11 óra 41 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), és e) pontjainak, valamint a Ve. 53. § (2) bekezdésének megsértésére hivatkozással.
[2] Kifogásában előadta, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke levelet írt a határon túli magyaroknak, amelyben a jövő évi országgyűlési választással összefüggő regisztrációra hívja fel figyelmüket. Ezeket a leveleket 2017. július 17-én postázták. Kifogásában egy linket jelölt meg, mely egy ilyen levélről készült fényképet tartalmaz.
[3] Beadványozó kifogásában hivatkozva a Ve. 53. § (2) bekezdésére rögzítette, hogy a miniszterelnök levele sérti a Nemzeti Választási Iroda függetlenségét, feladata elkülönült, befolyásmentes ellátását. Rögzítette, hogy a Ve. 75. § (1) bekezdés b) pontja előírja a Nemzeti Választási Iroda számára a választópolgárok tájékoztatását, míg a Ve. 76. § (1) bekezdése pedig a központi névjegyzék vezetésére vonatkozó feladatot ír elő. Megítélése szerint e rendelkezések egybevetése alapján egyértelmű, hogy a Nemzeti Választási Iroda feladata a központi névjegyzékkel kapcsolatos állampolgári tájékoztatás. Utal arra, hogy a Nemzeti Választási Iroda elnöke korábban már küldött is a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok részére a központi névjegyzékbe vételi kérelemről tájékoztató levelet.
[4] Álláspontja szerint a névjegyzékkel összefüggő tájékoztatás, felhívás tehát nem a Kormány vagy a miniszterelnök feladata. Hivatkozott az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésére, mely szerint a Kormány feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. Mivel megítélése szerint a választópolgárok névjegyzékkel kapcsolatos tájékoztatása a Ve. alapján a Nemzeti Választási Iroda feladata, a Kormánynak vagy a Kormány tagjának nincs is joga a kifogásolt ügyben eljárni. Azzal, hogy a miniszterelnök regisztrációval kapcsolatos levelet küldött, a Ve. által a Nemzeti Választási Irodának rendelt feladatba avatkozott bele.
[5] Előadta továbbá, hogy amennyiben a Nemzeti Választási Bizottság nem állapítja meg a cselekmény jogsértő voltát, akkor ez precedenst teremthet arra, hogy például a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok névjegyzékről szóló tájékoztatója mellé is kormánypropaganda kerüljön. Szerinte mindez a mostani levélben is felfedezhető.
[6] Kifogástevő előadta továbbá, hogy a kifogásolt cselekmény a Ve. 53. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sérelmén túl megvalósítja a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti a választás tisztaságának alapelve, valamint az ugyanazon bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelve sérelmét, mivel a kormánypárt(ok) érdeke bontakozik ki a levél üzenetéből, továbbá az e) pont szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve sérelmét is, mert a miniszterelnöknek, illetve a Kormánynak, nincs joga ilyen cselekményre, és azt ráadásul saját céljai elősegítése érdekében használta fel. Mindezen túl megjegyezte, hogy a kifogásolt levél szakmailag nem precíz, az abban szereplő "[a] szavazáson való részvétel ugyanis a kettős állampolgárok esetében regisztrációhoz kötött" megfogalmazás okot adhat a félreértésre.
[7] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság kifogásának adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől.
II.
[8] A Nemzeti Választási Bizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy a miniszterelnök, illetve a Kormány a kifogással érintett tevékenységét milyen jogi keretek között végezte, és a tevékenység alapján megállapítható-e a Ve. tételes rendelkezésének, valamint a jogorvoslatban megjelölt alapelveknek a sérelme.
[9] A Kormánynak, illetve a Kormány képviseletében eljáró miniszterelnöknek a Beadványozó által sérelmezett magatartása tájékoztató tevékenységként értékelhető. Ez a tájékoztatási feladat pedig az alábbi hatályos jogszabályi rendelkezésekből vezethető le. Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. § b) pontja a Miniszterelnöki Kabinetirodát, mint általános politikai koordinációt ellátó minisztériumot határozza meg. A Törvény rendelkezésével összhangban a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 19/C. § c) pontja szerint a miniszterelnök kabinetfőnökének feladat- és hatáskörébe tartozik az egységes kormányzati kommunikáció megvalósítása, valamint a 19/D. § (2) bekezdés a) pontja alapján felelős a kormányzati kommunikáció kialakításáért.
[10] A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 19/A. § (1) bekezdése szerint a Kormány által meghatározott ügyekben az általános politikai koordinációért felelős miniszter a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve a polgárok álláspontjának megkérdezése céljából a polgárok név, lakcím és értesítési cím adatait jogosult kérni.
[11] Jelen esetben tehát, ahogyan azt a fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések bemutatják, a Kormány által a határon túli magyarok részére megküldött, politikai döntéseket és politikai véleményt megfogalmazó és emellett a választójog gyakorlására is felhívó levél, a kormányzati kommunikációs feladatellátás keretében végzett cselekményként értékelhető.
