86/2012. OVB határozat - M. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság – 2012. október 9-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva M. J. magánszemély (továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

 

 

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15000 Ft. Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le.

 

 

I.

 

Beadványozó 2012. szeptember 26-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:

 

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés — az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint — el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata során számos határozatban kifejtette, hogy az egyértelműség követelményének része, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. „Az egyértelműség követelményének lényege, hogy a népszavazási kérdésnek döntésre alkalmasnak kell lennie, aminek a jogalkotói és a választópolgári egyértelműség feltétlenül szükséges, de nem egyetlen feltétele. Az egyértelműség részének tekinti az Alkotmánybíróság azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan” (ABH 2007, 332, 337.).

 

Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdést tartalmaz: a kilakoltatások tekintetében mind az azonnali, mind a végleges leállításra vonatkozik. Így a választópolgároknak nincs lehetőségük külön-külön véleményt nyilvánítani a kezdeményezésekről.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztő, ugyanis általánosan a kölcsönszerződések kifejezést használja. Ennek értelmében sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem egyértelmű, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés szabályozási körébe pontosan mely kölcsönszerződések tartoznak, azaz vonatkozik-e valamennyi – akár magánszemélyek közötti, bármely tárgyú – kölcsönszerződésre vagy csak a kölcsönszerződések egy bizonyos, a kérdésben meg nem határozott csoportjára.

 

Az Országos Választási Bizottság szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben a „kölcsönszerződések miatti kilakoltatások” kifejezés értelmezhetetlen, tekintettel arra, hogy a kérdésben megfogalmazott kilakoltatásra nem a kölcsönszerződések megléte, hanem a kölcsönszerződések egy bizonyos csoportja esetén annak nem teljesítése, az azokban foglalt rendelkezések megszegése miatt kerülhet sor. Ennek értelmében a kölcsönszerződések és a kilakoltatás kifejezések között nincs közvetlen ok-okozati összefüggés.

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az országos népszavazás, illetőleg népi kezdeményezés során alkalmazandó aláírásgyűjtő ív tartalmát a Ve. 118. § (3)-(5) bekezdései alapján a 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) melléklete határozza meg. A törvényben meghatározott adattartalomnak való megfeleléshez – többek között – szükséges, hogy a kezdeményezést támogatók sorszámozása az aláírásgyűjtő íven folyamatos legyen. Ez a feltétel utólag nem teljesíthető, hiszen a kezdeményezőnek az aláírásgyűjtést a hitelesített ív másolataival kell lefolytatnia.

Az Országos Választási Bizottság a hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányával kapcsolatban megállapította, hogy a táblázat első, sorszámot tartalmazó rovata a Rendelet meghatározott mintától eltérő számozást tartalmaz azzal, hogy 16-tól 30-ig tartalmazza a sorszámokat. 

 

Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) és e) pontjai alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, illetve az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

Mindezek alapján a testület a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

 

II.

 

A határozat az Nsztv. 2. §-án, a 10. § c) és e) pontjain és a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 118. § (3)–(5) bekezdésein, 130. §-ának (1) bekezdésén, 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendeleten, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján alapul.