[12] Beadványozó ennek a magatartásnak a Ve. rendelkezéseivel való összevetését indítványozza, elsődlegesen a Nemzeti Választási Irodának a Ve. 75. § (1) bekezdés b) pontja szerinti általános tájékoztatási feladata, valamint a Ve. 76. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a központi névjegyzék vezetésére vonatkozó feladat- és hatásköre tükrében.
[13] Egyértelműen rögzíthető az a tény, hogy jelenleg nincs folyamatban általános választási eljárás, vagyis nincs olyan közjogi jogviszony, melyet a Beadványozó által sérelmezett cselekmény érintene. A Ve. sem választási eljáráson kívüli időszakban, sem a választási eljárásban nem szabályozza az állami szervek alaptevékenységéhez kapcsolódó feladatellátást és olyan közjogi kötöttségeket sem tartalmaz, mely a hatáskörök gyakorlásának módját érintené.
[14] Jelen esetben annak van jelentősége, hogy a kifogással érintett tevékenység meghatározott jogszabályokhoz köthető és a címzettek szintén jogszabály rendelkezése alapján kerültek meghatározásra. Ebből adódóan a jogszabályon alapuló fenti tájékoztató tevékenység eljárásrendje és eljárási cselekményei kitűzött választás hiányában nem kapcsolhatók össze a választásra irányadó szabályok alkalmazásával és a választási eljárás rendjével. A kormányzati tájékoztató tevékenység, illetve az ezzel együttesen megjelenő politikai célú tájékoztatás természeténél fogva mindig alkalmas a választójogosultak véleményének formálására, ez azonban a választási jogszabályok szempontjából csak kitűzött választási eljárás esetén, illetve a választási kampányban értékelhető. A választási szervek tehát meghatározott időszakra kapnak felhatalmazást, hogy a Ve. alapján vizsgálják a különböző szervezeteknek, pártoknak a választópolgárok befolyásolására alkalmas politikai tevékenységét, ez az időszak pedig a kitűzött választási eljárásban a kampány időszaka.
[15] A Nemzeti Választási Iroda Ve.-ben meghatározott kötelezettsége a központi névjegyzék vezetése és a választópolgárok tájékoztatása, ettől teljes mértékben független a Kormány kommunikációs és politikai tevékenysége, abban az esetben is, ha az tárgyát tekintve érinti a választójog gyakorlásának feltételét képező cselekményt. Az, hogy a Kormány választási időszakon kívüli politikai tevékenysége során milyen eszközöket használ fel és azok milyen tartalommal bírnak, a Ve. alapján nem vizsgálható, éppen ezért a Nemzeti Választási Iroda jogszabályon alapuló kötelezettségére sem bír befolyással.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik az 50/2016. NVB határozatot helybenhagyó Knk.II.37.710/2016/2. számú kúriai végzésre, mely bár eltérő tényállás mellett született, de az abban elfoglalt elvi álláspont miatt mégis indokolt figyelembe venni. A hivatkozott ügyben a Bizottságnak és a Kúriának is, a választási kampányidőszakon – jelen esetben a választási eljáráson – kívüli tevékenységről kellett állást foglalnia, mellyel kapcsolatos egybehangzó álláspont az volt, hogy az nem tartozik a Ve. hatálya alá, ennél fogva annak vizsgálatára a választási szervek nem rendelkeznek hatáskörrel.
[17] Jelen esetben is, egy a Ve. hatálya alá nem tartozó, annak alapján meg nem ítélhető politikai tevékenységet tesz Beadványozó jogvita tárgyává és azt próbálja szembe állítani a Nemzeti Választási Iroda jogszabályi kötelezettségével. Mivel nincs választási időszak, melynek keretében vizsgálható lenne, hogy a Kormány tevékenysége érint-e bármely, Ve. szerinti jogviszonyt, vagy e közjogi jogviszonyban részt vevők jogait és kötelezettségeit, a sérelmezett magatartás vizsgálatára a választási szervek nem rendelkeznek hatáskörrel. Ebből pedig az is következik, hogy a kifogásban a levél pontatlanságára tett megjegyzés helytállósága sem vizsgálható.
[18] Mivel a fentiekben részletesen kifejtett érvelés alapján Beadványozó által sérelmezett tevékenység nem minősíthető választási ügynek, emiatt annak elbírálása nem tartozik a választási bizottságok – így a Nemzeti Választási Bizottság – hatáskörébe sem. A választási bizottságok hatáskörének hiánya a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasítási oknak minősül.
[19] A fentiekben leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
III.
[20] A határozat a Ve. 75. § (1) bekezdés b) pontján, a 76. § (1) bekezdés a) pontján, a 215. § d) pontján, a Törvény 1. § b) pontján, az Nytv. 19/A. § (1) bekezdésén, a Korm. rendelet 19/C. § c) és a 19/D. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. július 20.
Dr. Bozsóki Éva
a Nemzeti Választási Bizottság
elnökhelyettese